Esztergom és Vidéke, 1996

1996-01-25 / 4. szám

1996. február 22. Esztergom és Vidéke 3 EGYESÜLETI ÉLET Gondterhelt gazdák Az elmúlt hét szerdáján első ízben ült össze az Esztergomi Hegyközség, a Gazdakör és a nemrég megalakult Hangya Szövetkezet vezetősége, hogy megvitassa a város mezőgazdaságának aktuális kérdéseit. A kötetlen, mintegy három órás beszélgetés során kiderült, hogy városunkban sem megfelelő szervezet, sem a kellő anyagiak nem állnak rendelkezésre. Szervezet van ugyan három is, de ezidáig egyik sem tudott érdemlegeset tenni a város mezőgazdaságának fellendítése ügyében. A Gazdakör tagjai hetenként összeülnek a Szabadidőközpontban, ahol főleg szakmai kérdésekről folyik a szó. Hatáskörük viszont erősen korlátozott, ezért intézkedéseket tőlük aligha várhatunk. A Hegyközségnek lenne ugyan némi jogköre, főleg a nemrég megalkotott mezőgazdasági törvény értelmében, de eddig még nem élt vele. Szeptember végén választották meg e szervezet vezetőségét, azóta eltelt majdnem négy hónap, de se székhelyük (levelezési címmel, irodával, fogadóórával, bélyegzővel, munkatervvel), se pénzük (költségvetéssel, pénztárkönyvvel, számlaszámmal) nincs. A vezetők a jegyzőnőt okolják, amiért nem intézkedett, a jegyzőnő pedig joggal dobja vissza a labdát, mondván a Hegyközség független szervezet, nem tartozik a Polgármesteri Hivatal ellenőrzése, felügyelete alá, intézze csak maga a saját dolgait Mindemellett a jegyzőnő - mint mondotta - kész segíteni, ha arra igényt tartanak. A Hegyközség folyóügyeit a hegybíró lenne hivatott intézni, de még senki sem kötött vele szerződést, és senki sem tudja, miből fogják fizetni a bérét. A Hangya Szövetkezet e hónap elején alakult a Gazdakör tagjaiból. Mint Héder István elnök és Ébele József elnökhelyettes kifejtették, termelő, termeltető, beszerző, felvásárló, értékesítő és szolgáltató tevékenységükkel akarják segíteni tagjaik mezőgazdasági termelőmunkáját Ellátják a gazdákat olcsó vetőmaggal, vegyszerrel, megszervezik termékeik értékesítését gépkölcsönzéssel, gépjavítással támogatják a kétkezi munkát. Tízezer forintos részjeggyel bárki beléphet a szövetkezetbe. Rengeteg tervük van, jók is, hasznosak is, csak éppen a kellő anyagiak hiányában jelenleg megvalósíthatatlanok. A Gazdakör vezetői örömmel újságolták, hogy önkormányzati döntéssel ismét a gazdák tulajdonába került régi székházuk, a buszpályaudvarnál lévő kétszintes - valaha Ökörkörnek becézett - épület. A dolog szépséghibája csak annyi, hogy ezt 2005-ig bérbe vette egy Kft, a bérleti díjat már kifizette, s nem hajlandó átadni az ingatlant csak súlyos milliókért, ami persze a Gazdakör pénztárából aligha lenne kifizethető, éppúgy mint az a renoválás, amely az emeleti részre igencsak ráfér, és szintén milliós nagyságrendű. A Gazdakör mellett a Hegyközség, a Mezőgazdasági Kamara, a Gazdajegyzői Hivatal, a Hangya Szövetkezet - tehát a mezőgazdasággal foglalkozó összes helyi szervezet - helyet kapna ebben az épületbe, ideális agrárcentrum jöhetne létre,... no de miből?! Pénz egyelőre sehol. S úgy néz ki, nem is igen lesz. FŐleg, ha senki nem megy utána. Sebő József, e lap egykori főszerkesztője írt egyszer egy glosszát az esztergomiak „népbetegségéről". Az ő sorai köszönnek vissza hallgatván a gazdák vezetőinek beszélgetését Álmodozó nép vagyunk, tele ragyogó ötletekkel; nagyon tudunk tervezgetni, amit elképzelünk, mind szép és jó... Csak legyen, aki megvalósítsa! Remélhetőleg ezek a gondok előbb-utóbb eljutnak városunk önkormányzatához is, amely végre napirendre tűzi Esztergom mezőgazdaságának vizsgálatát, s