Esztergom és Vidéke, 1996

1996-07-18 / 29-30. szám

1996. augusztus 15. Esztergom és Vidéke 11 TARKASAG kertbarát kalendárium A cserepes és vágott virágok gondozásának titkairól Rovatunkban ma azokhoz szó­lunk, akik tömbházban laknak, nin­csen kertjük, s a „kertészkedés" számukra mindössze néhány cserép virág gondozását jelenti. Nekik ad Kottra Dezső, a kertbarátok közis­mert és közszeretetnek örvendő De­zső bácsija néhány tanácsot. 1. Az öntözővíz hőmérséklete azonos legyen a szoba hőmérsékle­tével. 2. A csapvíznél sokkal jobb az esővíz, a másnapos tea, vagy a főtt tojás főzővize az öntözéshez. 3. Az akvárium elhasznált vize és a mélyhűtött halból kiolvadt víz ideális trágya a növényeknek. 4. Néhány napos távollét esetén a növény nedves földjét mohával vagy apró zúzalékkal takarjuk be, így nem fog olyan hamar kiszárad­ni. 5. Hosszabb távollét esetén egy vízzel telt edényt rakjunk a cserepes növény mellé. Egy vastag fonal egyik végét rakjuk a vízbe, a másik végét dugjuk a virágcserép földjébe kb. 2-3 cm mélyen. A fonálon ke­resztül a növény hozzájut a szüksé­ges nedvességhez. 6. AJTÓI, hogy szükséges-e a nö­vényt öntöznünk, úgy győződhe­tünk meg, hogy egy vékony fadarabot kb. 2 cm mélyen a cserép földjébe nyomunk, s ha nedves, még nem szükséges öntöznünk. 7. Ha a cserép aljára apró kavi­csokat rakunk, s erre tesszük a föl­det, a gyökér jobban fog szellőzni, s így akár mázas cserépbe is ültet­hetünk. 8. A kártevők ellen úgy véde­kezhetünk legegyszerűbben, ha 1-2 fokhagyma-gerezdet nyomunk a cserép földjébe. 9. A vágott virágok vázájába 3-4 naponkent szükséges a vizet cserél­ni, de ilyenkor a víz alatt éles késsel vágjunk le 2 cm-nyit a virágok szá­rából. 10. A váza vizébe minden cse­rénél literenként 2 evőkanál ecetet és ugyancsak 2 evőkanál cukrot te­gyünk. Egyes kék virágok (mint pl. a hortenzia) élénkebb színűek lesz­nek, ha egy csipetnyi timsót teszünk a vízbe. Más virágoknál (mint pl. a szegfű) jó hatású, ha a vízbe néhány deci tonikot öntünk; ilyenkor a nö­vény tovább marad friss, és duplá­jára t'og nőni. EVFORDULOK 100 éve született Schlatlner Jenő 1(1896. júl. 21. - 1975. okt 10.) gé­: pészmémök, a kémiai tudományok kandidátusa. 1924-33 a dorogi erőmű­: nél dolgozott, 1933-ban tervei alapján építették fel az első komplex barnakő­• szénlepárló telepet Dorogon. 105 éve halt meg Takács Géza, (Esztergom, 1837. okt. 30. - 1891. júl. 23.) városi jegyző. Esztergomban • rendőrkapitány volt. Irt a helyi lapok­; ba. 1890-ben munkája jelent meg Esz­tergomban *** névjeggyel. Szerkesz­tette azürszággyülési Leveleket 1869­ben Esztergomban. 130 éve született, 85 éve halt meg Munkácsy Kálmán (Esztergom, 1866. júl. 31. - 1901. okt. 28.) hírlapíró és ; szerkesztő. A gimnáziumot szülőváro­sában végezte. 1895-ben átvette az • Esztergom és Vidéke felelős szerkesz­tését, melyet haláláig folytatott Cukkini - a „mostohagyermek" A kobaktermésűek népes csa­ládjának a tök-, a uborka- és a dinnyefélék mellett méltatlanul háttérbe szorított tagja a cukkini. Termése a spárgatökhöz hasonló, de a héja zöld színű, a húsa pedig jóval ízletesebb annál. Olcsó, igénytelen, igen bőtermő növény. Felhasználása nagyon sokolda­lú. A tökhöz hasonlóim készíthető belőle főzelék, sokan kedvelik ki­rántva is. Ilyenkor vagy a bécsi sze­lethez hasonlóan kell bepanírozni, vagy sós palacsintatészban megfor­gatni. Fokozhatjuk a zamatát, ha előző nap fokhagymás sós tejbe áz­tatjuk. Családunk tagjai leginkább töltve szeretik. Három ujjnyi vastag szeletekre vágom ekkor a hámozott cukkinit, kiszedem a belét, majd só­val és vegetával ízesített forró vízbe dobom 2-3 percre. Egy tepsi aljára füstölt szalonna szeleteket helyez­zek, rárakom - szorosan egymás mellé - a hengereket, amelyeknek a belsejét ezután megtöltöm valami­lyen töltelékkel. (Erre