Esztergom és Vidéke, 1995

1995-04-27 / 17. szám

ESZTERGOM és VIDÉKE Érdekeink - értékeink 3 Martsa Istvánná S a Balassa ] Martsa Istvánná Szűcs Ilona festő- és éremművész jól ismert az esztergomiak körében. (Azért is, mert férjének két szobra áll városunk közterein; sógora Martsa Alajos pedig az esztergomi városi könyvtár igazgatója és a helyi kulturális élet kiemelkedő szervező egyénisége volt.) A művésznő szívéhez is nagyon közel áll városunk, ezért kívánta itt ünne­pelni 70. születésnapját ez év Húsvétján. A Balassa Múzeum örömmel adott helyet ebből az alkalomból a művész eddigi életművét áttekintő kiállításnak, amelyet nagypéntek délután dr. Prokopp Mária művészettörténész ajánlott az érdeklődők figyelmébe. Az első teremben, a falakon, akvarel­lek és rajzok fogadnak; a tárlókban re­mekművű portrék, érmeken: a szellem óriásai, művészek, írók, költők és hősök, továbbá életképek, egy-egy költői gon­dolat művészi megmintázása. Ezeken a 10-13 cm átmérőjű kis bronz plaketteken kivételes jelemábrázoló művészetéről tesz bizonyságot. A felületek érzékeny, lírai formálásán keresztül anyagba tudja sűríteni a nagy egyéniségek legfőbb tö­rekvéseit, és nagy meggyőző erővel, hi­telesen sugározza felénk. A kiállítás katalógusának első oldalán Ferenczy Erzsi ajánló sorait olvashatjuk, amelyben századunk egyik legnagyobb szobrászának, Ferenczy Béni szellemi örökségének nevezi Martsa Istvánt, a leg­kedvesebb barátnak és tanítványnak, aki­nek felesége, Szűcs Ilona ugyancsak igen Bambergiek a tanítóképzőben Április 17-21 között népes küldött­ség érkezett Bambergből a Vitéz János Római Katolikus Tanítóképző Főisko­lára. Prof. dr. Manfréd Haidl profesz­szor és feleségének vezetésével kilenc egyetemi hallgató és az Európa-Union Deutschland 32 fős csoportja alkotta a küldöttséget. A Bambergi Otto-Friedrich Egyetem és a főiskola kapcsolata régebbi keletű. Az esztergomi német szakos hallgatók többször jártak Németországban. E ta­nulmányutukat a Magyarországra ér­kezett szociálpedagógia szakos német hallgatók viszonozták. A vendégeket fogadta dr. Könözsy László polgármester, Gárdái Zoltán fő­igazgató, dr. Magyar György főigazga­tó-helyettes, Homor Lajos főigazgató­helyettes és dr. Gyaraki F. Frigyes fő­iskolai tanár. Az „Esztergom-nap" keretében, „A család problémáinak szerepe a szociá­lis munkában" címmel Haidl pro­fesszor nagysikerű előadást tartott a fő­iskolán, majd megismerkedtek a neve­léstudományi tanszék oktatóival és hallgatóival. Látogatást tettek a Gya­ics Ilona kiállítása úzeumban közel áll hozzá, és „szíve meleg szere­tetével" ajánlja a közönség figyelmébe képeit és érmeit. Szűcs Ilona ennek a ki­vételes emberpárnak, Ferenczy Béninek és feleségének állít emléket a Béni és Erzsi feliratú plaketten. A második, nagyobb teremben olaj és pasztell képeket látunk, köztük kiváló portrékat Martsa Alajosról és Martsa Ist­vánról. A nagyteremben további portrék sora­koznak, valamint táj- és városképek: Szűcs Ilona művészetének másik kedvelt témaköréből. Ez utóbbiak is voltaképpen arcképek: az alkotó lelkének lírai portréi. korló iskolában, s szociális intézmé­nyekben jártak. Kirándultak a Vaska­puba és városunkkal is megismerked­tek. Zenei csemege gyanánt a Monte­verdi kórus muzsikájában gyönyör­ködhettek. A „Német nemzetiségi nap" során Csolnokra és Pilisvörösvárra látogat­tak el. Mindkét helyen a polgármesteri Testérvárosi kapcsolat hivatalt és az iskolát keresték fel. A „Budapest-nap" városnézéssel, múzeumok látogatásával és Dunaka­nyar-beli utazással telt el. A bambergi csoport péntek reggel megelégedve utazott el. Máltai hírek Új színfolt az Esztergom és Ehingen testvérvárosi kapcsolat