Esztergom és Vidéke, 1996

1996-06-06 / 23. szám

A KÖZTERÜLET SZABALYOZASAROL - a 4. oldalon. es VIDÉKE Ára: 29,50 Ft 1996. június 6. - 23. szám * POLGÁRI LAP * HUNGAROLÓGIA KONFERENCIA Kosa László, dr. Dékány Vilmos, dr. Horváth István, dr. Könözsy László, Bársony István A millecentenáriumi év első és iga­zán értékes rendezvénye zajlott a múlt héten Tatabányán és Esztergomban: a Magyarok Térben és Időben című konferencia és kiállítások. A konferencia tervét 1993-ban Kósa László, Tatabánya akkori polgármeste­re vetette fel, még az Expora készülve. Mivel ez nem került megrendezésre, a konferencia a millecentenáriumi év kapcsán szerveződött tovább. A nemzetközi konferenciának két napig Tatabánya, két napig Esztergom adott helyet. Május 28-án, kedden, Bencsik Já­nos, Tatabánya polgármestere, majd Csoóri Sándor, a Magyarok Világszö­vetségének elnöke köszöntötte a konfe­rencia résztvevőit: a testvérvárosok küldötteit, a szakma képviselőit és az érdeklődőket A nap összefoglaló címe a Kánia vidék őstörténete volt. Délelőtt nyelvészek, irodalomtörté­nészek, régészek tartottak előadást, többek között a finnugor népek irodal­máról, életéről, az új kutatási eredmé­nyekről. Délután Tatabánya testvérvárosából, az udmurtiai Izserszkből érkezett törté­nészek és régészek érdekes beszámoló­ját hallhattuk. A diavetítéssel egybekötött, főleg ré­gészeti kutatások eredményeiről tartott előadások mellett szó volt az udmurtok mitoszvilágáról, jelképeikről és orszá­guk nemrég megalkotott zászlajáról és címeréről. A következő nap a Dunántúl birtok­Dr. Paskai László, dr. Könözsy László, dr. Kovács György Zoltán és a konferencia vendegei az Esztergom műkincsei videofilm vetítése közben bavéleléről folyt az értekezés. Neves tudósok és egyetemi tanárok tartottak előadásokat a honfoglaló magyar nép­ről, magáról a honfoglalásról, majd az ezt követő berendezkedésről, beillesz­kedésről. Ezt ásatási dokumentumok­kal, fényképekkel tették befogad­hatóbbá. Az egésznapos program után dr. Fodor István, a Magyar Nemzeti Múzeum címzetes főigazgatója meg­nyitotta a Káma-vidéki rokonaink ős­története című kiállítást. A harmadik nap városunkban foly­tatódott a konferencia. Először dr. Kö­nözsy László polgármester köszöntötte a résztvevőket (beszédéből a 3. oldalon idézünk - Szerk.), majd elkezdődött a délelőtti ülésszak, melynek tárgya a honfoglalás utáni időszak volt: A ke­reszténység elterjedése a Dunántúlon és az államalapítás előzményei. Az e napi előadások témái közül olyan anyag is volt, melyet még soha nem publikáltak, vagy csak nagyon kevesen ismertek. A résztvevők délután jelen voltak Balassa Bálint szobrának megkoszorú­zásán, majd egy városlátogatáson dr. Horváth István vezetésével. A nap végén L. Kecskés András és együttese tartott zenei estet a Magyar zene régi századaiból címmel. Pénteken, a konferencia utolsó nap­ján a bajor-magyar kapcsolatokról, nu­mizmatikai kérdésekről és a Szent István-kori Esztergomról volt szó, szintén neves előadók tolmácsolásá­ban. Bánhidy Vajk A Nemzetközi Hungarológiai Kon­ferencia utolsó napján - annak mintegy záró eseményeként - penteken délután öt órakor nyílt meg a Balassa Bálint Múzeum kiállítási épületében a közép­kori Esztergom templomait és kolosto­rait bemutató tárlat A Hunyadi Zoltán vezényelte Monteverdi kórus gregori­án éneke kora-középkori „időutazásra" hívta a mintegy 500 fős ünneplő közön­séget, majd dr. Horváth István megyei múzeumigazgató köszöntötte a meghí­vott vendégeket és az egész országból összesereglett érdeklődőket. Dr. Paskai László bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek megnyitó beszédét az előrelátó kihangosítás jó­voltából még a lépcsőházba szorult ér­deklődők is hallhatták. A szakszerű, ugyanakkor igen látványos, szépen rendezett kiállításon hosszú idő után újra megtekinthetik az érdeklődők - a kiállítóterem mennyezetére függesztve - az egykori királyi város 11. századi Szent Lőrinc templomának négy má­zsás zárókövét (az esztergomi Korin­tosz Kft. bravúros műszaki meg­oldásaként), valamint a várbéli Szent Adalbert székesegyház Porta Specio­sa-jának eredeti, 12. századi töredékei mellett a díszkapu ívmezejének re­konstruált képét, melyet a kiállításhoz az Iparművészeti Főiskola hallgatói vizsgamunkaként készítettek. Ez alka­lommal mutatta be a múzeum igazga­tója új szerzeményüket a Szent Adalbert székesegyház egyik faragott nagyméretű fehérmárvány-töredékét, melyet Báron László esztergomi lakos ajándékozott a múzeumnak. A kiállítás megnyitását követően a Prímás Pincében az INFOGROUP Rt vetítette le az Esztergom műkincseiről általuk készített színes videofilmet, és mutatta be a Főszékesegyházi Kincstár gyűjteményének legszebb darabjait is­mertető többnyelvű, színes fotóalbu­mot, melyet Cséfalvay Pál kano­nok-múzeumigazgató ajánlott az ér­deklődők figyelmébe. A bemutató után a konferencia részt­vevői és a meghívott vendégek tiszte­letére adott zárófogadáson dr. Könözsy László polgármester és dr. Kovács György Zoltán, a Megyei Közgyűlés elnöke búcsúzott a vendéglátó város és a megye képviseletében a konferencia résztvevőitől. (Csak megjegyezzük, mert többen is szóvá tették: Horváth Józsefet. Tatabánya alpolgármesterét, a társrendező város hivatalos képviselő­jét a ]c\tiúc\ ők nem látták a díszvendé­geknek fenntartott asztalnál. Külön, egy éttermi boxban foglalt helyet együtt a többi meghívottal. A négyna­pos közös konferencia rendezési költ­ségeinek túlnyomó részét viselő Tatabánya város hivatalos képviselőjét nemcsak az etikett okán, de a két város kapcsolatát erősítendő is indokolt lett volna VIP /különösen fontos személy/­ként üdvözölni Esztergomban.) A kiállítás ezév október 3 l-ig tekint­hető meg a Pázmány Péter utcai épület­ben, bár a magam részéről szívesen látnám, ha csak 2001. október 31-én zárna... -koditek-

Next

/
Oldalképek
Tartalom