Esztergom és Vidéke, 1996

1996-01-25 / 4. szám

1996. január 25. Esztergom és Vidéke 7 JWIiVV Wj VWUV U Wl AflJV^ ^ * * • i' H. Vf ftW ^WR WW W W » 'i WI W TA R KA s A G Esztergomi bálok - anno... A kiegyezés utáni években volt divatban a menyecskebál. Ezt az asszonyok szervezték, s ók is hozták magukkal karonfogva a táncost. Az első ilyen bált Nieder­mann Józsefné és Schönbeck Mi­hályné rendezték. A férfiak dolga csupán az volt, hogy szép szavak­kal éltessék az asszonyokat. i#&í-ban nagyszabású bált rendezett az esztergomi ifjúság a Jótékony Egylet javára. A bált ren­dező bizottság elnöke B. Szabó Mihály volt. A 13 tagú rendező­ségből néhány jól ismert nevet ki­emelnék: Bartha Tivadar (gyógyszerész), Büttber Róbert, Kollár Károly, Perényi Árpád, Szabó Gyula. 1887-ben nagy vihar, sajtóvita is kerekedett az egyik mulatság körül, amely a polgári bál címet viselte. Állítólag 32 atya elhatá­rozta, hogy családját nem viszi bálba. A város közvéleménye el­ítélte őket, merthogy uraskodnak, igyekeznek „mimelni a kékvért", félnek a polgári elnevezéstől. Vé­gül az élővirágokkal díszített, fe­Emlékeztető * 173 éve, 1823. január 22-én írta meg Kölcsey Ferenc a Himnuszt „ Ez a hatalmas vers - írja a Magyar Irodalmi Lexikon - a múlt tragikus vétségének s a rákövetkező bűnhődés­nek lírai felidézésével a lelkiismeret­vizsgálat, a nemzeti önbírálat mélyé­ből született, és vált utóbb, Erkel meg­zenésítésében, nemzeti himnusszá." Néhány éve e vers „születésnapját" a Magyar Kultúra Napjaként ünne­peljük. * Január 22-én van Vince napja. Vince vértanút a diocletianusi üldö­hér-rózsaszínben pompázó te­remben minden addiginál na­gyobb táncossereg vállalta fel a polgári létet! Csak háttérként: a századforduló környékének csa­ládjai gyakran egymás szeme lát­tára váltak egyszerű kereske­dőből, iparosból előkelő hivatal­nokokká, módosabb emberekké. Nem csoda hát, ha ezt, az akkor Esztergom-szerte ismert felka­paszkodásból eredő gőgöt megve­tette a város, hisz a legelőkelő­bbek is serfözők, kocsmárosok, bognárok, vaskereskedők, csizma­diák, kelmefestők vagy fakareske­=3>?1 dők gyermekei, unokái voltak! A nyolcvanas évek vége felé kezdtek elszaporodni a katonatiszti bálok, estélyek, amelyek - legin­kább az itt állomásozó katonaság néhány tisztje révén - változatossá­got új ötleteket hoztak a város kul­turális-társasági életébe, vagy a szórakozások sorába. Az is tény: a város polgársága kezdetben tartóz­kodóan viszonyult ezekhez a ren­dezvényekhez, ahhoz pedig jó húsz évnek kellett eltelnie, míg az itt ál­lomásozó katonákat teljesen befo­gadták, és elfogadták, hogy házasságot is kötnek esztergomi polgárok lányaival. (Folytatjuk) Pifkó Péter r D. V. ® i> v. M e & M i v * ib&etoc. leti jegy yjf Magyar Királyhoz" czimzett teremben, rlírgim SAid'uú, kír. Városában egyenruhás polgárai Tisztikara részéri! 1 ISlldik évi JanuarJus 2likáu adandó táncmulatsághoz. m, tó­tó tó tó tó tó tó tó tó tó Az egyik legkorábbi ismert báli meghívó (K.P. tulajdona) zések alatt kegyetlen kínzásokkal öl­ték meg 304. január 22-én. Máig sok nyelven használatos még a régi mon­dás: Ha megcsordul Vince, Tele lesz a pince. Hogyha kemény s kopog, Kevés lesz a borod! Vince lett a szőlőmunkások, borter­melők, borkereskedők, pincemeste­rek védőszentje. •1458. január 24-én a befagyott Duna jegén tolongó köznemesség egyhangúlag a fiatal Hunyadi Má­tyást választotta meg királynak, s öt évre Szilágyi Mihályt rendelte mellé kormányzóul. EGOM-KVIZ (H. forduló) Ezen a héten újabb három kér­déssel rukkolunk elő. Próbálkoz­zon meg a megfejtésükkel, és küldje be szerkesztőségünkbe a következő hét végéig! 