palettáján. Testvérvárosunkban, Ehingenben március 11-én 164 fővel alakult meg a Máltai Szeretetszolgálat helyi csoport­ja. A csoport vezetői a múlt év folya­mán többször jártak Esztergomban. Ekkor közösen felmérést készítettünk Örölük, hogy újból Esztergomba jöhetek - mondta Váli Dezső festőművész. Április 5-től láthatók Váli Dezső festő­művész képei a Duna Múzeumban. A ki­állítás megnyitóján megkérdeztem Váli Dezsőt, hogy milyen emlékek fűzik őt Esztergomhoz: „Még főiskolás korom­ban voltam itt néhány hétig, akkor ké­szült képeim egyike az Esztergomi udvar, amely ezen a tárlaton is látható. Most meghívást kaptam, hogy nyáron Eszter­gomban dolgozzak. Örülök, hogy újból hosszabb időre jöhetek Esztergomba, eb­be a gyönyörű és alkotásra ihlető város­ba." Remélhetőleg Váli Dezső újabb esz­tergomi képeit szintén láthatjuk majd, egy következő kiállításán. A mostani má­jus 4-ig még megtekinthető! A Körzeti TV vendége Április 24-én az esztergomi Körzeti TV műsorában az ismert író, Nemere Ist­ván új oldalról mutatkozott be a tévéné­zőknek. „Firtató" című műsorában, ripor­terként kérdezte vendégét, dr. Sztrapéik Ferencet, a 24 Óra című Komárom-Ész ­tergom megyei napilap nemrég kineve­zett főszerkesztőjét. A 24 Órának 30 ezer előfizetője van, ezért lényegesnek tartja, hogy lehetőleg a megye minden településéről minél több hír, információ jelenjen meg. A riporterként is kiválónak bizonyult Nemere István következő vendége május 8-án, 18 órakor Bányai Mátyás tanár lesz. Muzslai Zsitva Ágnes a városunkban működő szociális intéz­ményekről. A felmérés alapján gyűjtést szerveztek Elűngenben, melynek ered­ményeként március 24-én egy teherau­tónyi adomány érkezett. Az adomány értéke mintegy 20.000,-DM. (Tartal­ma: hordozható EKG - berendezés, kötszer, egyszer használatos injekciós tű és fecskendő, 120 garnitúra ágyne­mű, paplan, párna, kézi műszerek, mű­tős lámpák, gyógyszer, tápszer, ruha­nemű, TV-készülék, 8 db tolókocsi, ba­bakocsi, mozgatható betegágy, játék.) Az adományok nagy részét a kórház, az Egészségügyi Gyermekotthon és a Pszichiátriai Öregek Otthona kapta. A tápszert a gyermekorvosok fogjak ki­osztani a rászorult újszülötteknek és kisgyerekeknek. Az ,Ehingeni Máltaiak" látva intéz­ményeink nehéz anyagi körülményeit, továbbra is szeretnék azokat termé­szetbeli adományokkal segíteni. Ez­úton köszönjük az Ehingeni Máltai csoport lelkes, fáradtságot nem kímélő folyamatos támogatását. Nemeskéry Edvinné a Magyar Máltai Szeretetszolgálat esztergomi csoportjának vezetője Lapunk 14. és 15. számában tudó­sítottunk az Országos Tudományos Diákkörök Társadalomtudományok Szekciójának XXII. konferenciájáról. Ezen egy esztergomi hallgató is ki­emelt első díjat nyert. Arra kértük, mutatkozzék be. - Schmöltz Margit vagyok, Esz­tergomban születtem. Négyéves ko­romig Tát-Kertvárosban éltem a szü­leimmel, akkor költöztünk Székesfe­hérvárra. Ott végeztem az általános iskolát és a gimnáziumot. 1991-től vagyok a Vitéz János Római Katoli­kus Tanítóképző Főiskola hallgatója. Az idén fogok államvizsgázni taní­tói-művelődésszervező (könyvtái­könyvterjesztő) szakon. Az első há­rom évben elvégeztem az újságírói fakultációt is. Két évvel ezelőtt első helyezést értem el az Országos Tudo­mányos Diákköri Konferencia Társa­dalomtudományi Szekciójának mű­velődéstörténet és- elmélet alszckci­ójában. Kutatásaimat tovább folytat­tam. Egy pályázat révén munkámhoz elnyertem a Pro Renovanda H.C. Alapítvány támogatását. - Hogyan készítte dolgozatát, ki segítette munkáját, s kik bírálták? - Levéltárakban, könyvtárakban gyűjtöttem össze újabb dolgozatom Grétsy tanár úr Esztergomban Nem mindennapi vendég érkezett a ta­nítóképző főiskolára. Április 21-én, pénteken