Esztergom és Vidéke, 1996

1996-07-04 / 27-28. szám

(Folytatás az 1. oldalról) Göncz Árpád köztársasági elnök a maga és az állam nevében mondta: „A magyar állam már korai idő­szakában minden támogatást megka­pott a Szentszéktől. Ekkor a hit hirdetésén és a missziós küldetésen kívül a közigazgatás is, az oktatás is teljesen az egyházon múlott. (...) Nincs olyan megnyilvánulása a korai magyar államnak és a későbbinek sem, amely ne fonódott volna össze valamilyen módon az egyházzal, ami­kor az egyház ne pallérozta volna az elméket, ne terjesztette volna a tudást, ne szervezte volna a mindennapi éle­tet. Gondoljunk a kolostori, a plébá­niai iskolákra, kancelláriákra, ahol a korabeli műveltség született, a hite­leshelyekre, amelyek az emlékezetet jelentették. Nagyon nehéz Magyaror­szág történetét elválasztani a katoli­kus egyház történetétől. Az egyház képes a megújulásra, mint ahogy ké­pes volt minden megpróbáltatás elle­nére Magyarország is.(...) Ma furcsa időszakot élünk. Múl­tunkat 40 éves igen goromba cenzúra választotta el jelenünktől. Utkereső országgá lettünk, de csak az út vilá­gos. Hogy hová vezet, mi a végcélja, azt nem tudjuk felmérni.(...) Szeretném megköszönni ezt az ezer évet, ... azt a szerepet, amit az egyház életünkben betöltött és be­tölt." Dr. Seregély István egri érsek, a Magyar Püspöki Kar elnöke mondta, hogy az értékevesztés és az elbizony­talanodás korában is nyilvánvaló, hogy Krisztus anyaszentegyháza en­nek a világnak a rendjét képviseli. A katolikus egyház együttműködött a néppel ezer éven át. Az ország élvezte a Szentszék támogatását, aminek do­kumentumai e kiállításon is láthatók. Dr. Paskai László bíboros, prímás érsek többek között e szavakat mond­ta: „A kiállított tárgyakról szakem­ber szól hozzánk. A magam részéről most a megnyitón a kiállítás üzenetét emelem ki. Nemzetünk életében meg­határozó szerepe volt az Apostoli Szentszékkel való kapcsolatnak. Eb­ben a kapcsolatban természetszerűen találhatunk sok emberi vonást, gyar­lóságot, mint minden más diplomá­ciai és politikai tevékenységben. Ugyanakkor azt sem szabad figyel­Az állam, az egyház és városunk vezetői a megnyitón men kívül hagyni, hogy a Szentszék nemcsak egy európai államot képvi­sel, hanem a kereszténység központja is, amely intézményein keresztül kö­vetkezetesen hirdeti az evangéliumot. Nemzetünk történetében sokszor megmutatkozott, hogy - emberi gyar­lóságaink, sŐt bűneink ellenére is - a kereszténységnek mindig volt társa­dalomformáló és nemzetmegtartó ereje, éppen az alapvető erkölcsi ér­tékek és parancsok tanításával és megtartásával.(...) Nem az a felada­tunk, hogy hangzatos indokok alap­ján az örökérvényű erkölcsi értékeket megváltoztassuk vagy azoktól elsza­kadjunk, hanem ezeket alkalmazzuk a jelenre, ahogyan ezt keresztény eleink megtették." Végezetül Cséfalvay Pál kano­nok a művészettörténész szemével szólt a kiállításról. Az ünnepélyes megnyitó műso­rán a Bazilika énekkara is szerepelt Baróti István orgonaművész vezény­letével. A megnyitó a pápai és a ma­gyar Himnusz közös eléneklésével zárult. Ezután a jelenlévők átvonultak a Prímási Palotában, ahol megtekin­tették az értékekben gazdag kiállítást, mely a nagyközönség számára októ­ber 8-ig tart nyitva. (Pálos) Kiállítás 12 Esztergom és Vidéke Ülésezett a képviselő-testület Június 27-én tartotta soros ülését Esztergom város képviselő-testülete. Az első napirendi pontban a polgár­mesteri beszámoló hangzott el az elő­ző ülés óta eltelt időszak esemé­nyeiről és a lejárt határidejű határoza­tok végrehajtásáról. E napirendi pont­hoz kapcsolódva vetődött fel, hogy miért nem történt előrelépés a Katoli­kus Egyetem Jogi Karának városunk­ba költözésében. Dr. Könözsy László polgármester elmondta, hogy az in­tézmény idetelepülésének feltétele egy háromoldalú megállapodás. En­nek alapján az önkormányzat elcse­rélné a Budapest Bankkal a Széchenyi téri épületét a Kanonok sor épületéért. A Béke téri ingatlan udvarán lévő üzemcsarnok lebontásra kerülne, és azt a területet a bank értékesítené. Ott élelmiszerüzlet és parkoló létesülhet­ne. Sajnos, a műemlékvédelmi ható­ság egyelőre nem járul hozzá, hogy a volt Mikromed telephelyét helyrajzi­lag két önálló részre bontsák. A tár­gyalások tovább folynak. A következő napirendi pontban a képviselő-testület az Aranyhegyi óvoda vezetőjévé Szalma Lászlónét, a Somogyi Béla Általános Iskola igazgatójává Kotz Istvánt, a Balassa Bálint Altalános Iskola igazgatójává Varsányi Andrásnét nevezte ki. Veze­tői megbízásuk öt