Esztergom és Vidéke, 1996

1996-11-07 / 45. szám

Esztergom és Vidéke VÁLLALKOZÓINK AZ EHINGENI GAZDASÁGI NAPOKON Premier a 250 millió márkás hitelkeretért 1996. november 7. Október 26-án és 27-én a németor­szági Ehingenben mutatkozott be me­gyénk közel ötven társas és egyéni vállalkozása. Gépipari, könnyű- és élelmiszeripari, kereskedelmi, ide­genforgalmi és vendéglátóipari cégek vitték el kínálatukat és mutatták be az érdeklődő szakmabelieknek, a pénz­ügyi, gazdasági szakembereknek. Baden-Württenberg tartomány ál­lami garanciával 250 millió márka pénzügyi hitelkeretet biztosít a né­met-magyar gazdasági kapcsolatok bővítésére. A hitelkeretről szóló meg­állapodást a közelmúltban írták alá, magyar részről Horn Gyula, német részről Erich Teufel tartományi mi­niszterelnök. A politikusokon, kor­mányhivatalnokokon, a banki és gazdasági élet szereplőin a sor, hogy ez a pénz eredményesen kerüljön fel­használásra. Ezt a célt szolgálták az Ehingeni Gazdasági Napok is. Johann Krieger főpolgármester és dr. Amon György alpolgármester egy­aránt hangsúlyozták Ehingen és Esz­tergom testvérvárosi kapcsolatának fejlődését, terebélyesedését. A diák­cserék, a kulturális és művészeti pro­dukciók kölcsönös bemutatása után eljött az ideje a gazdasági kapcsolat­teremtésnek is. Az önkormányzatok nem hivatottaké kapcsolatteremtésre, de a keretét megadhatják. Mint most a Lindenhalléban is. A megnyitó ünnepségen dr. Freund Tamás, hazánk főkonzulja és Pola­csc'k János gazdasági konzul a két ország politikai együttműködéséről szólt, és arról is, hogy gazdasági kap­csolataink évről-évre nőnek, egyre több a közös vállalat és a német pénz­ügyi befektetés. Gustav Wabro államtitkár, a német­magyar kapcsolatok elsőszámú szor­galmazója nagy érdeklődéssel várt előadását azzal kezdte, hogy olyan premier zajlik Ehingenben, amilyen Hétfőn reggel többen is felhívták szerkesztőségünket a Kertvárosban tervezett vámudvar ügyében. Kérték, nézzünk utána, hogyan lehet az, hogy a városrész lakóinak tiltakozása elle­nére az önkormányzat engedélyezi e nagyforgalmű létesítmény működé­sét egy ilyen sűrűn lakott területen. F.O. (Wesselényi u.): „Különösnek vélem, hogy az a jegyzőnő adja ki az engedélyt az OKTÁV RT. területén létesítendő vámudvarra, aki e rész­vénytársaság felügyelő bizottságának elnöke. Ezt nehéz megemészteni!" H.M-né (Eperjesi u.): „170 aláírás gyűlt össze tiltakozásul. De ezt, úgy látszik, a város vezetői semmibe ve­szik." Nagy Tibor, kertvárosi tudósítónk: „November 2-án az OKTÁV előadó­termében lakossági fórumot szerve­zett a RÖK, ahol a kertvárosi polgárok elmondták, hogy féltik a környék nyugalmát. Tartanak a meg­növekvő forgalom következménye­ként a lakások, házak repedéseitől, süllyedéseitől. A környék lakói máris korlátozva vannak gépkocsi-közleke­désükben, az elhelyezett tilalmi táb­lák miatt még arra az időre sem állhatnak meg, amíg kapujukat ki­nyitják a bekanyarodáshoz." Dr. Könözsy László polgármester készségesen válaszolt az e témával még a tartományban sohasem volt. Átadta Teufel miniszterelnök szemé­lyes jókívánságait is, és köszönetét fejezte ki mindazoknak, akik e nagy­szerű rendezvényt „kézzel vagy fej­jel" segítették. A kiállítást