Esztergom és Vidéke, 1996

1996-07-04 / 27-28. szám

4 Esztergom és Vidéke 1996. június 13. Döbölkúti diskurzusok A döbölkúti völgy oly békés nyugalommal húzódik le a Sípolóhegyről a Duna felé, hogy szinte szentségtörésnek érzem a kis motoros kapa berregését ott lent a völgy hajlatában. Ahogy kapaszkodom feljebb és feljebb a kis patak mentén, egyre kiesebb lesz a táj. Rigók, cinegék füttye árad a lombok közül, s bármennyire is más e vidék, mint gyermekkorom alföldje, mégis az akkori hangulatokat idézi most bennem. A szemközti domboldalról birkabégetés hallatszik. Ez már Laci bácsi birodalma. Ide húzódott el a világ zajától ez a különös ember, akit újságcikkekből, barátaim elbeszéléseiből ismertem csupán, de akire egyre inkább kíváncsi lettem. Milyen ember is lehet egy birkatenyésztó irodalmár, aki csaknem egész jövedelmét a magyar paraszti élet relikviáinak gyűjtésére fordítja, s maradék pénzével és energiájával alkotóházat épít íróknak, költőknek, népművészeknek? Milyen ember lehet az, aki csak adni akar egy olyan világban, mikor a szerzés, a harácsolás, az „életvitel-verseny" olyan sokakat megfertőzött? Éppen kukoricát ültetett, mikor ráköszöntem Néhány perc múlva már én dobtam kapája alá a szemet, hiszen csak két rövid sor volt hátra, s ugyan miért álljon a vendég tétlenül, ha segíthet is. Fél óra múlva ott ültünk egymással szemben a kis ház múzeumnak is beillő szobájában, s pergettük a szót. Könnyen ment Nemcsak a gazda rubinszínű bora oldotta meg a nyelvünket, de az a közvetlen kedélyesség is, ami szinte áradt Laci bácsiból. Ez a kedély elválaszthatatlan tőle. Úgy hozzá tartozik egyéniséBúcsú Benedek Istvántól O is elment hát a B-betűs nagy, erdélyi eredetű kortársai: Barcsay íenő és Borsos Miklós után, hogy hiányával emlékeztessen majd bennünket a jelentősségére. Nagy örökséget kapott, azzal jól sáfárkodott Benedek Elek - Elek apó - unokája, Benedek Marcell fia szakítani látszott a családi hagyománnyal, amikor érettségi után bölcsészet helyett az orvoskarra iratkozott. A diplomaszerzéstől a génjeibe kódolt literatura sem tudta eltéríteni. Már medikusként a később világhírűvé vált Szondi Lipót kedvenc tanítványa (Illyés Gyuláné Kozmutza Flórával együtt), ekkor jegyezte el magát a pszichoanalízissel, azon belül a sorselemzéssel. A háború alatt a csepeli kórház orvosa, 1945-ben alig 30 évesen kinevezést kapott a kolozsvári egyetem pszichológiai tanszékére. A Benedek-család 1947-ben kényszerűségből repatriált, 1948-51 között a fővárosi Orvos Ideg- és Elmegyógyintézet főorvosa volt. Szuverén szelleme egyik iskolához sem kötötte szorosan. Ónálló szemléletre vall első könyve: Az ösztönök világa, amelyben a németes bonyolultságú disciplinát franciás eleganciával tudta előadni. A Révai-féle kultúrpolitika idején nem publikált. Az 1952-57 közötti éveket a termékeny hallgatás jegyében az intapusztai munkaterápiás elmegyógyintézet igazgatójaként élte át, ahol megszületett talán géhez, mint pirospozsgás arcához az ősz haj, a hegyesre pödrött bajúsz, az eleven, huncut szemek. Lassanként kibontakozik előttem egy ember portréja, egy „parasztemberé" a szó legnemesebb értelmében. Sokgyermekes szatmári familíából származik. A család értelmes, tehetséges fajta: minden gyerek diplomát szerez. A fiatal Szállási László agronómus lesz. írogat is hébe-hóba, megismerkedik a paraszti írókkal, mozgalmuk magával ragadja. A felszabadulás után a Parasztpárt soraiban tűnik fel, részt kér az új társadalmi rend létrehozásából. Vezető beosztásba kerül, minisztériumi ember lesz, de csalódik - mint annyi más jószándékú ember abban az időben - s visszatér a földhöz. Nyugdíjazása után Esztergomban telepszik le, megvesz egy kopár domboldalt a döbölkúti völgyben, és birkákat kezd tenyészteni. Érdeklődőm, nem rossz-e üyen elszigetelten élni. - Elszigetelt az öreg Isten, édes öcsém, de nem én! - csattan fel Laci bácsi. - Minden héten felmegyek