Esztergom és Vidéke, 1996

1996-05-23 / 21. szám

174 Esztergom és Vidéke 1996. április 11. Monteverdi Kórusok Nemzetközi Fesztiválja Esztergom -1996 augusztusa Sajtótájékoztató Budapesten Május 16-án Budapesten, a Ma- lai tanár, a budapesti kórus karnagya, gyarországi Olasz Kultúrintézetben ismertették a sajtóval a feszti vál programját és ez alkalommal került sor a fesztiválra meghirdetett zene szerzői pályázat díjkiosztására is. A sajtótájékoztatón megjelent Prof. Giuseppe Manica, az Olasz Köztársaság Nagykövetségének kultúratteséja, az intézet igazgatója és dr. Amon György, Esztergom alpolgármestere. A fesztivál két fővédnöke: Göncz Árpád köztársasági elnök és dr. Pietro Ercole Ago nagykövet. A tájékoztatón megjelentek a magyar zenekultúra jeles képviselői, és a magyar-olasz kulturális kapcsolatokat ápoló közéleti személyiségek is. A fesztivált a Budapesti Monteverdi Kórus Esztergom város támogatásával Esztergomban és Budapesten rendezi. A mintegy félszáz vendéget a korhű ruhákba öltözött budapesti kórus Monteverdi: Canlaía Domino című művével köszöntötte, majd Prof. Giuseppe Manica, az intézet igazgatója és dr. Amon György alpolgármester üdvözölte a megjelenteket. Manica úr utalt arra, hogy Monteverdi zenei világára hatással volt magyarországi látogatása, míg alpolgármesterünk arról is szólt, hogy a nagy olasz zeneszerző emlékét Esztergomban a Hunyadi Zoltán vezette Monteverdi Kórus ápolja, nevét a városban utca orzi. Kollár Éva tanszékvezető főiskoa fesztivál művészeti igazgatója és dr. Soproni András, a kórus szervezője ismertették a fesztivál programját Megtudtuk: a hét, Monteverdi nevét viselő európai kórus mellett Esztergomba látogat majd Prof. Simon Carrington, a King's Singers Együttes alapítója, egyetemi tanár és Prof. Czifra János, a Salzburgi Dóm főzeneigazgatója, a Salzburgi Főegyházmegye egyházzenei igazgatója. Mindketten előadást és hangversenyt is tartanak Esztergomban. Különösen az olasz vendégek számára szolgált új információkkal Koditek Pálnak, az esztergomi Cathedralis Tours Utazási és Kulturális Rendezvényszervező Iroda igazgatójának rövid történelmi-művelődéstörténeti előadása, melyben felelevenítette Esztergom várának 1595-ös ostromát, a keresztény seregben résztvevő olaszok - köztül Claudio Monteverdi - kiemelkedő szerepét. (Ezt rövidített formában közöljük is!) A Zeneszerzői Pályázat díjait Prof. dr. Szőnyi Erzsébet egyetemi tanár és dr. Amon György alpolgármester adták át a díjazottaknak. A zsűri döntése szerint az első díjat nem osztották ki. Gyöngyösi Levente kapta a második díjat, mely egyben Esztergom város különdíja is. A két harmadik díjat Nagy Olivér és Gyula Róbert vehették át. Emléklapot kaptak: Matyó Tamás, Tóth Armand és az esztergom Szendi Ágnes zenetanár. Claudio Monteverdi Esztergom vára alatt Esztergom vára 1595-ben, 52 évi török uralom után tíz évre keresztény kézre került. 1595 késő tavaszán Európa sok országából mintegy ötven-ezren álltak Kari Mansfeld hadvezér zászlaja alá Esztergom visszavételére, köztük a Kelemen pápa által felajánlott nyolcezer fős olasz sereg, akiket Aldobrandini, a pápa sógora vezetett. Június 30 - július 4 között zárták körül a várat Az olasz hadak augusztus 22-én érkeztek Esztergom alá. Egyik vezénylő tábornokuk Giovanni di Medici, de az olasz seregben találjuk Vincenzo Gonzaga herceget az ő környezetében pedig kedvenc udvari zenészét Claudio Monteverdit is. Az olaszok - a krónikák szerint - kiváló felkészültségről és bátorságról tettek tanúbizonyságot - egy másik Claudio, Claudio Cogonaro olasz hadmérnök irányította az ostromló sereg erődítési munkáit. Augusztus 25-én a vár ellen indított első általános rohamot a friss erőt jelentő olaszok vezették. A sikertelen rohamban a keresztények közül mintegy nyolcszázán estek el vagy sebesültek meg. A rohamozó olaszokat Giovanni di Medici vezette, akit kiváló katonai erényeiért a török „Nagyördög" néven emlegetett Szeptember 3-án a török védősereg kapitulált és a vár keresztény kézre került Nicolas Gabman császári udvari hadtörténetíró leírása szerint a székesegyházban Te Deumoí tartottak, a Szent Tamás hegyen pedig nagy katonai lakomát rendeztek., ahol Vincenzo Gonzaga herceg zenekara köztük talán Claudio Monteverdi? előadta Monteverdi: Vespera című zenemüvét! A vesperás motelta-fűzér tehát Monteverdi művének első hazai ősbemutatója! Ennyi történelmi kötődés okán tehát Esztergom számára megtiszteltetés, hogy 401 év után újra a halhatatlan olasz zeneszerző muzsikáját visszhangozhatják augusztusban az ősi vár történelmi falai, templomai! Ezért is örültem, amikor 1994 augusztusában azt a megtisztelő személyes