Esztergom és Vidéke, 1997

1997-01-16 / 3. szám

1997. január 16. Esztergom és Vidéke 5 ÉRTÉKÉIN K — EMLÉKEINK Mint arról 96/36-os számunkban hírt adtunk, honfoglaló vitéz tetemét találták szeptemberben, a kenderesi-dűlőben. A felfedezésről dr. Horváth István múzeumigazgatóval beszélgetett lapunk munkatársa. E & V: - Ha valakiből harapófogóval se lelwl kihúzni a szót, azt mondjuk: hallgat, mint a sír. De néma-e a sír a régész számára? H .1.: - Épp ellenkezőleg: őseink életéről, szokásairól, hitvilágáról való ismereteink jelentős része épp sírleletből származik. A kenderesi sír melynek feltárását Szálkái Tóth Árpád és Koditek Pál lelkes segítőkészségének is köszönhetjük - városunk történetéhez nyújt fontos adalékot. Néhány szórványos leletünk már eddig is volt, de ezek lelőhelyét se nagyon ismerjük. A múlt század derekán, a Bibliotheka építésekor, már találtak egy sírt, de e leletből sajnos csak az értékesebb (fém) tárgyak maradtak meg. Most első ízben rendelkezünk pontos adatokkal. Az, hogy a Várhegy lábánál és a kenderesi dűlőben is találtunk sírt, bizonyítja azt a korábbi feltételezésünket, mely szerint városunk területe már a honfoglalás korában is lakott volt. Valószínűnek tartom, hogy hasonló leletek lappanganak még a Duna-parti folyami átkelőhely környékén is. E & V: -Honnan tudni egyáltalán, hogy a sír honfoglaláskor/? H. I.: - A sírokat a bennük talált tárgyak, pénzek segítségével datál„Mesél, mint a sír" juk. Minden nép, minden kor a maga módján temetkezett. Nem messze mostani lelőhelyünktől például avar sírok vannak; az azokban talált tárgyak és azok elrendezése különbözik a miénktől. A mi vitézünk rombuszalakú nyílhegyei, csontíj-merevítője, nyíllal mentek a Másvilágra. Olyan ez, mint a puttonyszám a Tokaji Asszú esetében.) E & V: - Kincs is kerüli elő? H.I.: - Hétköznapi értelemben nem, de a mi számunkra igen. Az előkelő sírokban - mint a Bibliothetegeze, a lábánál talált lókoponya, a feje fölötti nyereg, zabla: mind-mind jellegzetesen honfoglaláskori magyar tárgy és szokás. (Hogy mást ne mondjak: az avarok nemcsak lófejet, de egész lovat temettek halottaik mellé.) A kenderesi sírban talált nyílhegyek száma (6) azt jelzi: halottunk jómódú közvitéz. (Az előkelők legalább 7 kánál - gyakorta tesznek ékszert, kincset. (Ez természetesen a pogánykor túlvilági életéről alkotott képet tükrözi: a földi javak a földön túl se ártanak!) A mi vitézünkkel csak egy üveggyöngyöt találtunk. A koponyán és az állkapcson megfigyelt elszíneződésből fém fejékre és halotti obuluszra is következtethetünk; ezeket ERTEKTEREMTOK (1.) | RIJBIK ERNŐ A kiváló repiilőgép-kostruktőrt és l egyben rendkívüli embert az egész !i ország ismeri, de méltó elismerést | váltott ki külföldön is. 1910-ben Pöstyénben született és \ hadiárvaként végezte kiváló ered\ ményű tanulmányait. Egyetemi hallj; gatóként kerül kapcsolatba a repüli léssel, amelyből örök életű elköteleji zettsége születik. így került Eszterii gomba. 1937-ben társul Mitter Lajos \ asztalosmesterrel, s kezdődik a Rubik-konstrukciók sorozata. A sokak | által még ismerős AERO-EVER Kft. gyorsan fejlődik. 0 a tervező és a í műszaki vezető is. Az általa tervezett 12 vitorlázógép prototípusból több| száz kerül gyártásra s válik ismertté i és elismertté az egész országban, de külföldön is. Kezdeményező képessége, kiíj fogyhatatlan energiája, kiváló mű•i szaki felkészültsége, az emberekhez jj való viszonya segíti újabb és újabb j: eredmények elérésében. Friss alkotó íj lendülete a környezetét is magával íj ragadta, tudása tekintéllyel és népíj szerűséggel párosult. Üzleti és iparjj szervezeti képességei folyamatos \ üzemi fejlődést eredményeztek, s íj irányításával magas felkészültségű szakemberek sora nevelődött ki, formálódott az egyre növekvő feladatokkal. Kitűnő kollektívát alakított ki és gondja volt a kulturális, sport, szociális ellátás fejlesztésére is. 1944-45 elején az üzem dolgozóinak katonai felmentésén fáradozik, s a II. Világháború után az ő irányításával történik a háborús károkat szenvedett üzem újjáépítése. Az 1948. decemberi államosítás után tudása