Esztergom és Vidéke, 1995

1995-09-28 / 39. szám

ESZTERGOM ÉS VIDÉKE 1995. 39.SZAM VÁROS NAPLÓ 2 HÍREK VAROSHAZA • A pénzügyi bizottság Esztergom sz. kir. város képviselőtestületének határozata folytán október 3-án, tegnapelőtt, a Lőrincz-utczai kisajátított házakat a helyszínen tényleges birtokba vette. Előzőleg megkötötte a szerződést a Cathry vállalkozó czéggel. A szerződés értelmében a munkálatok 26 800 frtba kerülnek, a töltések biztosítására védfalakat építenek, ez 1000 frt költséget vesz igénybe, ezen 27 800 írthoz járul a háztulajdonosok terhére elkészítendő különböző csatornabevezetési munkálat, melyet a vállalkozó körülbelül 2000 írtért fog elkészíteni. A töltés lejárói a kis Duna parton egyik részén a Malya fürdőnél, a másik részén a Sas-kaszárnyánál fognak végződni. A világításhoz szükséges kandelábereket, melyek teljesen úgy fognak készülni, amint a hídéi, Cathry ráadásul adja az építkezéshez. - A Cathry cég országos hírnevében, a legutóbb elkészült remek híd kifogástalan és a kormány által is megdicsért elkészítésben garanciát látunk arra, hogy végre valahára jól is fognak valamit városunkban építeni. A czég által benyújtott költségvetésből és tervezetből élénken kitűnik, hogy Cathry tökéletes és formás munkát akar elkészíteni. (október 5.) VÁROSFEJLESZTÉS • A Budapest-esztergomi vasút. A napokban alkalmunk volt a budapestesztergomi épülő vasút felügyelő mérnökétől néhány authentikus adatot megtudni. Ezek szerint a vasút már teljesen készen áll, a magas építmények is már várnak a beköltözésre. Az új vasúti vonalat e hónap végével, ele legkésőbb november első napjaiban okvetlenül át fogják adni a forgalomnak. A vasút budapesti végállomása a budai részen a Pálffy-téren lesz, a Margithíd közvetlen közelében. Innen a vágány Ó-Budán, Szt.-Endrén, PUis-Csabán, Vörösváron át egészen Dorogig terjed. Dorognál csatlakoznak a vágányok az almás-füzítöi vonalhoz. Ó-Budától Dorogig a vonalat elsőrendűnek építették, úgy, hogy a vonat óránkint 50 km. gyorsasággal haladhat a vágányon. Az egész távolság a Pálffy-tértöl Dorogig 52 km. Mához egy évre, midőn Budapesten az új összekötő-híd kiépül, akkor a Páljfy-téri állomás helyett a nyugati pályaudvarról fog ezen vonat kiindulni Ez által a távolság 4 km-rel nagyobbodik, az össztávolság tehát 56 km lesz, azonban az utazó közönség meg lesz kímélve attól, hogy a pesti oldalról előbb Budára menjen át, ha a szt.-endrei vonalon akar utazni. - Az új vonalat a személy és teherforgalom részére nyitják meg. Egyelőre vegyes vonatok fognak közlekedni. A vegyes vonatokon az út az esztergomi állomásig 1 óra 50 perczig tart. Tavasszal már a személyvonatok üzeme is megnyílik, az utóbbiakon 1 óra 20 perez alatt lehet Esztergomba jönni. Nagy jövője van ezen újonnan épült vonalnak, mert jóllehet egyelőre csak helyiérdekű, azonban, miután az építkezésnél számítottak arra, hogy elsőrendű vonal lesz belőle, a vágányokon gyorsvonatok is fognak közlekedhetni. A jövő évben, ha a budapesti új összekötő-híd kiépül és az állomás a nyugati pályaudvaron lesz, akkor az esztergomiak és környékbeliek részére ezen vonal lesz a legrövidebb, mert rövid másfél óra alatt közvetlen a városban lehetnek és nem kell sem Nánáról kocsin, sem a Kovácsi-patakból csavargőzösön a városba jönni, már pedig az oda és vissza utazással ez is igénybe vesz körülbelül 2 órát. A felügyelő mérnök úr oda is nyilatkozott, hogy nincs kizárva, hogy néhány év múlva Esztergomban is fognak összekötő hidat építeni és akkor a főközlekedés Budapest-Bécs között Szt.Endrén, Vörösváron, Dorogon és Esztergomon át fog történni. - Adja Isten, hogy a terv beteljesüljön, mert ezáltal városunk óriási lépéssel haladna előre. Esztergom főközlekedési vonallá lenne, kereskedelmünk, iparunk, kulturális életünk is fejlődnék. A szt.