Esztergom és Vidéke, 1996

1996-06-13 / 24. szám

1996. június 13. Esztergom és Vidéke 3 * DÖMÖSI MOZAIK* Felhívás A dömösi temetőben nyugszik az Esztergom és Vidéke szellemiségét megalapozó első vérbeli szerkesztője: 1856. június 27-én Kucsera Lászlóként született Esztergomban , és mint ismert irodalomtörténész, író és tanárl918. április 26-án halt meg Dömösön dr. Kőrösy László név alatt. Lapja, a később oly népszerűvé vált Esztergom és Vidéke 1879-ben jelent meg és 65 esztendőn át, 1944 végéig tartott tükröt e város és környéke polgársága elé. Negyven esztendős kényszerszünet után 1986-ban indult újra, mint műsorfüzet Alapító szerkesztőnk születésének 140. évfordulója lesz tehát június 27-én, lapunk pedig immár a 75. évfolyamánál tart, az új évfolyam is a tizediknél. E hármas jubileum alkalmából szerkesztőségünk június 22-én, szombaton délelőtt kirándulást szervez Dömösre, melynek keretében felkeressük Kőrösy László sírját, majd a szabadban készített ebéddel és kötetlen beszélgetéssel zárnánk a kegyeleti kirándulást Szerkesztőségünk e programra szeretettel meghívja mindazokat az olvasókat, akik szívesen töltenének el egy kellemesnek ígérkező félnapot lapunk alkotóival. Kéljük, hogy részvételi szándékukat személyesen vagy telefonon legkésőbb június 18-ig jelezzék szerkesztőségünknek, ahol bővebb felvilágosítást is kaphatnak. Reméljük, az időjárás kegyes lesz hozzánk, s nem mossa el a tervezett szabadidős programot. Nemrég jelent meg a Dömösi Disputa, a közeli, dunamenti község havilapjának ezévi 5. száma. A 8 oldalas, szívonalas újság a község friss hírei mellett beszámolót közöl egy kerákpáros túráról, megemlékezést az Anyák Napjáról, egy elmélkedést a pünkösdi ünnep kapcsán, sporthíreket, recepteket felsorolja a júniusi jeles napokat, de ami nekünk legjobban tetszett - s nemcsak azért, mert Esztergommal foglalkozik-, az Dobos Károlynak, a lap felelős szerkesztőjének írása, a „C-moll Szimfónia". Nem tudjuk megállni, hogy ne adjunk közre e cikkből az esztergomi olvasóknak is néhány részletet. ... Ezek az esztergomi hangversenyek egy kissé különböznek a máshol hallottaktól. Ez a zenekar egy kicsit a mienk is, dömösieké, hiszen minket is sok szál köt Esztergomhoz, még ha csak annyi is, hogy gyakran megyünk a piacára, vagy ne adj'Isten a kórházába. Sok személyes ismerős játszik a zenekarban, vagy énekel a kórusban, s az én lányaim is diákkorukban Reményi „Karcsi bácsi" szárnyai alatt tanultak énekelni. A közönség is ismerős, hiszen a kis város és vonzási körzete, az azonos lelki igényekkel élő közönsége, szinte törzsközönség, mint ahogy a Fradinak a B közép. Disputa mustra A hegedűverseny be konferál ása alkalmával értesültünk, hogy az ausztriai művész helyett az esztergomi Vincze Zsuzsanna adja elő Beethoven hegedűversenyét A fiatal művésznőnek mindössze egy hete volt a felkészülésre. Tudni kell azt, hogy Zsuzsa jelenleg két kicsi gyermekével van otüion, s többet veszi kezébe a főzőkanalat mint a hegedűvonót.. Ez a törékeny fiatal asszony Gyilkos galóca Mielőtt gombát gyűjtenénk, - akár most a dömösi kiránduláson, akár máskor - feltétlenül ismeijük meg a Gyilkos galócát. A tapasztalat ugyanis azt mutatja, hogy a Gyilkos galóca és a Fehér gyilkos galóca okozza a halálos végű gombaméigezések 95 %-át. Jellemző, hogy a gombafogyasztás után hosszú ideig, 8-12 órán át nincs semmiféle tünet, majd hirtelen jelentkezik a csillapíthatatlan hányás, hasmenés. Abeteget ily énkor azonnal orvoshoz kell vinni! Elsősorban tölgyesekben, de vegyes erdőkben is megtalálható, júniusban jelenik meg; közepes nagyságú, de egészen nagy példányok is előfordulnak. Húsa és lemezei fehérek, nagy lelógó gallérja és jól fejlett bocskora van. Kalapja 6-12 cm széles, olivazöld, sárgászöld fehér átütéssel. Szaga általában édeskés, az idősebb példányok kellemetlen szagűak. Legtöbbször a csiperkékkel, pereszkékkel, galambgombákkal és a tarlógombával tévesztik össze. pedig most a város, a törzsközönség és a művészet iránt érzett szeretetével, családi segítséggel, napi tíz órákat gyakorolva felkészült, és gyönyörűséget keltve eljátszotta a hegedűversenyt. ... V. C-moll vagy Sors szimfónia! Miközben néztem a vonósok egyforma mozdulatait, a trombitások kipirult arcait, az üstdobos pontos ütéseit, átjárt a fortissimo, mint ahogy átjárja sorsunkat a meghatározó és irányító Fenség, Hatalom és Szeretet. Ki vagy írd irányítja sorsodat? Ki vagy mi az úr az életedben? Kihez tudsz fordulni sorsdöntő, nehéz helyzetben?... Van-e sorsodat meghatározó erőforrásod? Népünknek sem mindegy, hogy áldja vagy veri a Sors keze. Ezért kérjünk nemzeti létünk 1000. évében: „Szánd meg Isten a magyart, Kit vészek hányának, Nyújts feléje védökart, Tengerén kinjának." Az 5. forduló kakukk-tojásait így kellett volna leírni: 1. „Zovárd" -ilyen neve nem volt a településnek, viszont így nevezték a területet egykor birtokló nemzetséget; 2. „1848-ig" - valójában 1945-ig volt az érsekség tulajdona; 3. „e század elején renoválták újra az erőd falait" - ez már csak azért sem történhetett meg, mert már ekkor nem voltak falak, amit renoválhattak volna, csak romok; 4. „reneszánsz" - helyett barokk a helyes szó; 5. „2 óra" - helyett 3 óra alatt tették meg az utat (ez is szép teljesítmény volt!); 6. „1952" - helyett 1941 a Viscosa alapításának éve. Helyes megfejtést egyedül Nagy Tibor kertvárosi olvasónk küldött be. Könyvjutalma szerkesztőségünkben átvehető. E heti fordulónk - mint minden más ezen az oldalon - Dömössel foglalkozik. E röpke ismertetésben most is elrejtettünk néhány hibát, számszerint 5-öt A megfejtést most azzal is nehezítettük, hogy nem mondjuk meg előre, mely mondatokban van a hiba, így lesznek hibátlan mondatok és olyanok is, melyekbe több tévedést beleillesztettünk. Próbálkozzanak most is a megfejtéssel! Dömös csöndes üdülőhely a Duna bal partján. A Köves-patak torkolatának közelében rézkori sírt, a hegyekben késő bronzkori földvárat a Kakukk-kvíz - 7. forduló: Dömös Dunapart három helyén is római kori őrtornyok romjait tárták fel. A jelenlegi iskola környékén avar temető sírjaira, az Arpádvár hegycsúcsán pedig Árpád-kori földvár sáncaira bukkantak. A középkorban királyi birtok volt A krónikák szerint itt szakadt rá a trónterem mennyezete IV. Béla királyra 1163-ban. Az Almos herceg által alapított prépostság romjai ma is láthatók, jórészt köveinek felhasználásával építették 1733-1744 között az egyhajós, barokk stílusú rk. templomot. A község alkalmas kiindulópontja az Apátkúti-völgyön keresztül a Rámszakadék, a Dobogókő, a Vadállókövek és a Prédikálószék felé induló szép túráknak. A község nemrég vásárolta meg a régi malom-épületet, amelyben -a helyreállítási munkák után - Vertei János hagyatékából rendeznének állandó kiállítást. Ha megtalálták az 5 kakukk-tojást, akkor próbálják még megkeresni a hatodikat is a következő névsorban. Az itt felsoroltak mind szerepeltek már riportalanyként újságunkban. Kinek volt közülük kapcsolata Dömössel? Szabó György, Schneider Kálmán, Pócsik György, Ember István, Le kii Tamás, Szalma József. A megfejtések a jövő hét végéig küldhetők be szerkesztőségünknek. (Forrásanyagként a következőket ajánljuk: Magyarország útikönyve, Horváth István: Dömös, Nedeczky Gáspár: Dömös története és legújabb leírása, Horváth István: Dömös és környéke.) Gasztronómiai barangolások Barangolásunk célállomása e héten Dömös. Az ide tervezett emlékkiránduláson főszerkesztőnk azzal a saját készítésű, faszénén sült erdélyi „flekkentyüvel" kívánja meglepni a túra résztvevőit, amelyet gyakran készít barátainak is ezen a helyen, a Szőke forrásnál. A rostonsült készítésének fortélyait ezúton osztjuk meg az érdeklődő ínyencekkel, hogy a helyszínen Is követhessék, illetve gyakorolhassák. A szenensült húsok, így az erdélyi flekken elkészítésének is a legdöntőbb mozzanata a pácolás. A sütés előtt legalább 24 órával 1 kg (vagy több!) taiját (ez a legjobb!), illetve aki a soványabb húst szereti: karajt ujjnyi szeletekre vágunk és csak enyhén kiklopfolunk. Ezután elkészítjük a fűszervekeréket. Ebbe 2kiskanál sót, 1 kiskanál fekete őrölt borsot és 2 kiskanál grill-fűszert teszünk (akinek nincs, az borsika, kakukkfű, bazsalikom, tárkonyürömfű és currypor egyenlő arányú keverékéből igen finomat alkothat!), és bedörzsöljük vele a hússzeletek mindkét oldalát. Széles tálba lerakjuk, minden szelet tetejére vékony karikára vágott hagymát szórunk és újabb szeleteket helyezünk rá. Ezt addig folytatjuk, míg a húsból tart Fedővel vagy fóliával takarjuk és másnapig hűtőszekrényben érleljük. Az így előkészített hússzeleteket - miután a hagymát letisztítottuk róla - izzó faszén-parázs fölött, rostélyon sütjük meg, mindkét oldalán kb. 5-5 percig. Sütés közben csak egyszer szabad megfordítani, villával szurkálni pedig tilos! A sütés előtt a rácsot alaposan be kell dörzsölni szalonnával. A faszén füstje kellemes ízt ad a húsnak, ezt még fokozhatjuk, ha időnként sörrel vagy borral locsolgatjuk a parazsat. Forrón fogyasztjuk. A fogyasztáskor a szeleteket fokhagymából készült péppel kenhetjük be. (Aki a fokhagymát nem szereti, az őrölt pirospaprika és Delikát keverékével szórhatja meg.) A fokhagymapép a következőképpen készül: 2-3 gerezd fokhagymát összetörünk, sóval, őrölt pirospaprikával, 1 evőkanál olajjal összekeverünk és 1 dl forró húslevessel vagy vízzel felengedjük A sültek mellé uborkából, paradicsomból, zöldpaprikából, hagymából és friss káposztából készült savanyúság dukál. Köret helyett puha, lehetőleg barna rozskenyeret együnk hozzá. Igen jól csúszik rá a hideg, habzó sör! Az eredményről június 22-én reméljük Önök is meggyőződhetnek...