Esztergom és Vidéke, 1996

1996-11-14 / 46. szám

4 Esztergom és Vidéke 1996. szeptember 14. ÉRDEKEINK A családtámogatási rendszer változásai A gyermeknevelési támogatás A szociális törvény módosításaival megváltoztak a gyermeknevelési tá­mogatás (GYET) jogosultsági feltéte­lei és a megállapítás eljárási szabályai is, mely szerint nem szükséges az elő­zetes minimum 180 nap biztosítási idő, a jövedelmi viszonyok pedig a gyermekgondozási segély megállapí­tásához szükséges jövedelmi viszo­nyokkal azonosak. Az új rendelkezé­sek azonban esak 1996. április 15-én, vagy azt követően született gyermek­re vonatkozóan alkalmazhatók. Jogosultság Gyermeknevelési támogatásra jo­gosult az az anya, nevelőanya - illetve külön kormányrendeletben meghatá­rozott esetben az az apa, nevelőapa-, aki saját háztartásában otthon három vagy több kiskorút nevel, feltéve, hogy a családban az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg a gyermekgondozási segélyre való jo­gosultság szempontjából irányadó ér­tékhatárt. A gyermeknevelési támo­gatás a legfiatalabb gyermek harma­dik életévének betöltésétől azon év december 31-ig állapítható meg, amelyben általános iskolai tanul­mányait megkezdi, legfeljebb azon­ban nyolcadik életévének betöltéséig. A támogatásra való jogosulság szem­pontjából nem vehető figyelembe az a gyermek, aki kereső tevékenységet folytat, kivéve, ha a kereső tevékeny­séget a tanulói jogviszony mellett vagy annak keretében végzi. Gyermeknevelési támogatásra jo­gosult lehet az anya helyett az apa, nevelőapa - ide értve a mostoha apát is -, ha a gyermeket egyedül neveli, MÉRLEG Csonka szezon - teljes hibalista Két-három hétre korlátozódott az idegenforgalmi főszezon az idén. Ám a hibákból, hiányosságokból jócskán futotta volna akár 2-3 hónapra is - ezt tapasztalta a Fogyasztóvédelmi Főfe­lügyelőség. Nyári vizsgálata, amely­be bekapcsolódót valamennyi fel­ügyelőség, több társhatóság és társa­dalmi szervezet, a fogyasztók megká­rosításának visszaszorítását célozta. A főszezon 2-3 hétre szűkülésébe közrejátszott ugyan a kedvezőtlen időjárás, a labdarúgó-bajnokság, a nyári olimpia, de hiba volna megfe­ledkezni a turistákat távol tartó egyéb tényezőkről: a romló közbiztonság­ról, a terjedő prostitúcióról, a szolgál­tatásokat illetően: a gyakori túl­számlázásról, adag- és súlycsonkítás­ról, az ártájékoztatás és számlaadás elmulasztásáról. És végül, de nem utolsósorban a vendéglők, szórako­zóhelyek kritikán aluli mellékhelyi­ségeiről. A hazai vendégeket részben ala­csonyjövedelmük akadályozta a nya­ha az anya kereső tevékenységet vé­gez napi több mint 4 órában, vagy nappali tanulmányokat folytat, és emiatt gyermeknevelési kötelezettsé­geinek folyamatosan nem tud eleget tenni. Az igény benyújtása A kérelmező igényét a lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint ille­tékesjegyzőhöz nyújthatja be. A kérelemhez csatolni kell a jöve­delem-nyilatkozatot. Kétfajta van: az egyik, amelyet akkor kell csatolni, ha a gyermek 1996. április 15-e előtt, a másikat akkor, ha a gyermek 1996. április 15-én vagy azt követően szü­letett, hiszen a jogosultsági feltételek és annak jövedelemhatára eltérnek. Csatolni kell a támogatásra jogosító gyermek születési anyakönyvi kivo­natának másolatát is, az 1996. április 15-e előtt született