Esztergom és Vidéke, 1995

1995-05-11 / 19. szám

Alapítva 1879-ben Újraindult 1986-ban es VIDÉKI 1995. május 11. * POLGÁRI LAP 19. szám Az „Esztergom és Vidéke" példányonként megvásárolható - a Gran Tours utazási irodában (Széchenyi tér 25.) - az ÁRKÁD Dohányboltban (Rákóczi tér, Árkádos ház) - a Babits Mihály Városi Könyvtárban - a Bánomi lakótelepi totózóban naponta 10-től 17 óráig, szombaton 8,30-tól 12,30-ig. Ára: 23 Ft „Esztergomért" emlékplakett Espoo polgármesterének Május S-én, pénteken délelőtt a Városháza nagy tanácstermében dr. Könözsy László polgármester, dr. Takács Márta jegyző és dr. Varga Győző, a Megyei Közgyűlés alelnöke fogadta finn testvérvárosi vendégeinket: Pekka Löyttyniemi polgármestert, a vele érkezett küldöttséget, valamint az Espooi Fúvószenekart. Könözsy László polgármester a város nevében „Esztergomért" e

m_ lékplakettet adott át espooi kollégájának a testvérvárosi kapcsolatok érdekében végzett munkájáért. Kiemelte, hogy az ő polgármestersége eredményeként Espoo erőteljesen bővítette nemzetközi kapcsolatrendszerét és a leginkább vállalkozásbarát finn városok sorában - választás útján - az első helyet érdemelte ki. A hosszú dolgos évek után nyugállományba vonulása alkalmából jó egészséget, békés hétköznapokat kívánt polgármester-társának. Köszöntőjében visszatekintett a testvérvárosi együttműködésre, amelynek 21 évvel ezelőtt, az 1970-es években a finn-magyar gazdasági kapcsolatok fellendülése nyitott utat, de igazi alapját a személyes kontaktusok, a politikai rendszerektől független barátságok teremtették meg és a kulturális kapcsolatok építették tovább. Tavaly ünnepeltük meg - mondta Könözsy László - mindkét városban e barátság 20. évfordulóját. E két évtized folyamán öt éves időszakokra szóló megállapodások tették lehetővé a hivatalos, kulturális és szakmai delegációk, ének- és zenekarok, művészeti kiállítások rendszeres cseréjét. így vehet részt minden évben egy-egy espooi zenepedagógus a Dunakanyar Nyári Egyetemen, illetve egy finn gitárművész a Nemzetközi Gitárfesztiválon. E megállapodásoknak köszönhetően a finn nyelvvel, kultúrával és életmóddal mind több esztergomi fiatal ismerkedik meg, jónéhányan testvérvárosunk vendégeként is. Az utóbbi négy évben a vállalkozók tapasztalatcsere útjai is gyakoribbá váltak, kapcsolatrendszerünk fejlesztésében a gazdaság, a környezetvédelem, az egészségügy, az idegenforgalom is megkezdte térhódítását. Befejezésül Könözsy László köszönetet mondott az 1979-ben megalakult, ma már több mint kétszáz tagot számláló Magvai--Finn Baráti Körnek, amelynek tagjai kezdettől fogva máig lelkes áldozatkészséggel vesznek részt az Esztergomba látogató testvérvárosi delegáció és turistacsoportok méltó fogadásának és programjaiknak megszervezésében. (Pálos) WIR BEGRÜSSEN UNSERE GÁSTE A US DER PARTNERSTADT MAINTAL! Németországi testvérvárosaink egyike a hesseni Maintal, ahonnan május 12-én érkeznek látogatásra a Maintal Esztergom Baráti Kör tagjai és velük együtt dr. WaJter Unger polgármester. E napon 14 órakor dr. Könözsy László fogadja őket a Városházán. Üléseztek a hídbizottságok N/ Május 4-én délelőtt egy időben, Esztergomban és Párkányban minisztériumi tisztségviselők, szakértők és a civil szervezetek képviselőinek bevonásával üléseztek a két testvérváros hídbizottságai. Délután a párkányi Városházán a két bizottság együttes ülést tartott. Az egésznapos tanácskozás főbb eredményeiről, a problémákról adunk lapunk olvasóinak rövid összefoglalót. Esztergomban a Városháza tanácstermében dr. Könözsy László polgármester és Koditek Pál, az EBE elnöke köszöntötték a meghívott vendégeket. Újjáalakult az Esztergomi Hídbizottság, elnöke Könözsy László, ügyvezető elnöke Homor Kálmán lett. Az új bizottságnak tagja lett dr. Kovács György Zoltán, a Megyei Közgyűlés elnöke és Regős Szilveszter, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium főosztályvezetője is. (A hídbizottság tagjainak teljes névsorát következő lapszámunkban adjuk közre.) Homor Kálmán előterjesztésében a résztvevők áttekintették a lehetséges műszaki megoldásokat, a