Grétsy László nyelvészprofesszor az ifjúság nyelvéről tartott előadást. A magyar köznyelv egyik legjelentősebb cso­portnyelvéről, melyben a legtöbb új szó képződik. De nem tévesztendő össze a tolvajnyelvvel, hiszen abban a durva szavak jelentése és használa­ta más célú. Az ifjúság nyelvében sajnos elszaporodtak a durva, trágár szavak, kifejezések és mint a profesz­szor úr mondta: „akinek a nyelvében a durvaság uralkodik, annak a gon­dolkodása is előbb-utóbb olyanná válik." Végül Karinthy szavaival zárta előadását: „Szólj, s ki vagy, elmon­dom!" Nagy István * A Nyelvünkben élünk című anya­nyelvi és kommunikációs verseny megyei fordulóját április 19-én ren­dezték meg Dorogon, a Zrínyi Ilona Általános Iskolában. A 14 évesek korosztályában esztergomi siker szü­letett: Karácsony Zita a Szent István gimnázium tanulója lett az első, s így ő fogja képviselni megyénket az or­szágos vetélkedésen. * A Föld napja a Gyakorlóban Április 21-én - a Föld napja ren­dezvénysorozathoz kapcsolódóan gyakorlós diákok szállták meg a vá­rost. Elsőként Esztergom légszeny­nyezettségére voltak kíváncsiak. A legforgalmasabb pontokon gépjár­műszámlálást végeztek. Az arra já­rók kezébe pedig Együtt a környeze­tért! című szórólapokat adtak. Az útra induló diákokat reggel Si­pos Imréné igazgató köszöntötte. Ez­után fakultatív programok következ­tek. Szerepelt közöttük vízsodrás­mérés papírhajókkal, természetvé­delmi témájú rajzkiállítás, Suzuki-lá­togatás, virágkötészeti foglalkozás, szélkerék-bemutató, kisállat-bem u­tató, saláta bár, tini kozmetika, geo­lógiai körséta, sportvetélkedő, Min­dent vagy semmit - szellemi vetélke­dő, póló-osztás... A tanítók-tanárok anyagát, amely két szakértő oppo­nens és a zsűri bírálata alapján ismét az első helyen végzett, ugyanebben a szekcióban. A Fáy András Alapít­vány 50.000 forintos kiemelt első dí­ját a Magyar Tudományos Akadémi­án vehetem majd át júniusban. Kon­zulens tanárom Abai Ilona főiskolai adjunktus volt, ő ismertetett meg a tudományos kutatás módszertanával, tőle tanultam meg, hogy a könyvtári­levéltári munka legalább olyan érde­kes - ha nem érdekesebb - mint egy jó film, vagy egy izgalmas politikai esemény. - Mi a dolgozata címe, témaköre, hogy folytatja tovább? - A dolgozatom címe: „Gyógyítók és lódítok", és a székesfehérvári egészségápolás történetével foglal­kozik a kezdetektől a Lujza Szanató­rium alapításáig (1913). Időrendbe foglalva írok mindazokról, akik a gyógyításra adták a fejüket, akár ér­tettek hozzá, akár nem. Doktorok, felcserek, bábák, boszorkányok, pa­tikusok, fürdősök, vándor fogorvo­sok... szerepelnek dolgozatomban, írok a járványokról, a városi elöljá­rók intézkedéseiről, és arról, hogyan illeszkedtek a fehérvéri események a magyarországi és az európai művelő­úgyszintén igazi gazdái voltak a nap­nak. * József Attila Napok Április 20-21-én a József Attila is­kolában diáknapokat tartottak. A ren­dezvénysorozat szerdán az iskolai kórus hangversenyével kezdődött. Vezényelt Vereckei Attila. Csütörtö­kön matematika és helyesírási ver­seny, történelmi vetélkedő, számító­gépesjáték, Miénk a pódium, gomb­foci verseny, Englisch klub, fodrász­verseny és műveltségi vetélkedő kö­vettek egymást. Délután a helytörisek, Meggyes Miklósné vezetésével, kiselőadás­sorozatot tartottak, melyben a Mária­Valéria hídról, a kertvárosi hadifo­goly temetőről, a száz éve történt vá­rosegyesítésről, a Szenttamás hegy történetéről hallhattunk igazán érté­kes, tény- és adatgazdag előadásokat - nem általános iskolás fokon. Pénteken Petőfi vetélkedő, amőba verseny, bolhapiac, német vetélkedő, szerencsekerék, számháború és sport vetélkedők szerepeltek a műsorban. Délután a színjátszóké volt