tanévre szól. Két intézményünkben eredménytelen volt a vezetői állásra kiírt pályázat, így a jelenlegi igazgató (az Arany Já­nos Ált. Iskolában Wagenhoffer Vil­mos, a Sport Központban Rozgonyi Miklós) kaptak egy évre vezetői meg­bízást. A képviselők köszönetüket fe­jezték ki a nyugdíjba vonuló Kőhalmi Ferencnének, aki 16 évig állt az Egyesített Szociális Intézmény élén. Kiemelkedő tevékenységével segítet­te a város idős polgárainak szociális ellátását. Az ülés az állatok tartásáról szó­ló rendelet tárgyalását elnapolta, mi­vel e témában felsőbb jogszabály megjelenése várható, és a szakmai szervezetek véleményének bedolgo­zása még nem ért végett. Ezután módosították a köztiszta­ságról szóló rendeletet. A háztartási hulladék elszállítása az eredeti rende­let szerint olyan szolgáltatás, amelyet kötelező igénybe venni és díjköteles. Esztergom-Kertváros lakossága 1992-től nem fizet hulladékelszállítá­si díjat, mert az akkori képviselő-tes­tület ígéretet tett, hogy ezzel kom­penzálja a Kertvárosban lévő regioná­lis szeméttelep okozta problémákat. A testület a rendelet módosításával 1998. december 31-ig mentesítette a kertvárosiakat a hulladékelszállítási díj megfizetése alól. A következőkben a város 1996. évi költségvetésén belül hajtottak végre átcsoportosításokat, hogy a rendeletben elfogadott beruházásokra és az időközben felmerült új feladatok elvégzésére fedezetet biztosítsanak. A képviselő-testület május 23-án úgy határozott, hogy a pilisszentlélek! óvodát szeptember 5-től nem önálló intézményként, hanem a Belvárosi Óvoda szlovák nemzetiségi nevelést folytató csoportjaként működteti to­vább. A szükséges egyeztetések le­folytatása után a testület most meg­erősítette a döntést és annak meg­felelően a Belvárosi Óvoda alapító okiratát. Az Egészségügyi és Szociális Bi­zottság előterjesztésében a Családse­gítő Központ munkájáról készült beszámolót vitatta meg a testület ez­után. Határozatban rögzítették, hogy az ellenőrzések során felmerült hiá­nyosságokat az intézmény vezetőjé­nek pótolnia kell, amit ismételt vizsgálatokkal ellenőrizni fognak. Az intézmény alapító okiratát is módosí­tották: a Családsegítő Központ szak­mai felügyeletét ezentúl a Polgár­mesteri Hivatal Népjóléti és Gyámü­gyi Irodája látja el. A Polgári Törvénykönyv módosí­tása miatt a képviselő-testület két vá­rosi alapítványát - a Várszínház Ala­pítványt és az Esztergom II. Világhá­borús Áldozataiért Alapítványt-köz­alapítványokká alakította át. Ezután a Városfejlesztési Bizott­ság előterjesztéseit tárgyalta a bizott­ság. Az önkormányzati tulajdonban lévő tetőtereket egységesen 1000 Ft/m 2 áron jelölték ki értékesítésre. Ismételten meghirdették eladásra a volt gyermekfogászai épületét, hogy mielőbb rendezett utcakép alakuljon ki a város főútvonalán. A Zeneiskola által használt területből az Esztergo­mi Hajós Egylet használatába adott a testület egy 25 m 2-es területrészt. El­utasította a testület a Komtávhő Rt. díjemelési kérelmét. Majd támogat­ták a Szlovák Kisebbségi Önkor­mányzat által megalapításra kerülő Pilisi Ifjúsági Oktatási Turisztikai és Biogazdaság elnevezésű közalapít­ványt földterület használatbavételi kérelmét. A TermészetBÚVÁR Egyesület országos akciót kezdeményezett „Szépítsük meg Magyarországot 1996-ban" címmel. A mozgalomhoz csatlakozott Esztergom város képvi­selő-testülete is. A munkára 7 általá­nos- és 3 középiskola vállalkozott és a Rumpold Kft. felajánlotta segítsé­gét. A képviselő-testület egyetértett a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakmunkáskép­ző Iskola, a Berzeviczy Gergely Köz­gazdasági Szakközépiskola és a Montagh Imre Általános Iskola és Speciális Szakiskola szakképzési alap támogatására benyújtott pályá­zataival. Ezután dr. Könözsy László előter­jesztései kerültek sorra. A testület fel­hatalmazta a Gaz De Francé International-t az önkormányzatunk­nakjáró ÉGÁZ részvények átvételére az ÁPV Rt-től. A képviselők döntöt­tek a Kossuth L. u. 24. sz. ingatlan eladásáról, majd határoztak, hogy hasznosítás céljáról meg kívánják venni a volt szovjet ingatlanok állami tulajdonban maradt területeit (lakta­nya, lőtér) a rajta lévő épületekkel együtt A kertvárosi részönkormány­zat kezdeményezésére hozzájárultak a képviselők ahhoz, hogy az első esz­tergomi repülés 85. évfordulójára em­lékezve a kenyérmezői vasútállomás előtti közterületen emlékkövet helyez­zenek el. A nyilvános ülés befejeztével a testület zárt ülésen vagyoni kérdése­ket tárgyalt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom