Esztergom és Vidéke, 1995

1995-05-18 / 20. szám

ESZTERGOM és VIDÉKE es POLGÁRI LAP Érdekeink - értékeink 3 HÍREK » HÍREK * HÍREK MEGYEHÁZA A kereskedelmi és iparkamara közgyűlése Május 11-én, csütörtökön délután a megyei önkormányzat nagytermében tartotta idei első közgyűlését a KomáromEsztergom Megyei Kereskedelmi és Iparkamara. Pethö Zoltánná elnök köszöntötte a vendégeket és a megjelent küldötteket. Beiermeiszter György alelnök, a közgyűlés levezetője elsőként az alapszabály módosításáról, majd a Szervezeti és Működési Szabályzatról rendelt el szavazást. Lényegi ellenvetések nem voltak; a küldöttek mindkettőt jóváhagyták. A tagdíjfizetési szabályzat vitája azonban hosszasan elhúzódott, végül alaptagdíjat, valamint - tízmillió forint feletti nettó árbevétel esetén - további fél ezrelékes tagdíjrészt fogadtak cl a közgyűlés résztvevői. A kamara ez évi működését ideiglenes költségvetés alapján végzi. Dr. Tolnay Lajos, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke elmondta, hogy a vállalkozások terhei nőttek, ezért különösen fontos a kamarai szerveződés. Mielőbb jól működő gazdasági önkormányzatokra van szükség. Ebben partner az ipari és kereskedelmi, valamint a környezetvédelmi minisztérium is. A közgyűlésen térségünkből Engelbrecht József, Pászty György, dr. Gaál Kegyeleti megemlékezés Május 9-én, kedden este 7 órakor a Hadifoglyok, Hadiözvegyek és Hadiárvák Országos Nemzeti Szövetsége Megyei Szervezete által rendezett kegyeleti megemlékezés résztvevőivel telt meg a Belvárosi plébániatemplom. A Nagy László kanonok-plébános és dr. Gaál Endre kanonok-rektor által celebrált szentmisén megjelent Padányi Máriusz, az országos szövetség alelnöke, továbbá a lábatlanig nyergesújfalui, tokodi és természetesen az esztergomi szervezet tagjai is. A szentmisén az önkormányzat több képviselője is jelen volt. A megemlékezést az esztergomi szerve/cl lilkára, Temesi Károly szervezte. A szentmise előtt Meszes Rudolf Vörösmarty Szózat című versét szavalta el. Az utolsó versszakot a résztvevők együtt énekelték az előadóval. A megemlékezésen közreműködött még a Belvárosi templom énekkara, Hajós Vilmos karnagy vezetésével. Károly, Gimeskövi Károly, Kárpát Csaba mondták el véleményüket. Minderről a Kamarai Hírek hasábjain részletes beszámolót olvashatnak. Új elnökség a Komárom-Esztergom Megyei Honismereti Egyesület élén Május 11-én a Komárom-Esztergom Megyei Honismereti Egyesület a Tatabányai Múzeum könyvtárban tartotta meg tisztújító közgyűlését. Az egyesület tevékenységéről Gyüszi László elnök és Tapolczayné dr. Sáray Szabó Éva titkár számolt be. A rendszerváltás idején még a Hazafias Népfront égisze alatt működő honismereti mozgalmat az egyesület a legutóbbi években nem látványosan, de eredményesen támogatta. A leköszönő elnökség munkáját, Fiirészné Molnár Anikó köszönte meg az egyesület jelen lévő tagjai nevében. Az új vezetőségre tett személyi javaslatot a közgyűlés egyhangúlag elfogadta. Elnök: dr. Ravasz Éva, a Tatabányai Városi Levéltár igazgatója - alelnök: Ortutay András, lőlevéltáros, a KomáromEsztergom Megyei Önkormányzat Levéltárának osztályvezetője - titkár Fiirészné Molnár Anikó, a Tatabányai Múzeum igazgatója. A tagság Gyüszi Lászlót és Tapolczayné dr. Sáray Szabó Évát is beválasztotta az új elnökségbe, hogy eddig munkájukat folytassák. Esztergomban temették újra Ispánki Bélát Az esztergomi Szent István bazilika altemplomában tisztelőinek, tanítványainak és szűkebb rokonságának majd kétszáz fős részvétele melleit szentmise kerelébcn helyezlek végső nyugalomra Ispánki Bélát (1916-1985), pápai kamarást, angliai magyar főlelkészt. A gyászmisét Dékány Vilmos püspök koncelebrálta az esztergomi székesfőkáptalan tagjaival és másokkal együtt. Ispánki Béla Serédi Jusztinián hercegprímás, majd Mindszenty József hercegprímás munkatársa volt, a Mindszenty perben elítélték. 1956-ban menekült el az országból. Letartóztatásáról és peréről az idén megjelent: „Az évszázad pere" című munkájában számolt be elfogulatlanul, nem gyűlölködve. A könyv magyarországi kiadását és a végrendeletben kért hazai újratemetést Tütlő György tb. pápai prelátus, angliai magyar főlelkész és Szentirmay Sándor támogatta elsősorban. Ispánki Béláról és könyvéről a későbbiekben részletesen megemlékezünk. O.A. Március 4-én, életének 71. évében, hosszú szenvedés után Budapesten elhunyt Kiss László ny. repülő-őrnagy, aki 1956-ban a helyi Marógépgyár köszörűs szakmunkása volt, október 27éti pedig beválasztották Esztergom város Nemzeti Tanácsába. Csanádpalotán születelt, értelmiségi családból. 1943 decemberétől - miután önkéntesként bevonult a légierőhöz, és elvégezte a Repülő Akadémiát - hivatásos tisztként szolgált a honi légvédelemben. A 101. „Puma" vadászrepülőezredhez kérte magát, ennek kötelékében vette fel társaival együtt az egyenlőtlen küzdelmet az amerikai-angol, majd a szovjet légierővel szemben. Ezzel a „horthysta" múlttal sokáig nem talált állást, végül baráti segítségnek köszönhetően jutott be az esztergomi gyárba. 1956-os októberi forradalmunk napjaiban, majd a decemberig tartó átmenet idején a várost irányító, közrendjét megőrző Nemzeti Tanács egyik legtevékenyebb és mindvégig bátran kitartó tagja volt. 1957 januárjának végén letartóztatták, és május közepén egy koncepciós perben - másodfokon súlyosbítva a büntetést - négy évi börtönre ítélték. Az elsőrendű vádlott Horváth Csaba volt, ez időben szintén szerszámkészítő szakmunkás, a Nemzeti Tanács titkára, akit városunk képviselő-testülete tavaly októberben tüntetett ki díszpolgári címmel. Kiss László végső búcsúztatására - a katolikus vallás szertartása szerint - május 12-én került sor a fővárosi Újköztemető szóróparcellájában. Az első búcsúKÖSZÖNETN YILVA N í TÁ S 1. Az Esztergom és Vidéke elözö számában hírt adtunk azokról a támogatókról, akiknek a segítsége nélkül A zsidóság szerepe a magyarországi polgári fejlődésben című konferencia nem jöhetett volna létre. Mégcgyszcr köszönjük. Rozgonyi Miklósnak pedig most külön is megköszönjük azt a lelkes fáradozást, találékony szervezőmunkát, amivel jelentősen hozzájárult a szponzorok megnyeréséhez. 2. Itt mondunk köszönetet Hátb László siittői kőfaragó-vállalkozónak a: emléktábla tervének valóra váltásáért: a nemes márvány anyagért, a szépen metszett betűkért, a gyors, ugyanakkor kifogástalan műnkéiért. Főként pedig azért a szellemért, amelynek jegyében vállalta és teljesítette ezt a megbízást, egészen a számla kiállításáig... Végig úgy érzékeltük, hogy ez nem volt számára egy megrendelés a sok közül, hanem az ügy szeretete vezérelte. A Megbékélés Napja esztergomi rendez vényeinek s zerv e zö i beszédet az egykori repülős-társ, Tobak Tibor mondta, majd llorválh Csaba következett, Esztergom város polgárai és mindazok nevében, akik a forradalom idején a gyári munkástanácsban és a város Nemzeti Tanácsában együtt dolgoztak Kiss Lászlóval, akik mindmáig barátai és tisztelői. ,,(...) Fegyelmezett és következetes magatartásod az igazság ismeretéböl és szolgálatából fakadt. (...) Nem ismerted a gyűlöletet, és tudtad, liogy a magunk választotta úton végig BúcsuzunjkKiss Lászlótól m