gyermek esetén az illetékes társadalombiztosítási szerv által a kérelmező nevére kiállított iga­zolást arról, hogy rendelkezik leg­alább 180 nap biztosítási idővel, a gyermek elhelyezéséről szóló határo­zatot, a nem hivatásos nevelőszülő nevelt gyermekére vonatkozóan a ne­velőszülői jogviszont igazoló megál­lapodást. A jogszabályban előírt igazolás he­lyett a kérelmező a 180 nap biztosítási idő meglétét munkakönyvével, mun­káltatójának igazolásával vagy a munkáltató által a munkaviszony megszűnésekor a munkavállaló ré­szére kiállított igazolással is tanúsít­hatja. Á jegyző a gyermeknevelési támo­gatás feltételeinek fennállását évente felülvizsgálja. ralásban. Mások, a tehetősebbek a meleg tengeri üdülést választották. Nyugat-Európából pedig inkább a kis- és közepes jövedelműek részesí­tik előnyben országunkat. Ám az idén az is megfigyelhető volt, hogy a ma­gasabb kategóriájú szállást választók is szolidan fogyasztottak. A vizsgálat megállapításai lehangolóak: az egy­ségek kétharmadában tártak fel sza­bálysértést, Komárom-Esztergom megyében a megvizsgált 75 egység­ből 44 volt a kifogásolt! Látványos konkurenciaharc a túl­kínálat ellenére nem tapasztalható. Megállapítható viszont, hogy a legdi­namikusabban, ugyanakkor a legke­vésbbé ellenőrizhetően a fizető­vendég-hálózat bővült, a fogyasztók megkárosíthatóságának nagyobb di­csőségére. Jelentősen nőtt a vendég­látó-hálózat kapacitása. Megjelentek a jól bevált speciális profilok, pubok, pizzériák és tájjellegű üzletek: boro­zók, csárdák. A kereslet azonban az idei nyáron is tovább mérséklődött, illetve megoszlott. Viszonylag folyamatos az alacso­nyabb osztályú, olcsóbb büfék, fala­tozók, sörözők látogatottsága volt, jóllehet az ételek változatosságával A támogatás összege A gyermeknevelési támogatás havi mértéke azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével, (1996-ban 9.600,-Ft.) amelyből a jo­gosult az ellátás után nyugdíjjárulék fizetésére kötelezett. A támogatás fo­lyósításának időtartama szolgálati időre jogosít. Méltányossági jogosultság A törvény pontosan meghatározza, hogy kinek, milyen feltételek mellett gyakorolhat méltányosságot a népjó­léti miniszter. Mindössze három eset­ben: egyrészt akinek jogosultsága megszűnt, legfeljebb 2 évig, másrészt akinek nagykorú gyermekei oktatási intézmény nappali tagozatán tanul­nak, a tanulmányaik befejezéséig, legfeljebb azonban 25. életévük be­töltéséig (feltéve, hogy az első esetnél a kérelmező legalább három, vagy az utóbbi esetben legalább egy kiskorú gyermeket nevel, és a legkisebb gyer­mek megfelel a tövényben szabályo­zott feltételeknek). A népjóléti mi­niszter a gyermeknevelési támogatás­ra való jogosultságot annak a sze­mélynek is megállapíthatja, akinek gyermeke a tövény hatálybalépését megelőzően született, és jogosultsága az előzetes biztosítási idő hiánya mi­att nem állapítható meg. Ha a gyer­meknevelési támogatás megállapítá­sát a kérelmező méltányosságból a népjóléti minisztertől kéri, a kérelmet a lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes települési önkor­mányzat jegyzőjéhez kell benyújta­nia. A jegyző a kérelemben megjelölt tények valódiságát megvizsgálhatja és az üggyel kapcsolatos megállapí­tásait 15 napon belül a miniszternek felterjeszti. kevéssé gyönyörködtetik a betérőt. Sok helyütt