Esztergom és Vidéke, 1995

1995-05-11 / 19. szám

ESZTERGOM és VIDÉKE Érdekeink - értékeink 3 VENDÉGEINK VOLTAK A tanítóképző főiskolán: dr. Muzslay István Május 2-án este a jezsuita professzor előadására zsúfolásig megtelt a főiskola díszterme. A találkozót ének és vers vezette be - a Liszt Ferenc Ifjúsági Kórus illetve Márton Aliz erdélyi diáklány előadásában majd Paskai László bíboros köszöntötte a vendéget, és átadta neki a Magyar Püspöki Kar „Pro Ecclesia Hungáriáé" kitüntetését. Az előadót dr. Bencze Lóránd, a Zsámbéki Római Katolikus Tanítóképző Főiskola főigazgatója mutatta be, ismertetve a 72 éves akadémikus pályáját, amely az Esztergomban elvégzett gimnázium után a jezsuita rendbe, illetve hollandiai egyetemekre vezette. Ott folytatott társadalom- és közgazdaságtudományi tanulmányokat; 1961ben pedig katedrát kapott a Katolikus Egyetem Alkalmazott Közgazdaságtani Karán, Leuvenben, ahol nyugdíjazása óta a Collegium Hungaricum igazgatója. Tagja a Társadalomtudományok Pápai Akadémiájának. A professzor kiváló előadónak bizonyult. Bajóti gyerekkorának és esztergomi diákéveinek személyes élményeivel a súlyosabb gondolatok számára készítette elŐ hallgatósága figyelmét. Fejtegetését 1993-ban megjelent első magyar nyelvű könyvének címével (Gazdálkodás és erkölcs) indította el, amelyhez egy magyarországi szerző Gazdálkodás és racionalitás című könyve adta az ötletet. Szerinte ugyanis a gazdaság lesúlyosabb bajait is az erkölcsi válság okozza. A remény a fiatalságban van, ha a szülők, a társadalom és az állam együtt vállalják a nevelés felelősségét. Az újjáépítéshez igazmondásra, megbízhatóságra, szorgalomra van szükség; az ésszerű gazdálkodás is csak úgy képes az embert - a „legfőbb értéket" - szolgálni, ha a szeretettel, a szolidaritással, az áldozatvállalással társul. A mostani kormányzásban a chicagói monetáris politika érvényesül, amely a kereslet indokolatlanul szigorú korlátozásával nem eredményezhet felemelkedést. Az előadás utáni hozzászólások sorában Kovács Zoltán, a Barankovics Alapítvány elnöke a külföldi magyarok hazatéréséről, erről a nagy jelentőségű szellemi tőke-importról beszélt. A Liberális Klubban: Tamás Gáspár Miklós Május 5-én pénteken este a városi könyvtárban dr. Varga Győző köszöntötte az érdeklődőket és a klub aznapi vendégét: Tamás Gáspár Miklós filozófust, közírót, akinek érdekes - és a rá jellemző szellemes, ironikus stílusban kifejtettgondolatmenetéből idézünk néhány részletet. Miközben elvhű liberálisként harcot folytattunk legfőbb ellenfelünkkel: az erősen központosított, bürokratikus állammal, és bejutottunk a parlamentbe, majd a kormány-koalícióba is - mondta T.G.M. -, nem vettük észre, hogy az állam gyenge, a polgárok nem tisztelik a törvényt, nem fizetik be az adót. Az antikapitalista szemlélet voltaképpen elevenebb ma, mint 1952-ben volt. (...) Félreismertük a társadalom állapotát. Az emberek nem hajlandók politizálni, együttgondolkodni, a közjóért adakozni, nemigen tartják be a „játékszabályokat". (...) A szabadságjogokhoz nem kötődnek érzelmekkel. A politikát ugyan figyelik, de nem szeretik. Álmodoznak a demokráciáról - mert ez a mai tényleg nem az igazi -, de tiltakozni, szóval vagy tettel beavatkozni, vagy akárcsak szavazatukat is leadni nagyon kevesen akarnak. Testvérvárosunkból: Espoon Puhallinorkesteri Espoo-i fúvószenekar A nagymúltú és népszerű zenei együttes egy hetet töltött Magyarországon, május 3-ától Esztergomban, a Városi Szimfonikusok tavalyi espooi vendégszereplését is viszonozva. 