-endrei vonalnak engedményese Zichy Nándor gróf volt, ő az építkezést Giovanni Masíiglio olasz nagyvállalkozónak adta át és az utóbbi építette fel a vonalat. A magyar állam a maga részéről az építkezés ellenőrzésére HÍREK. Bergmann főmérnököt küldte ki, aki annak idején az almás-fűzítői vonalnak szintén ellenőrző mérnöke volt. (október 5.) • Panasz a telefon ellen. Több helyről felkértek annak közlésére, mily megütközést keltet a telefon használó közönség körében azon új intézkedés, mely szerint a telefont e hó 1-től kezdve reggel 8 órakor fogják a közönség számára megnyitni, ínég eddig már 7 órakor lehetett telefonon beszélgetni. Valóban nem tudjuk, mi az oka ezen változásnak. Annyi tény, hogyha a telefonvezetőség ezen intézkedését nem fogja megváltoztatni, az előfizetők száma alaposan meg fog csökkeni. Már pedig ezen intézményt nem azért létesítették, hogy az előfizetők leapadásával megszűnjék. Azután ha az előfizetők lemondanak, akkor nem lehet kilátás arra, hogy a fővárossal összekössenek bennünket. Legyen meggyőződve a telefonvezetőség, hogy igen sokan csak azért fizettek elő, hogy az összekötetés a fővárossal mielőbb létesülhessen. Mert bizony nekünk esztergomiaknak nincs oly nagy szükségünk a helyi forgalomban a telefonra. Felkérjük az illetékes vezetőséget, hogy ezen új és káros intézkedését mielőbb változtassa meg. (október 2.) • A Bazilika keresztje a napokban alapos tatarozáson ment keresztül, amennyiben azt újra aranyozták. A szédítő magasságban dolgozó munkásokat valóságos hátborzongással nézte a közönség, akik magas létrákon, derekukon kötéllel megerősítve mászkáltak a 7 méter magas kereszt minden pontján. A veszélyes munkát Mayer helybeli bádogos emberei végezték. (október 5.) CSENDŐRSÉG • Szocialista Tokodon. A napokban a tokodi rakodó korcsmájában Ocsenás Lajos és Blazsek Ferencz bányamunkások borozgattak. Sehogy sem voltak megelégedve a Trifaili társulat igazgatóságával. Különösen dühöngött Blazsek Ferencz munkás, aki olyasféle fenyegetőzéseket is hallatott, hogy ha a bányaigazgatóság meg nem javítja fizetésüket, ő Kantner Adolf igazgatót dinamittal egyszerűen a légberöpíti. Besúgta ezt valaki a csendőrségnek, mi miatt aztán két csendőr a szocialistánál házkutatást tartott, s több dinamittöltényt és gyutacsot fedezett fel nála. Eme korpusz deliktik alapján Blazsekot, mielőtt vakmerő tervét végrehajthatta volna, letartóztatták. (március 6.) FEH r N c \ <VASKERESKEDÉSE HÍREK Városi közgyűlés 11 ..MIU, „„„,,,> ,... „ ffyAlMTTVroTT líiu' Z ARANY*- ^ Ily ÁSÓHOT INLJN IIIIKM „H, \/ KS/TI.HMIM1IAN AZ i II mu sí TI ,N<Ü POLITIKAI ELET • A szabadelvű-kör megalakulása. Az esztergomi liberális érzelmű polgárok már régen emlegetik, hogy jó lenne a közelgő képviselőválasztásra való tekintettel a szabadelvű pártot szervezni, együtt tartani s e célból rendes clubbot: a szabadelvű kört megalakítani. A régi terv - mint értesültünk - most már a megvalósulás stádiumába lépett. Több előkelő kormánypárti polgár legközelebb értekezletet hiv össze, hol az alakulás megtörténik. A kör elnökéül dr. Földváry István, a kormánypárt jövendő képviselőjelöltjét kérnék fel. Ezzel kapcsolatban megemlítjük, hogyan képzeli most a közhangulat a jövő képviselőválasztást. Mint nemzeti párti jelölt Esztergom város jelenlegi orszgy. képviselője, késmárki Frey Ferenc okvetlenül fel fog lépni és természetcsen szemben fog állni dr. Földváry István