Esztergom és Vidéke, 1995

1995-05-18 / 20. szám

Alapítva 1879-ben Újraindult 1986-ban es VIDEKE 1995. május 18. POLGÁRI LAP 20. szám Az „Esztergom és Vidéke" példányonként megvásárolható - a Gran Tours utazási irodában (Széchenyi tér 25.) - az ÁRKÁD Dohányboltban (Rákóczi tér, Árkádos ház) - a Babits Mihály Városi Könyvtárban - a Bánomi lakótelepi totózóban naponta 10-től 17 óráig, szombaton 8,30-tól 12,30-ig. Ára: 23 Ft TESTVÉRVÁROSI GESZTUS Tízezer márka szociális célra Mainlalból testvérvárosi Icilogatók érkeztek az Esztergom-Maintal Baráti Egyesület ünnepi ülésére. Az ötven németországi vendéget pénteken kora délután fogadta dr. Könözsy László polgármester. A Városháza nagytermében a vendégek - akik közül a legtöbben most jártak először városunkban - nagy figyelemmel kísérték polgármesterünk szavait. Ó először a város történelmét ismertette, majd napjainkra tért át. Bemutatta a város gazdasági, ipari, kereskedelmi helyzetét, különös tekintettel új munkahelyek létesítésére. A német vendégek közül többen a fiatalok munkábaállási esélyerői, a várható jövő felől érdeklődtek. Az Európai Unióhoz való közeledésünk is napirendre került. Dr. Walter Unger maintali polgármester szónoki ékesszólással méltatta a testvérvárosi együttműködést, majd ennek emlékére díszes érmet nyújtott át polgármesterünknek. Friedrich Raab, a Maintal-Esztergom Baráti Kör elnöke, köszöntő szavai után bejelentette, hogy Fritz Gnoth maintali vállalkozó - hetvenedik születésnapja alkalmából, barátai adakozásának köszönhetően - hatezerötszáz márkát ajánl fel városunknak szociális célokra. A maintali SPD Döringheim-i szervezete további háromezerötszáz márkát adományozott, így kerekedett tízezer márkára az ajándék. Dr. Könözsy László polgármester dr. Walter Unger, Friedrich Raab és Fritz Gnoth uraknak ajándékkal kedveskedett. Szombaton délelőtt Fritz Gnoth úr Koditek Pa/nak, az esztergomi szövetség alelnökének és Sabine Tégen titkárnak a kíséretében látogatást tett a Simor János utcai Egyesített Szociális Intézményben. A vendégeket Kőhalmi Ferencné intézményvezető, Jurásek Jánosné főnővér és a 93 éves Alvitz Antalné, az otthon legöregebb lakója köszöntötték. Rézi néni, lévén Perbálról származó népi német, anyanyelvén köszöntötte Fritz Gnoth-ot az ottlakók nevében. (Mint Kőhalmi Ferencnétől megtudtuk, a jelentős összegű adományt a fürdőszobák rekonstrukciójára fogják fordítani.) Május 13-án, szombaton délután a Technika Háza nagytermében tartotta ünnepi ülését a baráti egyesület. Sinkó Gyula köszöntőjében utalt arra, hogy az esztergomiak már számos szakmai látogatást tettek testvérvárosunkban. O is személyes kapcsolatba került a maintali emberekkel. Mint a szakmunkásképző igazgatója arra törekszik, hogy a magyar fiatalok a német kultúrával, a nyelvvel és a technikai újdonságokkal egyaránt megismerkedjenek. Ehhez az alkalmak gazdag tárházával szolgál a testvérvárosi kapcsolat, amiről intézetük vitrineiben a Maintalból származó tárgyi emlékek is tanúskodnak. Dr. Walter Unger polgármester örömének adott hangot, hogy „felépült a ház, lerakhatjuk a zárókövet." Az alapkövet még Simon Tiborral közösen rakták le, akit ezéií a német polgármester emlékéremmel tüntetett ki. Az érem két oldala Maintal város címerével, és az Európa Unió jelvényével ékes. Köszöntőt mondott az együttműködésre, amelynek során megszerették az esztergomiakat és kultúrájuk olyan „nagyköveteit", mint a