Pestre, írókkal, művészekkel találkozom A szerkesztőségi titkárnőknél csak a régiségkereskedők ismernek jobban... - Hát azokkal ugyan mi dolgod van, Laci bátyám? - vetem közbe. - Ha a titkárnőkre gondolsz, azokban már nem sok kárt teszek - nevet hamiskásan. - A régiségkereskedőknek viszont régóta kuncsaftjuk vagyok. Mit gondolsz, ez a sok kacat csak úgy berepült ide?! A „sok kacat" betölt vagy három szobát s értékük szinte felbecsülheteüen. Az ablakon kitekintve szemünkbe villan a völgy túloldaláról a már majdnem kész „alkotóház". - Hogy szántad rá magad erre az legnagyobb sikerű műve: az Aranyketrec. Olvasóját intimpistáskodás nélkül avatja be a „diliház" misztikusnak vélt világába, amelynek az a titka, hogy nincs benne semmi rejtély. Legfőbb gyógyszer a megértő emberi szó, az orvos beleérző képességével irányítja pácienseit a „normalitás" felé, amelynek határai nagyon viszonylagosak. A könyv sikere és egy internálási (56 miatt)intermezzo után költözött vissza a fővárosba, a Vércse utcai Benedek-villába. Apja ekkor már alig lát, ő segíti munkájában, ugyanakkor pszichoterápiás szakrendelést folytatott 1968-ig a Fehérvári úti SZTK-ban. Sokirányú tevékenységét avatott munkatársként segítette előbb Krisztina, annak elhunyta után Júlia Asszony. Példás házastársi megértésben élt velük. Nyugdíjazásától szinte az utolsó leheletéig folytatta ezúttal már az irodalmi, orvostörténeti és kultúrhistóriai munkásságát. Igazán népszerűvé a TV-ben vált, amíg engedték szerepelni. Igényes műsoraira minden kultúra iránt fogékony néző megkülönböztetett érdeklődéssel figyelt. Nem ismertem nála megértőbb embert, tisztességesebb kollégát korrektebb vitapartnert. Soha nem hitte magát csalhatatlannak, mindig meghallgatta mások ellenérveit. Konfliktusforrása az igazmondása volt, amit gyakran félreértettek, vagy tudatosan félremagyaráztak. A direkt politikai publicisztiépítkezésre? - bökök a friss meszeléstől fehérlő parasztház felé. - Összegyűlt egy kis pénzem, hát gondoltam felhúzom belőle ezt a házat Hátha sikerül idecsalogatnom azokat a paraszt származású írókat költőket akik a városi bérházak betonfalai között lassan elvesztik igazi hangjukat. - Bort tölt a poharakba, majd merengő arccal folytatja: - Talán a madárfütty, meg a birkák bégetése előcsalogatja bennük a régi emlékeket. Talán meríthetnek e tájból egy kis ihletet. Lám, Csoóri Sanyi is jól érzi itt magát. Hallgatott rám, megvett egy elhanyagolt telket itt fölöttem Látad is tán azt az új faházat.. Holnapra ígérte, hogy érkezik; ha van kedvetek, gyertek ki estefelé az asszonykáddal, összeismertetlek vele... Elfoglaltságainkra hivatkozom, mentegetődzök, de belém fojtja a szót: - Hagyd el, öcsém! Ti már meg sem tudtok lenni értekezletek nélkül!... így elvtársak, úgy elvtársak... Fossátok a szót, a szekér meg nem halad! Kátyúban van ez az ország!... A fenébe az értekezletekkel! Nincs értelmesebb dolog, mint a bográcsban rotyogó gulyás, meg néhány pohár jó bor mellett elbeszélgetni itt kinn, a szabadban. Ez kéne nektek! A természet, a friss levegő, nem a dohányfüstös irodák!... De úgy látom, nem ízlik a borom, mert igencsak lassan ürül a poharad! Sietve megnyugtatom, hogy semmi baj a borával, csak túl erős nekem. - Fenét erős! Te vagy gyenge, öcsém! - legyint lemondóan, de azért újra télétől ti a poharamat. Ismét csak az irodalomra tereljük a szót. Örömmel fedezzük fel, hogy vannak közös ismerőseink az írogató emberek között. Harcias véleményét egyik-másik városi tollforgatóról alig merem vitatni. Félszeg közbeszólásaimra heves indulattal reagál. Bólogatok hát, így lassan lelappad a hevület, az üveg is kiürül. Búcsúznom kell. kába egy nemes-nagy barátság vitte. E sorok /s/írója 1974-ben került véle kapcsolatba, egy orvosi lexikon szerkesztése révén. Az Orvosi Hetilap Horus rovatát akkor vezető Székely Sándor ajánlott be hozzá, főleg a magyar címszavak megírására A lexikonból nem