kormánypárti jelölttel. Emlegetnek még néppárti jelölteket is, dr. Csernoch Jémos apátkanonokot vagy dr. Komlóssy Ferenc kanonokot. A dorogi kerületben dr. Ilulányi Győző ügyvéd, a köbölkútiban pedig ismét Kobek István lep fel a fáma szerint. (február 13.) TARSASAGI ELET • Az első polgári házasság Kedden reggel 9 órakor ment végbe a városház tanácstermében az első polgári házasság, Kruplanicz Kálmán kir. tanácsos, főispán szép leányát vette feleségül Etter Dezső dr. törvényszéki albíró. A tanácstermet ez alkalomból déli növényekkel és örökzölddel szépen feldíszítették. A tanácsterem igen szűknek bizonyult azon díszes és előkelő közönségnek, amely a termet zsúfolásig megtöltötte. A megyei és városi tisztviselők majdnem teljes számban megjelentek. 9 óra után néhány perczczel megérkezett a násznép a következő sorrendben: Kruplanicz Aranka és Etter Dezső dr. Kruplanicz Kálmán és neje, Hulényi Győző dr. és Etter Kálmán. A hölgyek utczai toilettben, a férfiak frakkban voltak. Rögtön utánuk belépett Maiina Lajos polgármester anyakönyvvezető, fekete díszmagyarban körülövezve a nemzetiszínű moaré szalaggal, melynek közepén a magyar nemzeti czímer volt kihimezve. Nyomában volt Ferkó, a polgármester huszárja - a polgári sekrestyés - kezében a vadonatúj vaskos esketési anyakövvel. Az anyakönyvvezető a mennyasszony és vőlegény egybehangzó akaratának kijelentése után kinyilatkoztatta: „Kruplanicz Arankát és Etter Dezső drt. kik előttem egybekelés czéljából megjelentek, ezennel házastársaknak jelentem ki." Figyelmeztette a házastársakat, hogy jóllehet a polgári törvényeknek elegett tettek, ha vallásos kötelességüknek is meg akarnak felelni, úgy forduljanak az egyházi hatósághoz. Azután az anyakönyvet felolvasta, azt a menynyasszony és a vőlegény, Hulényi Győző dr. és Etter Kálmán, mint tanúk aláírták. Búcsúzáskor tartós boldogságot kívánt az első polgári házastársaknak. Lelkes éljenzés követte a polgármester úr zavait. Azután a násznép a vízivárosi plébánia templomba ment, hogy ott egyházi szertartás szerint is egybekeljenek. A plébánia templom egészen megtelt a házaspár tisztelőivel és barátaival. Az esketési szertartást, Némethy Lajos vízivárosi plébános végezte, aki megható beszédet intézett az új párhoz.(...) Sok szerencsét és tartós boldogságot kívánunk az új párnak! (okt.2.) Esztergom, 1895. szept. 20. Érdekes, tartalmas programm feküdt ma a városház tanácstermének zöld asztalán. A tárgyak fontossága daczára a városi képviselők jórésze nem viselteiéit érdekkel a közgyűlés iránt. Pedig hát most, midőn Eszlergom városrészei egyesültek, a városrészek képviselőinek érdekkel, nagyobb lelkesedéssel és részvétlel a város ügyei iránt kellene dolgozniok, Esztergom város gazdaságának, szépségének emelésére. Mindazonáltal azok a képviselők, kik jelenvoltak, igazán lelkesedéssel, buzgóan védték, támogatták a város érdekeit. Lelkiismerettel, pontossággal vitatták meg a tegnapi programm pontjait. A közgyűlés lefolyása a következő volt. (...) Érdekes pont volt a roskadozó főgymnasium kérdése. A jegyző Kollár Károly felolvasta a főgymnasiumról szóló szakértői véleményt, az ennek alapján hozott ministeri rendeletet és a szerződéseket, melynek értelmében a főgymn. ifjúság a Ferencziek épületének második emeletén hallgatja az előadásokat; és a város a Ferenczieknek 850 frt bért fizet. Dóczy Ferencz elfogadja a javaslatot azzal a feltétellel, hogy a roskadozó gymnasium-épületet illetőleg a jövő közgyűlés kész javaslattal találkozzék. A polgármester ezt helyesnek találván, azt köti ki, hogy a tanács egy hónap múlva léphet csak fel kész