Monteverdi Kórus. Befejezésül hosszú, gyümölcsöző barátságot kívánt. Ezután került sor a tízezer márka ünnepélyes átadására; majd következett a baráti fogadás, amelyen a testvérvárosi együttműködést és Fritz Gnoth adományozót - kitűnő hangulatban - egyszerre ünnepelték Eközben érkezett meg személygépkocsival Heindricli Lippa, Maintal CDU képviselője és két barátja, akik a vendégseregderüs melegében pillanatok alatt elfelejtették a hosszú út fáradalmait. Testvérvárosi együttműködésünk maradandó élménnyel gazdagodott (Pálos) AMEGBEKELESNAPJA * 1 995. MÁJUS 9-14. ESZTERGOM - DOROG Az esztergomi városegyesítés (1895) centenáriumi emlékéve egybeeseik a 11. világhéiború befejezésének 50. évfordulójával (május 9.). Ez utóbbi dátum körül 1993-ban - a Magyarok Világszövetségének védnökségével - dorogi kezdeményezés hívta életre az ún. „Győzelem Napja" helyett a „Megbékélés Napja" ünnepét, amelyet ezévben immár harmadszor rendezték meg. Az első évben május 9-én 11 ország képviselőinek jelenlétében Dorogon, a Hősök terén közös emlékmüvet állítottak a legutóbbi szörnyű világégés és a mai héiborúk valamennyi katonai és civil áldozatának tiszteletére. A kezdeményezők történelmi szükségszerűségként fogalmazták meg céljukat: „Megkövetjük azokat, akik ellen vétkeztünk és ugyanezt kérjük mindazoktól, akik ellenünk vétkeztek." Az akkor elfogadott Dorogi Nyilatkozat szerint a különböző oldalon harcoló és elesettek túlnyomó többsége áldozatnak tekinthető, mert mindenkor valamilyen hatalomnak volt vagy van kiszolgáltatva. 1994. május 22-én már 21 ország magasrangú képviselői voltak jelen Dorogon, hogy egy közös koszorúval tisztelegjenek az áldozatok emléke és az emberi méltóság előtt. Az 1994. évi rendezvények keretében egy olyan gondolatébresztő tanácskozást is tartottak, amely azt vizsgálta, hogy mit tehet a civil társadalom - egyének és szervezetek - az intolerancia különféle megnyilvánulásaival szemben. Erre a tanácskozásra a rendezvények szellemi fővédnöke, Catherine Lalumiére asszony, az Európa Tanács akkori főtitkára levelet küldött, amelyben részletesen ismertette a Bécsi Csúcstalálkozón 1993 októberében elfogadott Bécsi Nyilatkozatot, kiemelve belőle a nemzeti kisebbségekre vonatkozó bizalomerősítő javaslatokat. Ezek szellemét és a Dorogi Nyilatkozol alap gondolat ál követte az idei program keretében megrendezett két konferencia, Esztergomban és Dorogon, amelyekről mai számunkban részletes beszámolót közlünk. Az idei program újdonséiga, hogy benne - a május 12-ei három rendezvénnyel városunk is hangsúlyos szerepet kapott. Az idén tehát a két központú rendezvénysorozatnak mintegy „előszava" volt a május 9-én Dorogon tartott műsoros megemlékezés a törökországi örmény nemzetiség ellen elkövetett genocídium (népirtás) 80. évfordulója alkalmából. A két konferenciát követően, május 14-én vaséirtuip a kegyeleli ünnepségek a dorogi temetőben nyugvó magyar, német, szovjet katonák sírjainak megkoszorúzáséival kezdődtek. Ezt templomi istentiszteletek követték, majd az áldozatok közös emlékmüve előtti koszorúzás és ökumenikus egyházi áldás zéirta a megemlékezést. Konferencia Esztergomban * május 12. ,A zsidóság szerepe a magyarországi polgári fejlődésben (XIX-XX. század)" című konferencia szervezői: a KomáromEsztergom Megyei Önkormányzat Levéltára, a MTESZ Esztergomi Területi Szervezete és Esztergom Város Kulturális Bizottsága egyetértettek abban, hogy a Megbékélés