Esztergom és Vidéke, 1996

1996-10-31 / 44. szám

az ESZTERGOM és VIDEKE IFJÚSÁGI MELLÉKLETE Szerkeszti: a „Szemfülesek" ifjúsági csoport. Megjelenik minden hónap utolsó hetében. 1996. október 31. I. évfolyam 2. szám Felhívás! Az esztergomi Szabadidőközpont a jövő év tavaszán vetélkedőt szervez Esztergom és vidékének általános és középiskolás korú diákjai részére TE MIT TUDSZ? címmel. A vetélkedőre egyéni és csoportos produkciókkal (vers, próza, ének, zene, tánc, színpadi jelenet, bűvészkedés) lehet jelentkezni. Ilővebb információ és jelentkezési lap az iskoláknál és a Szabadidőközpontban kapható. A jelentkezés határideje 1996. december 20. Demokrácia az iskolában A demokrácia szótári fogalma: az a politikai rendszer, államforma, amelyben a hatalmat formailag az egész nép, valójában valamely osztály gyakorolja. Ha ezt a fogalmat leszűkítjük az iskolára, akkor valahogy így hangzik: az az iskolai rendszer, amelyben a hatalmat formailag a diákok, valójában a tancirok gyakorolják. A magyarországi iskolákban ennek a fogalomnak csak a második fele érvényes, vagyis, hogy a hatalmat a tanárok gyakorolják. A diákoknak még formailag sincs hatalmuk. De vajon helyes-e ez az állapot? Természetesen elsőre szinte mindenki azt mondja, hogy igen, mert hogy ha a diákok kezében lenne a hatalom, akkor senki sem tanulna, káosz, zűrzavar, anarchia lenne. Én sem mondom azt, hogy a diákoknak kellene átvenni a hatalmat. Csak egy kicsivel több jogot kellene kapnunk, és engedni kellene, hogy érvényesíthessük ezeket a jogokat. Létrejöttek mindenütt a diákönkormányzatok. Jó lenne egyszer felmérést végezni, hogy eddig ezek mit értek el az iskolákban. Nem hinném, hogy tűi sokat. Mert hiába van egy diáknak jó ötlete, az többnyire csak a diák szerint jó. Szerintem az lenne helyes, ha az embernek hagynák kibontakozni az egyéniségét. Az igaz, hogy lehetetlen volna megoldani egy iskolában, hogy mindenki külön-külön kibontakozzon, de miért nem lehet egy kicsit hagyni, hogy a diák a saját útján fejlődjön, tudjon szabadon gondolkodni és cselekedni?! Befejezésül annyit szeretnék mindehhez hozzátenni, hogy az előbbiekben csak a saját véleményemet írtam le, és nem állítom, hogy ez*feltétlenül a helyes álláspont. Pfeiffer Tamás A Gyakorló iskola rajz szakkörös tanulói Bangó Miklós művész-tanárral a pálkövei rajztáborban. Arany Lapok Üdvözölj ü((íaptársutifQ a kertvárosi diákújság UcjujaúS, szeptemberi számát! A lapban több írás is foglalkozik a különböző nyári táborokkal. Utassy Klaudia a tarjáni német táborból. Szabó Zsuzsa a röplabda tábor, Ruskó \ Nikoletta akunbaracsi nyaralás, Juhász Adrienn a bajóti hittantábor élmé-j nyeúől számol be, a Szabó nővérek pedig a pilismaróti táborzás örömeit i írják meg. De olvashatunk a lapban az első kertvárosi repülőgépről, meg- i tudhatjuk egy tesztből, milyen talpraesettek vagyunk, és sok humoros; történetet, viccet is találhatunk az újság oldalain. Manapság nagyon sok szó esik a környezet- és állatvédelemről. Foglalkoznak vele a TV-ben, rádióban, írott sajtóban. Nekünk már a könyökünkön jön ki, hogy még az ifjúsági újságokban is erről olvasunk. Mondjuk is, hogy miért tömik a mi fejünket ilyenekkel, foglalkozzanak vele a felnőttek. De gondoljunk csak bele, milyen jó lett volna, ha évtizedekkel ezelőtt is ezt teszik. Ha mindezt, amit mi most tudunk, tudták volna azok is, akik ma nem törődve emberek millióival szennyezik a vizeket, a földet, a levegőt, kipusztítva ezzel mindenhonnan a természetes élővilágot. Ok sajnos nem gondolnak arra mit tesznek ezzel. Azokról az esetekről nem is beszélve, amikor emberi mulasztás, gondatlanság miatt „véletlenül" borul bele a tengerbe néhány hordó olaj. De a történet nem itt kezdődik. Előbb kisalföldnyi zöld, buja növényzettel teli területeket tarolnak le, hogy a föld mélyére ásva megkaparintsák a fekete aranyat, amivel mohó kutatásukra feltehetik a koronát. Minden a pénz körül forog. Akkor is, amikor száz meg száz fókát csak azért mészárolnak le, hogy az állat maradványaiból potencianövelő szert készítsenek. És mindez a fejlett Kanadában! Innen a Távol-Keletre kerülnek, ahol akár 100 dollárnak megfelelő összeget is kaphatnak egy-egy ilyen csodaszerért. Vagy emlékezzünk csak vissza Csernobilra! A mai napig születnek gyermekek fejlődési rendellenesVédjük, séggel az ottani katasztrófa következtében. Eleinte még titkolták is. Hiszen a 4-es blokk robbanása után csak két nappal értesült a világ az eseményről. S ez az erőmű ma is üzemel! Ha még egy kicsit messzebb megyünk a történelemben, belebotiunk egy dátumba, 1945. augusztus 6-ába. Sokaknak semmit sem mond először, majd lassan derengeni kezd: Hirosima. Negyedmillió áldozat. Vagy itt van a tavalyi év. A franciák nyolc atomtöltetet robbantottak fel, nem törődve bojkottal, a levéláradattal, és a többi nemzet tiltakozásával. Gondoljunk csak arra a fogalomra, hogy „géntechnika"! 15 éve még azt sem tudtuk, hogy van ilyen. Ma viszont már tudjuk: manipulálható az élővilág. Az is lehet, hogy 10 év múlva rendelésre fogják előállítani (kiónozni) a magas IQ-jú embereket. lehet! A legkézelfoghatóbb környezeti kár viszont az, amit szemetelésnek hívunk. Az Esztergom környéki erdők, mezők, sőt a város utcái is élő példák erre. A háztartási maradékok is veszélyesek, pl. a gázos dezodorok dobozai. Ezek amellett, hogy hasznosíthatatlanok, az ózonlyuk tágításához is nagyban hozzájárulnak. Néhány éve még legmerészebb álmunkban sem gondoltunk volna, hogy az időjárásjelentés arra fog épülni, milyen magas az ibolyántúli sugárzás. Olyan híreket is hallani, hogy olvad a Sarkok jege. Egyre lehetetlenebb lesz az állatok fennmaradása az eredeti életkörnyezetben. És egyre több lesz az olyan furcsaság, mint az, hogy a majmok embereket rabolnak ki, a vadállatok bemenekülnek a városokba, a róka a kukába keresi ennivalóját. Régi ellenségek szövetkeznek, szokatlan barátságok alakulnak. Változik az állatok családtervezése: a gólyák csak egy-két fiókát költenek ki, a többi tojást kilökik a fészekből, ugyanakkor a bálnák gyorsabb szaporodással védekeznek a kihalás ellen. Ezek után csak arra következtetésrejuthatunk, tennünk kell valamit, mert az egyre szaporodó emberiség gátlástalan élvhajhászása nem vezethet jóra. Azt javaslom, ti is gondoljatok erre, mikor erről olvastok, ilyesmit láttok. Reméljük, a most felnövekvő generáció okosabb lesz, és megpróbál kiutat találni, vagy legalább azt megvédeni, ami megmaradt. Csonka Andrea amíg