Esztergom és Vidéke, 1996

1996-08-15 / 33-34. szám

1996. augusztus 15. Esztergom és Vidéke 15 A S A G ásványianyag-tartalma jelentős, hűvös kamrában, pincében sokáig eltarthatok, s a téli zöldségszegény választékot bővítik. 90-100 napos tenyészidejűk alatt 250-300 gram­mos gumók fejlődhetnek. A barna héjú, fehér húsú Erfurti fekete fajta és a fehér színű Müncheni sörretek a legjobbak. A magot rendszeresen spenótot vessük szakaszosan, mert sem a túl fiatal, sem a túl fejlett állomány nem telel át károsodás nélkül. Az őszi érésűfejes salátát \ehe­tőleg augusztus 20-ig vessük vég­leges helyére 25 x 15 cm távolságra, amit később ritkítha­tunk. A hosszabb nappalokat ked­kell öntözni, ez a jó csírázás felté­tele, később a pudvásodás és a gu­mó felrepedése előzhető így meg. A sóska és az áttelelő spenót talajának előkészítésekor érett trá­gyát, pétisót, szuperfoszfátot, káli­sót ássunk be 20-25 cm mélyre. A magot 25 cm sortávolságra vessük, 2-3 cm mélységben. Egy négyzet­méterre 2 gr magot számítsunk. A veiu, iiuigszai Képzésié nem hajlamos fajtákat válasszuk, ilyen a Május királya, az Attrakció és a Keszthelyi nyári. Az áttelelő fejes saláta magját augusztus végén vessük el. A leg­jobb áttelelő fajták: a Nansen, a Május csodája és a Téli vajfej. A téli sarjadékhagy ma, a „bul­billi" duggatásának ideje augusz­tus vége, szeptember eleje. 20 x 2-3 cm-re ültelhetők, s ezekből ta­vasszal már új hagyma szedhető. Másodvetés a kiskertekben A zöldséges kert szakszerű ki­használása lehetővé teszi, hogy a már letermett főnövények helyére másodvetésű zöldségnövényeket telepítsünk: téli retket augusztus első felében, spenótot, kaprot a hó­nap végéig, téli sarjadékhagymát és áttelelő salátát a hónap utolsó harmadában vethetünk. Az őszi-téli retekfajták lehető­leg laza, tápanyagokban gazdag, de nem frissen trágyázott talajba a már lekerült borsó, fejes saláta, ko­rai bab és káposztafélék, a korai sárgarépa és a burgonya után vet­hetők. A legnagyobb gondot a ta­lajlakó kártevők, a gyökérlégy, a drótféreg, a cserebogár-pajor okoz­zák, melyek ellen Basudin 5 G gra­nulátum kiszórásával védekezhe­tünk. E retekfajták étrendi hatása és Az éltető napfény szükséges a szervezetünknek, | de csínján kell vele bánnunk, mert ijj ártalmas is lehet, ha nem vigyá­| zunk. Most, hogy végre talán el­lj: jött az igazi nyár, úgy gondoljuk, ijj érdemes néhány kérdést felten­| nünk a bőrgyógyásznak a napozás á egészségügyi alapszabályairól. -H asz no s-e vagy káros a nap­jjj fény az emberi szervezetre? - A Nap ibolyántúli sugarai ji fokozzák a D-vitamin képződést, ii amely viszont fontos a csontok és ii a fogak egészséges fejlődéséhez, ij Ugyanakkor a mértéktelen napo­ij zás komoly károsodást okozhat a ij bőrön. Javaslom, hogy főleg a reg­geli és a késő délutáni órákban napozzanak, és még akkor sem :: hosszú ideig. Nagyon fontos a fo­ji kozatosság is. - Ismert, hogy bőrünk nem \ egyformán érzékeny a napra, hi­\ szen különböző bőrtípusok van­•• nak. De függ-e vajon a bőrér­ij zékenység az életkortól? - Hogyne, a kisgyermekek és ;i az idős emberek bőre fokozottan ii érzékeny. Egy éves kor alatt ji egyáltalán nem szabad napoztatni a babákat. Később is - 4-5 éves korig - inkább az árnyék vagy a félárnyék ajánlatos számukra. - Mivel védhetjük meg bőrün­ij ket a leégéstől? - Az előbb említett korlátozá­si sokon túl javasolt különböző bor­ii védő készítmények használata, ii Napozás előtt a legérzékenyebb ii testrészekre - elsősorban az arcra kertbarátkalendárium - napozókrém, a többi testfelület­re a jobban kenhető naptej haszná­lata ajánlatos. A fényvédő krémek különböző fokozatban készülnek, mindig a bőrünknek megfelelőt válasszuk. Akiknek bőrallergiá­juk van, használjanak napozózse­lét, ez nem szívódik fel a bőrbe. Napozás után alaposan mossuk ki bőrünkből a krémek maradványa­it, az izzadságot, az esetleges ho­mokot