Napjának rendezvényeihez, a Holocaust helyi áldozatainak tiszteletére elhelyezett emléktábla felavatásához társítva, konferenciát rendeznek, hogy bemutassák a zsidó népcsoportnak Magyarország igen fontos korszakában, a XIX-XX. században játszott szerepét. Múltunk tudományos eszközökkel történő vizsgálata egymás jobb megismerését és ezáltal együttélésünk jelenét és jövőjét is szolgálja. Céljaink találkoztak a .Dorogi Nyilatkozat" alapgondolatával, vagyis „a kölcsönös megkövetés, a kiengesztelŐdés, a megbékélés és az együvétartozás cselekedeteivel méltóképpen közösen lezárni a múltat, majd megtisztult lélekkel együtt elindulni a közös jövő, a közös Európa felé." Nemzetközi hírnévnek örvendő tudós történészek vállalták a szereplést a konferencián, közöttük a Párizsban élő akadémikus, Karády Viktor, aki ,Modernizáció és zsidóság Magyarországon" címmel tartott rendkívül érdekes előadást a megnyitó beszédek után, amelyeket dr. Könözsy László, Esztergom város polgármestere és dr. Kovéics György Zoltán, a Megyei Közgyűlés elnöke mondott. A modernizáció nehezen értelmezhető fogalmát legáltalánosabban olyan tevékenységben szokták meghatározni, ami eltávolít a feudalizmustól és a nyugati típusú, nyitott társadalmak felé visz. A zsidóságot és a modernizációt általában nem lehet összekapcsolni - a zsidóság magyarországi szerepvállalása különleges körülmények meglétének eredménye volt. Karády professzor ismertette az „asszimilációs vagy modernizációs társadalmi szerződés" elméletét, mely szerint a magyar liberális nemesség a gazdasági és egyéb modernizációs feladatok megoldásában a zsidóságra támaszkodott, amely kész volt támogatni a független nemzetállam és a parlamentális intézményrendszer megvalósítását, felemelkedése, beilleszkedése és elfogadottsága érdekében. A törvényes feltételek biztosítása, az 1867-es emancipációs és az 1895. évi recepciós törvény jogi garanciákat jelentett az antiszemitizmus ellen, ugyanakkor a politikai hegemónia a liberális nemesség kezében maradt. Ilyen körülmények között a közép-magyarországi területeken a zsidóság a modernizációban olyan jelentős szerepet tölthetett be, mint sehol másutt Európában - mondta az előadó. Gerő András: Asszimiláció, disszimiláció, integráció című előadásában rendkívül élvezetes formában beszélt ezekről a mai magyar valóságban is megjelenő fogalmakról és folyamatokról. Haraszti György, az Amerikai Alapítványi Iskola főigazgatója a zsidó mecenatúrát ismertette, amely kezdetben befelé, a zsidóság felé irányuló, vallásos köntösben megjelenő támogatási forma volt, majd egyre nyitottabbá vált és eljutott a nem zsidó kezdeményezések és személyek támogatásáig. A régi mecénások magánvagyonukból nyújtottak segítséget az arra rászorulóknak. Varga László, a budapesti Fővárosi Levéltár főigazgatója, a konferencia levezető elnöke, statisztikai adatok összehasonlításával ismertette az iskoláztatás és műveltség alakulását a zsidóság körében a századfordulón. A helytörténeti korreferátumok azt mutatták be, hogy a polgárosodás folyamata hogyan jelent meg megyénk, Tata, valamint Esztergom életében. A helyi sajtóból vett idézetek, reklámok ismertetésével Bencze Cs. Attila mosolyogtatta meg a hallgatóságot. Reméljük, hogy az igen színvonalas, a ma embere számára is sok tanulságot hordozó előadások megjelennek majd a Lcvéltéir következő évkönyvében. Konferencia Dorogon * május 13. A „Párbeszéd a toleranciáról" című