Esztergom és Vidéke, 1996

1996-01-11 / 2. szám

1996. február 22. Esztergom és Vidéke 3 TARKASAG Téli befőzési ötletek Narancshéj befőtt A narancs csíkokban lehámo­zott héját csigaszerűen összete­kerve cérnára felfűzzük. Öt napig áztatjuk többször váltott hideg vízben, majd tiszta vízben 10 per­cig forraljuk. Ezután lehűtjük és leöblítjük. Azonos sűlyű cukorból sűrű szirupot főzünk, beletesszük a csigákat, és 20 percig tovább főz­zük. Másnapig állni hagyjuk. Ek­kor kihúzzuk a csigákból a cérnát, belecsavarunk a szirupba 1-2 cit­rom levét, majd ismét felforral­juk. Ezután üvegekbe rakva leköt­jük, és száraz gőzben sterilizál­juk. Olcsó és finom csemege, sü­teményekben is felhasználható. Bajor káposzta A megmosott és legyalult ká­posztát vízben, kevés fehér bor és cukor hozzáadásával félpuhára főzzük. Szorosan megtöltjk vele az üvegeket, ráöntjük a főzőlevet, le­fedjük, és a már előmelegített na­gyobb lábosban vagy tepsiben sterilizáljuk. Magas C-vitamin tar­talmú, kellemes ízű savanyúság. Fügebor 30 dkg fügét apróra vágunk. Egy liter vízben felforralunk 25 dkg cukrot. Miután lehűlt, bele­rakjuk a fügét és 1/2 dkg élesztőt. Papírral lekötve 3 hétig közepes hőmérsékleten érleljük. Ezután többször leszűrve üvegbe töltjük. Igen ízletes, a tokaji aszúra emlé­keztető ízű bort kapunk. ^pjnzsqu jnjozsqB ze - Milyen az abszolút hullámos haj? Amiben tengeri beteg lesz a fésű. - Ki az abszolút udvarias ember? Aki a fáradt olajat is hellyel kínálja. - Melyik az abszolút keskeny folyó? Amelynek csak egyetlen partja van. - Mikor van abszolút fagy? Amikor az embernek ajkára fagy a mosoly. - Ki az abszolút háziasszony? Aki tűért, cérnáért szalad, ha a meteorológus felhőszakadást említ. - Ki az abszolút holdkóros? Aki félhold idején csak félszemmel alszik. - Ki az abszolút kertész? Aki addig locsolja a félcipőt, amíg annak szára nő. - Mi az abszolút felesleges kérdés? Az aludttejtől megkérdezni, mit álmodott. Nos hát, ez az, ami abszolút abszurd! Etrich-Taube a levegőben Az 191 l-es őszi esztergom-ko­máromi hadgyakorlat alkalmat adott az új technika megismerésére nemcsak a hadvezetésnek, de a vá­ros lakóinak is. Mindent közelről meg lehetett nézni, nem titkoltak el semmit. Inkább népszerűsítették a repülést. Erre alighanem szükség is lehetett, mert a bécsi hadügymi­nisztérium máris 200 darab repülő­gép beszerzését irányozta elő, valamint 400 pilóta kiképzését in­dította el a bécsújhelyi repülőtéren létrehozott légi megfigyelő és repü­lőgépvezető iskolán. A tiszti állományból kerültek ki a megfigyelők, a legénységi és tiszthelyettesi állományból a piló­ták. Az iskola parancsnoka a párká­nyi rétre települt repülő csapattól már ismert Petróczy István száza­dos volt. Később ő a monarchia re­pülő csapatainak ellátó főnőké, s egyben irányítója a repülőgép- és repülőmotor-gyártásnak. 1920-tól pedig a magyar titkos légierő szer­vezője. Később ő indította meg Sze­geden a repülős kiképzést. 1924­ben ezredesi rendfokozattal nyug­díjazták. Ezután a Magyar Aero Szövetség keretében dolgozott, ő volt a magyar vitorlázó repülés fő­szervezője, a 30-as években pedig a Légoltalmi Liga megteremtője. 1957-ben halt meg. Ugyancsak a bécsújhelyi repü­lőiskola oktatója volt a városunk­hoz sok szállal kötődő Székely Mihály, a Bécs-Budapest-Bécs táv­repülés első magyar végrehajtója. A párkányi rétre 4 darab Etrich­Taube géppel, 4 darab hangársátor­Egy-egy léggömbös csoport 63 emberből és 12 lovaskocsiból állt, hozzá tartozott egy, a ballon tölté­séhez szükséges hidrogén-fejlesztő készülék is. (Ezek a csoportok 1916 után a Közös Légjáró Csapatok kö­telékébe kerültek. Az olasz fronton 2-3 ezer méter hosszú kötélre enge­dett ballonokat már záróléggömb­ként is alkalmaztak az egyre erősödő repülőtámadások ellen.) A hadgyakorlaton látható volt ­a Komáromból indult és oda visz­szatérő - Parseval típusú, Ml jelű puhatestű léghajó is, melyet 1909­Repülők Esztergomban (3. rész) ral történt a település. Itt rendeztek be először éjszakai tábori repülőteret, improvizált fényjelzésekkel. A pilóták megfi­gyeléseiket jelentőhüvelyben dob­ták le saját csapataiknak, vagy leszálltak a parancnsokság közelé­ben. (A gépek legnagyobb sebessé­ge akkor 90 km/óra körül volt.) A hadgyakorlaton használták az 1890-es években rendszeresített, még virágkorukat élő, kötött meg­figyelő léggömböket. Ezeket még futárszolgálatra is alkalmazták, ha az időjárás lehetővé tette. Haszná­lati tapasztalatok alapján hosszú­kás, hurka alakú megfigyelő léggömböket is kialakítottak. Ezeknek - megfelelő alakjuk révén - jó volt az iránystabilitásuk, és erős szélben is jól tartották a ma­gasságot. ben rendszeresítettek. A merevítést nem tartalmazó léghajótest össze­hajtogatva könnyen szállítható volt. Használatban a jó megfigyelési le­hetőség mellett nagy terhek szállí­tására is alkalmas volt, de kis sebessége (45 km/óra) és lomhasá­ga védtelenné tette mindenfajta lég­elhárítással és szélsőséges időjárással szemben. Földi kezelé­séhez pedig méretétől függően 300­500 (!) emberre volt szükség. (Az első világháború alatt a német had­seregnél merevtestű léghajókat al­kalmaztak. Ezek a 124 m hosszú és 24 m átmérőjű, 55.200 köbméteres léghajók 104 km/óra sebességet ér­tek el, és 7.400 km megtételére vol­tak képesek. A temesvári léghajó­állomásról indultak a balkáni bom­bázásokra vagy a kelet-afrikai gyar­mati szállításokra. A 113 darab hadicélra készült Zeppelinből 900 darab pusztult el az I. világháború alatt!) Rexa Iván WKSmmmtm ggMHjMaÉMi MXnXHHH A Parseval léghajó

Next

/
Oldalképek
Tartalom