Esztergom és Vidéke, 1996

1996-05-02 / 18. szám

1996. április 11. Esztergom és Vidéke 4 ERDEKEINK Olvasóink kérdezik - a Hivatal válaszol: A TŰZGYÚJTÁSRÓL Az Országos Tüzoltáparancsnokság április 10-től a visszavonásig tűzgyújtási tilalmat rendelt el az ország egész területére. A tilalmi időszak elteltével is szigorú szabályok vonatkoznak azonban a tűzgyújtásra. - Kitől kell engedélyt kérni, ha tüzet akarunk gyújtani? Dr. Borbíró Katalin aljegyző válaszol: - Az ipari eredetű és kommunális hulladékot, valamint a mezőgazdasági termelés során keletkező növényi hulladékot nyílt téren elégetni csak a környezetvédelmi hatóság engedélyével szabad. Az utak, vasutak melletti árkok és töltések növényzetének égetése tilos. A jegyző hatáskörébe tartozik a nem védett, illetve a helyi védelem alatt álló területeken a nádasok, a növényi hulladékok, valamint a tarlók égetésének engedélyezése. Egyéb esetekben az engedélyezés a Környezetvédelmi Felügyelőség hatáskörébe tartozik. - Gyújthatunk-e tüzet erdei kiránduláson? - Az erdőben és az erdőtől számított 200 m-es távolságon belül nyílt lángot használni, tüzet gyújtani, égő gyufát eldobni - az e célra kijelölt helyek kivételével - nem szabad! Aki engedélyezett tűzrakó helyen tüzet gyújt, köteles annak felügyeletéről és biztonságos eloltásáról gondoskodni. A kiránduló csoportok vezetőinek kötelessége kioktatni a résztvevőket ezekre az előírásokra. A tűzvédelmi szabályok megsértése esetén az elkövetővel szemben szabálysértési bírság szabható ki, melynek összege 30.000 Ft-ig terjedhet. (OS) Tisztelt Polgárok! Tájékoztatjuk Önöket, hogy minden esztergomi polgár és idelátogató vendég érdekében, az állampolgári fegyelem megszilárdítására városunkban a közterületfelügyelők a korábbiakhoz képest fokozottabb mértékű ellenőrzést tartanak. Folyamatosan vizsgálják a közterületek használatát és a köztisztasággal kapcsolatos kötelezettségek betartását. A szabálysértések elkövetőivel szemben helyszíni bírságot alkalmaznak, vagy feljelentést tesznek. Kérjük segítő szándékú közreműködésüket! Polgármesteri Hivatal A Népjóléti és Gyámügyi Irodán tudtuk meg A tüzelőolajat fűtési célokra használó háztartások részére kifizették az első negyedévi támogatásokat Az érintett háztartások igényjogosultságát minden esetben megvizsgálták, közel 800 környezettanulmány készült Ezek elkészítésében - a Népjóléti és Gyámügyi Iroda dolgozói mellett - jelentős részt vállaltak a segélyező bizottság tagjai is. 623 háztartás esetében találták jogosnak az igényt 67 esetben adtak más fűtési módra való átállásra támogatást Ezekben az esetekben nem végeztek környezettanulmányt mert az átállás tényét számlákkal kellett igazolni. Értesítés az 1996. évi lomtalanításról A Rumpold Kft. az alábbi ütemezés szerint végzi az idei lomtalanítást: Május 13-án: Horváth Géza sor, Molnár sor, Papnevelde u., Dózsa tér, Bercsényi u., Vécsey K. u., Szent György u., Fűzfa u., Balassa u., Knézich u., Andrássy u., 48-as tér, Sánc u., Kiss E. u., Aulich L. u., Klapka tér, Báthory Schulcz u., Hunyadi u., Szent István tér, Vár köz, Dobozi u., Palkovics u., Oltóssy u., Barkóczy u., Honvédtemető u., Leiningen u., Csillag tér, Rényi R. u., Telegdy u., Bajóti u., Kopácsy u., Földműves u., Fecske u., Mattyasovszky u., Rozetti u., Vitéz J. u., Lakatos J. u., Széchy D. u., Garam u. Május 14-én: Iskola u., Béke tér, Várfok u., Hild J. u., Rudinai u., Marcsa A. u., Körösy L. u., Bánomi ltp., Bánomi u., Gesztenyés u., Kökényes u., Királyszíve u., Vadrózsa u., Vaskapui u., Panoráma u., Bocskoroskúti u., Regiomontanus u., Jánoskúti u., Ferenczy B. u., Lippert u., Kápolna u., Ipolyi u., Gyurgyalag u., Hajnal u., Kistói u. Május 15-én: Berényi Zs. u., Kis-Duna st., Pázmány P. u., Katona u., József A. tér, Majer u., Liszt F. u., Czuczor G. u., Malom u., Battyhány u., Téglaház u., Basa u., Bajcsy Zs. u., Álmos u., Török I. u„ Becket T. u., Hegytető u., Lépcső u., Vasvári P. u., Perc u., Nap u., Új u., Könyök u., Bajnok u., Attila u., Galamb u., Esze T. u., Szenttamás u., Vörösmarty u., Aradi v. tere, Lőrinc u. A felsorolást következő számunkban folytatjuk. Miben halunk meg? Részletek dr. Nemes Tamás városi tisztiorvos beszámolójából A múlt évi halálozások számát pontosan még nem ismerjük. Esztergomban 337 helyi lakos halálesete került anyakönyvezésre, a máshol elhunytak ezt a számot feltehetően még