lett semmi, de a barátságból igen. Rövid idő múlva társult hozzánk a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum akkori főigazgatója, a későbbi miniszterelnök Antall József. Ó volt a „hiúzok" politikai referense, okosságát sajátos logikáját hamar megtanultuk tisztelni. Noha a pártéletbe egyikünk sem követte (Birtaian Győző, Gazda István, Vekerdi László és szerény személyem) mindnyájan szurkoltunk sikeréért, amely egyben az országét is jelentette volna Am hamar látni lehetett: fogyó életerejével a növekvő terheket már alig tudja cipelni. S amikor úgyszólván a teljes hazai sajtó ellene hangolódott, ragadott tollat Benedek István. Barátja védelmében, akinek tiszta szándékai felől nem voltak kétségei. Nem feladatunk az ,igazságosztás", annyit azonban nyugodtn állíthatunk: a rasszizmus vádja nála képtelenség. Származása és szellemi alkata okán egyaránt. Komplexusai sem voltak, hogy kompenzálnia kellett volna. Ha majd a múló indulatok elülnek, mindez kiderül. Marad a gazdag életmű, amelynek egy része maradandó értékű. Ilyenkor elsősorban az Aranyketrec, a - Rám nyithatsz ám bármikor mondja, mikor kikísér a kapuig. - Hozd el az asszonykát is, hadd ismerjem meg. Hallottam, ő is írogat. Kovács Imre mesélte, hogy járt hozzá az újságíró stúdióba. - De azt biztosan nem mesélte, hogy mennyire fél a kutyáktól - fordulok vissza a kapuból. - Úgy hogy, amíg ilyen félelmetes házőrzőid vannak, ne is számíts rá. Hitetlenkedve csóválta a fejét Dörmögött valamit a bajsza alatt a mostani kényes ,/ehérnépekről", majd búcsúzásul a kezét nyújtotta. Kézfogása erős, határozott volt (Esztergom, 1980 tavaszán.) Néhány napja - régi papírjaim között kutatván - akadt kezembe e fenti írás. Feleségemmel akkor, néhány héttel később mégiscsak meglátogattuk Laci bácsit Emi azokban a napokban kapta házifeladatul Kovács Imrétől, a stúdió vezetőjétől, hogy újon róla egy riportot. Az el is készült látogatásunk nyomán, de sem az ő írása, sem az én korábbi soraim nem jelenhettek meg, Laci bácsi akkortájt ugyanis „nemkívánatos személynek" számított Valamikor június közepén futottunk megint össze a piacon. Invitált, szívesen látna László-napi birkavacsorára. Sorolta, kiknek a társaságára számíthatok. (Jónevű írók, költők mellett az akkor még szinte ismeretlen Lezsák Sándor és Für Lajos nevére emlékszem, akiknek szellemi irányzata közel állt hozzám) Sajnos, valamilyen halaszthatatlan külföldi utam akkor megfosztott attól az élménytől, hogy társaságukat élvezzem. Évek múltán döbbenten hallottam a hírt hogy Laci bácsi elköltözött ebből a földi világból. Most, László-nap táján hadd tisztelegjek emlékének e régi írásommal! Sz.B. Csineva-családregény, a Párizsi szalonok, amely még a zárt francia piacon is sikerkönyvnek számít. Győry Tibor óta ő tette a legtöbbet a Semmelweis-kérdés tisztázásáért. Mikor az Anyák Megmentőjénél paralizist tételezett fel, a hivatalos tekintélyek szentségtörésre hivatkozva tiltakoztak. Azóta találtam egy korabeli, publikált dokumentumot, amely egyértelműen bizonyítja Benedek István klinikaüag logikus diagnózisának helyességét. A Lamarck és kora a Párizsi szalonok mellé kívánkozik, miként a nagyívű Rousseau-tanulmánya Művészettörténeti könyvei (Mondta Krisztina, Courbet életregényé) az egyénien választékos, divatoktól mentes ízlésvüágának a tükörképei. A Hügeia orvostörténeti alapmű, tanulmányai a darwinizmus kibontakozásától Ady Endre szerelmei-ig terjednek, majd életévenként a kötetekbe gyűjtött cikkek, amelyeket újabbak sajnos, már nem fogják követni. Szerette mediterrán jellegű városunkat és imádta Itáliát. A sors kegyes volt hozzá, Velencében, Colleoni lovasszobra előtt mondta fel szíve a szolgálatot ez év június 9-én. Professzorunk ezután már nemcsak a képernyőről fog hiányozni. Azóta találkozott újra Antall Józseffel az örök vadászmezőkön. Nem tudni, ők sajnálnak-e bennünket jobban, vagy mi őket! Szállási Árpád dr.