Esztergom és Vidéke, 1996

1996-07-04 / 27-28. szám

Fórum az idegenforgalomért - a 8. oldalon ESZTERGOM és VIDÉKE 1996.július4.-27-28.szám :•: POLGÁRI LAP ;!: Ára:39,50Ft A Szentszék és Magyarország ezeréves kapcsolata DR. GÖNCZ ÁRPÁD, a Magyar Köztársaság elnöke A HALLGATÓSÁG, az első sorban a pápai nuncius és Magyarország püspökei DR. PASKAI LÁSZLÓ, bíboros, prímás érsek Konferencia Kiállítás Egyháztörténeti konferencia zajlott június 29-én, Péter-Pál apostolok napján a Főszékesegyházi Könyvtárban. Nem szokványos konferenciára gyűltek össze az érdekeltek - mondotta dr. Könözsy László előszavában -, mert ezer év élet- és nemzetfenntartó kapcsolatáról tudományos szinten értekezni önmagáért beszél. A polgármester szerződésértékűnek nevezte Szent István országfelajánlását Szűz Máriának, tekintve, hogy ezt jelentős számú követjárás és szerződéskötés előzte meg. Magyarország és a Szentszék kapcsolatát nem tekinthetjük hűbéri viszonynak, sokkal inkább egy óvóvédő, anya-gyermek kapcsolatnak. Ez a szerződés Esztergomban köttetett, és a mai napig is megalapozottan tekintélyes! A konferencia fővédnöke Kovács László külügyminiszter és dr. Paskai László bíboros úr volL Paskai László előadásában rámutatott a magyar nép és a Szentszék lelki összekapcsolódására. István fejedelem, majd király tudatosan törekedett erre a kapcsolatra emelte ki a szónok. Szent királyunk tudta, hogy a Szentszék természeténél és jellegénél fogva több mint más állam. Olyan erkölcsi tekintéllyel rendelkezik, amelyre minden népnek, az egész világnak szüksége van. Magától értetődő, hogy elsődleges feladata az evangélium hirdetése, az üdvösség munkálása. A jelenkor emberének elengedhetetlen kötelessége ápolni és folytatni az ezeréves gyümölcsöző kapcsolatot. Dr. Kovács György Zoltánnak, a Megyegyűlés elnökének üdvözlő szavait - távollétében - dr. Bárdos István főtanácsos tolmácsolta. A konferencia neves egyháztörténészek - Érszegi Géza, Csóka Gáspár, Szovák Kornél, Szakály Ferenc, Adriányi Gábor, Beke Margit, Erdo Péter, Török József, Gergely Jenő - előadásával folytatódott, majd délután a Szentszék és Magyarország ezer éves kapcsolata című kiállítás ünnepélyes megnyitásával ért véget. M-K.L. A múlt században újjáépített Prímási Palota legszebb termei először adnak otthont kiállításnak, először tárja ki kapuit mindenki előtt, aki kíváncsi rá, miként is formálódott a Szentszék és Magyarország kapcsolata az elmúlt évezredben. Szombaton délután zsúfolásig megtelt a Vízivárosi Plébániatemplom, a kiállítás ünnepélyes megnyitásának színhelye, ahol dr. Ternyák Csaba püspök üdvözölte a megnyitóra érkezetteket, és egyben köszönetet mondott azoknak, akik támogatói voltak e kiállítás megrendezésének. Ezt követően Angelo Acerbi érsek, pápai nuncius szólt a jelenlevőkhöz: „... Amikor a magyar fejedelmek, Géza és Szent István, azt akarták, hogy fiatal új nemzedékük kapcsolatba lépjen Rómával, melyik Rómát értették? Nyilván azt a Rómát, amely a nyugati latin művelődés fővárosa, de azon felül - és főleg - a keresztény Rómát, Péter és Pál Rómáját. Mindig felemelő dolog hallani a Szent Péter Bazilikában a mai nap ünnepi vesperásán a Himnuszt, melynek gondolatait Claudel Szent Péterhez írt himnuszának utolsó versével is kifejezhetnénk: Boldog Róma, másodszor is felépültél ily kiváló alapítókra. Úgy gondolom, nem lenne szabad szem elől téveszteni ezt a megindoklást, amikor szemügyre veszszük a Szentszék és Magyarország közötti kapcsolat ezer évét. Azt tanácsolom e kiállítás látogatóinak, hogy mindvégig helyes távlatban szemléljék ama-szükségképpen töredékes - tanúbizonyságok sorozatát, amelyeket e kiállítás f elkínál.(...) Azt hiszem, képzeletünket is hagynunk kell érvényesülni. Milyen érzésekkel fogadta Szilveszter pápa a hírt, hogy a Kárpátmedencében egy új keresztény állam alakult? (...) Továbbá: mit jelent ezekben a kapcsolatokban a magyar királyok és hercegek szentté avatása?(...) Szeretném azt az óhajomat kifejezni, hogy ez a kiállítás átkerülhessen az esztergomi Prímási Palota termeiből a Vatikáni Apostoli Könyvtár termeibe." (Folytatás a 3. oldalon)