emelni fogják. A 337-ből számított halálozási arány (1,15 %) rendkívül kedvező lenne. (Az országos átlag 1994-ben 1,43 %, a megyei 1,34 % volt) Valamennyi elhunyt halálának okát nem ismerjük, az otthonukban elhunytak diagnózisa is sok bizonytalanságot hordoz. Elsősorban a boncolt esetek alkalmasak a halálhoz vezető betegségek megállapítására. A helyi boncolási adatok is alátámasztják azt a megállapítást, hogy a halálhoz vezető, és főként az idő előtti halálozást okozó betegségek létrejöttében az életmódi tényezőknek döntő szerepe van. Külön kiemelendő a dohányzás és a mértéktelen alkoholfogyasztás, mint elsődleges vagy járulékos kórokozó tényező. Visszaszorításuk önkormányzati szinten is csak összefogással, az intézmények, civil, karitatív szerevezetek összehangolt munkájával lehetséges. Különösen nagy feladat hárul az iskolai egészségnevelésre, az ifjúsági szervezetekre, mert a család mellett ott kapnak ismereteket és főleg mintát a helyes vagy éppen helytelen, egészségtelen életmódra. Kiemelkedő a közszereplést vállalók, az ifjúság előtt tekintéllyel rendelkezők személyes felelőssége. A környezeti tényezők szerepe ehhez képest majdnem jelentéktelen, de meggondolandó, hogy a város levegője egyes komponensekben már rosszabb a közismerten „piszkos" városnak tartott Dorogénál. A gázbevezetés által létrejövő tisztulást akadályozzák a bevezethetőség anyagi és műszaki korlátai, a háztartásokban elégetett vegyes szemét valamint a szennyezőbb fűtőanyagra való áttérés egyes nagyfogyasztóknál. Több mint 10 százalékkal nőtt a Tüdőgondozó Intézet forgalma is. A vezetékes víz minősége kellően ellenőrzött és jó, az egyedi kutakra ez nem mondható el, a rétegvizek szennyeződése még nem állt meg, emiatt az erre támaszkodó lakossági vízellátást ellenezzük. A felnőtt lakosok közel felénél található egy vagy több idült betegség, minden ötödik személy ezek miatt gondozásra szorul. Az elváltozások között leggyakoribbak a keringési rendszer betegségei (főként a magas vérnyomás), ezt követik a mozgásszervi degeneratív betegségek, majd az emésztőszervi zavarok, neurózisok, húgy- és ivarszervi betegségek, valamint a légutak megbetegedései következnek. Feltűnő a 30-59 éves korosztályban található megbetegedések magas száma. Az elmúlt év alatt a tárgyi feltételekben sajnos jelentős változás nem történt, az alapellátás finanszírozása az adott helyzetben kedvezőtlenebbé vált nem oldódott meg a rossz körülmények közt működő praxisok problémája. A népjóléti kormányzat és az egészségbiztosító határozott szándéka a praxisok számának növelése. A gyermekorvosi körzetek számát nem javaslom növelni, a felnőtt háziorvosoknál viszont 2 új körzet kialakítását indokoltnak tartom. Különösen fontosnak vélem új körzet kialakítását Esztergom-Kertvárosban, ahol a kedvezőtlenebb halálozási arányok - a betegellátás javítása mellett - az elsődleges és másodlagos megelőzés minden módjának alkalmazását parancsolóan teszik szükségessé. Szakembereket az idegenforgalomnak! Esztergom a Dunakanyar kiemelkedő jelentőségű idegenforgalmi központja. Megnövekedett az igény a középfokú végzettségű szakemberek iránt A Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola - az Ipari és Kereskedelmi Minisztériummal egyeztetve - elsőként az országban idegenforgalmi ügyintézői szak beindítását tervezi 1996. szeptember l-jétől. A cél olyan szakemberek képzése, akik magas színvonalon képesek megfelelni az idegenforgalmi szolgáltatásokat végző szakmai szervezetek ügyintézőivel szemben támasztott követelményeknek. Az oktatási és nevelési terv az idegenforgalmi ügyintézői képzést 33 hétre tervezi, melyből 6 hét szakmai gyakorlat és 27 hét az elméleti oktatás. A fontosabb tantárgyak: idegennyelv, idegenforgalmi és vendéglátóipari ismeretek, művelődéstörténet, gasztronómia, utazástervezés, szállodai ismeretek, banktevékenységi ismeretek, kommunikáció, etikett és protokoll. A szakmai gyakorlat utazási irodákban, idegenforgalmi hivatalokban, szállodákban történik. A képzés ideje egy év. Záróvizsga letételével középfokú szakképesítést kapnak a végzettek. Ennek feltétele az alapfokú nyelvvizsga. A képzés érettségire épül és nappali tagozatos. Az igényekre reagálva az iskola az 1996/97. tanévtől esti tagozatos képzési formában kereskedelmi szakközépiskolai osztályt is kíván indítani. A képzés „kereskedő boltvezető"végzettséget ad.