4-én, csütörtökön a Ferences templomban egyházzenei műveket játszottak, olyan sikerrel, hogy a közönségtől két ráadás-számmal kellett búcsúzniuk. Koncertjük után az Esztergomi Szimfonikusok vendégei voltak a városi Zenedében, ahol Rosta Béla zenekari elnök köszöntötte őket. Május 5-én, pénteken Táton, - szombaton pedig a Vármúzeum előtti téren adtak koncertet. Itt Taina Tuhkanen, az együttes titkára mutatta be a zenekart, Engelbrecht Léiszló tolmács közreműködésével. A fúvószenekart 1973-ban alapították, azzal a céllal, hogy ebben a zeneszerető városban magas színvonalú amatőr együttes is működjön, - a számos kiváló kórus és a ma már nagyhírű városi szimfonikus zenekar, a Tapiola Sinfonietta mellett. A jelenlegi karmester 1982-ben vette át a fúvósok vezetését. Simo Kanerva - a Finn Rádió Szimfonikus Zenekarának és számos rézfúvós kamaraegyüttesnek is pozanistája - céltudatos munkával olyan zenekart alakított ki, amely rendkívül széleskörű repertoár előadására képes: a szimfonikus fúvószenei művektől a szórakoztató zenéig. A zenekaron belül több kisegyüttes is működik, amelyek igen változatos előadói skálája a hagyományos finn fúvóshetestől a barokk fuvolazenéig terjed. A Várhegy szabadtéri koncertjének közönségét a „klasszikus" könnyűzene dallamszárnyain „utaztatták": argentin tangóval, firenzei indulóval, bécsi keringővel, szlovák dallal, finn polkával... És így tovább, a vastapssal kísért utolsó ráadásszámig, amely után a Vármúzeum előcsarnokában vendégeink tiszteletére az Espoo-Esztergom Baráti Kör adott búcsúfogadást. Horváth Béla - lévén a kör elnöke és a múzeum igazgatója - kétszeres házigazdaként mondott pohárköszöntőt a testvérvárosi barátságra, vendégeinkre, köztük Pekka Löyttyniemi polgármesterre és feleségére. A küldöttség nevében Reima TA. Luoto úr, Espoo kulturális ügyeinek, testvérvárosi kapcsolatainak igazgatója válaszolt. A köszöntők után a zenekar tagjai, a finn és magyar vendégbarátok késő estig együttmaradtak, beszélgetve vagy a fel-felcsendülő zenére figyelve. (Miután a szomszédos teremben a zenekar egy-egy kamararészlege összeült, hogy bemutatót tartson.) Vendégeink május 8-án, hétfőn Budapesten, a Vörösmarty téren adtak szabadtéri muzsikát, majd kedden hazautaztak. (Pálos) MEGHÍVÓ 1995. május 13-14-én Dorogon és Esztergomban harmadszor kerül megrendezésre a .MEGBÉKÉLÉS NAPJA" rendezvénysorozat, amelynek külön időszerűséget ad a II. világháború befejezésének 50. évfordulója. Az esztergomi és dorogi kegyeleti megemlékezést követően május 13-án a dorogi József Attila Művelődési Ház színháztermében nemzetközi kisebbségi konferenciát tartanak „Párbeszéd a toleranciáról" címmel. A konferencia másik kiemelt témáját az Esztergomot Párkánnyal (Stúrovo) összekötő Mária-Valéria Duna híd újjáépítésével kapcsolatos eddigi civil és önkormányzati kezdeményezések, erőfeszítések adják. A konferencia zárásaként a párkányi/stúrovoi, az esztergomi, a dorogi és az érsekújvári/Nové-Zámky-i polgármesterek ünnepélyesen aláírják a „Mária-Valéria konzultatív csoport" létrehozásáról szóló határ menti együttműködési