Esztergom és Vidéke, 1995

1995-04-20 / 16. szám

Alapítva 1879-ben Újraindult 1986-ban B es VIDEKE 1995. április 20. * POLGÁRI LAP * 16. szám Az „Esztergom és Vidéke" példányonként megvásárolható - a Gran Tours utazási irodában (Széchenyi tér 25.) - az ÁRKÁD Dohányboltban (Rákóczi tér, Árkádos ház) - a Babits Mihály Városi Könyvtárban - a Bánomi lakótelepi totózóban naponta 10-től 17 óráig, szombaton 8,30-tól 12,30-ig. Ára: 23 Ft Kszlergom, liprili: — A prímás adománya. Magyarország hercegprímása, Esztergom bíboros érseke csütörtökön fejedelmi adománynyal ajándékozta meg városunkat. Ötvenezer koronát ajánlott fel az építendő uj kórház céljaira. Tudósításunk a hercegprímás legújabb nemes tettéről a következő : Dr. Mátray Ferenc, kórházi igazgató főorvos mar régebben közbenjárt a hercegprímásnál, hogy nagyobb összeget eszközöljön ki a nagy lelkesedéssel tervezett uj kórház építésére. A prímás csütörtökön titkári hivatala által értesítette Mátrayt és dr. Helc polgármestert, hogy ez ügyben délután 5 órakor kész fogadni a város küldöttségét. A jelzett időben tehát tisztelgett a bíborosnál a polgármester vezetése mellett : Dr. Eöldváry István, Frey Ferenc, dr. Mátray Ferenc, dr. Fehér Gyula, Marosi Ferenc és Brenner József, városi képviselőkből álló deputáció. Dr. Helc előadta az uj kórház építésének tervét, a mostani kórház fogyatkozásait és a város nevében a herceg >nagv szivéhez« fordult emberbaráti tamogatasért. Erre ő eminenciája kijelentette, hogy a költséghez ö t v e nczcr k o r o n a v a i járul hozzá. Kéri tudatni, mikor fognak a tervek véglegesittetni és mikor kezdődik az épités, a mikor az összeg a város rendelkezésére áll. A polgármester az épités megkezdését jövő év tavaszara helyezte kilátásba. Á prímás újból megjegyezte, hogy jövő év elején gondoskodni fog az összegről. A küldöttség a szó szoros értelmében nem tudott szavakat találni hálájának tolmácsolására. A fejedelmi adomány híre villámgyorsan terjedt el a városban és mindenhol hatartalan örömet keltett. A magunk részéről legyen szabad a küldöttség után első kifejezni a város köszönetét. Esztergom bíboros érseke sokáig éljen ! — Az egyesítés. Az egyesült képviselőtestület virilis tagjainak összeállításával megbízott városi bizottság az Esztergomjárási főszolgabíróval együttesen april 23-án d. u. 3 órakor, esetleg 24-én <1. u. 3 órakor tartja meg ülését a polgármester elnöklete alatt. Esztergom és Vidéke. 1895. április 20. VASZARY KOLOS HERCEGPRÍMÁSNAK A KÓRHÁZÉPÍTÉS CÉLJÁRA 1895-BEN TETT FELAJÁNLÁSÁT AZ A KIÁLLÍTÁS IS FELIDÉZI, AMELY A VÁROSEGYESÍTÉS CENTENÁRIUMÁNAK EMLÉKÉVÉBEN AZ INTÉZMÉNY TÖRTÉNETÉNEK DOKUMENTUMAIBÓL ÁPRILIS 27-ÉN CSÜTÖRTÖKÖN 14 ÓRAKOR A MEGYEI LEVÉLTÁRBAN (VÖRÖSMARTY U. 7.) NYÍLIK. MEGNYITÓT MOND: DR. SZÁLLÁSI ÁRPÁD ORVOSTÖRTÉNÉSZ. SZENTGYORGY-NAPI RENDEZVÉNYEK Április 22-én, szombaton Szentgyörgymezei Olvasókör, 18 óra: Gyermekrajz kiállítás Prímás Pince, 20 óra: Rendőr-bál Április 23-án, vasárnap A Balassa Ált. Isk. tornapályája 9 óra: Gyermekprogramok 10 óra: Rendőrségi bemutató 11 óra: Munkakutya-bemutató 14 órától: Szentgyörgy-napi búcsú Április 24-én, hétfőn Városháza, 15 óra: Rendőreink köszöntése, jutalmazása Ünnepi köszöntőt mond: dr. Könözsy László polgármester Dr. Szontagh Csaba orvosiguzgutó: A Kolos kórház jövőjéről A Vaszary Kolos Kórház - névadó-hercegprímásának „fejedelmi adományról" tett nyilatkozatától (1895. április 18.) számítva - most százesztendős. Mai fenntartója a megyei önkormányzat. Az ezerkétszáz alkalmazottat foglalkoztató intézmény az ez