és tekintélye alapján változatlanul ő marad a műszaki vezetője a Sport áru termelő N.V-nak. Ekkor tervezi a „Kánya" motoros vontatógépet, a „Koma" és „Lepke" iskolagépeket. Az akkori idők nagy átszervezései egy időre elszólítják a városból, de a kapcsolat mindig élő maradt a vállalattal, kollégáival. Ez idő alatt az Országos Magyar Repülő Egylet Tervező Irodájának - később más tervező irodáknak is - vezetője, a budapesti Műszaki Egyetem meghívott előadója. Szakértelme és embersége mindenütt elismerést vívott ki számára. Lehner Károly kérésére 1958-ban ismét Esztergomban dolgozik főkonstruktőrként. Ekkor tervezi meg az első fémépítésű vitorlázógép-család minta-gépét, a „Mokány"-t, amelyet a család többi tagjai követtek. Működése során 28 önálló sportrepülőpgép típus 45-50 változata került megtervezésre, megépítésre, sok Rubik-típus neve szerepelt az országos és nemzetközi versenyek győztesei között. A város közéletében az Esztergom Barátok Egyesületének díszelnökeként, a műszaki tudományos élet területén pedig a helyi MTESZ-ben végez aktív munkát, állít példaképet a fiatalabb generációnak tanításaival, alkotó életével. Munkásságát a Kossuth-díj, a Repülésért kitüntetés arany fokozata, a Nemzetközi Repülőszövetség „Paul Thissandier" diplomája, a Sportérdemérem arany fokozata és más kitüntetések fémjelzik. Városunkban mérnökök, szakemberek, volt kollégák és családok őrzik a kiváló konstruktőrnek, a humanistának, a százak részére munkát biztosító vezetőnek az emléket. Bár városunkban sajnálatosan a repülőgépgyártás régóta megszűnt, de a repülősök nagy családja a nagy idők emlékezetére minden évben találkozót tart a Tudomány-Technika Házában, amelyen nélkülözhetetlen Rubik Ernő személye. 86 éves is elmúlt már. Mozgalmas alkotói élete után most nyugodt, örömteli életet, jó egészséget kívánunk számára. Németh János azonban sajnos nem találtuk meg. Találtunk viszont egy állati - talány bárány? - csontot, ami újra ősünk hitvilágára utal: útravalóként adhatták neki az elemózsiát. E & V: - Mennyire megy szenzációszámba a lelell H.I.: - Míg a (városunk területén talált) számos római-kori sír 400 év európai történelmén ível át, és az avar uralom is harmadfél évszázadig tartott, addig a honfoglalás kora egy rövid, 60-80 évre terjedő, átmeneti jellegű időszak. Hiszen a kereszténység felvételével a temetkezési szokások gyökeresen megváltoznak, eltűnnek a pogány hitvilág jelképei, a sírok a templomok köré költöznek, stb. Ilyen lelet, mint a miénk több is van az országban. De nemzetünk és városunk története szempontjából mégis fontos láncszem. E & V: - Folytatják a munkát? H.I.: - Mihelyst az Égi és Ninivei hatalmak (azaz az időjárás és a pénzügyi helyzet) lehetővé teszik, újra előhúzzuk az ásót. Letelepült őseink csoportosan temetkeztek: a köznép nagysírszámú, a módosabbak kissírszámú „nagycsaládi" temetőben. Valószínű, hogy a közelben további sírok vannak; erre előzetes jelek is utalnak. Ha további leletek kerülnek elő, az jelentősen gyarapítaná városunk, sőt egész népünk történelméről alkotott ismereteinket. Feljegyezte: Horváthy Péter Még kapható! Olvasói érdeklődésre közöljük, hogy a Megyei Levéltár (Esztergom, Vörösmarty u. 7.) eddig három Évkönyv-et jelentetett meg, a legutóbbit tavaly. Ez a kötet teljes terjedelmében közli az 1995. május 12-én, Esztergomban tartott „A zsidóság szerepe a magyarországi polgári fejlődésben (XTX - XX. sz.)" című konferencia anyagát. A közölt tanulmányokban a téma avatott kutatói - Karády Viktor, Gerő András, Haraszti György, Varga László - adatgazdag áttekintést adnak a történelmi Magyarországon lezajlott, Európa-komform modernizációról, mecenatúráról és iskoláztatásról, mindazokról a folyamatokról, amelyek a polgárosodásra oly nagy kihatással voltak. A helytörténeti vonatkozásokról Ortutay András, ifj. Gyuszi LászlóHunyadi Imre és Bencze Cs. Attila tanulmánya szól. A konferencia anyagát dokumentum-válogatás egészíti ki. Csombor Erzsébet levéltárigazgatótól azt is megtudtuk: az eddig megjelent Évkönyvek még megvásárolhatók a Levéltárban. A három kötet ára mindössze 500 forint!