nem kötik orrára az ára­kat, eldugva tartják az itallapot. Jel­lemző rossz szokás, hogy rendelés után sietve begyűjtik az ár lapokat, és fizetéskor a vendég joggal érezheti magát becsapottnak. Az osztályba sorolási dzsungel mellett aggasztó jelenség az élelme­zési szabálysértések elharapózása. Az elemi hiányosságok nagyrészt a héza­gos szakmai ismeretekről árulkod­nak. Az általános higiénés állapotra vallottak egyébként a nyári gyakori ételmérgezések is. Rossz bizonyítványt állítottak ki a vendéglátói etikáról a próbavásárlá­sok. Bizonyíthatóan az üzletek 10 %­ában igyekeztek megkárosítani a vendéget. „Az esti és éjszakai vizsgá­latok során szinte mindig a vendég megkárosítását kellett megállapítani" - áll szó szerint a jelentésben. Összefoglalóul: az ellenőrzött üz­letek mindössze egyharmada tett ele­get a jogszabályi előírásoknak. Ettől pedig nem lehet elvonatkoz­tatni az idegenforgalom általános ál­lapotát. (Piactükör) Szeszfőzde a baromfiólban Illegális szeszfőzdére bukkant egy Kecskemét környéki tanya csirkeho­dályában a Vám- és Pénzügyőrség Bács-Kiskun Megyei Nyomozó Hi­vatala. A szemtanúk szerint egy hó­napja működő üzemben 160 liter­nyi, félliteres palackokba töltött ha­misított Sztalicsnaja vodkát talál­tak. A szeszfőzde munkatársai megrendelésre dolgoztak: tiszta szesz, desztillált víz és különféle aromák keverékéből konyak- és vodkaféléket készítettek, majd két palackozógéppel üvegekbe töltöt­ték. A helyszínen talált körülbelül 5-6 ezer üres palack tanúsága sze­rint a tulajdonosok biztos üzletet láttak a szeszfőzésben, és minden részletre ügyeltek. Gondoskodtak hamis zárjegyekről, a palackokra került eredeti kupakokat és címké­ket pedig feltehetően a környék egyik palackozóüzeméből lopták. A vodkát a nyomozók lefoglalták és az ügyben vizsgálatot indítottak. Amit az adóbírságról és a mulasztási bírságról tudni kell Az adóbevallást követően az adó­hatóság ellenőrzi a bevallásra kötele­zett adóalanyokat. Ha az ellenőrzés adóhiányt állapít meg, a kimutatott hiány után a vállalkozó adóbírságot köteles fizetni. Adóbírság állapítható meg még, ha az adózó jogtalanul nyújtott be költ­ségvetési támogatási igényt, vagy jogtalan adó-visszaigényléssel élt. Az adóbírság mértéke minden esetben a megállapított adóhiány 50 %-a. Mulasztási bírság szabható ki ab­ban az esetben, ha az adózó bevallási kötelezettségét a határidőt követően, de az adóhatóság ellenőrzését meg­előzően teljesíti. Ilyen esetben a bír­ság alapja a teljes évi adó, mértéke pedig, ha a késedelem a 15 napot nem haladja meg: 5 %, ha a 30 napot nem haladja meg: 20 %, és ha a 30 napot meghaladja: 30 %. Hibásan benyújtott bevallás esetén is kiszabható mulasztási bírság. Ez esetben a különbözet 5 %-a fizetendő büntetés. Ha az adózó vállalkozói igazol­ványhoz vagy cégbejegyzéshez kö­tött tevékenységet folytat, és annak adóhatósághoz történő bejelentését elmulasztotta, 100 ezer forint mulasz­tási bírsággal sújtható. Kiszabható még mulasztási bírság a jogszabá­lyokban előírt bizonylatok, nyilván­tartások hiánya, az iratok átadásának megtagadása, valótlan adatszolgálta­tás és a nyilatkozattétel elmulasztása esetén is. A fenti esetekben a mulasz­tási bírság mértéke magánszemélyek­nél 100 ezer forint, más adózók esetén 200 ezer forint.

Next

/
Oldalképek
Tartalom