színvona­lasnak és hasznosnak ítélte, mindene­kelőtt a kis és közepes vállalkozások jelenlétének örült. Az államtitkár az emberi kapcsolatok teremtését fon­tosnak véli, azt is dicsekvően mondta el, hogy minden ötödik német-ma­gyar üzletet e tartományban kötik. Dr. Kovács György Zoltán, a Me­gyegyűlés elnöke gazdasági adottsá­gainkról, a befektetési lehetőségek­ről, vegyes vállalatok alapításáról tar­tott előadást. Jürgén Wöhler, a Süd­West Landes Bank stuttgarti igaz­gatója a hitelkeret felhasználásának gyakorlati tapasztalatairól, főleg a ve­gyes vállalatok pénzügyi támogatásá­ról beszélt. Walter Mindé, a Budapesti Hypo Bank vezérigazgatója a hitel­hez-jutáshoz és a gazdasági kapcso­latteremtéshez adott hasznos tanácsokat. Biztatta mind a német, mind a magyar vállalkozókat az új lehetőségek kihasználására. Hubert Braig, a rottenackeri Boh­nacker Element System gyár kereske­delmi vezetője kedvező magyaror­szági benyomásairól szólt, mint mon­dotta, vegyes vállalatuk három éve szép gazdasági sikerekkel működik Csóton. Volkswirt Kari Schick, az ul­mi ipari és kereskedelmi kamara ügy­vezetője azokról a szolgáltatásokról adott tájékoztatást, amit a német ka­marák nyújtanak a kapcsolatteremtés érdekében. Engelbrecht József megyei keres­kedelmi és iparkamarai alelnök - a jelenlévő./ uh ás: .1 őr.vc/'kézműve s ka ­3 marai és dr. Vida Sándor agrárkama­rai elnökök nevében is - a két éve működő magyar gazdasági kamarák tapasztalatairól, a vállalkozók pia­choz-jutási esélyeiről mondott el hasznos tudnivalókat a német partne­reknek. Szombaton késő estig, majd más­nap, vasárnap délután öt óráig sok német érdeklődő kereste fel a kiállí­tást a Lindenhalléban, konkrét üzleti tárgyalásokról is hallottunk. Akiállí­tás vendégkönyvébe írt megállapítá­sok szerint tetszett a bemutatkozás, és hasznos volt a vállalkozók részvétele, a Kereskedelmi és Iparkamara támo­gatása. A helyszínről tudósított: Pálos Imre A Forma is ott volt Ehingenben Október 26-27-én az Ehingenben megrendezett termékbemutatón részt vett az esztergom-kertvárosi telephe­lyű FORMA Ablak- és Ajtógyártó Kft. is, melynek tulajdonos-ügyveze­tője, Végh Lászlóné, az alábbiakat nyilatkozta Nagy Tibornak, lapunk kertvárosi munkatársának: - Francia-német-magyar vegyes­vállalkozásban európai színvonalú műanyag nyílászárók gyártásával és forgalmazásával foglalkozunk. Ter­vezéssel, szaktanácsadással, helyszí­ni felméréssel, beépítéssel, teljes szolgáltatással állunk partnereink rendelkezésére. Korszerű nyílászáró­ink a szigorú európai hőszigetelési előírásoknak is megfelellek. Örömmel tettünk eleget a meghí­vásnak, bízva a német piac lehetősé­geiben. A csekély német érdeklődés ellenére jó hangulatú, kapcsolatte­remtő bemutatkozás volt. Konkrét üz­leti szerződést most nem kötöttünk, de a későbbiek folyamán a kamarák segítségével, reméljük, sikerül majd néhány üzletet kötnünk. nagy kamionokra gondolni, többsé­gük csupán kis furgon. A nagy cégek - mint a Suzuki, a Viscosa, az Eternit - saját telepükön intézik a vámkeze­lést. Megjegyzem, korábban is közle­kedtek ezen az útvonalon nehéz járművek, például a húsipari vállalat vagy a Dunagáz áruszállító gépkocsi­jai, és akkor senki sem