Esztergom és Vidéke, 1995

1995-05-25 / 21. szám

2 VA ROSNAPL O Tudósít: PÁLOS IMRE Ülésezett a képviselő-testület Az önkormányzati képviselő-testület május 18-án, csütörtökön délután három órakor a Városháza nagytermében tartotta ez évi hatodik ülését. A megjelenteket dr. Könözsy László polgármester köszöntötte. Megállapította, hogy a testületből csupán dr. Berbik István hiányzik, hivatalos ügyben van távol. Ezt követően tájékoztatást adott a legfontosabb eseményekről, amelyek az előző ülés óta történtek a város életének különböző területein. (A közérdeklődésre számot tartó eseményekről városházi híreinkben olvashatnak - A Szerk.) Miután a a második és harmadik napirendi pont (a képviselő-testület szervezeti és működési szabályzata illetve az önként vállalt oktatási feladatok felülvizsgálata) megtárgyalását polgármesteri kezdeményezésre elhalasztották, - az előterjesztések közül a szociális feladatok, szociális segélyek, betegápolás témaköre került az első helyre. Dr. Magyarsóki Ferenc, az Egészségügyi és Szociális Bizottság elnöke ismertette a korábban vállalt feladatokat (fekvő és járóbeteg szakellátás, egészségügyi gyermekotthoni ellátás, elmebetegek illetve időskorúak szociális-otthoni ellátása). E feladatok nagy része már a megyéhez került. Az időskorúak szakosított intézményi ellátását az Egyesített Szociális Intézmény (Simor János utca) és az Időskorúak Szociális Otthona (Pilismarót-Basaharc) biztosítja. A bizottság javaslatára a testület megszavazta, hogy az utóbbi intézmény fenntartását szintén a megyei önkormányzatnak adják át. Az eddigi segélyezési tapasztalatok alapján az önkormányzat bevezeti a szociális célú vásárlási utalványt. Ezt az átmeneti szociális valamint nevelési segélynél alkalmazzák, alapvető élelmiszerek, mosó, mosogató és tisztítószerek, továbbá gyógyszerek vásárlására. így elérhető, hogy a segélyt nem élvezeti cikkekre, hanem létfenntartásra költik. A házi betegápolás jelentősége növekedni fog, mert a kórházi ágyak számát nagymértékben csökkenteni fogják. A képviselő-testület szükségesnek tartja, hogy mind a vállalkozó, mind a közalkalmazott háziorvosok körzetében 1996 januártól legalább két-két nővért alkalmazzanak. Döntöttek arról is, hogy 1996-tól az Egészségügyi Alapellátó Intézmény keretében létrehozzák a házi betegápoló szolgálatot. Részletes Rendezési Tervek: Szentgyörgymező, Szenttamás, Iparövezet A képviselő-testület még tavaly fogadta el városunk általános rendezési tervét, amely Esztergom egyes övezeteire részletes rendezési tervek készítését írta elő. Ez alkalommal Szentgyörgymező, Szenttamás városrészek és a Déli ipari-innovációs terület ilyen terveit tárgyalták meg. Szentgyörgymezőn új lakóterület alakítható ki, közel hétszáz lakással. A teleknagyság: csoportos beépítésnél 180, zártsorú beépítésnél 360, szabadonálló beépítésnél 700 négyzetméter. Az új lakóterületen kétezren találhatnak otthonra. Szenttamás területe 24 hektár, amelyen 300 telek alakítható ki, lakások, illetve kereskedelmi és vendéglátó üzletek céljára, ezerkétszáz városrészi lakossal számolva. A terv egyedi adottságoknak megfelelően ad telkenként szabályozást, biztosítva a területrendezés feltételeit. A városképi, városszerkezeti, műemlékvédelmi és régészeti szempontból egyaránt értékes területekre a szokásos szabályozáson kívül értékvédelmi megkötéseket is előírtak. (E témával kapcsolatban olvasóink figyelmébe ajánljuk Nemere István és a Polgármesteri Hivatal illetékeseinek levélváltását, amelynek közlését most kezdjük meg. - A Szerk.) A Déli ipari-innovációs területen épült a Magyar Suzuki Rt. és az AMP Hungária Kft. Az 56 hektáros zöldövezetbe az igények szerint további üzemek telepíthetők. Van szabadterület: jöhetnek a befektetők. A képviselő-testület mindhárom részletes