^.ons&jWs

r-: kell menni, akkor is, ha kényeimellen, ha megalkudni sokkal hasznosabb lenne. Szerelted hazádat, az embereket, és írtóztál a látványos sikerkeresés és magamutogatás minden formájától. Csendesen éltéi de ennek a csendnek súlya volt. (...) Pontosan tudtad, hogy a jó oldalon állsz, és ez erőt adott Neked. (...) Vannak emberek, akik meghalnak és eltemetjük őket. Te nem ezek közé tartozol. Te velünk maradsz, segítesz élni, (...) mert kellesz ahhoz. hogy az igazságtalanság jobban fájjon, és az igaznak, jónak és szépnek felszabadultabban tudjunk örülni." Kiss László emlékirataiból lapunk 1993. október 21-ei számában közölt részleteket, abból az alkalomból, hogy a képviselő-testület ünnepi ülésén városunk polgármesterétől 0 is átvehette az Ezeréves Esztergom emlékérmet. Ebben az immár több mint ezer évben benne foglaltatik az O példa értékű helytállása is, amelyet forradalmunk idején és a megtorlás hosszú börtönévei alatt tanúsított. A gyászszertartásra Nádai Demeter. városunk képviselője (aki 1956-ban szintén a Marógépgyárban dolgozott, és Horváth Csabával egy gépen voltak váltótársak) vitte el Esztergom képviselő-testületének koszorúját. A város és a képviselőtestület nevében dr. Könözsy László polgármester Kiss László családjának gyásztáviratot küldött: „Igen tisztelt Asszonyom! Fájdalmas gyászukban városunk is osztozik, f érjének halála a mi veszteségünk is. Egy sorsdöntő időszakban teljesített közszolgálatát - mint a kiemelkedően bátor politikai és erkölcsi helytállás, áldozatvállalás példáját megőrizzük Esztergom történelmi emlékezete számára." Esztergom, 1995. május 12. péntek, 15,30-16 óra EZ NEM KOMMENTÁR... A volt zsinagóga falán elhelyezett emléktábla avató-ünnepségén az első emlékidézőnek, Iker 1 várinak, aki a Holocaust Emlékbizottság elnökeként beszélt - egyszeresük elcsuklott a hangja. Ki kellett várnia, amíg siker ült visszafojtania könnyeit. Szemtanúi, hallgatói: a közönsége - voltunk körülötte vagy negyvenen-ölvetu a... Összesen ennyien: csak egypáran, akik nem esztergomi lakosok, a többiek innen, „önkormányzó" városunkból. A történelmi egyházak egyike sem képviseltette magát. A „hivatalbéliek" közül természetesen ott volt á polgármester, három-négy városi képviselő: azok, akik többnyire mindenütt ott szoktak lenni... Mint nem idevalósit, „idegent" - én egynél többet nem ismertem fel: ő az, aki lélekben bizonyára a legkevésbé volt idegenként jelen, lévén a Megbékélés Napjának kezdeményezője, legfőbb szervezője. (Egyébként dorogi születésű, Budapesten illetve Európa-szerte dolgozik.) A helyi „cívilebb" társadalom különféle rétegeiből: két pedagógus, nyugdíjasok, Diák: csak a Petőfi Sándor Általános Iskola közreműködő kórusának tagjai. (Tímárok és tanítvány ok széles köre e dicső „iskolavárosból": már mindnyájan az esti és másnapi ballagás™ készülődtek volna?...) Az intézményvezetők közül - há jól számláltam - az Esztergom Barátai Egyesületének régi tagjain kívül mások nemigen... A helyi pártszervezetek vezető testületeiből