megállapodást. Az esemény fővédnökei Dániel Tarschys, az Európa Tanács főtitkára, Göncz Arpéld köztársasági elnök, Horn Gyula miniszterelnök, dr. Gál Zoliéin, az Országgyűlés elnöke és Kovács Léiszló külügyminiszter. Az eseménnyel kapcsolatban a „Megbékélés Napja" Szervező Bizottsága és a Regionális Együttműködési Alapítvány május 12-én, 11 órakor a Király Vendéglőben (1025. Budapest, Pusztaszeri út 43/B.) nemzetközi sajtótájékoztatót tart, amelyen jelen lesznek az Európa Tanács, az érintett önkormányzatok és civil szervezetek képviselői is. A tájékoztatón bemutatkozik a magyarországi Regionális Együttműködési Alapítvány (REGA), amely a rendezvénysorozat és a magyar-szlovák térségben kibontakozó regionális együttműködés egyik fő támogatója. A REGA térségünkben az első olyan magánalapítvány, amely a határ menti és a régiók közötti együttműködés szellemiségét és gyakorlatát hivatott elősegíteni és megvalósítani. Pécsi L. Dániel a „Megbékélés Napja" Szervező Bizottsága elnöke Dr. Braun Gyula, a Regionális Együttműködési Alapítvány kuratóriumának elnöke Idegenforgalmi fórum a Városházán A Komárom-Esztergom Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Esztergom Térségi Kamarája az egész megye é.s a Dunakanyar idegenforgalmának sokoldalú, gyümölcsöző együttműködése, körültekintő fejlesztése és közös, hatásos propaganda kialakítása érdekében a Városháza nagy tanácstermében május 17-én, szerdán 14 órakor idegenforgalmi fórumot rendez, melyen az érdekelt vállalatok, vállalkozók részvételén kívül az Országos Idegenforgalmi Hivatal, a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés, a Komárom-Esztergom Megyei kamarák, a Közép-Dunavidéki Intéző Bizottság, a Megyei Turisztikai Egyesület elnökeinek, valamint a Pénzügyminisztérium illetékes képviselőjének megjelenésére is számítanak. A házigazda dr. Könözsy László polgármester megnyitója után öt témakör megtárgyalását tervezik (zárójelben a felkért előadók): - A térségi kamara céljai {Engelbrecht József, a Megyei Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke) — Az e/évi idegenforgalmi szezon kilátásai, az együttműködés, a közös programok lehetőségei, a jövő évi inillecentenárium rendezvény-terve (Koditek Pál, a Gran Tours Utazási Iroda igazgatója) -Együttműködés a propaganda, a rendezvények és a külkapcsolatok szervezésében (dr. Gaá! Károly, az Akaii Tours Utazási Iroda képviselője) - Szorosabb térségi-megyei kapcsolatok kialakítása (Erős Miklós, a Komtourist területi vezetője) - Esztergom arculatának javítása {Csernusné Láposi Elza. a Képviselő-testület Kulturális, Idegenforgalmi és Sport Bizottságának elnöke). Részletes felvilágosítás dr. Gaál Károlytól kérhető. Tel/fax: 33/312-253. MEGKERDEZTÜK országgyűlési képviselőnket Dr. Haller Zoltánnak szinte mindegyik napja programokkal teli. Plenáris ülés, bizottsági- és frakció ülések, eszmecsere szakértőkkel, térségi tennivaló, fogadóórák... Legutóbb a Mária-Valéria híd újjáépítése ügyében találkozott hazai és szlovák partnerekkel. Ez az alkalom kínálta fel első kérdésünket. -Hol tart valójában a magyar-szlovák egyeztetés? - Politikai akadálya már nincs, hiszen mind az államközi alapszerződés szellemébe, mind pedig az „Együtt Európába" célkitűzés szellemiségébe beleillik. Nemzetközi fogadtatása is jó. Továbbra is tisztázatlan azonban: mi legyen a mértékadó Duna-vízszint a híd műszaki terveihez? Három magyar minisztérium - a közlekedési, hírközlési és vízügyi, a külügyi, valamint a pénzügyi - a szlovák belügyi, illetve mezőgazdasági minisztériummal folytat tárgyalásokat. Legtöbbször külön-külön, így nem csoda, hogy az információk nem egységesek. Kis túlzással azt mondhatnám, hogy boldogboldogtalan tárgyal, miközben engem nem egyszer kirekesztenek, mint most is, május 4-én. Ez az ügy számára hátrányt jelent, városunk érdekét a legkevésbé sem szolgálja! A harcot az állami bürokráciával nem helyi, hanem országos szinten kell megvívni. Tudnom kellene, hogy a városnak mik a tárgyalási feltételei, mit tud áldozni a híd felépítéséért, a Prímássziget bevédése és az Árok utcai Kis-Duna híd érdekében. Attól tartok, hogy ha elmaradna a jól megfontolt előzetes döntések, később eluralkodhatnak a részérdekek és a spekuláció, komolyan akadályozva ezt a történelmileg, érzelmileg, politikailag egyaránt fontos beruházást. A miTs7n1d tprveyps nlnpjnnl szolgáin vÍ7szintről is a legmagasabb kormányközi megállapodásban kellene dönteni. így lehetne megteremteni annak feltételeit, hogy szeptember 28-án a híd felavatásának 100. évfordulóján aláírásra kerüljön a magyar-szlovák megegyezés. Ha ezt az alkalmat elszalasztjuk, félő, hogy ebben az évezredben nem épül újjá a híd! - Hol tart a miniszterelnök esztergomi látogatásának előkészítése? - December elején mint országgyűlési képviselő levélben hívtam meg Horn Gyula miniszterelnököt az idei augusztus 20-ai ünnepségre. Az utóbbi időben azonban úgy veszem észre, hogy az ezzel kapcsolatos tervekről hiányosan tájékoztatnak. Nem akarom ezt visszautasításom jeleként értelmezni, de félek, hogy az idő fogytával egyre csökken miniszterelnökünk részvételének esélye. A magam részéről Horn Gyula, Meciar szlovák és Stoiber bajor kormányfő esztergomi találkozójában gondolkodtam. Az utóbbinak azonban - tudomásom szerint - a város mindeddig nem küldött meghívást, és ha ezt a leggyorsabban pótolnák, már az is elkésettnek látszik. - Hogyan halad a Budapest-Esztergom vasútvonal fejlesztése? - Esztergom és térsége egyebek között a vasút korszerűsítésével válhat vonzó környezetté a befektetők és a turizmus számára. Elkészült az a gyorsvasút-koncepció, amelynek megvalósításával a vonat hetven perc alatt tenné meg az utat fővárosunk és Esztergom közölt. A MÁV a szárnyvonal minden létesítményét átadná működtetésre az önkormányzatnak, amelynek a döntés előtt természetesen hatástanulmányt kellene készíttetnie. Tudtommal Pilisvörösvár önkormányzata már kedvezően döntött ebben a kérdésben. - Milyen reményei vannak a térségi szerveződés jövőjére nézve? - A regionális szerveződést illetően „bonus páter familias", azaz jó gazda szeretnék lenni. 1996-tól csak regionális, illetve megyei fejlesztésekben lehet gondolkodni. Gazdasági és kulturális, szellemi együttműködésre van szükség. Nem biztos, hogy a következő ciklusban is vállalom a képviselőséget, de kötelességemnek tartom a következő évekre való felkészülést. (Pálos) 'Vrofiászfa Ottokár OÍ jAÁriaVaféria fádról és az életről CSONKA JELENTES RÉV-KOMÁROMBÓL A Dunától északra fekvő, már hajdan is forgalmas kereskedővárosnak ezzel az elnevezésével leggyakrabban Jókai írásaiban találkoztunk. De