rendezési tervet jóváhagyta. Vagyonértékesítés, bérleti ügyek, lakás-eladások Dömös község önkormányzatának kérésére hozzájárultak, hogy évi ötszáz köbméter kommunális hulladéknak - térítés ellenében - az esztergomi szeméttelepen adnak helyet. A továbbiak során a következő ügyekben hoztak döntéseket: A Sugár út 1-3 szám alatt lévő önkormányzati területen a lakások után eladásra kerülnek azok a területrészek is, amelyek magántulajdonú garázsok és egyéb nem lakás célú helyiségek alatt vannak. A Bajcsy-Zsilinszky utca 35. számú ház (amelyben hosszú ideig az iskolafogászat működött) önkormányzati részét, forgalmi értékbecslés alapján, licit útján értékesítik. Ugyancsak eladják a Kossuth Lajos utca 74. számú romos üzlethelyiséget is. Eladásra kerül a Bánomi út 15. szám alatti ingatlan (az ún. „Egyes pince"). A Bocskoroskúti út 22-24-26. számú bérházak eladását azzal hagyták jóvá, hogy az értékesítés előtt felülvizsgálják és ahol szükséges, kiigazítják a telekrészeket. Elutasították azt a kérelmet, amely a városközponti épülettömb Lőrinc utcára nyíló árkádjai alatt üzletek létesítésére vonatkozott. Ezt a területet - bár a kérésnek akadt néhány támogatója a képviselők közül - nem adja el az önkormányzat. Eladásra jelölték ki a Széchenyi tér 2426. szám alatti műemléki védettségű épület 22 lakását, ám az üzlethelyiségek továbbra is önkormányzati tulajdonban maradnak. A volt lőtér területéből öt hektár már önkonnányzati tulajdonba került, ezt továbbra is lovassport céljára kívánják bérbe adni. A bérleti szerződés tervezetének kidolgozását a Városfejlesztési Bizottság kapta meg feladatul. Az önkonnányzat a régi lőtérből további területeket is meg fog vásárolni a Kincstári Vagyonkezelő Szervezettől, mielőtt az — a privatizációs törvény értelmében - megszűnik. Az értékes területhez olcsón lehet hozzájutni, ezért a képviselő-testület erre a célra a hitelfelvételt is jóváhagyta. Újabb magánpatika Esztergomban öt gyógyszertár működik: Piros patika, Belvárosi patika, Kolos patika, Kossuth utcai patika, Kertvárosi gyógyszertár. A testület - a gyógyszerész kamara véleményét is figyelembe véve - támogatta dr. Micsinayné Kaszanitzky Antónia kérelmét, amely a Terézia utca 25. szám alatt létesítendő magángyógyszertárra vonatkozott. Közhasznú Foglalkoztatási Társaság A tartósan munkanélküliek foglalkoztatására létrehozták az Első Esztergomi Közhasznú Foglalkoztatási Társaságot. Felhatalmazták a polgármestert, hogy az önkormányzat alapító tagként 10-51 % közötti üzletrészt vásároljon meg. (A döntés hátteréről következő számunkban részletes tájékoztatást adunk. A Szerk.) Utolsó napirendként — zárt ülésen - lakásvásárlási és fellebbezési ügyeket tárgyalt a testület. A több mint nyolc órán át tartó ülés dr. Könözsy László polgármester zárszavával ért végett. DR. HALLER ZOLTÁN A TESTÜLETI ÜLÉSEN Országgyűlési képviselőnk nemcsak jelen volt, hanem fel is szólalt a testületi ülésen. Kifejezte meggyőződését, hogy a Mária-Valéria híd újjáépítésével Esztergom gazdasági csomóponttá válhat. Közölte, hogy Kovács László külügyminisztertől olyan új információt kapott, mely szerint az Európa Tanács a híd újjáépítését öt millió ECU-vel támogatná, amely összeg az eddig ismertnél mintegy negyven százalékkal több. Ennek két feltétele van. Egyrészt a nagyobb Phare-segélyhez emelni kell a hazai - állami és önkormányzati hozzájárulás összegét; másrészt okvetlenül és minél rövidebb idő alatt el kell készíttetni a hatástanulmányt. Képviselőnk arról is értesült, hogy a május 24-re tervezett külügyminiszteri találkozó a szlovákok kezdeményezésére - valószínűleg - elmarad. A budapest-esztergomi vasútvonalon negyven éve nincs fejlesztés. A korszerű gyorsvasút 500 millióba kerülne, de annak, hogy Esztergom régióközponttá váljon, ez