felkérést kaptam, hogy e zenetörténeti esemény kapcsán pályázatképes kulturális-turisztikai programot állítsak össze a millecentenáriumi évfordulóra. Hiszem: a Monteverdi nevét viselő kórusok első világtalálkozója maradandó emléket állít a korai barokk zene halhatatlan klasszikusának, akinek egyházzenei műveit a Bazilikában, a vízivárosi Plébániatemplomban és a Ferences Templomban hallhatjuk majd. Koditek Pál A pünkösd hagyománya Esztergom környékén A keresztény egyház egyik fő ünnepe, mely a húsvétot követő ötvenedik napon kezdődik. Elnevezése a görög pentekosztész (ötvenedik) szóból származik. A keresztény egyház annak emlékére tartja, hogy tanai szerint Jézus mennybemenetele után a Szentlélek leszállt az apostolokra. A május 10-e és június 13-a között mozgó ünnep alkalmasnak bizonyult a tavaszi és nyári napforduló ősi, európai szokásainak és hiedelmeinek a továbbélésére is. A legjellegzetesebb pünkösdi népszokások: az ügyességpróbákkal egybekötött pünkösdi királyválasztás, valamint a pünkösdi királynéjárás. Az Esztergom-környéki falvakban a pünkösdi királyhoz kapcsolódnak néphagyományok, különösen a sváb közösségekben. Móricz Zsigmond, aki a Borovszky Samu által a század elején szerkesztett Esztergom vármegye monográfiájában a népszokásokat gyűjtötte egybe, így ír a pünkösdről: „A régi szokások közül legnevezetesebb volt az esztergomi járás svábjainál a pünkösdi lófuttatás, amelyet az abszolutizmus idején tiltott el a hatóság, több baleset után. Hatalmas ünnep volt ez hajdan, amely az egész falut lázba hozta, s a pünkösdi királyság dicsőségével kecsegtette a legényeket. Csak pár éve halt meg Dorogon az utolsó pünkösdi király, Rauch Hanzi, aki arról volt különösen nevezetes, hogy a ló hátán állva tudott nyargalni." Sajnos, ennek már a nyomaira, az emlékeire sem tudunk bukkani. Csak a szomszédos Csolnokon emlékszik még ma is a svábság a pünkösdi király, a pünkösdi lovaglás hagyományára, melyet így meséltek el: „A legények lovakkal jártak. Három vagy öt lovas jött (egy fehér ló középen, kettő mellette, kettő utána), a középső lovasnak pünkösdi koszorú volt - virágokból - a fejére kötve, ő volt a pünkösdi király. Bementek a parasztudvarokba, énekszóval. Két fiú ment utánuk (gyalog) kosárral, abban kapták a tojásokat. Körüllovagolták az udvart, énekeltek, és utána megkapták a tojásokat, újabb parasztházakat, utcákat kerestek fel. A végén elosztották maguk között a tojásokat". Végezetül egy népi hiedelemről, mely tisztán Csolnokról származik: pünkösdkor nem volt szabad varrni, mert azt aki ilyenkor varr, ha jön egy nagy vihar, akkor a villám biztosan agyonsújtja. „ Volt egy kis pruszlikom, leszakadt róla a gomb, és én rávarrtam (pünkösdkor). Bejött az anyám, meglátta és rámszólt: Rögtön vágd le azt a gombot, nem látod, jön a vihar!... Le kellett vágnom a gombot" Tisovszki Zsuzsanna Áldott szép Pünkösdnek gyönyörű ideje Pünkösd vasárnapja a virágok ünnepe: nevet a nap, nyílnak a rózsák a kertekben. Ünnepi misére hív a Nagyharang a friss reggelben. Ma bérmálnak! Fölsorakozunk a Bazilikában, a kupola alatt. Míg lágyan szól a „ Veni, Sancte Spiritus" az orgonán, a püspök-aranycsíkos, fehér süveg a fején, pásztorbot a kezében - megkeni a homlokunkat olajjal. Tömjén és liliom illata keveredik az oltár körül. Mise után - a fejünk fölött még ott a Szentlélek lángja - az Üttörőpályára megyünk. Hétköznap csak tanári felügyelettel engednek be, de ma - Gyermeknapon - szabad a bejárás. Ünnepi bemutatót tartanak a szakkörök: kiállítják a hajómodelleket, a lányok varrta ruhákat. Még a rádiós szakkörbe is be lehet menni! „Síí- húú, síí- húú - vezényli a kettéosztott úttörőkórust a nagyteremben Géza Pajtás (civilben bácsi), fehér ingben, piros nyakkendőben, vállpántján átvetett úttörősíp-zsinórral. „Most hídra ér a vonat!" - dobol öklével a mellkasán. Már tegnap kitisztították, föltöltötték a kis úszómedencét is - különben a békákat kergetjük benne. Ma lehet ugrálni, hancúrozni (bár a víz kissé hideg). Evezős-szakkörön kajakkal szoktunk kimenni, de ma előszedjük a nagy, otromba csónakot Mocsok nehéz, tizen alig bírjuk lecipelni a Dunára. János bácsi is közénk ül, nem a Palkovits-padról dirigál, mint szokott „Húzd-meg! Eegy-kettő!" - vezényel a kormány mellől. Párosával ülve, két kézzel húzzuk az evezőt, majd beleszakadunk. Alig éijük át a lapát nyelét Lomhán indul az irdatlan járgány, fölfelé, a sima vizén. Lassan távolodik a Csonka-híd, elmarad a Hajóállomás. „Ha megtanultok rendesen evezni, jövőre lemegyünk a Fekete tengerig!" - biztat a tanár. De ma jó, ha a Kutyaszorítóig eljutunk! Megkondul a Nagyharang a Bazilikában. Horváthy Péter