tervezett beruházás költségeit, ezt követően pedig a délutáni párkányi együttes ülésre kialakították a „magyar oldal" egységes álláspontját. Az eddigi tanácskozásokon legtöbben úgy foglaltak állást, hogy a híd újjáépítése állami feladat kell hogy legyen. Ez az eddig ismert szlovák álláspont is. Jelenlévők arra kérték Regős Szilvesztert, a KHVM képviselőjét, hogy ezt továbbítsa a tárca vezetőinek. Megállapodás jött létre a híd formája, pályaszélessége, terhelése tekintetében, mely az Uvaterv megvalósíthatósági tanulmányának adataira támaszkodik. A bizottság egyetértett abban is, hogy a magyar-szlovák beruházásban megépítendő híd a meglévő közlekedési kapcsolatokat vegye figyelembe. A híd megépülése után lehetne a két országnak a közlekedési feltételeket optimalizálni. A bizottság örömmel üdvözölte a Phare-segély (az összköltség 50 %-a) folyósításának lehetőségét, mely a Párizsi Stabilitási Egyezményen alapul. Javasolta, hogy a segély-projekt készítői alaposan tájékozódjanak előzetesen Brüsszelben, hogy a projekt minden tekintetben megfeleljen a követelményeknek. Tisztázandó az is, hogy a projektet a magyar és a szlovák fél közösen, vagy külön-külön nyújtsa-e be a Phare-segély Bizottsághoz. Regős Szilveszter szerint a segélykérelem benyújtási kötelezettsége a KHVM-et terheli, amit az természetesen vállal is. Az Esztergomi Hídbizottság egyetértett azzal, hogy a hídépítés várható költségei 1995-ös árbecslés alapján ECU-ban legyenek előirányozva. A különböző előzetes árajánlatok birtokában az összeg biztonsággal - 1,2 milliárd forintra becsülhető, mely 7,5 millió ECU-nak felel meg. Ennek 50 %-át fedezné a Phare-segély. A lehetséges finanszírozás magyar oldalról vizsgálva a következő lenne: - az újjáépítés költsége Ft-ban: 1.200 millió Ft - magyar oldal költsége: 600 millió Ft - Phare-segély (50 %): 300 millió Ft - KHVM (Útalap): 200 millió Ft - önkormányzati forrás és gyűjtés: 100 millió Ft A gyűjtést illetően Pécsi L. Dániel és Koditek Pál számoltak be az előkészítő munkákról. Ez elsősorban német területen halad kedvező ütemben. Ugyanígy folyik a híd újjáépítését támogató képeslap készítése is, melynek kedvezményes terjesztésére (1 Ft/db díjért) a Magyar Postával az elvi megállapodás már megtörtént. Dr. Udvari László, a Kereskedelmi és Hitelbank Rt. ügyvezető igazgatója tájékoztatót tartott a híd koncesszióban történő megépítési lehetőségéről. (Folytatás a 2. oldalon) Mindszenty hercegprímás halálának 20. évfordulója Országos engesztelő zarándoklat Május 6-án már a kora reggeli óráktól kezdve érkeztek - vonattal, autóbusszal, személygépkocsikkal - a zarándokok, nemcsak belföldről, hanem határon túlról is. Dorog irányából közeledve, a Kossuth Lajos utca végétől már csak lépésben haladhatott a kocsisor a Bazilika felé. A gondos rendőri irányítás jóvoltából a forgalom zavartalan volt. A parkolók mind megteltek. A táblák és zászlók alatt vonuló zarándokok több ezres tömege töltötte meg a Bazilikát és a Szent István teret. Akik nem juthattak be, a Városi Televíziónak köszönhetően az oszlopcsarnokban elhelyezett képernyőkön követhették nyomon a történteket. Paskai László bíboros, prímás érsek vezetésével Angelo Acerbi, Seregély István, Sokol Jan, Miklósházy Attila, Takács Nándor, Krauter Sebestyén, Bosák Nándor, Keresztes Szilárd, Dékány Vilmos és Temyák Csaba főpapok koncelebrálták a szentmisét, amelyen a Strigonium Vegyeskar, az orgonánál pedig Baróti István művésztanár, karnagy működött közre. A protokoll vendégek - számuk megközelítette a százat - soraiban többek között jelen voltak: a parlament elnöke és alelnökei, kormánytagok, városunk polgármestere, a megyei közgyűlés elnöke, a Habsburg-család tagjai, a Mindszenty Alapítvány kurátorai, politikai pártok országos vezetői, a közélet és a tudományos élet jeles személyiségei. Paskai László bíboros szentbeszédében méltatta „a talán legtöbbet szenvedett" nagy magyar hercegprímás küzdelmes és áldozatos életét. 