évben induló kórházrekonstrukció mellett számíthat a központi „kórházszükítő program" negatív hatásaira is. - Milyen gazdasági körülmények között gyógyítanak ma, és mit hozhat a jövő? - kérdezte meg lapunk dr. Szontagh Csaba orvosigazgatót. - 1995. április 4-én intézményünk összdolgozói munkaértekezletet tartott, amelyet megtisztelt jelenlétével dr. Kovács György Zoltán, a megyei önkormányzat elnöke, Rudlof Tibor főjegyző, dr. Könözsy László, városunk polgármestere, Miskolczy József, Nyergesújfalu polgármestere, dr. Grosschmid Sándor, a megyei Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) főorvosa. Vendégeink közölt még számosan képviselték a helyi és a megyei önkormányzatot, egészségügyi hatóságot, illetve a közéletet. A munkaértekezlet célja a kórház elmúlt évi tevékenységének elemzése volt, mindenekelőtt gazdasági szempontok szerint. A jelenleg érvényes „teljesítményarányos" finanszírozási rendszer hatásait vizsgáltuk és közben kimondva kimondatlanul azokra a várható intézkedésekre gondoltunk, melyek országszerte kórházi ágyak, osztályok, esetleg kórházak megszüntetését is eredményezhetik. A vizsgálódás során nem arra törekedtünk, hogy a jól és rosszabbul gazdálkodó osztályaink között valamilyen „rangsort" állítsunk fel; annál inkább szándékunk volt a felelős figyelem felkeltése. Biztos ugyanis, hogy manapság és a jövőben az egészségügyi ellátásról csak úgy lehet beszélni, hogy annak gazdaságosságát is folyamatosan vizsgálni kell. Ezt a jelenlegi rendszer a kórház egészének teljesítményét méri, amiben viszont az egyes osztályok gazdasági mutatói összegződnek. Véleményem szerint az ún. jól teljesítő osztályok még javíthatnak, a kevésbé jól, vagy éppen veszteséggel működő osztályok pedig kötelesek tevékenységük gazdaságosságát azonnal elemezni és javítani. A kórház vezetésének kötelessége ebben a munkában segítséget adni, ezt a munkát sürgetni, elszámoltatni. További nagyon súlyos kötelességünk a mindenképpen kórház-szűkítŐ központi program olyan esztergomi adaptálása, amely megőrzi intézményünk sokprofilú arculatát. Közérthetőre fordítva: biztosítani akarjuk mindazokat az ellátási lehetőségeket, melyeket előzőleg magunkénak tudtunk. Ehhez a lehető legpontosabban és teljes egyetértésben az Országos Egészségpénztárral - meg kell határozni az alapvető feltételrendszert. Mindenekelőtt a lakosság kórházi ágyszám-szükségletét, lebontva az egyes orvosi szakmákra. A kórházvezetés és az önkormányzat csak ezt követően, a megyei egészségügyről kapott teljes kép birtokában kezdhet el olyan megbeszéléseket, amelyek várhatóan eredményre is vezetnek. Az ehhez nélkülözhetetlen kompromisszumkészség ugyanis csak a helyzet pontos ismeretéből táplálkozhat. Új formákat, új működtetési feltételrendszert kell találni ahhoz, hogy az elkerülhetetlen átalakulás során szándékaink megvalósulhassanak. (KI.) Dr. Szontagh Csaba és dr. Hargitai Mária megyei főorvos Walter Zuber belügyminiszterrel az élen Német képviselők a Városházán Április 16-án, vasárnap délután kettőkor vendégeket fogadtak a Városházán. Németországból, RajnaPfalz tartományból képviselők és családtagjaik érkeztek hozzánk élükön Walter Zuber belügyminiszterrel. A küldöttséget dr. Kovács György Zoltán, a megyegyűlés elnöke, dr. Könözsy László polgármester és feleségeik fogadták. A Rajna-Pfalz és Komárom-Esztergom megye között öt évre visszanyúló önkormányzati kapcsolat él. A felek rendszeres találkozókat rendeznek, mindkét országban. Walter Zuber tartományi belügyminiszter különösen nagy gondot fordít a kapcsolatok szélesítésére. Az elmúlt év tavaszán már több napot töltött megyénkben. Akkor - május 19-én - látogatást tett a polgármesternél, felkereste a Keresztény Múzeumot, s meglátogatta az Esztergomi Evezősök Hajós Egyletének csónakházát, hajózott a Dunán. Szép élményekkel tért haza. Jól érezte magát, és most közvetlen munkatársait is magával hozta: Hanz Jahem Schrade és Kurt Neumann képviselőket, Ernst Walde Görisch polgármestert és másokat. A német vendégek és vendéglátóik a Városházán Dr. Könözsy László polgármester a Városháza udvarán fogadta a vendégeket, kölcsönös ismerkedés után a nagyteremben mondott köszöntőt. Különösen a munkahelyteremtés szándéka és az új üzemek telepítésének óhaja csengett ki szavaiból. Walter Zuber belügyminiszter viszonozta a köszöntőt. Megtisztelő, hogy húsvét vasárnap fogadták őket, ez minden vendégszeretetnél többet jelent. Eljutottak a Hortobágyra, a Balatonra és a fővárosba is. Négy napot töltöttek hazánkban. Arra is utalt, hogy szerződést írt alá Kuncze Gábor belügyminiszterrel - a rendőrség, a határszolgálat és az önkormányzati rendszer erősítése érdekében. Walter Zuber személyes ajándékot adott át dr. Kovács György Zoltánnak és dr. Könözsy Lászlónak: egy-egy bronz érmét, közepén Rajna-Pfalz tartománycímerével, körkörös felirattal: „Ministerium des Inneren und für Sport, Rajna-Pfalz." A népes küldöttség hosszasan elbeszélgetett a megye és a város vezetőivel, érdeklődtek mindennapjaink iránt, körbesétáltak a Városházán és a Széchenyi téren, majd autóbuszukba szálltak és felhajtottak a Várhegyre. Este Komáromba utaztak tovább. (Pálos) A TARTALOMBOL Rendőrségi hírek A képviselők fogadóórái Mire jó a hegyközség? Miről tárgyalnak a képviselők? A kertvárosi pék Rendezvények Gólos hírek Diáksikerek Ünnepi nagymise és orgonakoncert Húsvétvasárnap újra zarándokhelylyé vált a Várhegy. Nemcsak az esztergomiak, hanem a környékbeliek kocsisora is hosszasan kígyózott a főutcán. A parkolóban minden hely elkelt, elsősorban olasz és német rendszámú autóbuszok töltötték meg a teret. Az ünnepi szentmise kezdetét fél tizenegykor a Bazilika zúgó nagyharangja jelezte. Dr. Paskai László bíboros, érsek szentbeszédében Jézus feltámadásáról szólt. Arról, amit a tizenkét apostol hirdetett és arról, amit az utódok is hirdettek. Ezt képviselik ma a keresztény hívek a maguk életével, a maguk szavával, a maguk belső összeszedett lelkületével. Ez a küldetéstudat hozzátartozik húsvét ünnepéhez. Jézus az, akit az Isten az élők és a holtak bírájául rendelt. Minden keresztény ember megkapta azt a küldetést, hogy tanúskodjon Krisztus feltámadása mellett. Tanúskodjunk a feltámadás erejében, hogy minél többen tudják Krisztus titkát felfogni! A főpap szólt az egyház missziós tudatáról, a missziós küldetés erősítéséről. Az elmúlt évi egyházmegyei zsinat is ezt fogalmazta meg itt, Esztergomban. A szentmisét Baróti István karnagy orgonajátéka és a Bazilika Strigonium énekegyüttesének karéneke kísérte. Hándel Messiás című művéből a Halleluja részletet és Bach D-dúr prelúdiumát Baróti István művészi technikával játszotta. O. Messiaen (francia zeneszerző) Elet és halál harca című orgonaművének megszólaltatásában Fodor Péter (zeneakadémiát végzett kispap) hegedűn működött közre. Ressurrection - Feltámadás - című mű ritkán hallott darab Európa templomaiban. Csak a legkiválóbb orgonisták játsszák. Végül az énekkar Liszt Missa Choralis című művét énekelte, szép hangzással. A nagymise szelleme és az orgonakoncert maradandó élményt nyújtott a résztvevőknek. (P)