a fő­szerep. A Sziporka színjátszó együt­tes Áprily Lajos Álom a vár alatt és Kiss Anna Hírharang című művét mutatta be Pifkóné Zachar Anna be­tanításában; a Maskarások csapata pedig előbb Móra Ferenc Királyok kenyere című művét, majd Ander­sentől A császár új ruháját, végül Zi­linskaite Én vagyok én című darab­ját. E műveket Meggyes Miklósné tanította be. * Diákmüvész-seregszemle Az Országos Diákszínjátszó Fesz­tivál rendezésének jogát, a Hell-szín­pad eddigi eredményeinek elismeré­seként, az idén Esztergom városa nyerte el. A rendezvényre április 30-án és május l-jén a Hell szakközépiskolá­ban kerül sor. A megnyitó 30-án dé­lelőtt 10 órakor lesz, a díjkiosztó gá­lára pedig l-jén az esti órákban kerül sor. A részletes programot a helyi te­levízióban és rádióban tesszük köz­zé. Minden érdeklődőt szeretettel vár a rendezőség! déstörténetbe. Jó példával állt előt­tem Szállási Árpád, aki „Szegény­háztól a kórházig" című könyvében Esztergom orvostörténetével ismer­tette meg olvasóit. Témámat, ha si­kerül, tovább bővítem. Fejér megye egészségápolásának történetét bemutatni legközelebbi terveim közé tartozik. A főiskola el­végzése után szeretnék továbbtanul­ni. Jelentkezési lapomat az ELTE magyar és könyvtár szakjaira adtam be. - Gratulálok és sikeres jövőt kívá­nok! (Pálos) AGyevi Bíró kérdése i ^ Tudós főiskolásunk Schmöltz Margit Sajnos nem volt meglepetés a szá­munkra, hogy a város illetékesei meg­feledkeztek a Vízügyi Múzeumról. Nem firtatjuk, kinek „köszönhetjük" újbóli mellőzésünket, csak ezt most nyíltan jegyezzük meg. Évekkel eze­lőtt került központi pénz valahogyan arra, hogy az esztergomi közgyűjtemé­nyek és a főiskola egységes informáci­ós rendszerbe szerveződjék. A számí­tógépes hálózat létesítésének eredmé­nyeiről a helyi sajtóból értesültünk. Sem a múzeológus és levéltáros kollé­gáknak, sem a városi művelődési tiszt­viselőknek nem jutott az eszébe, sem a szervezés, sem a megvalósítás idején, hogy van itt még egy intézmény... Az Expo '96 elmaradásával szerve­ződő „Vendégségben Magyarorszá­gon" programsorozat helyi egyezteté­séről, a lehetőségek tájékoztatójáról a minap adott hírt az Esztergom és Vidé­ke. Ott volt mindenki, akinek még az Expo idejéből „érvényes-elfogadott" pályázata van - kivéve a Vízügyi Mú­zeumot. (Nem mondható, hogy a Vá­ros nem tud terveinkről, hiszen egyik véleményezője-ajánlója volt...) Ma, 1995. április 24-én a Magyar Rádió közvetít délelőtti műsort Eszter­gomból. A megyei lapból úgy értesül­tünk, hogy meghívják a helyi kulturális intézményeket. Meg is hívták - kivéve a Vízügyi Múzeumot. Múzeumunk jó ideje már évente 8­10-12 kiállítást rendez, szakemberek szerint Esztergomban hiánypótlókat. Nem csak saját magunknak, hanem Esztergomnak is állíttattunk helyre sok millióért barokk palotánkat 1994-ben. Folyamatosan fogadjuk (számunkra természetesen ingyen) a városi és kör­nyéki diákokat múzeumi óráinkon, és az általunk szervezett egyéb programo­kon. Tisztelettel megkérdezzük ezennel: - mit kell még tennünk, hogy a Vá­ros illetékes vezetői és munkatársaik sajátjuknak is érezzék a 15 éve Eszter­gomban székelő országos közgyűjte­ményt? - hol, mikor „bántottuk meg" a Vá­rost, hogy tendenciaként kell tapasz­talnunk nagyvonalú „felettünk elsiklá­sát"? Nem tudjuk, kinek a tiszte a válasza­dás, de reméljük, valaki(k) megvilágo­sít majd bennünket kétségeinkben. Az is lehet, hogy túlértékeljük ma­gunkat - szerepünket Esztergom kultu­rális életében, és ennél sokkal-sokkal jelentéktelenebbek vagyunk. Ha így gondolják, kérjük azt mond­ják ki. Mert kérdéseinkre valaki(k)nek tudnia kell a választ - kivéve a Vízügyi Múzeumot. Kaján Imre múzeumigazgató

Next

/
Oldalképek
Tartalom