javaslattal. Sajnálattal értesült a közgyűlés arról, hogy a várva-várt telephon-összekötetés nem létesülhet az idén. De örömmel vette tudomásul a minister megnyugtató szavait, melyek szerint csak azért nem létesülhet az idén telephon-hálózat, mert nincs meg a kellő anyag hozzá, de előjegyzésbe veszi és meg fog mindent teni, hogy jövő esztendőre kész legyen a telephon Esztergom-Budapest között. Örömmel fogjuk üdvözölni ezt az üdvös, fontos intézkedést. (...) Esztergomnak egyik kellemetlen és sok panaszra okot szolgáltató baját is igyekszik rendezni. Ez a kórház. Minden idegen és idevaló beteget felvesz, ezeket egy helyiségben helyezi el és járvány idején teszik csak a nagybetegeket a Góhér-utezai fiókkórházba, hol egy orvos és egy apácza van, ki igy fel van oldva a nagy kórházban való teendői alól. Maiina polgármester igéri, hogy a bizottság rendezni fogja a kórház ezen állapotait. Ideje volna már ezeket a falusias állapotokat megszüntetni. így benne levén a bajokban, Esztergom másik bajára tértek át - a Széchenyitérre. Röviden vitatják a téren felhasznált kőagyagcsövek árának kiutalását. Dóczy Ferenc ellene van minden újabb költségnek. Ki kell - mondja, fizetni a régi nagypiaczi költségeket és csak azután újabb költségekre gondolni.(...) Érdekes pont volt a rendőrkapitányi javaslat az élelmiszerek további eladása tárgyában. Niedermann rendőrkapitány visszautasítja azt, hogy a rendőrséget okozzák azzal, hogy idegen kofák összevásárolják már kora reggel a baromfit. Ó - úgymond - bekísértetheti a kofát a városházára, de be nem csukathatja. És csak embereknek gúnyára megint el kell őket bocsájtania. O úgy igyekszik a dolgot rendezni, hogy a kofák csak 9 órakor jöhessenek be és vehetnek baromfit. A közgyűlés is helyesli a javaslatot és elfogadja. (...) A többi kevésbé fontos pontokról röviden vett tudomást a közgyűlés és csak a bizottsági tagok fölolvasásánál volt némi vita. Kollár Károly jegyző felolvasta a pénzügyi, gazdasági, egészségügyi, kórházügyi és a többi bizottságok tagjait, de Horváth Mihály és Kiffer képviselők különösen a gazdasági bizottságban a földmíves osztályt nem t?'álják eléggé képviselve. Méltányos vr . kérésük és felszólalásuk, mert hisz a gazdaságban ők is szerepet játszanak és ezért a polgármester megnyugtatta őket, hogy ez állapot csak ideiglenes és előjegyez közülök többet, a végleges választásra. A közgyűlést ezzel befejezték. F. (szeptember 22.) A GAZDA SZEME A városház kérdés megoldása Alig van aktuálisabb kérdés most a városrészek egyesítésének megtörténte után, mint az, hol fogják a meglehetősen szűk városházban a kibővült közigazgatási hivatalokat elhelyezni, miként lehet a képviselőtestület létszámának megfelelő nagyságú tanácstermet létesíteni. Már eddig különféle tervek merültek fel, amelyek nagy része azonban kivihetetlen, részint, mivel mostanában a város amúgy is nagy anyagi áldozatokat hozott a kaszárnya, a feltétlenül szükséges új kórház és egyéb égetően szükséges alkotások létesítéséhez, részint pedig, mert a tervbe vett építkezésekkel nagy költségek árán csak félmunkát végeznének. Mérvadó körökben élénk megbeszélés tárgyát képezte ama terv, hogy a hatalmas alapokon nyugvó, monumentális Botytyán-palota fölé második emeletet fognak építeni és így fognak a megbővült hivataloknak alkalmas helyiséget adni. Ez több szempontból helytelen terv. A Bottyán-palota igen szép, stílszerű öreg épület, kár volna azt felforgatni és régi jellegéből kivetkőztetni. Azonkívül a renováció belekerülne minimum 80-90 000 frtba, már pedig 150 000 frt maximális költséggel a kor igényének teljesen