tiltakozott... Ami pedig az összeférhetetlenséget illeti, én nem látok itt ilyet. Nekem ehhez semmi anyagi érdekem nem fűződik. Ráadásul a felügyelő bizott­ságban én nem a magam, hanem a város érdekeit képviselem, az OK­TÁV 11 %-a önkormányzati tulajdon, s érdekeltek vagyunk, hogy ez a cég ne menjen tönkre. Azon kívül a rész­önkormányzat is pozitívan áll hozzá a kérdéshez. Sajnos, sok alaptalan hír is elterjedt, például, hogy itt egy vámud­var és kamion-terminál lesz. Szó sincs ilyesmiről, csupán egy vámvizsgálati hely fog létesülni. Nem mondom, hogy nem lehetett volna jobb megol­dást találni, de hát nem erőltethetjük rá akaratunkat a Gerlachra. Tehát: a mai nappal megadom nekik az enge­délyt, mert nem tehetek mást, nem utasíthatom vissza, de szigorúan be fogok tartatni minden szabedyt, ami a véiros, a lakosság érdekeit védi." Reméljük így lesz! Sz.B. Kiállítók és figyelemfelkeltő tablók a Lindenhalléban Az olvasók reklamáltak - szerkesztőségünk utánajárt VÁMUDVAR AZ OKTÁV-BAN!? „Nem lesz zajártalom" - biztosít a jegyzőnő kapcsolatos érdeklődésünkre. - „Megértem a kertvárosiak aggo­dalmát. Magam sem örülök annak, hogy a vámvizsgálati hely ügye így alakul. Ez ellen sem én, sem az önkor­mányzat nem tehetünk semmit. A ha­tósági engedélyek kiadása a jegyző jogköre, s csak szabálytalanság észle­lése esetén léphetünk közbe. Ilyen vi­szont itt nem történt. Annak idején dr. Amon György alpolgármester és jó­magam tárgyaltunk a Gerlach Rt. ve­zetőivel, s több olyan területet is felkínáltunk nekik, mely távol esik a lakott helyektől, s anyagilag is kedve­zőbbek lettek volna a város számára. Az OKTÁV akkor szóba sem került, s döntés sem született. Abban marad­tunk, hogy megvizsgálják a felaján­lott helyszíneket, s majd jelentkez­nek. Megértem, hogy egy számukra olcsóbb megoldást választottak, - tu­lajdonképpen törvényszegés sem tör­tént de az eljárásukat nem tartom helyesnek, s a városi ipartelepítés szempontjából is kedvezőbb lett vol­na, ha a mi javaslatunkat fogadják el... Különben a jegyzőnő bizonyára meg tudja indokolni Önöknek a döntését." Dr. Takács Márta jegyzőnő: „Előre bocsátom, nem értek egyet azzal a gya­korlattal, hogy az ilyen ún. „közhatalmi szolgáltatásokat", mint amilyen a vám­kezelés is, az állam - technikai feltéte­lek híján - átpasszolja a magánvál­lalkozóknak. De ha már így van, a mű­ködési feltételeket, ha kérik, nekünk biztosítani kell. Megértem a Gerlach Rt-t is, hogy az OKTÁV-ot választotta, hiszen itt kész irodák, betonozott udvar áll a rendelkezésükre, csupán egy rak­tárat kell építeniük. Erre kértek enge­délyt tőlem, s ezt nem áll módomban megtagadni. A működési engedélyt kü­lönben a Vám- és Pénzügyőrség területi parancsnoka adja ki. A lakossági tilta­kozást mindaddig nem vehetjük figye­lembe, amíg be nem indul az a tevé­kenység, ami ellen tiltakoznak. Akkor, ha a kifogások jogosak, betilthatjuk. Én azonban azt hiszem, erre nem kerül sor, ez a tevékenység nem zavarja környezetét, mint azt az Aradi téri lakók is bizonyíthatják. Ezt a napi 20-25 gépkocsit jelentő vámolást ve­szi most át ez a cég. Tehát a városköz­pontból kerül ki egy kevésbé sűrűn lakott helyre. Nem kell feltétlenül

Next

/
Oldalképek
Tartalom