Esztergom és Vidéke, 1996

1996-04-11 / 15. szám

4 Esztergom és Vidéke 1996. április 11. ÉRDEKEINK A Egy újabb bizottság jött létre az esz­tergomi Tudomány Technika Háza székhellyel. Meghirdetett célja a te­lepülési-térségi fejlődés elősegíté­se. Ilyen céllal több szerveződés is működik már. Mennyiben másról van szó az eddigiekhez viszonyítva? - kérdeztük Németh Jánost, a MTESZ Esztergom Területi Szerve­zet ügyvezető elnökét, az új bizott­ság titkárát. - Valóban több hasonló elvű szervezettel találkoztunk, sok lel­kesedéssel, de fásultsággal is, és a szükségeshez képest kevés ered­ménnyel. Parciális viszonylatok, túlzott autonómia nehezíti az előre haladást Ugyanakkor a fejlett és fejlődni akaró világ ma globálisan, térségekben gondolkodik és az így gondolkodókat kívánja segíteni ha­zánkban is. Ehhez kapcsolódó probléma az igen jelentős lemara­dásunk attól a fejlett Európától, ahová tartozni szeretnénk. Ennek a világnak érthető módon adottak a normatívái, a követelményei, de a továbbhaladásának az iránya is, hi­szen ő maga sem mentes a nagy világverseny ráhatásaitól. Az országban több helyütt felis­merték már, hogy nem elégségesek a kislépések, a csak néhány települést érintő kezdeményezések. A globális gondolkodásra épülő, a dinamikus és összehangolt cselekvéseket kitörési pontokra orientáló akcióké a jövő! Érdemes átértékelni, hogy a nagy le­maradást lehet-e kis lépésekkel csök­kenteni akkor, amikor az utóiérendő a maga szükségletei szerint is dinami­kusan fejlődik, mert változni kényte­len. Ma a holnap és holnaputánokban gondolkodva kell átfogó stratégiákat meghatároznunk, ezekre összeponto­sítanunk, mert ezek a létkérdéseink. Másként: vagy képesek vagyunk egész rövid idő alatt gondolkodásban az erőinket összpontosító, építő cse­lekvésben dinamikusan fejlődni, s így viszonylag európai partnerségi szintig eljutni, vagy sorsunk a foko­zódó lemaradás, a kiszolgáltatottság, a cseléd-sors lehet Ebből az értendő, hogy az új bizott­ság ilyen stratégiai vonal mentén kívánja összefogni térségünk tele­püléseit? Számolnak azzal, hogy a fejlődéshez sok-sok pénz kell, most pedig éppen a költségvetési hiány­tól hangosak az önkormányzatok, és így inkább önmagukkal foglal­koznak? - Ami a kérdés első felét illeti, senki sem vitathatja, hogy e tájékon a természet, az évezredek és évszá­zadok olyan rendkívüli értékeket halmoztak fel, amelyek nem csak a hazai, de az egyetemes emberi kul­túra szerves részét képezik. Nem véletlenszerűen jönnek távoli or­szágokból tömegesen megcsodálni értékeinket nem egyszer tartalmi kapcsolatokat keresve. Viszont a múltunk és jelenünk kultúrája között nagy szakadások találhatók. Nincs fogadókészség, megtartó képesség, vendégmarasz­taló kultúra, értéket teremtő hagyo­mányaink megfelelő ápolása, tisztaság, rend, az eredményes gaz­dálkodás azzal, amink adott Hazánkat járva láthatjuk, hogy ebben az országban, ebben az idő­szakban ilyen általános anyagi vi­szonyok között is vannak rendkívül jó benyomásokat keltő, gazdagodó települések, térségek. Ismerünk orszgáhatárokat is átívelő és jelen­tős fejlődést jövőépítést, tartalmi­ságot kialakító régiókat Tehát az általánosan nehéz anyagi helyzet nem minden. A böl­cseletet a valóság tükrözi vissza: „Ahol megvan az akarat, ott meg­van az út is." Erre az akaratra, a konstruktivításra, együttes erők le­hetőségeinek a felismerésére van szükség elsődlegesen, majd az ezekre épülő aktív cselekvésekre. Természetes, hogy minden fej­lődésnekmegvoltak és meg lesznek az ellenzői, de a segítői is. A jövő kimenetei is mindig attól függtek, A TÉT és , ALTERNATÍVÁK hogy a haladás tudott-e organikus erővé válni, mindegy minek vagy kinek hívták. Az tény, hogy a nagyí­vű változásokat képviselő „vonat" elindult Párizs, Brüsszel, Berlin, stb. felé. Erre lehet nem felszállni, róla nem tudosmást venni, de a fej­lődéssel szemben csak egy alterna­tíva van, s ez a lemaradás. Ugyancsak érdemes azon a vi­szontkérdésen is elgondolkodni, hogy mi az adófizető és választó­polgárjogos igénye. Nyilván, hogy a jövedelemszerzés lehetősége, a környezet fejlődése, közbiztonsá­ga, az eredményei, kultúrája fontos számára. Olyan helyet kíván, ahová érdemes tartozni és azt, hogy ezeket az általa választottak biztosítsák a számára, és nem valószínű, hogy az elmaradottság mellé adja voksát. Tudjuk, hogy apostoli a vállalt fel­adat, számolni kell ellenáramlatok­kal is, de rendkívül jó látni az előrelépés és az összefogás szüksé­gességét megértők és sürgetők egy­re szaporodó számát Ezek a tényezők választ adnak a kérdés másik részére is. Célunk a konstruktív erők összefogása a tér­ség átfogó, általános fejlődése érde­kében. Reméljük, hogy a munkálkodás egyre szélesedő tá­mogatással válik eredményessé. A Mi az a bizottsági