Esztergom és Vidéke, 1996

1996-01-25 / 4. szám

1996. február 22. Esztergom és Vidéke 3 Ülésezett a képviselő-testület (Folytatás az 1. oldalról) Ezután a Vaszary Kolos Kór­házban lezajlott átvilágításról dr. Szontagh Csaba igazgató-főorvos tájékoztatta a testületet. 1995-ben minisztériumi kezde­ményezésre valósult meg az átvilá­gítás a tatabányai és az esztergomi kórházban. A munkát pályázaton elnyerő cég a minisztérium megha­tározása szerint végezte a felméré­seket. Vizsgálták a szervezetet, a gazdálkodást, a menedzsment mun­káját, stb. Az igazgató elmondta, hogy a kórház igen nehéz gazdasági körülmények között dolgozik, de a meglévő forrásokból minőségi szolgáltatást kell nyújtaniuk. Saj­nos már nincs lehetőségük szociális feladatok ellátására, krónikus bete­gek benntartására. Az ülés vendége volt a kórház fenntartója képviseletében Rudlof Tibor, a megyei Közgyűlés főjegy­zője, aki hozzászólásában elmond­ta, hogy a munkát nem tekintik befejezettnek. Dr. Könözsy László polgármes­ter szerint az elkészült 600 oldalas dokumentum a már ismert tényeket rögzítette alapvető közigazgatási tévedésekkel. A finanszírozásban lehetetlen állapotot okoz, hogy a jogszabályok központi forrást csak az ellátásokra adnak, viszont az esz­köz- és műszerbeszerzést, az épü­letek állagmegőrzését a fenntartó önkormányzatra terhelik, holott a finanszírozás forrásai felett teljes mértékben a központi állami szer­vek rendelkeznek. Ezek a gondok térségünk többi települését is érin­tik, ezért célszerű lenne február első felében az egészségügy problémáit egy szélesebb körben szervezett fó­rumon, az összes érdekelt részvéte­lével megtárgyalni. A testület az átvilágításról szóló tájékoztatást tudomásul vette. A harmadik napirendi pont témája & fogászat működtetése volt. Jogszabályok az önkormányzat kö­telező egészségügyi feladatai közé sorolják a fogászati ellátást. E köte­lezettségnek a város eddig úgy tett eleget, hogy a kórházban működtet­te a fogászatot. Az 1995-ben meg­jelent jogszabályok jelentősen csökkentették ezen ellátási forma társadalombiztosítási támogatását. A finanszírozási rendszer megvál­tozása miatt a kórház jelezte, hogy a fogászat működtetését 1996-tól nem vállalja. A képviselő-testület az Egészségügyi Alapellátó Intéz­ményt bízta meg a fogászati felada­tok ellátásával. Szünet után az ülés vezetését dr. Amon György alpolgármester vette át, mivel dr. Könözsy László polgármester meghívást kapott a millecentenáriumi országos ren­dezvénysorozatot megnyitó dísz­hangversenyre, az Operaházba. A képviselő-testület módosította az 1995. évi költésgvetési rendeletét, majd az 1996. évi munkaterv került napirendre. A képviselők a tervezett napirendi pontokkal egyetértettek, de további egyeztetést tartottak szüksé­gesnek a polgármester és a bizottsági elnökök részvételével az ülések idő­pontjának, gyakoriságának véglege­sítésére. A testület döntött a város 1996. évi költségvetésének tárgyalási rendjéről. E szerint: első forduló­ban február l-jén tárgyalják, majd a február 16-i közmeghallgatás után február 29-én alkotják meg a végle­Megkérdeztük a polgármestert: Mi a véleménye a Kolos Kórházban lezajlott vizsgálatról? Dr. Könözsy László: —Úgy láttam, hogy a kórház vizsgálati anyaga - sok pozitívuma mellett - inkább az ott dolgozók által már ismert tényeket rögzítette. Engem, mint önkormányzati veze­tőt, elsősorban a finanszírozási kér­désfelvetés módja zavar, sőt bánt. Teljesen rosszul közelíti meg az is­mertetett anyag ezt a kérdését: két­csatornás pénzügyi támogatást irányoz elő - teljesen érthetetlen módon. Valahogy keveredik benne egyrészt az a régi szocialista be­idegződés, hogy ez ingyenes, más­részt a piacgazdasági gyakorlat, - s ebből csak rossz sülhet ki. A tanulmány azt sugallja, hogy a fenntartást finanszírozza az állam abból a pénzből, amit a betegektől beszed, az épületkarbatartást és az építkezést pedig biztosítsa az ön­kormányzati tulajdonos. Ez teljesen téves megközelítés! A támogatás forrása maga a beteg, az állampolgár, az ő pénzből köteles­sége az államnak teljes mértékben fi­nanszíroznia ezt a szolgáltatást! Olyat még t^em láttam, hogy ennek az érté­kébe ne számolnák bele az épületet, az eszközt. Amíg ilyen viccesen fogja fel a kormány ezt a témát, addig itt nem lesz fejlett egészségügy. Ennek az át­világításnak elsősorban arra kellene rámutatni, hogy ez a finanszírozási állapot tarthatatlan. Hogy milyen a szervezés bent a kórházban, az attól függ, van-e pénz. ges költségvetést. A fenntartó változása miatt a megyei fenntartásba került oktatási intézményekben lejárt az iskola­szék önkormányzati képviselőinek megbízatása. A megbízatásokat a testület határozatban visszavonta, megköszönve az eddigi lelkiisme­retes munkát. Lemondás miatt a tes­tület a Montágh Imre Altalános Iskola és Speciális Szakiskola meg­üresedett iskolaszéki helyére Paál Anikó képviselőt bízta meg a fenn­tartói képviselet ellátásával. Ezután, az eddigi bérlő lemon­dása miatt, a képviselő-testület hozzájárult, hogy a Hell J.K. Mű­szaki Középiskola büféjének üze­meltetésével - a korábbi feltételek mellett - egy új vállalkozóval kös­sön szerződést az intézmény. 