alapvető feltétele. Végül mint legfrissebb hírt jelentette be, hogy az idei címzett támogatások között a parlament megszavazta a Kisegítő iskola 85 milliós - három évre átnyúló - beruházási programját. HÍREK VAROSHAZA Vagyongazdálkodás A Katolikus Egyetem képviselői május 2-án ismét tárgyalást folytattak hivatalunkban és vállalták a szerződés előkészítését. Megegyezés született, hogy a tálalókonyha és a kazánház további üzemeltetését átveszik, így a szerződésben az eszközök és a dolgozók átvételére is ki tudunk térni. Az Állami Vagyonügynökség ismét kiírta értékesítésre a GRANTE Rt. részvénycsomag 90 %-át. Önkormányzatunk - amelynek tulajdonában a részvények 10 %-a van - a döntésig nem juthat információhoz, mert minden pályázónak titkossági fogadalmat kellett tennie a pályázás tényéről és a feltételekről. Közmüvek, városfejlesztés, beruházások UTAK. Május 8-án a Honvéd utcára a Közlekedési Felügyelet ideiglenes használatbavételi engedélyt adott. A kapubejárók elkészülte után kerül sor a teljes körű műszaki átadásra-átvételre. CSATORNA. A kertvárosi csatornaépítés III. ütemére megtörtént a szerződés aláírása a Pitt és társa Kft-vel. Az érintett utcák: Retek u., Dobó utca csatlakozásától a vasúti átjáróig, Határ úti főgyűjtő 100 m-es szakasza valamint a Párkányi út felső szakasza. GÁZ. Április 27-én megtörtént a pályázatok beadása a gázvezeték III/1-5 ütemének építésére, amit a képviselő-testület tavaly december 20-ai alakuló ülésén fogadott el. Zártkörű versenytárgyalásra 10 kivitelezőt hívtunk meg. Közülük hat adott be pályázatot, ezeket május 2-án bírálták el. AIII/1-4. ütem munkáját a legkedvezőbb árajánlatot tevő Haakshorst Kft. nyerte el 32.625.500 Ft összegben, a III/5. ütem megvalósítását pedig pedig a VULKÁN Kft. 1 10.440.000 Ftos ajánlattal. A júniusban kezdődő gázvezeték-építést szeptemberre tervezik befejezni, az alábbi ütemezésben: Bocskoroskuli 4., Jánoskúti u., Regiomontanus u., Lippert u., Vaskapui u., (Lippert-Ferenczi között), Ferenczi B.u., Rozetti u., Vitéz J. u., Rényi R. u., Lakatos J. u., Barkóczy u. eleje, Dessewffy u., Garam u., Babits u. (Irinyi útig), Irinyi u. (Kaán útig), IV. Béla (Jókai-Poór A. tér). Deák F. u., Széchenyi tér (páros oldal), Poór A. tér, Hild J. u., Földműves u., Vár u., Kollégium köz, Dobozi u. eleje, Téglaház u.. Várköz u., Széchy D. u., Hunyadi u., Temető út Levél a Szenttamásról Vigyázat, elavult! Amikor először nyílt alkalmam szemügyre venni, azt hittem, tévedésből egy régi térképet akasztottak a falra. Aztán meg azt, hogy nem látok jól, tán rossz a megvilágítás? Végül alaposan, sietség nélkül szemügyre vettem azt a térképet és a rajta lévő dátumos feliratot: „A Szenttamás-hegy rendezési terve, 1995". Ez lenne? Az ember először ösztönösen is a saját házát keresi. Azt a négy falat, amely ezen a hatalmas Földön számára az egyetlen szilárd pont. Ahová bármikor visszatérhet és vissza is tér, még távoli földrészekről is. Ahol otthon érzi magát. így tettem én is. Hamar megleltem, és attól kezdve folyamatosan csodálkoztam. Tudni kell, hogy az utóbbi tíz-tizenöt évben a szűkebb környezetem is változott. Leginkább saját kezdeményezésemre. Aprócska, 90 négyszögletes telkemet a rajta álló régi parasztházzal bővíteni kellett. Amint összegyűlt egy kis pénz, regényekből, filmesítésekből, vettem telkeket a szomszédoktól. Ezáltal átalakultak a környező telekhatárok. Ma már máshol futnak a kerítések, mint 1975-ben, amikor odakerültem. Itt-ott változtak a terepviszonyok is. Két-háromméteres szintkülönbséget töltöttünk fel. Másutt viszont beton- és kőtámfalak kerültek oda, ahol régebben csak omladozó lejtőkön csorgott az esővíz. Régi rossz pincéknek nyomuk sem maradt, régen feltöltöttük, megszűntettük őket. Addig üres telekrészen épületek emelkedtek. A