Esztergom és Vidéke, 1996

1996-04-11 / 15. szám

4 Esztergom és Vidéke 1996. április 11. ÉRDEKEINK A Egy újabb bizottság jött létre az esztergomi Tudomány Technika Háza székhellyel. Meghirdetett célja a települési-térségi fejlődés elősegítése. Ilyen céllal több szerveződés is működik már. Mennyiben másról van szó az eddigiekhez viszonyítva? - kérdeztük Németh Jánost, a MTESZ Esztergom Területi Szervezet ügyvezető elnökét, az új bizottság titkárát. - Valóban több hasonló elvű szervezettel találkoztunk, sok lelkesedéssel, de fásultsággal is, és a szükségeshez képest kevés eredménnyel. Parciális viszonylatok, túlzott autonómia nehezíti az előre haladást Ugyanakkor a fejlett és fejlődni akaró világ ma globálisan, térségekben gondolkodik és az így gondolkodókat kívánja segíteni hazánkban is. Ehhez kapcsolódó probléma az igen jelentős lemaradásunk attól a fejlett Európától, ahová tartozni szeretnénk. Ennek a világnak érthető módon adottak a normatívái, a követelményei, de a továbbhaladásának az iránya is, hiszen ő maga sem mentes a nagy világverseny ráhatásaitól. Az országban több helyütt felismerték már, hogy nem elégségesek a kislépések, a csak néhány települést érintő kezdeményezések. A globális gondolkodásra épülő, a dinamikus és összehangolt cselekvéseket kitörési pontokra orientáló akcióké a jövő! Érdemes átértékelni, hogy a nagy lemaradást lehet-e kis lépésekkel csökkenteni akkor, amikor az utóiérendő a maga szükségletei szerint is dinamikusan fejlődik, mert változni kénytelen. Ma a holnap és holnaputánokban gondolkodva kell átfogó stratégiákat meghatároznunk, ezekre összepontosítanunk, mert ezek a létkérdéseink. Másként: vagy képesek vagyunk egész rövid idő alatt gondolkodásban az erőinket összpontosító, építő cselekvésben dinamikusan fejlődni, s így viszonylag európai partnerségi szintig eljutni, vagy sorsunk a fokozódó lemaradás, a kiszolgáltatottság, a cseléd-sors lehet Ebből az értendő, hogy az új bizottság ilyen stratégiai vonal mentén kívánja összefogni térségünk településeit? Számolnak azzal, hogy a fejlődéshez sok-sok pénz kell, most pedig éppen a költségvetési hiánytól hangosak az önkormányzatok, és így inkább önmagukkal foglalkoznak? - Ami a kérdés első felét illeti, senki sem vitathatja, hogy e tájékon a természet, az évezredek és évszázadok olyan rendkívüli értékeket halmoztak fel, amelyek nem csak a hazai, de az egyetemes emberi kultúra szerves részét képezik. Nem véletlenszerűen jönnek távoli országokból tömegesen megcsodálni értékeinket nem egyszer tartalmi kapcsolatokat keresve. Viszont a múltunk és jelenünk kultúrája között nagy szakadások találhatók. Nincs fogadókészség, megtartó képesség, vendégmarasztaló kultúra, értéket teremtő hagyományaink megfelelő ápolása, tisztaság, rend, az eredményes gazdálkodás azzal, amink adott Hazánkat járva láthatjuk, hogy ebben az országban, ebben az időszakban ilyen általános anyagi viszonyok között is vannak rendkívül jó benyomásokat keltő, gazdagodó települések, térségek. Ismerünk orszgáhatárokat is átívelő és jelentős fejlődést jövőépítést, tartalmiságot kialakító régiókat Tehát az általánosan nehéz anyagi helyzet nem minden. A bölcseletet a valóság tükrözi vissza: „Ahol megvan az akarat, ott megvan az út is." Erre az akaratra, a konstruktivításra, együttes erők lehetőségeinek a felismerésére van szükség elsődlegesen, majd az ezekre épülő aktív cselekvésekre. Természetes, hogy minden fejlődésnekmegvoltak és meg lesznek az ellenzői, de a segítői is. A jövő kimenetei is mindig attól függtek, A TÉT és , ALTERNATÍVÁK hogy a haladás tudott-e organikus erővé válni, mindegy minek vagy kinek hívták. Az tény, hogy a nagyívű változásokat képviselő „vonat" elindult Párizs, Brüsszel, Berlin, stb. felé. Erre lehet nem felszállni, róla nem tudosmást venni, de a fejlődéssel szemben csak egy alternatíva van, s ez a lemaradás. Ugyancsak érdemes azon a viszontkérdésen is elgondolkodni, hogy mi az adófizető és választópolgárjogos igénye. Nyilván, hogy a jövedelemszerzés lehetősége, a környezet fejlődése, közbiztonsága, az eredményei, kultúrája fontos számára. Olyan helyet kíván, ahová érdemes tartozni és azt, hogy ezeket az általa választottak biztosítsák a számára, és nem valószínű, hogy az elmaradottság mellé adja voksát. Tudjuk, hogy apostoli a vállalt feladat, számolni kell ellenáramlatokkal is, de rendkívül jó látni az előrelépés és az összefogás szükségességét megértők és sürgetők egyre szaporodó számát Ezek a tényezők választ adnak a kérdés másik részére is. Célunk a konstruktív erők összefogása a térség átfogó, általános fejlődése érdekében. Reméljük, hogy a munkálkodás egyre szélesedő támogatással válik eredményessé. A Mi