1995-ben befejeződött a Tatai Vízgazdálkodási Társulat felszá­molása. A feladatok továbbvitelére szervező bizottságok alakulnak. Az új szervezet megalakulásához az érintett települések belépési nyilat­kozata szükséges. A képviselő-tes­tület elviekben egyetértett az alakulóban lévő Esztergom-Dorog térségi Vízgazdálkodási Társulatba való belépéssel úgy, hogy a konkrét feladatok meghatározása után ad végleges belépési nyilatkozatot. A következőkben a testület módosította a Szervezeti és Mű­ködési Szabályzatot: a helyi ci­gány kisebbségi önkormányzat létrejötte miatt törölte a „kisebbsé­gi szószóló"-t említő paragrafust és módosította az előterjesztések kö­vetelményeit meghatározó mellék­letet. Szünet után a képviselő-testület zárt ülésen fellebbezéseket bírált el. Ez az átvilágítás irányított, ten­denciózus, kormányszemléletű, mindenképpen be akarja bizo­nyítani, hogy ez a finanszírozási módszer jó. Elkeserítő, hogy az ön­kormányzatokat jóformán semmibe veszik, és azt hiszik, hogy mi min­dent kibírunk. Megkérdeztük a képviselőt: | ...Miért épp Bokros? Újsághír: Kávéházi esték ürügyén dr. Haller Zoltán MSZP-s ország­gyűlési képviselő Esztergomban | új közéleti fórumot Indít, amely­re - szándékai szerint - az ország politikai-gazdasági-közéleti j személyiségeit tervezi meghívni, i A nyitányra Bokros Lajos pénz­\ ügyminisztert nyerte meg, aki február l-jén 18 órától a Belvá­j rosi Kávéházban várja mindazo­kat, akik találkozni, beszélgetni jj szeretnének vele a város, az or­jj szág dolgairól. A hír hallatán úgy gondoltuk, három kérdés erejéig mi is felke­ressük dr. Haller Zoltánt. — Képviselő úr, ki van az ötlet j mögött: az MSZP, vagy Ön? í — Ezt a beszélgetéssorozatot \ nem pártalapon indítom. Saját öt­Íj létről van szó, de természetesen a 1 megvalósítás kimunkálásában \ MSZP-s barátaim is segítettek, hi­I szen képviselői munkám haté­I konysága számukra sem közöm­jj bös. Azt szeretném, ha vendégeink \ szembesülnének a választókörzet, j a régió problémáival a helyszínen \ is - mégha ez a szembesülés törté­\ netesen egy kötetlen kávéházi cse­{ vegés keretében történik. Hisz \ nem útok: a történelemben sok­| szor népek sorsát meghatározó jj döntések épp egy fehér asztalnál, \ kávézgatás közben születtek... I — M iért épp Bokros úr az első | ennél az asztalnál? Szimpátiából? \ — Megmondom: mert az ál­\ lamháztartási reform első lépé­: sében ő rendelkezik a kifizetési \ alap fölött, tehát ha Esztergom jj valamit el akar érni, akkor első­1 sorban őt kell meggyőznünk ar­l ról, hogy amit kérünk, az indo­\ kolt. És az sem közömbös, mi­ji ként vélekedik az Alkotmánybí­í róság Esztergomba költöztetésé­| ről. Véleménye e kérdésben Esz­! tergom-párti. \ — Ki a következő vendég? \ — Nagy Sándort szeretném jj meghívni. jj — Képviselő úr, sikeres kávézást! \ (abc) A Kultsár István Társadalomtudományi és Kiadói Alapítvány 1996. íj január 17-én tartotta idei első ülését. Tavaly a megyei közgyűlés előtt már jj beszámolt munkájáról, a testület azt a legkiválóbbak egyikének minősí­;j tette. A kuratórium most megtárgyalta az alapító okiratban bekövetkezett \ változásokat, melyek közül talán a legfontosabb, hogy a kuratórium ü létszáma 7-ről 13 főre emelkedik. Új tagjai: dr. Fülöp Éva, a Kuny jj Domokos Múzeum igazgatója, Csombor Erzsébet, a Megyei Levéltár \ igazgatója és Schmidt /ózse/könyv táros. A további három új kuratóriumi jj helyet a közeljövőben töltik be. ij Az alapítvány terveiben forráskiadványok - például Bél Mátyás: Esz­\ tergom vármegye leírása című művének - megjelentetése szerepel. A ij kuratórium támogatja a Magyarország történeti helységnévtára című jj sorozatban megjelenő Komárom megye és Esztergom megye című köte­jj tek kiadását is. Pályázati kiírásokról majd a költségvetés ismeretében \ döntenek. (Cs.E.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom