Esztergom és Vidéke, 1996

1996-06-06 / 23. szám

1996. június 13. Esztergom és Vidéke 3 Részletek dr. Könözsy László üdvözlő beszédéből /.../Az 1996-os évben a tudósokat óhatatlanul a honfoglalás és a magyar államiság kialakulásának időszaka izgatja, készteti kérdésfeltevésre és válaszadásra. /.../ A Nemzetközi Hungarológiai Konferencián régészek, történészek, egyház- és művelődéstörténészek, nyelvészek adnak számot arról, hogy honnan hová érkeztünk, mit tettek eleink azért, hogy 2000-ben az államalapítás 1000. évfordulóját ünnepelhetjük. /.../ Közismert, hogy a régészek kincsestára Esztergom. E táj természeti gazdagsága az európai emberiség hajnalán már otthont adott emberőseinknek. A mai Esztergom területe az őskortól lakott hely. A kelták, az illírek, a rómaiak, a hunok, majd az avarok laktak e tájon. Esztergomot és környékét a honfoglalásnak már az első hulláma elözönlötte, és véglegesen elfoglalta. A kalandozások korának alkonyátjelző 955. évi Lech-mezei vereség intelem a magyarság számára: vagy hozzáigazodik az akkori Európa társadalmi rendjéhez, vagy a nyugateurópai népek együttes támadása alatt menthetetlenül összerokkan, régészeti és történelmi emlékké válik. Géza fejedelem elkezdi a társadalom átszervezését. Székesfehérvár után új székhelyet választ. Dunamenti, északi-keleti-nyugati úthálózatba illeszkedő, nyugat felé tekintő központ kellett. Esztergomot választotta. Ottó császár 972-ben meghívja Quedlinburg-ba Gézát, a nemzetközi fejedelmi összejövetelre. /.../ Gézát itt, Esztergomban keresztelték meg/.../ Az első hittérítők a Szent István ősvértanúnak szentelt passaui püspökség papjai voltak. így ne véletlen, hogy Géza fejedelem fia, Vajk a keresztségben István nevet kapott. A Géza-kori missziós hullám második követe a cseh főúri családból származó Adalbert püspök. Szent Adalbert tanítványa Ásztrik, aki István király támogatásával alapítója és első apátja a pécsváradi monostornak. Ó volt István király küldötte II. Szilveszter pápánál. Géza fejedelem a keresztény hitre való áttérés mellett, azzal párhuzamosan erős központi hatalmat hozott létre, leküzdve a törzsfő ellenállását. István fiának Bajor Gizellával kötött házassága által az Árpád-ház az akkori európai uralkodóházakkal került rokonságba. Tudta: fiának már királyi címmel kell trónra lépnie, s meg is kell koronázni. /.../ Istvánt 1001. augusztus 15-én koronázzák királlyá. E ténnyel az ország monarchikus államformát nyert, a törzsekből nemzet alakult. /.../ Városunkat IV. Béla és udvara a tatárjárás után hagyta el és költözött Budára. Esztergom közel 300 évig az ország fővárosa, majd érseki székhelyként évszázadokon át a katolikus egyház központja./.../ VÁROSNAPLÓ A Magyarországi Olasz Kultúrintézet igazgatójának köszönő levele dr. Könözsy Lászlóhoz Tiszteit Polgármester Úri Körein, engedje meg, hogy ezúton is fiúíás kpszönetet mondjaí^Ömuíiés valamennyi munkát ársánaí^azért a szívélyes fogadtatásért és vendéglátásért, amelyben 'Esztergomban részüníilefietett. Meggyőződésem, fiogy mostani fedetné nyezésüníiszilárd alapokat teremtett íqipcsola tainl^továSb épít égéhez. 'Kímélem, hogy együttműkpdésün^ a jövőben is eredményeden gazdag lesz, mindannyiunk örömére. fMeg/qilönböztetett üdvözlettel: 'Prof. (jiuseppe 9>lanica igazgató Falrahányt borsó? Olvasóink gyakran felkeresik szerkesztőségünket - írásban, telefonon, sőt személyesen is - ügyes-bajos közérdekű gondjaikkal, bízva, hogy ha lapunk hangot ad problémáiknak, azok hamarabb megoldódnak. Az ilyen céllal íródott olvasói levelet mindig siettünk közreadni, de a személyesen elmondott, jogos - vagy legalábbis annak vélt - sérelmeket is igyekeztünk tolmácsolni. A napokban egyik kedves olvasónk, dr. Horváth Gáborné - akinek írásait többször közöltük már lapunkban - hívott fel telefonon, hogy tegyük már szóvá újra a Béke téri patkány-inváziót. Hónapokkal ezelőtt írtunk már erről, de azóta sem történt semmi, csak a patkányok szaporodnak... Telefonálónk arra is felhívta a figyelmünket, hogy a Búbánat-völgyet mostanában nagyon mostohán kezelik az illetékesek. A szemét hetekig ott büdösödik, a buszmegállóban lévő gödörben pedig sötétedés után a nyakát is kitörheti a vigyázatlan utas. Más telefonálók a szentgyörgymezei, hónapok óta átadásra váró gázvezetékek ügyében háborognak. Egy ugyancsak szentgyörgymezei olvasónk azt panaszolja, hogy a Dunához vezető egyik utcát az ottlakók „birtokba vették", vagyis az utca területét a telkükhöz csatolták, s azóta nem lehet arra közlekedni. Az illetékesek állítólag a fülük botját sem mozgatják. Lapunk - sajnos - nem intézkedhet az arra jogosultak helyett. Amit tehetünk, s amit most meg is teszünk: hangot adunk a panaszoknak. Sz.B. A KDNP vendége volt... dr. Rapcsák András polgármester, országgyűlési képviselő, akinek előadására - a meglehetősen hiányos propagandához képest - sokan gyűltek össze május 28-án 18 órára a Szabadidőközpontban. Hódmezővásárhely első embere „ Demokrácia és önkormányzatiság a mai Magyarországon" címmel adta át két funkciójában szerzett tapasztalatait hallgatóinak, akik nagyrészt a KDNP helyi szervezetének tagságából tevődtek össze. Bemutatkozásából kiderült, hogy műszaki végzettségű (a műszaki tudományok doktora), tíz évig vállalkozó volt - már a rendszerváltás előtt s szókimondó természetének tulajdonítja, hogy másodszor is fölényes szavazattöbbséggel választották meg polgármesternek, s nehéz ellenfeleket hagyott maga mögött az országgyűlési képviselő-választáson is. Az országgyűlés összetételét ellemezve jelentős különbséget lát az elmúlt rendszer 40 éve alatt képzett „profi" politikusok, (akik jelenleg a kormánypárt zömét alkotják,) valamint a politikai tapasztalatok hiányában megválasztott új politikusok között (akik zömmel az ellenzéket alkotják). Ezt a különbséget nagyobbnak érzi még a pártközi ellentéteknél is. Az újak a „politikai elitet" gyanakodva szemlélik, míg az „elit gárda" lenézi a politikában járatlan friss-politikusokat. Véleménye szerint ez a helyzet késlelteti a rendszerváltás befejezését. Fejtegetéseiből kiderült, hogy a demokráciát - a szabadság ismérvei nélkül - jelenleg még nagyon távolinak látja hazánkban. Amíg a gazdasági életben, a jogalkotásban, a törvényekben ennyi a joghézag, addig nem beszélhetünk demokráciáról. A rendőrség, a tűzoltóság, valamint a közigazgatás káosza mellett fájlalta az oktatás és az egészségügy visszafejlődését. A sok-sok bizonytalanság nem tesz jót az emberek közérzetének. Ha a társadalom széles rétegeinek félnie kell, akkor még távol van a demokrácia. Meglátása szerint nem teremtettük meg az értékek társadalmát, hanem egy erőteljesen diktatórikus irányba történő eltolódás látható, amit rendkívül aggasztónak ítél az előadó. Szükségesnek tartja az emberekben tisztázni a demokrácia fogalmát, hisz akkor lesznek képesek majd tudatosan szavazni. Szűkebb körben, kisebb közösségekben könnyebb a csapatmunka, ami segít a helyes út keresésében. Itt utalt hódmezővásárhelyi tapasztalataira, ahol a polgári szövetség összefogásával sikerült a város érdekeit szem előtt tartó testületet választani. Szólt az önkormányzatok gondjairól, hisz 1993-tól az önkormányzatok központi részesedése csökkent, a megoldandó feladatok pedig számottevően növekedtek. Az előadás után a kérdések is a képviselő-polgármester gyakorlati tapasztalait célozták meg. Sipos Imre helyi képviselő az oktatásügy szeptemberre jelentkező fokozódó gondjait vetette fel, aggódva az esetleges „csőd" bekövetkezése miatt. Koditek Pál kérdései a turizmus területére, az önkormányzatok tulajdonjogi részesedésére irányultak, s félelmét suggalták a meglévő értékek elkótyavetyélése miatt. Nemeskéry Edvin, a KDNP helyi szervezetének elnöke, az est házigazdája, az elkövetkező választások előkészítéséhez kért gyakorlati tanácsokat a vendégtől. A válaszok a tapasztalt, gyakorlati gondolkodású, jó előadókészségű Rapcsák úrtól megszívlelendőnek tűntek. A közel két órás találkozó szinte észrevétlenül szaladt el, ami nemcsak az érdekes témának, de az előadó színes egyéniségének is köszönhető. K-Sz.E.