alkalmas a pörköltmaradék is, de használha­tunk bármilyen darált húst, melyet olajon sok hagymával megpirítunk. A húst rizzsel vagy áztatott zsemlé­vel, tojással keverjük össze, és jól megfűszerezzük. Hús helyett meg­próbálhatjuk a tehén- és júhtúró ke­verékét is.) A megtöltött cukkinik tetejét tejföllel meglocsoljuk, és foiTÓ sütőben átsütjük. ízletes lecsó is készíthető belő­le, főleg mikor a paprika még drága. A legfinomabb, ha fele-fele arány­ban használjuk a zöldpaprikát és a cukkinit. Kipróbáltuk már a rakott cukki­nit több változatban is, a legízlete­sebbre akkor „sikeredett", mikor karfiollal és zöldbabbal „házasítot­tuk", mégpedig füstölt szalonnával, füstölt kolbásszal és főtt tojással ízesítve. (A rétegek: szalonna, cuk­kini, kolbász, karfiol, prézli, tojás, bab, prézli, szalonna, cukkini, tej­föl.) A cukkiniből kompót is készít­hető. Ízesítésül, cukrot, fahéjat vagy szegfűszeget és ecetet haszná­lunk. Gyalulva többféle képpen is tar­tósítható: nyersen (alaposan meg­sózva, citromsavval és tarlósító­szcrrel összekeverve), ecetesen (ka­porral ízesítve, gőzölve), paradi­csommal (vöröshagyma, babér­levél, só ízesítéssel, felforralva), és tárkonnyal. Ez utóbbi esetben apró­ra vágott tárkonyt ós kaprot, reszelt vöröshagymát keverünk hozzá. Sós-cukros-ecetes vízben felforral­juk. Üvegekbe töltve tartósítószert szórunk rá, majd száraz gőzben tart­juk 1-2 órát. Nemrég hallottam cukkini-pás­télomról is, melyet puhára dins/.telt, majd péppé tört cukkiniből készíte­nek. ízesítése egyedi ízlés szerint történhet sóval, borssal, tojással, mustárral, túróval, sajttal, tejföllel, hagymával, vagy bármi más alkal­mas ízzel. Végezetül egy jótanács: főze­lékhez és tölteni a nagyobb darabok alkalmasabbak, de kirántani, lecsó­nak és kompótnak a kisebb, fiata­labb példányok a jobbak. K-Sz. E. Terjed az almástermésüek tüzelhalása Néhány héttel ezelőtt riasztó hírek érkeztek Bács-Kiskun me­gyéből: az országban először megtalálták és azonosították az almástermcsűek legveszélyesebb betegségének, a tűzelhalásnak a jelenlétet. Ez a kórokozó térségünket eddig elkerülte, Nyugat­Európában azonban már hosszabb idő óta károsít. Megjelenése igen érzékenyen érinti az alma, körle és rokon növényeink ter­mesztéséi. Nevét onnan kapta, hogy tünetei olyanok, mintha a növényt tűzvész pusztította volna el. A betegség terjedésének ütemét ismerve várható, hogy me­gyénket sem kíméli, így fel kell készülnünk a felismerésére és az ellene való védekezésre. A kórokozó egy baktérium, elszaporodását a csapadékos, me­leg időjárás segíti elő. Tünelei elég jellegzetesek és szembetűnő­ek. Tavasszal a virágok száradásával kezdődik a folyamat, később a levelek, hajtások hervadni kezdenek, majd elszáradnak. A ter­jedés igen gyors, rövid időn bellii a betegség az egész fán elhatal­masodik. A tüzel hálás ellen hatásos vegyszeres védekezés nem ismert. Jelenleg a védekezés egyetlen módja a beteg fák, vagy farészek megsemmisítése. A védekezésnek egy szelídebb formája is alkal­mazható - ha a fertőzést időben észrevesszük, és a tünetek még csak kis területen jelentek meg -: az elhalt résztől 40-50 centimé­terre a beteg részt le kell vágni és eltüzelni. A betegség megjelenését be kell jelenteni a Komárom-Eszter­gom Megyei Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomásnak (2890 Tata, Új út 17, Telefon: 33/380-522). Mindenkinek saját érdeke szakember közreműködésének igénybevétele, aki bizto­san meghatározza a kórokozót, és segítséget nyújt a védekezés minél kíméletesebb végrehajtásában. Enélkül a beteg lak pusztu­lásra vannak ítélve, és a fertőzés gyorsan átlerjed a környező fákra is. KOZLEMENY A Komárom-Esztergom Megyei Levéltár 1996. augusztus 1 - 31. között ÁLLOMÁNY-REVÍZIÓ MIATT ZÁRVA TART. Megértésüket köszönjük!

Next

/
Oldalképek
Tartalom