erő, amire épít­hetnek? Vannak-e már korikrét eredményeik és konkrét terveik? - A bizottság összetétele a komplexitás jegyében alakult ki. Tagjai a térség országgyűlési képvi­selői, a katolikus egyház küldöttje, a megyei Közgyűlés alelnöke, a vá­rosok és községek polgármesterei, a határon túli térség és a civil szer­veződések képviselői. Az elnök és a titkár személye a pártpolitikai semlegesség jegyében választatott ki. így lett a bizottság székhelye a területiséget más vonatkozásban is reprezentáló Tudomány és Techni­ka Háza. Fontosnak tartjuk, hogy az elnöki tisztet az a Szűcs György fo­gadta el, aki a Magyar Településfej­lesztők és Felújítók Társaságának is országos elnöke. A bizottság idén március 13-án alakult, és elsőként már össze is állította a térség ese­ménynaptárát A több mint 400 ese­ményt tartalmazó gazdag kiadvány mutatja az első lépés eredményét, ami önmagában sem kevés, mert ezidáig hasonló nem született. A tá­jékoztatás fontossága miatt az Esz­tergom és Vidéke vállalta, hogy minden számában külön fejezetként bemutatja a térségre vonatkozó kö­vetkező heti programot, és a kiemelt rendezvényekről is tájékoztatást ad. Terveink súlypontja elsődlege­sen a települések és a térség fejlődését elősegítő erőforrások, pályázati lehe­tőségek, támogatások feltárása, az át­fogó fejlődést segítő koordináció az állami, egyházi, gazdasági, társada­lmi és civil szerveződések hatékony együttműködésére. Ennek keretében még az idén tervezzük beindítani az 1997-2000. évek fejlesztési, ünnepi programjainak megalapozását kiala­kítását Szabad legyen terveinkhez kölcsönözni Kölcsey Ferenc nagy­szerű gondolatát: „Messze jövendő­vel komolyan vess összve jelenkort! Hass, alkoss, gyarapíts, s a haza fény­re derül!" Ezt a nemes útmutatást térsé­günk jövőjére vonatkoztatva szeret­nénk követni, mert a tét nem kevés: a jövőnk, önmagunk. (-EVID) A millecentenáriumi év regionális eseménynaptára Április 13.: - Locsolóbál a nyergesújfalui Éden Étteremben, - Vállalkozói ankét a piliscsévi Művelődési Házban (9 órától) Április 15.: Rajzkiállítás a Dobó Galériában Április 16-17.: Elektrotechnikai Szakmai Szeminárium az esztergomi MTESZ székházban (13, illetve 8.30 órától) Április 18.: Vállalkozói ankét a csolnoki Művelődési Házban (18 órától) Április 20.: Az Esztergomi Városi Szimfonikus Zenekar koncertje (19 órától) - Zenészbál Nyeigesújfalun Április 21.: A Wella cég fodrászbemutatója az esztergomi Ipartestület szék­házában (Simor J. u. 17.) Bővebben a szervezőktől! y A gyógyszerészé legyen a patika! Városunkban hat patika műkö­dik: három magánkézben van - a Piros, a Kolos, és a Szent Anna ­három pedig a közelmúltban került állami tulajdonból az önkormány­zathoz - a Szent István, a Kossuth utcai és a kertvárosi patika. A kép­viselő-testület úgy döntött, hogy el­adásra hirdetik meg ezeket országos pályázaton, minimális 10 százalékos vételár kedvezményben részesítve az eddig benne dolgozó gyógyszerészeket Mit szólnak eh­hez az érintett patikák vezetői? Ne­meskéry Edvin, Köhler Gyula és Lengyel Anna már korábban is el­mondta vélményét csak úgy lát­szik, hogy ez nem jutott el minden érdekelthez. Hogyan képzelik el tehát pati­kájuk magánosítását? Az általuk el­mondottakból a következő kép festhető: Először is: szakemberek be­csüljék fel a patikák reális értékét és így állapítsák meg az árát Másod­szor: nincs értesülésünk róla, hogy valahol is a környéken országos pá­lyázatot hirdettek volna meg. Sőt legtöbb településen - így Dorogon is - hosszú lejáratra bérbe adták vagy kedvezményes fizetési felté­tellel adták el a patikákat Minden településen az eddig benne dolgozó patikussé lett a gyógyszertár. Ez hu­mánus megoldás, megvan az egy­szerű magyarázata is: bérből és fizetésből éltek ők is, mint a legtöbb magyar munkavállalló az elmúlt 40 évben. Örültek, hogy családjukat fenn tudták tartani belőle, arra nem futotta, hogy milliókat takarítsanak meg egy jövőbeni magánosításra. A honi privatizáció már eddig is hozott képtelen meglepetéseket Előfordulhat hogy a nyilvános pá­lyázaton elnyert Szent István pati­kából Jól fésült állami bank" vagy netán játékterem, billiárdszalon, esetleg egy elhagyott épület lesz, mint a Fürdő Szálló. A Kossuth ut­caiból akár söröző is lehet és ha­sonló a kertvárosiból is. Tudjuk, hogy ez szélsőséges elképzelés, de nálunk minden előfordulhat Még ez is! - Mit kémek gyógyszerészeink az önkormányzati képviselőktől? ­kérdeztük Nemeskéry Edvin gyógyszerészt - Azt kérjük, hogy számunkra elérhető, tehát tiszteséges áron, a szakmai szempontokat figyelembe vevő privatizációs pályázat kerül­jön kiírásra. Még nem késő! A képviselő­testület az Egészségügyi Bizottság javaslatára, rövidesen újratárgyalja az ügyet (Pálos)

Next

/
Oldalképek
Tartalom