4. Ki volt Temesvári Pelbárt, a Ferences gimnázium névadója? a.) ferencesrendi pap, aki 60 évvel ezelőtt létrehozta az eszter­gomi Ferences gimnáziumot; b.) esztergomi érsek, egyben a ferences rend hazai megalapítója; c.) nagy műveltségű hittudós, a középkori esztergomi Studium Generale professzora. 5. Hol van, vagy hol volt az ún. rózsa-ablak a Várhegyen? a.) a Bazilikának Dunára né­ző oldalán található ez a rózsákkal díszített ablak; b.) a Várkápolna főbejárati homlokzatán; c.) egykor díszes virágágyás volt a Várhegy délkeleti lejtőjén, híres rózsáit még a törökök ültet­ték (lásd: Gül Baba rózsái). 6. Mi köze van Sobieski Já­A hét vicce - Miért kedveli anny ira Bok­ros Lajos pénzügyminiszter a mi megyénket? - ??? - Mert itt van Kisbér is, Nagysáp is. * Január 25-én a Pál nevet találjuk a naptárban. „Pálfordulása a tél fordulá­sa" - tartja a néphit E napon Saul megtérésére emlékezik a keresztény vi­lág. Arra a Saulra, aki fanatikusan gyű­lölte és üldözte a keresztényeket Ám egy ízben a damaszkuszi úton Jézus jelent meg előtte fényözönben, s ez a látomás gyökeres változást hozott éle­tében. Ezután - Pál apostolként - ő az, aki legtöbbet tesz a keresztény hit elter­jesztésééit Rómában írta e sorokat „... testvéreim, arra irányuljanak gondola­taitok, ami igaz, tisztességes, igazságos, ami ártatlan, kedves, dicséretre méltó, ami erényes és magasztos." Klotz József nosnak Esztergomhoz? a.) ő vezette az esztergomi harcokat 1919-ben, a Tanácsköz­társaság idején; b.) lengyel király volt, 1683­ban vezetése alatt szabadult fel Esztergom; c.) vértanú halált halt eszter­gomi érsek, emlékére rendezik meg évente a Sobieski-emléktú­rát (folytatjuk) Kvíz-posta: az első forduló kérdé­seire még e héten válaszolhat, a helyes megfejtést beküldők névsorátjövő hé­ten közöljük! Gasztronómiai barangolások Jónéhány évvel ezelőtt a bolgár tengerpart egy hangula­tos halászfalujában ünneplő tár­saság hívott vendégül. A szabad tűzön sütött saslik mellé hatal­mas fatálakban májas rizst hoz­tak. Igen jól illett hozzá a nehéz vörösbor. Nyelvi gondok miatt a receptet nem tudtuk ugyan leír­ni, de hazaérve megpróbálkoz­tunk az elkészítésével, vendé­geink körében nem kis sikert aratva. íme a konyhai műveletek sorrendje: - 25 dkg rizst sós vízben megpárolunk, - fél kiló sertésmájat csí­kokra vágunk és tejbe ázta­tunk, - 10 dkg szalonnát, egy nagy fej hagymát, két darab húsos paprikát apróra vágunk és olajban megpirítunk, - hozzáadjuk a májat és rö­vid ideig tovább pirítjuk, - borssal, majoranával, pi­rospaprikával ízesítjük, - 25 dkg zöldborsót petre­zselyemzöldjével megpáro­lunk, - a rizsét és a borsót bele­öntjük a májas lábosba, és együtt kevergetve felforrósít­juk, sózzuk, - egy kiló birkahúst (vagy ennek híján sertéshúst) apró kockákra vágunk, leforrázzuk, majd sós, mustáros tejbe áztat­juk, - a lecsepegtetett hússze­leteket olajjal meglocsoljuk, - 25 dkg szalonnát vékony szeletekre vágunk, - a húst és a szalonnát vál­takozva fémnyársakra húzzuk, - a nyársakat forró sütőben sütjük, míg a hús át nem sül, - a májas rizsét forró jénai tálba szedjük, tetejére rakjuk a nyársakat, kovászos uborkával díszítjük. A fenti mennyiség 8-10 sze­mélynek elegendő!

Next

/
Oldalképek
Tartalom