hát a Dunától délre fekvő várost - ugyancsak hajdanán nem Komáromnak, hanem Ujszőnynek nevezték. Érdekes megjegyezni, hogy napjainkban viszont mindkét város lakói, ha át akarnak kelni a Dunán, egyformán úgy mondják, hogy mennek Túl-Komáromba. Hát mi is átkeltünk a Dunán, gyalogszerrel a hídon, az április 22-ei magyar nagygyűlésre, amelynek megtartását az utolsó pillanatban tettük közzé. Már a határon is volt egy kis újítás. Eddig az volt a gyakorlat, hogy az odafelé való menetelnél csak a magyar határőrök ellenőrizték az útleveleket, visszafelé pedig csak a szlovákok. Most már kettős az ellenőrzés, mindkét helyen. Fejlődünk. A másik, ami újdonság: a szlovák közegek használnak egy kis abc-s füzetet, annak megvizsgálására: a belépőnek nincs-e valami a rovásán. (Nodehát, így kerek a világ...) Egyébként odafelé a közlekedés jó volt. A tízórai esztergomi autóbusz-indulás nagyon is megfelelő volt ahhoz, hogy odaérjünk a délután egy órakor kezdődő gyűlésre, amelynek színhelye a városi sportcsarnok volt. No, de abból kellő van, egy nagyobb és egy kisebb, ott a Klapka tér mögött. A kisebbik állt a fönti A fenti rajzot (Lengyel Csabáné munkája) egy tizenhét oldalas kis fűzel borítójáról véltük át. Nemrégiben jelent meg, és a kiváló egyházi írónak, a hazai keresztényszocializmus egyik szellemi megalapítójának novellisztikus formájú költői esszéjét tartalmazza. Az 1904 után székesfehérvári püspökként híressé vált Prohászka esztergomi korszakában, éppen száz éve, 1895-ben írta. Most Orlutay András emelte ki a felejtésből: az ö bevezetőjével és - a kiadás költségeit vállaló betéti társaság nevében - Győri Krisztina előszavával látott napvilágot. cél szolgálatában, de ennek is kb. 3-4.000 fő a befogadóképessége. Mondom, idejében érkeztünk - elméletileg. Szinte szerencse volt, hogy a talponálló étkezde már 3/4 12-kor zárva volt, így ha éhen is, de idejében a helyszínen voltunk/ Idejében? Az épület előtt már többezer ember álldogált, reménykedve a bebocsátásban, miközben hangszórón értesültünk arról, hogy bent a csarnokban már állóhely is alig akad. Én, azzal az indokkal, hogy egy pozsonyi író-ismerősömet keresem, soron kívül bebocsátást nyertem. A keresett író olt volt, mások látták is. Nekem nem sikerült találkoznom vele; de egy másik íróval igen, és egy oltani ismert vezetővel is. A nagygyűlésről mindenekelőtt annyit, hogy nagyszerű volt a résztvevők magatartása, ahogy reagáltak az elhangzott beszédekre. Ezek lényege a következőkben foglalható össze: állampolgári törvénytisztelettel, de a saját jogok melletti határozóit és öntudatos kiállás, tekintettel a nagy veszélyekre, ami a magyar iskolaügyei és művelődést fenyegeti. E tekintetben csak a szoros magyar összetartás segíthet, elmenve egészen a polgári engedetlenség határáig. Azt már ők tudják, hogy miképpen. Aznap az oltani magyar sajtó talán még erősebben fogalmazott, miközben beszámolt a magyar napilapok, többek között a kassai Keleti Napló megfojlásáról. Én nem tudtam végig ott maradni. Mert volt egy magyar vasutassztrájk is. Már kora délután ott kellett hagynom a gyűlést, hogy az utolsó busszal hazaérkezhessek. Tehát csonka gyűlésen vettem részt, amely mégis nagy élmény volt. Hamis szólam nélkül mondva: jó volt magyarnak lenni az ottani magyarok között. Dr. Komáromi Szilveszter