távolabbi szomszédok is romboltak és építettek, szinte csak az utcák vonala maradt a helyén. Ezért azon a bizonyos tavaszi lakógyűlésen alig hittem a szememnek. Ilyen térkép alapján akarják levezényelni a „rendezést"? Ez lesz az iránymutató, ehhez igazítanak ezután mindent? Az önkormányzat például eszerint tervezteti meg a gázvezeték építését is? Ugyanis a nálam és szomszédaimnál beállt változásokat ez a térkép nem tartalmazza. Az 1975-ös telekhatárok, épületek és szintek láthatók rajta. Az időközben elvégzett változtatásoknak semmi nyoma. Erről a következő gondolatok jutottak eszembe. Miért van Földhivatal? Minek létezik az önkormányzat (régen városi tanács) építési osztálya? Minek vannak bonyolult, az ügyfeleknek rengeteg pénzbe és idegeskedésbe kerülő engedélyeztetési eljárások? Ha a legális változásoknak nem marad nyoma? Hiszen most látom itt a térkép előtt állva, hogy az annyi utánjárásba, idegeskedésbe, illetékbélyegbe kerülő, ügyvédet, földmérőt és hivatalokat kényszerűségből bevonó tevékenységem tulajdonképpen teljesen fölösleges volt! Az építési osztály még a saját térképére sem méltóztatott bejegyezni az önmaga által nagy kegyesen engedélyezett földvásárlásaimat! (Kérdés: egy demokráciában mi köze az államnak két polgár egymásközti megegyezéséhez? Milyen alapon kell előre engedélyeztetni, ha én pár négyzetméter földet veszek a szomszédomtól?) Nem is szólva a Földhivatalról, amely a világon egyedülálló lassúsággal, évek múlva (!) értesített, hogy bejegyezte a változásokat. Újabb kérdés: milyen sebes lehet az információáramlás a két hivatal között? Talán ugyanilyen gyors, ahogy az építési osztályon térképre viszik a változásokat - a jelek szerint tíz-tizenöt év is kevés rá..? Más módokon is meggyőződhettem: az építési osztály még arról sem tud, évekkel korábbi rendelkezését a lakók végrehajtották-e vagy sem? Soha el nem végzett munkálatokat elvégzetteknek hisznek ott. Vagyis - nem ellenőrzik. Ezt sem. De térjünk vissza a „rendezési" tervhez, térképhez. Szenttamás egyik nagy (ha nem a legnagyobb) telkét is megtaláltam a térképen. Szép nagy csillagot rajzoltak rá. A jelmagyarázat szerint ez „reprezentációs nagyságú telek", ami valamiféle középület emelésére alkalmas. Nem hiszek a szememnek. Hiszen tulajdonosa éppen a „szent hivatal" engedélyével adta el csaknem a felét még a nyolcvanas években, és az új tulajdonos azt szinte teljesen beépítette! Itt meg üresként szerepel! • szká-ye/vTvL ™t<TP«

0&*L j.ytc fi i//^ JJOLA/S ' Logikusan jönnek hát a következő kérdések. Az egyik: ha csak az én közvetlen környezetemben ennyi hibát találtam, mennyi lehet egész Szenttamáson? Hát az egész városban, a többi negyed „rendezési tervein"? Hiszen mindenfelé építkeznek, terjeszkednek, átalakulnak! A másik: az építési osztály - az önkormányzat - erre illetékes emberei sohasem járkálnak a városban? Azok sem, akikre az egyes negyedeket, városrészeket kiosztották? Nemrégen történt: egy felelős városi vezetőnk a sajtóban büszkén nyilatkozta, mint erélyes voltuk bizonyítékát: a Hivatal bírsággal kényszerítette ki egy gondatlanul építkező szenttamási lakostól, hogy támfallal védje meg szomszédja leomlani készülő telkét. Nos, a valóságban az a támfal soha nem épült meg! Csak a Hivatal tudatában létezik, úgy látszik... Ha ez így van másutt is - és miért lenne másképpen? A jelek erre mutatnak! - akkor szomorú állapotban lehet úgy az önkormányzat, mint a Földhivatal nyilvántartása. Az esetek fényében viszont csak csodálkozni lehet azon a bátorságon, amellyel egy-egy ilyen húszéves térkép mellé kiáll a város főépítésze vagy bárki más, és előadást tart nekünk a jövő szép terveiről. Ilyen körülmények között e tervek éppen olyan elhibázottak lehetnek, amilyenek egy-egy „rendezési terv" térképei. Nemere István