egyetlen elnök: a kormány-koalíció nagyobbik pártjának képviseletében... Összegezve: olyan kevesen voltunk, hogy már-már úrrá lesz rajtam u kísértés, hogy minden ismerős jelenlévői név szerint felsoroljak. Megérdemelnék: azok is, akik ott voltak: talán méginkább azok, akik nem... Azonban erős maradok, hiszen egy ilyen I isi a inár majdnem kommentár lenne. Itl pedig csak tényekről van szó. Tudom, nem túl nagy hír, hogy az ilyenfajta érték nem igazán esik egybe az érdekekkel, nem vált ki nagy érdeklődést, kevéssé érdekes. De hogy ennyire kevéssé?!... Voltaképpen ez is lehetne sír nivaló. Persze - ahogy a mártírok utódjait képviselő szónok - legfeljebb befelé, visszafojtva. Hiszen ez nem kommentár... No igen, és a helyi írott sajtó részéről is csak egymagam álldogallam olt. Ivz sem kommentár, csak egy tény - utóiratként... Esztergomban, a háború befejezése után ötven évvel, 1905. május 12-én, a Technika Háza (volt zsinagóga) előtt. N.T. V E N D É G E I N K V O L T A K Iíeszélgetés dr. Walter Ungerrel, Maintal polgármesterével Dr. Walter Ungert Maintal város polgármesterét búcsúlátogatáson fogadta dr. Könözsy László, Esztergom polgármestere, Beszélgetésünk ez alkalomból készült. Maintal polgármestere két ciklus (12 év) letöltése után 1995. május 31ével megválik polgármesteri székelői. (Noha Unger úr még csak ötvenes éveiben jár, a német szokások szerint két polgármesteri ciklust követően nyugdíjra tarthat igényt.) Esztergomi búcsúlátogatásál összekapcsolta Maintal egyik városrésze, Dörnigheim Sl'D szervezetének esztergomi tartózkodásával. Mint Unger úriól megtudtuk, nyugdíjba vonulását követően sem hagy fel az aktív munkával, gazdasági tanácsadóként tevékenykedik tovább különböző cégeknél. - Utódom a polgármesteri tisztségben a közelmúltban megválasztott Erhard Rohrbach úr lesz, aki a CDU képviselőjeként vezeti tovább Maintal városát. Örömömre szolgált, hogy polgármesterségem idejére esett Maintal és Esztergom testvérvárosi kapcsolatainak kialakulása, a szerződés aláírása és - mint ez a maintali polgárok mostani itl-létéből is kitetszik - kapcsolataink kiteljesedése is. Személyes kapcsolataim Esztergommal ezután sem szakadnak meg, a kialakult barátságokat továbbra is ápolom. Az Esztergom Maintal Baráti Társaság tiszteletbeli örökös tagsága a megtiszteltetésen túl, egyben kötelezettséget is jelent számomra. (K.P.) i )eutsche Minderheitenselbstverwaltuns GRAN / Tisztelettel FORUM •ra hívjuk azokat az esztergomi polgárokat, akik valamilyen módon kötődnek a magyarországi németséghez és annak kultúrájához. Munkánkat az önök javaslatai alapján szeretnénk megtervezni. Aktív közreműködésükben bízva várjuk Önöket a Uárosháza dísztermébe 1995.máj. 24-én 18 órakor. Német Kisebbsési Önkormányzat Esztergom Május 12.: I'riiz (inoili maintali vállalkozói vendégeli Rézi néni, városunk szociális oü/ionáiiak legidősebb lakóija. /\ vendég sem üres kézzel, hanem tízezer márkás adom.-umval érkezett. KAMBERGI DIAKOK A POLGARMESTERNEL Május 12-én, pénteken délelőtt bambergi diákok és tanáraik látogatták meg dr. Könözsy László polgármesteri. Huszonnégy diáklány, Frcui Fella és örsida Dinneier tanárnők a bambergi Angolkisasszonyok iskolájából érkeztek, hogy a Gyakorló iskola vendégeikéin tíz napol városunkban töltsenek.(Az intézet már 278 éves, több mint ezer tanulója van, akik közül JH Krammer né Hainpl Zsuzsanna és dr.