1915-ben szentelték pappá; érseki beiktatása, 1945. október 2-án az esztergomi Bazilikában, olyan történelmi korszakra esett, amikor az ország fizikailag és lelkileg egyaránt romokban hevert. Mindszenty bíboros igazi pásztor volt, aki élete kockáztatásával is védelmezte a nyáját. Életének utolsó napjáig fáradhatatlanul egyházáért és a magyarságért dolgozott. 1975. április 26-án érkezett vissza Bécsbe dél-amerikai körútjáról. Két nappal később kórházba került, ahol az operáció után, május 6án elhunyt. Hívek buzgó imája kísérte utolsó útjára. Szerte a világon méltó külsőségek között gyászolták, május 15-én Máriazellben a Szent László kápolnába temették el. Végakaratának megfelelően hamvai csak a szabad Magyarországra kerülhettek haza: 1991. május 4-én kaptak végső nyughelyet az esztergomi érseki sírboltban. Halálának 20. évfordulóján hitünk és tanításunk szerint újra szól hozzánk: „Lelki megújulásból lehet csak nemzeti föltámadás." A szentmise után a sírnál a protokolláris koszoiúzásra került sor. Ezt követte a hívők zarándoklata, amely az altemplomban több órán át, egészen kora estig tartott, mialatt - az egyházi énekek sorát meg-megszakítva - Forgács Alajos szemináriumi prefektus neves személyiségek emlékezéseiből olvasott fel részleteket. Ezek közül - tudósításunk befejezéséül - Habsburg Ottó szavait idézzük: „Nemet mert mondám mind a hitleri, mind a kommunista zsarnokságnak. Védte a kereszténységet, a hazát és a népet, félelem nélkül teljesítette egyházi feladatait. A kis ember a magyarság óriása lett. A világ előtt képviselte hitét és hazáját. Lángoló szavaival és személyes példájával buzdított és bátorított, börtönéből éppúgy, mint a száműzetésből." (P.I.) KONFERENCIA 1995. május 12-én, pénteken, a Technika Házában A ZSIDÓSÁG SZEREPE A MAGYARORSZÁGI POLGÁRI FEJLŐDÉSBEN (XIX-XX század) PROGRAM 9.30 Megnyitó - 10.00 Előadások: prof. dr. Karády Viktor: A modernizáció és a zsidóság Magyarországon dr. Gerő András: Asszimiláció, disszimiláció, integráció dr. Haraszti György: Zsidó mecenatúra Magyarországon a polgárosodás időszakában dr. Varga László: Iskoláztatás a zsidóság körében a századfordulón 12.30 Fogadás - 14.00 Előadások: Ortutay András: Virilisek Esztergom megyében ifj. Gyüszi László: A tatai zsidóság és a polgárosodás Bencze Cs. Attila: Híradások az esztergomi zsidóságról a helyi sajtóban (XIX. sz. második fele) 15.30 A Holocaust áldozatainak - esztergomi és környékbeli zsidó polgártársainknak - emlékét megörökítő márványtábla avató-ünnepsége Emlékbeszédet mond: Feldmayer Péter, a Magyar Zsidó Hitközösségek elnöke és dr. Könözsy László polgármester. Közreműködik: a Petőfi Sándor Általános Iskola énekkara és Kuhn Tamás, a Hell-színpad versmondója. TÖBB MINT ÖTSZÁZ ESZTERGOMI ÉS KÖRNYÉKBELI ZSIDÓ POLGÁRTÁRSUNK EMLÉKÉRE, AKIKET 1944 MÁJUS 11-ÉN ÉS 12-ÉN GYŰJTÖTTEK ÖSSZE, JÚNIUS 5-ÉN ÉS 6-ÁN HURCOLTAK EL NÁCI HALÁLTÁBOROKBA. * ÖRÖK FÁJDALOMMAL, A MEGBÉKÉLÉS REMÉNYÉBEN ESZTERGOM VÁROS POLGÁRAI 1995. MÁJUS 12-ÉN. Védnökök: dr. Kovács György Zoltán, a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés elnöke és Havas Miklós, a MTESZ országos elnöke Támogatók: Áfész Esztergom, Dolgos László vállalkozó, Gördülő Kövek Bt., Hévíz Éllerem, Ivax Kit., Koinonia Alapítvány, Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat, Malév, Mol Rt., Molnár Ferenc vállalkozó, Németh Bt., Reiner Tibor vállalkozó, Rozgonyiné Bt., Rusz Péter vállalkozó, Sárik Ferenc vállalkozó. Szalma Csárda, Tóth Tamás vállalkozó. Tedisz, Trend kft., Uniker. Május 13-án, szombaton, 16 órakor a Városi Zenede földszinti előadótermében rendezik meg a tanév utolsó nagyszabású növendékhangversenyét. Ez a koncert rendhagyónak mondható, egyrészt azért, mert az iskola szülői munkaközösségének kezdeményezése nyomán és szervezésé ben kerül sorra, - másrészt azért, mert a diákok ezúttal tanáraikkal együtt lépnek fel. A hangversenyen a Zenede szinte mindegyik tanszaka bemutatkozik, sokszínű, igen gazdag zenei repertoárt szólaltatva meg, többek között Telemann, Vivaldi, Haydn, Mozart, Beethoven, Brahms, Ovorak, Ibert, Lendvay, Kocsár müveiből. Az igen változatosnak ígérkező műsorra minden érdeklődőt szeretettel várnak. A belépés díjtalan.