konferencia jelmondata a következő volt: , A másság nem különbözőség". Dr. Bona Gábor, Dorog Város Kulturális Alapítványa kuratóriumának elnöke, a konferencia levezetője megnyitó szavaiban felhívta a figyelmet arra, hogy az idei .Megbékélés Napja" annyiban különbözik az előzőektől, hogy jobban figyel a ma problémáira. Valóban, a konferencia elsődlegesen a magyar-szlovák viszonnyal, az alapszerződéssel, a kisebbségek helyzetével, a civil szerveződések szerepével, valamint a határokon átívelő régiók létrehozásának jelentőségével foglalkozott. Dr. Tittmann Jémos, Dorog város polgármestere bevezetőjében megfogalmazta, hogy a térség problémáinak megoldása aligha lehetséges egymás nélkül, ezért különösen fontos az egymás iránti nyitottság és tolerancia. Pécsi L. Déiniel a konferencia szervező bizottságának elnöke elmondta, hogy az önszerveződés, az önálló gondolkodás és cselekvés megvalósítása a civil kezdeményezések, szerveződések célja, amivel a polgári fejlődés kibontakozását kívánják elősegíteni. Az Európa Tanácsot Alfredo Miccio képviselte a tanácskozáson, aki támogatásukról biztosította azokat a szervezeteket, amelyek a bizalmat és a toleranciát erősítik, valamint a meghirdetett Tolerancia éve eseményeiről adott tájékoztatást. Frantisek Brocek, a Helsinki Bizottság Szlovákiai Szervezetének elnöke elmondta, hog a szlovákiai magyar kisebbséggel folytatott és folytatandó párbeszédnek adnak szervezeti keretet, hogy enyhítsék a bizalmatlanságot és szilárdítsák a két ország közti viszony alapjait. Szarka Léiszló főként a profi diplomáciát kiegészítő civil kezdeményezések jelentőségéről és lehetőségeiről beszélt. Baucr Edit a szlovákiai magyar, - Jakab Róbertné a magyarországi szlovák kisebbség helyzetét ismertette. A szünet után Jan Oravec, dr. Könözsy László és Tittmann János a Mária-Valéria híd megépítésének jelentőségéről és a régió együttműködési lehetőségeiről adott tájékoztatást. A hozzászólók között dr. Kovéics György Zoliéin, a Megyei Közgyűlés elnöke, Bérezés József, Csolnok polgármestere, a Megyei Közgyűlés nemzetiségi bizottságának elnöke, Nagy Méiria, e bizottság tagja, valamint dr. Haller Zoltán, országgyűlési képviselő a megyében élő nemzetiségek egymáshoz való viszonyáról és a régió megyei szintű együttműködéséről adtak tájékoztatást. A konferencia munkájában résztvett dr. Eva Mitrova budapesti szlovák, Boros Jenő pozsonyi magyar és Maciej Kozminski budapesti lengyel nagykövet. A hozzászólások utéin, a Párkányban 1995. május 4-én megalakult „Mária-Valéria Konzultatív Csoport" keretmegállapodéist írták alá ünnepélyes keretek közölt Jan Oravec péirkéinyi, dr. Könözsy László esztergomi, dr. Tittmann János dorogi és Csanda Endre érsekújvári polgármesterek. A csoport célja egy regionális koordináló és konzultatív szerv működtetése, amely munkájával előkészíti és elősegíti egy eurorégió kialakuláséit a térségben. Csombor Erzsébet „A felejteni akarás meghosszabbítja a számkivetést, a megszabadulás titka az emlékezés." (Felirat a jeruzsálemi Yad Vashem Intézet falán.) Hogy az emberségükben, magyarságukban egyaránt kegyetlenül megalázott, kollektív pusztulásra ítélt zsidó polgártársaink emléke megörökíttessék: ez Esztergomban is régi szándék, amelynek megvalósításéit először (1948-ban) a Mártírok útja névadás jelezte, majd 1982-ben Martsa István szobrának felállítása a Technika Háza előtt, amelyet 1888-ban zsinagógának építtetlek. »>