Esztergom és Vidéke, 1996

1996-02-01 / 5. szám

1996. február 22. Esztergom és Vidéke 3 TARKASAG Esztergomi bálok — anno... 1888-ban rendezték azt a ka­tonatiszti bált, amelyen az előke­lőségek már részt vettek. Mintát szolgáltatott ez a későbbi polgári rendezvényekhez is, mert olyan pompával rendezték be a termet, hogy sok bál igyekezett azt utá­nozni: fenyősövényes lépcsőház­ban, fáklyás, jelmezes alakok fogadták az érkezőket, pazar sző­nyegek ékítették a bejáratot, a ter­met 25 címer és 14 tükör díszítette. A táncrend is illett az alkalomhoz. Tábori süveg alakú volt, s még meglepetéssel is szol­gált a hölgyeknek azzal, hogy fi­nom parfümöt rejtettek el benne. Arról lógott a rózsaszín könyvecs­ke, a táncrend. A bálrendezők egymással vetélkedtek abban, hogy olyan, ötletesebbnél ötlete­sebb táncrendeket készíttesenek, kertbarát kalendárium Most kezdődő állandó rovatunkban a Kertbarát Körben szerzett többéves tapasztalatokat kívánjuk közreadni. Naptár, magazin jelleggel, gyakorlati tanácsokkalfűszerezve, beleépítve a ha­gyományokat is. Várjuk olvasóink leve­leit, kérdéseit, jótanácsait, melyeket szí­vesen megosztanának másokkal is. Időjárás Február a böjtelő, a halak, a télutó hava. Sokévi tapasztalás szerint a hó­nap első felében hideg, száraz, télies időjárás várható. A hőmérséklet nap­közben a fagypont fölé emelkedik. 50 éves megfigyelések alapján február­ban a legmagasabb hőmérséklet 6 °C, a legalacsonyabb -11 °C, a havi kö­zéphőmérséklet 0,6 °C, az átlagos ha­EGOM-KVÍZ (III. forduló) amelyek a rendezők személyére, foglalkozására is utalnak. Hagyományosan megrendez­ték az altisztek bálját is, amely pompájában sohasem maradt el a tisztekétől, ugyanakkor egy széle­sebb polgári rétegnek biztosított szórakozást. A katonatiszti bálok közül ki­emelkedett az az estély, amelyet 1896. február 15-én rendeztek. Ez egy úgynevezett Gsnász estély volt, amelynek jellemzője, hogy a díszítés, a jelmezek apróságokból, érdekes ötletekből álljanak össze. A Bécsből érkezett szabó a város leggazdagabbjainak készítette a ruhákat, de ezek az urak-hölgyek nehezen tudták megérteni az est lényegét, és így a követelmények­nek végül is csak egy aszalt-szilva segítségével készült hermelin fe­lelt meg. A terem berendezése azonban minden ízében tükrözte a játékos kedvet, s az estély rende­zőinek szándékát Díszítőanyagul szolgált például az ócskavas, rő­zse, krumpli, sósperec, cit rom, fes­tékes tégely, zsák. Arendezők nem voltak restek, a női toalettszobá­ban megfestették és felaggatták Esztergom jövendő panorámáját, amelyen sósperecből készült a híd. A falakra akasztott pajzsokon címerek helyett reklámcédulák lógtak, a szőnyegeket és képeket olyan jelenetek díszítették, mint A Vénusz és a baka. Az erkély külö­nös nézőkkel volt teli, érdekes fi­gurákat ültettek oda. A dekorációnak olyan híre ment a városban, hogy mindenki szerette volna látni, ezért másnap a kato­nazenekar a Gsnász-díszítésű ter­mekben hangversenyt adott. Természetesen jótékony célra... (Folytatjuk) Pifkó Péter f-A-íÁ vi csapadékmennyiség 36 mm. Jeles napok Február 2.: Gyertyaszentelő Bol­dogasszony Napja. Ha ekkor süt a nap, még hosszú tél várható. Február 3.: Balázs napja. A legendás csodadoktorra, Balázs püspökre emlékezünk az ún. Balázs­áldással. Február 6.: Dorottya napja. Szent Dorottya a fiatal házasok, a kertészek és virágárusok, a serfőzők védőszentje, a hideget még hidegeb­bé, a meleget még melegebbé teszi. Február a farsangolások ideje. Egy-két régi, farsangi népszokás Szentgyörgymezőn és a környékbeli falvakban még ma is megtalálható (pl. az asszonybál, a bőgő-temetés). Kerti tanácsok Ha vastag hóréteg, zúzmara terheli fáinkat, óvatos