megfelelő városházat lehetne építeni. Egy másik tervről is beszéltek néhány hóval ezelőtt, s ez volna a leghelyesebb és leghálásabb. A mostani Sas-kaszárnya helyén a redoutot tervezték felépítendőnek. Erről a helytelen ideáról azonban lemondtak, Esztergomnak van elég vendéglője és kávéháza. Van vagy 6 magán jellegű társas körünk is. A Fürdő vendéglőt legutóbb nagyobb anyagi áldozatok árán renoválták, sőt a főkáptalan mint háziúr 40 000 frt költséggel egy új, tágas tánctermet is fog építtetni. Fölösleges volna tehát a városnak a redout építkezésébe bocsátkozni, mert nagy anyagi áldozatok árán felemelt épület nem hozná meg a kellő kamatot, így a redout terve egészen elesett, de igenis kezdtek arról gondolkodni, nem volna-e jó a Sas-kaszárnya helyén egy új városházát építeni. A mostani városházát ez esetben kulturális célokra lehetne fordítani. A reáliskola, fiú- és leányiskola helyiségei amúgy is igen szűkek. A Bottyán-palotát minden költségesebb átlalakítás nélkül remek iskolahelyiségekké lehetne változtatni. Ez kitűnő és józan terv, mely abból a szempontból is előnyös, mert egy csapásra két kérdést oldhalnánk meg. Lenne szép, új városházunk és kényelmes iskolánk. A dolgok mai stádiumában azonban nem szabad ily nagy fába vágni fejszénket. Városunk, mint már fentebb is említettük, a józan és fokozatos gazdálkodás szempontjából sem bocsátkozEsztergom, júl. 17. hátik ily nagy anyagi költségekbe, midőn olcsóbb és egyelőre más helyes megoldás is létezik. Néhány év múlva, (10-15 év után) midőn Esztergom városa a mostani nagy kiadásokat már némileg kiheverte, alig lesz fontosabb dolga, mint a fentebbi tervezetet megvalósítani. Egyelőre elegendő lesz a városháza kibővítésének kérdését ama terv szerint megoldani, melyet a mérvadó körök túlnyomó többsége amúgy is óhajt. Ez a következő: Vegyük el a mostani leányiskola helyiségeit, alakítsuk azokat át hivatali helyiségekké. A tanácstermet bővítsük ki és pedig akként, hogy az aljegyzői hivatalt és a mostani lépcsőházat hosszában, az emeleti folyosót pedig széltében toldjuk hozzá, így a tanácsterem hosszában körülbelül 10-12 méterrel, szélességben pedig circa 4 méterrel kibővülne. A lépcsőházat és a folyosóból elvett részt az udvar belsőbb részén lehet a városházhoz építeni. Ezen olcsó és a célnak tökéletesen megfelelő átalakítás esetén az a kérdés merül fel, hová helyeztessék a leányiskola. E kérdést igen könnyen és minden nagyobb költség nélkül meg lehet oldani. Az egyesítéssel a volt szomszéd városok hivatalos helyiségei fölöslegesekké váltak. A szenttamási városházat, melyet alig néhány év előtt építettek, könnyen át lehet alakítani iskolává, ha a mélyen benyúló udvarban és kertben néhány termet hozzá építenek. Iclenleg a szenttamási városház épületében 5 tágas, magas és világos szoba van, ha ahhoz még 3, legfeljebb 4 termet csatolnak (hely van hozzá elég), akkor igen szép, lakályos, és ami fődolog, egészséges iskolákat nyernénk. A szenttamási városházat, amely az egyesítéssel úgyszólván a város közepén van, praktikusabb és józanabb célra nem is használhatnák fel, mint a leányiskolára. Ez azon terv, melynek megvalósítása most, midőn a város olcsó pénzen akarja ez égető kérdést megoldani, a leghelyesebb. Reméljük, hogy mindazok, kik ama elvnek hivei: „hogy addig nyújtózzál, ameddig a takaród ér", helyeselni fogják ezen olcsó tervet, mely legfeljebb 25-30 000 frtba kerül. Bízzunk városunk vezetőiben, hogy alapos és higgadt megfontolás után ezen tervet valósítják meg a legközelebbi jövőben, amely terv az okszerű cs józan gazdálkodás hű tanújelét fogja adni. , (július 18.)