vagy sót, s utána kenjük be bőrünket valamilyen hidratáló krémmel. Különösen a száraz bő­rűeknek ajánlatos ez. - Igaz-e, hogy nedves bőrrel könnyebben le lehet égni? - Valóban így van. Egyrészt a Gyógyír vízcseppek, mint apró nagyítólen­csék felerősítik a fénysugarakat, másrészt a nedves bőrön nem érezzük annyira a Nap égető hatá­sát. Sajnos, a leégést mindig csak akkor vesszük észre, ha már késő. - Mit tehetünk ilyenkor? - Vannak bőrnyugtató, gyulla­dáscsökkentő gyógykészítmé­nyek, mint pl. az Azulenol, a Burow vagy a Phlogosan kenőcs, a borvazelin, a Panthenol spray és tabletta, vagy a kamillás készít­mények. Természetesen ilyenkor kerülni kell a napfényt, sőt a bőrt izgató ruhanemű használatát is. Súlyosabb esetekben orvoshoz kell fordulni. - Van-e valami hatása a gyógyszereknek a napozásra? - Sok olyan gyógyszer van, amelyik fokozza a bőr fényérzé­kenységét. A fogamzásgátló tab­letták nagy része is hasonló hatású. Ezért a rendszeres gyógy­szerhasználók kérdezzék meg or­vosukat, mielőtt napozni kezde­nek. Fontos viszont tudni, hogy a béta-karotin - amely természetes formában megtalálható a sárgaré­pában, de ma már kapszulában is kapható - a szervezetben A-vita­minná alakul át, és fokozza a bőr fényellenálló képességét. -A fény nemcsak a bőrnek, de a szemnek is árthat. Hogyan véd­hetjük meg szemünk egészségét? - A szem kötőhártyája a kü­lönböző környezeti ártalmakra ­mint amilyen az erős napfény, a szennyezett vagy klórozott víz, a homokszemcsék - értágulattal re­agál. Ilyenkor mondjuk, hogy be­gyulladt a szemünk. Könnyezik, kivörösödik, égető-viszkető érzés teszi kellemetlenné látásunkat. Védekezésként az erős napfény­ben szemüveget, a vízben úszó­szemüveget használjunk, óvakod­junk a huzattól, a permetektől, és ne nyuljunk a szemünkhöz tisztát­lan kézzel. Ha mégis gyulladásos tüneteket észlelünk, használjunk nyugtató hatású szemcseppeket. Ezek közül néhány orvosi vény nélkül is kapható a gyógyszertá­rakban - pl. a Pfizer, a Septosyl -, de jó hatású lehet az egyszerű ka­millás borogatás is. Ha a tünetek 2-3 nap alatt sem múlnának el, feltétlenül orvoshoz kell fordulni. Gasztronómiai barangolások Ezúttal Görögországba lá­togatunk el. Persze csak a kép­zelet szárnyán, hiszen - bár a görög tengerpart olcsóbb mint a Balaton, s összhasonlíthatat­lanul jobb is - a nagy távolság miatt a „kispénzűeknek" Hel­lász még mindig drága. A gö­rög ételek viszont olcsóak és ízletesek. Közülük ismerte­tünk most meg kettőt az új iránt fogékony olvasókkal. Musszaka 2 kg padlizsánt (cukkinit vagy patiszont) ujjnyi vékony szeletekre vágunk, besózunk, majd fél órát állni hagyjuk. Ez­után forró olajban gyengén ki­sütjük a szeleteket. Egy nagy fej hagymát apróra vágunk, és vajon üvegesre pirítunk. Hoz­záadunk 1/2 kg-nyi darált mar­hahúst, 2 összevágott paradi­csomot, kevés sót és borsot, né­mi vizet, és gyenge tűzön pá­roljuk kb. fél órát. Majd hozzákeverünk 1 evőkanál mustárt és 1 evőkanál tejfölt. Egy kivajazott kisebb tepsibe egy réteg padlizsánt, egy réteg húsos masszát teszünk, meg­szórjuk reszelt sajttal, majd megismételjük e rétegeket. Előmelegített sütőbe rak­juk 1/4 órára, majd ráöntünk 3 felvert és késhegynyi szere­csendióval ízesített tojást, és újabb 1/4 órát sütjük. Ringli saláta 1/2 kg paradicsomot fél­centis szeletekre vágunk. 1 kí­gyóuborkát és 2 fej vörös­hagymát vékony karikákra me­télünk. 1/4 kg gomolyasajtot felkockázunk. Mindezeket egy salátás tálba tesszük, és hozzá­adunk egy doboz ringlit. (A gö­rögök olajbogyót is tesznek hozzá, de ettől mi eltekinthe­tünk.) Egy másik edényben összekeverünk 1 dl olajat, 2 evőkanál citromlét, egy csipet majoránát, kevés sót és borsot, majd mindezt a salátára öntjük, óvatosan összekeverjük, és néhány órára hűtőbe rakjuk, hogy az ízek összeérjenek. E két étel külön-külön is, de együttfogyasztva is igen fi­nom!

Next

/
Oldalképek
Tartalom