rázással, ütögetéssel szabadítsuk meg őket súlyos terheik­től. A pincében, kamarában tárolt zöldségeinket nézzük át, a romlotta­kat távolítsuk el. Ha az idő engedi, megkezdhetjük gyümölcsfáink ápo­lását is. Ha még nem szereztük be a vetőmagokat, növényvédő szereket, most már ne késlekedjünk vele. Szo­banövényeinknél ebben az időszak­ban óvakodjunk a túlzott öntözéstől. E hét bölcselete A kerti munka távoltartja tőlünk a három fő rosszai: az unalmat, a bűnt, és a szegénységet. Kertbarátkör Az első forduló helyes vála­szai: l/a, 2/a, 3/c. A beküldők közül csupán nyolcan értek el telitalálatot: Bende Lajosné, Klotz Jó­zsef, Nagy Tibor, Pócs Péter, Stefanidesz András, Szabolcs László, Vígh Lajosné és a Balas­sa iskola idegenforgalmi fakul­tációs csoportja. Részükre a Megyei Levéltár ajánlott fel könyvjutalmakat, me­lyek átvételéről a nyerteseket ké­sőbb értesítjük. Reméljük, az eheti kérdésekre már többen jelölik meg a helyes választ. íme tehát: 7. Hol található Mátyás ki­rály kálváriája? a.) A Szent Tamás-hegyen volt, de a törökök lerombolták; helyén épült fel a mai, modernebb változat; b.) A Belvárosi temető feletti dombon található; c.) A Kincstárban őrzik, ez ugyanis egy aranyból készült öt­vös-műremek. 8. Mi volt régen a Balassa iskola épülete? a.) Leányiskola volt, ún. Lyce­um; apácák tanítottak benne; b.) A Direktórium építtette ve­zetői részére - mintegy kihívásul, a Bazilikával szemben; c.) Egyházi rezidencia volt, főpapok laktak itt hajdanán. 9. Az alábbi sorok Esztergom­ban születtek. Ki írta és kinek? „Kell, hogy a királyt kegyes­ség s irgalmasság díszítse, de a többi erény is hassa át és ékesítse. Mert ha a királyt istentelenség és kegyetlenség szennyezi, hiába tart igényt a királyi névre, zsarnoknak kell nevezni." a.) Szent István írta fiának, Imre hercegnek; b.) Babits írta Ferenc József­hez, az akkori magyar királyhoz; c.) Vitéz János írta királyának, III. Andrásnak. Beküldési határidő február 10. Gasztronómiai barangolások Borjúfasírt - fogadósné módra (igaz mese) Hol volt, hol nem volt, volt egy­szer egy bölcs király. Egy szép na­pon útnak indult, hogy megnézze országát és népét. Mivel hosszú volt az út, és alaposan megéhezett, betért egy útmenti fogadóba. — Borjúfasírtot kérek! ­adta ki a parancsot a fogadós­nak. -Ha nincs, fejed vétetem! Térült-fordult a fogadós. Mondja asszonyának, mit ren­delt a király. -Óh, te szerencsétlen! Hol van nekünk borjúnk?! Csak egy pár tyúk kapirgál az udvaron - szörnyülködött az asszony, de már fordult is, és tette a dolgát. Délidőre készen lett az ebéd. A király jóízűen megette a borjúfasírtot, bort is ivott rá, majd így szólt a fogadóshoz: — Gyere csak ide, bará­tom! A fasírt dolgában szeret­nék veled szót váltani. — Irgalom, kegyelem sze­gény fejemnek! Nem én, ha­nem az asszony... — Akkor jöjjön ide az asszony! - mondá a király. A fogadós úgy vélte, jobb, ha a felesége feje vétetik. Be­szólította hát. Ekkor a király kegyesen így szólt: — Meséld el nekünk, asszonyság, hogyan készíted a magad gusztusára a borjúfasír­tot!? Az asszony térdre rogyott, kezét tördelte, s könnyek kö­zött ezt rebegte: — Veszek két tyúkmellet, bőre nélkül kétszer jól megda­rálom. Rakok bele két, tejben áztatott és kifacsart zsemlét, 4­5 kanál olvasztott vajat, egy tojást, sót, majd jól összegyú­rom. Ezután lapos, ovális fasír­tokat formázok belőle, lisztezem, tojásban, tökgyalun reszelt krumpliban jól meg­forgatom, és olajban kisütöm... — Halld, asszony, ítélete­met! - zengett az uralkodó hangja. — Mától kezdve kirá­lyi étkeink sorába egy újat fog­lalunk, melynek neve lészen: „ borjúfasírt - fogadósné mód­ra"! Horváth Gáborné dr.

Next

/
Oldalképek
Tartalom