az a bizottsági erő, amire építhetnek? Vannak-e már korikrét eredményeik és konkrét terveik? - A bizottság összetétele a komplexitás jegyében alakult ki. Tagjai a térség országgyűlési képviselői, a katolikus egyház küldöttje, a megyei Közgyűlés alelnöke, a városok és községek polgármesterei, a határon túli térség és a civil szerveződések képviselői. Az elnök és a titkár személye a pártpolitikai semlegesség jegyében választatott ki. így lett a bizottság székhelye a területiséget más vonatkozásban is reprezentáló Tudomány és Technika Háza. Fontosnak tartjuk, hogy az elnöki tisztet az a Szűcs György fogadta el, aki a Magyar Településfejlesztők és Felújítók Társaságának is országos elnöke. A bizottság idén március 13-án alakult, és elsőként már össze is állította a térség eseménynaptárát A több mint 400 eseményt tartalmazó gazdag kiadvány mutatja az első lépés eredményét, ami önmagában sem kevés, mert ezidáig hasonló nem született. A tájékoztatás fontossága miatt az Esztergom és Vidéke vállalta, hogy minden számában külön fejezetként bemutatja a térségre vonatkozó következő heti programot, és a kiemelt rendezvényekről is tájékoztatást ad. Terveink súlypontja elsődlegesen a települések és a térség fejlődését elősegítő erőforrások, pályázati lehetőségek, támogatások feltárása, az átfogó fejlődést segítő koordináció az állami, egyházi, gazdasági, társadalmi és civil szerveződések hatékony együttműködésére. Ennek keretében még az idén tervezzük beindítani az 1997-2000. évek fejlesztési, ünnepi programjainak megalapozását kialakítását Szabad legyen terveinkhez kölcsönözni Kölcsey Ferenc nagyszerű gondolatát: „Messze jövendővel komolyan vess összve jelenkort! Hass, alkoss, gyarapíts, s a haza fényre derül!" Ezt a nemes útmutatást térségünk jövőjére vonatkoztatva szeretnénk követni, mert a tét nem kevés: a jövőnk, önmagunk. (-EVID) A millecentenáriumi év regionális eseménynaptára Április 13.: - Locsolóbál a nyergesújfalui Éden Étteremben, - Vállalkozói ankét a piliscsévi Művelődési Házban (9 órától) Április 15.: Rajzkiállítás a Dobó Galériában Április 16-17.: Elektrotechnikai Szakmai Szeminárium az esztergomi MTESZ székházban (13, illetve 8.30 órától) Április 18.: Vállalkozói ankét a csolnoki Művelődési Házban (18 órától) Április 20.: Az Esztergomi Városi Szimfonikus Zenekar koncertje (19 órától) - Zenészbál Nyeigesújfalun Április 21.: A Wella cég fodrászbemutatója az esztergomi Ipartestület székházában (Simor J. u. 17.) Bővebben a szervezőktől! y A gyógyszerészé legyen a patika! Városunkban hat patika működik: három magánkézben van - a Piros, a Kolos, és a Szent Anna három pedig a közelmúltban került állami tulajdonból az önkormányzathoz - a Szent István, a Kossuth utcai és a kertvárosi patika. A képviselő-testület úgy döntött, hogy eladásra hirdetik meg ezeket országos pályázaton, minimális 10 százalékos vételár kedvezményben részesítve az eddig benne dolgozó gyógyszerészeket Mit szólnak ehhez az érintett patikák vezetői? Nemeskéry Edvin, Köhler Gyula és Lengyel Anna már korábban is elmondta vélményét csak úgy látszik, hogy ez nem jutott el minden érdekelthez. Hogyan képzelik el tehát patikájuk magánosítását? Az általuk elmondottakból a következő kép festhető: Először is: szakemberek becsüljék fel a patikák reális értékét és így állapítsák meg az árát Másodszor: nincs értesülésünk róla, hogy valahol is a környéken országos pályázatot hirdettek volna meg. Sőt legtöbb településen - így Dorogon is - hosszú lejáratra bérbe adták vagy kedvezményes fizetési feltétellel adták el a patikákat Minden településen az eddig benne dolgozó patikussé lett a gyógyszertár. Ez humánus megoldás, megvan az egyszerű magyarázata is: bérből és fizetésből éltek ők is, mint a legtöbb magyar munkavállalló az elmúlt 40 évben. Örültek, hogy családjukat fenn tudták tartani belőle, arra nem futotta, hogy milliókat takarítsanak meg egy jövőbeni magánosításra. A honi privatizáció már eddig is hozott képtelen meglepetéseket Előfordulhat hogy a nyilvános pályázaton elnyert Szent István patikából Jól fésült állami bank" vagy netán játékterem, billiárdszalon, esetleg egy elhagyott épület lesz, mint a Fürdő Szálló. A Kossuth utcaiból akár söröző is lehet és hasonló a kertvárosiból is. Tudjuk, hogy ez szélsőséges elképzelés, de nálunk minden előfordulhat Még ez is! - Mit kémek gyógyszerészeink az önkormányzati képviselőktől? kérdeztük Nemeskéry Edvin gyógyszerészt - Azt kérjük, hogy számunkra elérhető, tehát tiszteséges áron, a szakmai szempontokat figyelembe vevő privatizációs pályázat kerüljön kiírásra. Még nem késő! A képviselőtestület az Egészségügyi Bizottság javaslatára, rövidesen újratárgyalja az ügyet (Pálos)