a tények ismeretében intézkedéseket hoz, pénzt juttat, távlati terveket fogad el. Tény, hogy a Városházán nincs igazán patrónusa a mezőgazdasággal foglalkozóknak, a fent említett szervezetek pedig még nem erősödtek meg annyira, hogy komoly segítséget jelenthetnének. Jelenleg az egyetlen, akihez a gazdálkodók és hobbikertészek egyaránt fordulhatnak, a gazdajegyző, Bokros Lajosné; őt a GAMESZ Dózsa György téri székházában kereshetik fel az érdeklődők ügyes-bajos dolgaikkal, szerdán és csütörtökön 8-tól fél 10-ig. Valószínűleg a hegybíró is itt fogja tartani fogadóóráit, mihelyt elhárultak működésének akadályai. Szakmai és érdekvédelmi kérdésekben pedig továbbra is mindenkinekrendelkezésére áll a Gazdakör, pénteken esténként 18 órától a Szabadidőközpontban. Sz.B. EHE 1907." — 1995-ben Az „Esztergomi Hajós Egylet 1907" december végén beszámoló találkozón összegezte az 1995ös év eseményeit és változásait, melyekről Rexa Iván ügyvezető tájékoztatta lapunkat. - Csak távirati stílusban: februárban ifjú tagjaink ellátogattak a rév-komáromi túrázók klubházába, majd alkalmuk nyílt a befagyott Vág holtágán korcsolyázni és egy baráti klubesten is résztvenni. Áprilisban két vállalkozó szellemű német vízitúrázó teljesítette — igazi áprilisi időben — a PassauBudapest Duna-szakaszt. E sportemberek voltak vándorsportpihenőnk első fecskéi. Májusban lampionos csónakfelvonuláson vettünk részt, tőlünk indult az első Esztergom-Budapest közötti vízitúra, és a sok újdonságot bemutató vízisport-eszköz kiállítás színhelye is a mi víziteleptink volt. A szlovák vízisport-vezetés szervezésében tíznapos vadvízi kiképzésen vett részt két tagunk a Tátra tövében lévő Királyhelmecen. Júniusban amerikai vendégeknek mutattuk meg, evezős kirándulással egybekötve, az Esztergom-környéki vízitúra lehetőségeket. Ujabb angyalföldi és újpesti csoportok indultak telepünkről vízitúrára, fiataljaink pedig a Fogarasi-havasok gerincén teljesítettek egy nehéz gyalogtúrát Júliusban a 40. Nemzetközi Duna Túra 138 külföldi résztvevőjét láttuk vendégül, majd az Államigazgatási Főiskola természetjáróit fogadtuk. Tagjaink egy csoportja a Felső-Tiszán vett részt vízitúrán. Augusztusban rév-komáromi vendégeket fogadtunk, evezőseink egy része Garam-túrázott, kerékpárosaink pedig Lengyelországban voltak, s eljutottak egészen a Baltitengeri Hel-félszigetig. Aktív résztvevői voltunk a jubileumi ünnepség-sorozatnak is. Szeptemberben az „Esztergom 40" gyalogtúra szervezésében vettünk részt. Szólnék még röviden létesítményeink használatáról is. Csónakházunk a fagyok beálltáig tagjaink rendelkezésére állt, ők 1.400 alkalommal szálltak vízre. Vándorsport-pihenőnket közel ötszázan látogatták, illetve vették igénybe. A nyár folyamán telephelyünket több alkalommal választották budapesti egyesületek gyülekező és indulási állomásnak. Felszereléseinket egy négyszemélyes kenuval, húsz darab mentőmellénnyel és egyéb túrafelszerelésekkel bővítettük. Csónakházunkat és egyesületi sporteszközeinket - a korábbi gyakorlatnak megfelőlen - edzésekre és kisebb túrákhoz a Szent István gimnázium tanulói is használták - tanári felügyelet mellett Mivel tagságunk igényelte, megalakítottuk a túrakerékpár szakosztályt, ennek tagjai - Téry szakosztályunkhoz hasonlóan - a Magyar Természetbarát Szövetségbe is kérték felvételüket. Végezetül elmondanám: az önkormányzattól használatba kapott területet - ígéretünkhöz híven rendbetettük és ott vándorsport-pihenőt alakítottunk ki az úton lévők (gyalogosok, evezősök, kerékpárosok) részére. Séta — kettesben Bánhidy László fotója