Esztergom és Vidéke, 1995
1995-03-23 / 12. szám
2 VA ROSNAPL O Tudósít: PÁLOS IMRE VÁROSHÁZI HÍREK A képviselő-testületi ülés programja Dr. Könözsy László Esztergom város képviselő-testületének soron következő ülését március 23-án (csütörtökön) 15 órára a Városháza nagytermébe a következő napirendi pontok tárgyalására hívta össze: 1. Beszámoló a két ülés közötti eseményekről és a lejárt idejű határozatokról. Előterjesztő: dr. Könözsy László polgármester. 2. A népi ülnökök megválasztása. Előterjesztő: dr. Takács Márta jegyző. 3. A távfűtés szolgáltatási díjainak megállapításáról szóló önkormányzati rendelet módosítása. Előterjesztő: dr. Etter Ödön, a Városfejlesztési Bizottság elnöke. 4. Az Esztergomi Rendőrkapitányság beszámolója a város 1994. évi közbiztonsági helyzetéről, a tett és tervezett intézkedésekről, valamint a várható tendenciákról. Előterjesztő: dr. Könözsy László polgármester és dr. Kemenszki István r. alezredes, kapitányságvezető. 5. A Bánomi Óvoda szükségcsoportjának megszűnése. Előterjesztő: Bánhidy László, az Oktatási Bizottság elnöke. 6. A Kolping Szakoktatási Intézet kérelme a normatív támogatásra (szóbeli előterjesztés, minősített többség). Előterjesztő: Bánhidy László OB elnök. 7. Intézmények elhelyezése (67. sz. írásbeli előterjesztés, minősített többség). Előterjesztő: dr. Etter Ödön VfB elnök. 8. Az alapítványi támogatások képviselő-testületi jóváhagyása (63. sz. írásbeli előterjesztés, minősített többség). Előterjesztő: Csernusné Láposi Elza, a Kulturális, Idegenforgalmi és Sport Bizottság elnöke. 9. A Polgármesteri Hivatal Pénzügyi, Költségvetési és Adóügyi Irodájának 1995. évre szóló pénzügyi ellenőrzési terve. Előterjesztő: dr. Berbik István, a Pénzügyi Bizottság elnöke. 10. A Várszínház Alapítvány kuratóriumának új tagjai. Előterjesztő: Csernusné Láposi Elza KISB elnök. 11. Ingatlanhasznosítási ügyek. Előterjesztő: dr. Etter Ödön VfB elnök. * Képviselőink fogadóórái: Március 23. (csütörtök): 16-17 óráig Kertvárosban a Polgármesteri Hivatal Kirendeltségében: Nádai Demeter. Március 24. (péntek): 15-17 óráig az Ister Dom Kft. Béke tér 37/a. első emeleti irodahelyiségében Lengyel Károly; 1617 óráig a Mindszenty iskolában: Bánhidy László, Baranya István, Berényi Vilmos, Juhász Albin, dr. Magyarsóki Ferenc, Németh József. Március 27. (hétfő): 12-16 óráig Pilisszentléleken Minczér Kálmán. Március 28. (kedd): 14 órától a Széchenyi téri ügyvédi irodában dr. Etter Ödön; 17-18 óráig a Technika Háza kistermében Török József. Március 29. (szerda): 18 órától Szentgyörgymezőn, az Olvasókörben dr. Könözsy László. Március 30. (csütörtök): 16-17 óráig Kertvárosban, a Polgármesteri Hivatal Kirendeltségében Graff József. * Még egy hétig vásárolhatók meg az önkormányzati lakások! Még nyolc nap áll azoknak a rendelkezésére, akik kedvezményesen akarják megvásárolni önkormányzati bérlakásukat. Az 1993. évi LXXVn. törvény szerint az önkormányzati bérlakások bérlője, bérlőtársa vételi szándékát 1995. március 31-ig jelentheti be, írásban. Nem mindegyik lakásra vonatkozik a vételi jog - ezekről a Polgármesteri Hivatal Vagyongazdálkodási Irodájában kaphatnak információt a bérlők. Ilyenek: az utolsó öt évben épült lakások, a korszerűsítésre, felújításra, bontásra kijelölt lakások, a műemlék épületben lévő lakások, az elidegenítési tilalommal terhelt lakások, a műteremlakások. A vételi szándék bejelentéséhez a szükséges formanyomtatványt az Ügyfélszolgálati vagy Vagyongazdálkodási Irodán lehet beszerezni. A határidő elmulasztása jogvesztő, igazolásnak helye nincs! régieknek. A Kulturális, Idegenforgalmi és Sport Bizottságnak vele együtt magam is tagja lévén, „közelről" tanúsíthatom: minden iránt érdeklődő, mint a legifjabbak, tettrekész, mint a húszharmincévesek, megfontoltan körültekintő, mint ahogy az idősebb generációkhoz illik. Egyszóval van benne elegendő fiatalos energia az Esztergomért, Kertvárosért vállalt közéleti pályához, sőt ahhoz úgyszintén, hogy közben a saját életkorával is „versenyt" fusson. Mert - ha jól tudom - már 66 esztendős. Arra is „fel vagyok készülve", hogy interjú-alanyomtól mi sem katonai szolgálat idejét, az Esztergom Marógépgyárba jöttem dolgozni. Itt kezdtem el közösségért végzett tevékenységem szakszervezeti aktívaként, majd a forgácsoló I. műhely titkáraként. Ezt az utóbbi feladatot nyolc éven át láttam el. Közben 1955-ben házasságot kötöttem, két leánygyermekünk született, ma már négy unoka is boldogítja családi életünket. 44 évi munka után mentem nyugdíjba. - Eléggé szokatlan, hogy valaki ebben a korban várospolitikai munkára vállalkozik. Vagy van ennek az Ön esetében előzménye? Legutóbbi számunkban ezt a sorozatot Reményi Antal portréjával kezdtük, aki az MSZP helyi listájáról került a városi képviselő-testületbe, miután a 11. választókerületben - Kertvárosban - éppen Nádai Demeter előzte meg. Ö a független jelöltek egyik társulásának („Szövetség Esztergomért") tagjaként indult a tavaly decemberi választáson. Az ellenfelekből azóta munkatársak lettek. Többé nem a politikai küzdőtéren, legfeljebb a közszolgálatban versenyeznek. Ott sem annyira egymással, mint inkább a sok feladathoz képest mindig kevés idővel. Nádai Demeter ráadásul egyike a 12 új képviselőnek, így „ tanulnivalója" is több van, mint a Képviselői portré Nádai Demeter áll távolabb, mint a magamutogatás és nem a „szavak embere". így kérem erre a bemutatkozásra. - 1929-ben Dorogon születtem, édesapám a bányánál dolgozott. 1941ben szüleim az akkori Esztergom-táborban építettek házat, ideköltöztünk. Itt végeztem el a középiskolát is: polgárit a szaléziánusok intézetében. Szakmát a budapesti Csonka János Gépgyárban tanultam, ahol 1948-ban kaptam meg az esztergályos segédlevelet. Miután letöltöttem a kötelező - Főként a szociális érzékenység az, ami mindig is ösztönzött a közösségi, közéleti szerepvállalásra. A gyári szakszervezetben is szociális társadalmi munkát végeztem több éven át, és ugyanezért vállaltam el 21 évvel ezelőtt a kertvárosi római katolikus egyházközség képviselő-testületében a gondnoki tisztséget. A kertvárosi részönkormányzat tagjaként is elsősorban a helyi szociálpolitika feladatainak megoldásában szeretnék eredményes lenni, elérve például azt, hogy a részönkormányzat döntési jogkört kapjon a szociális segélyek helyi elosztásában. Természetesen mint lokálpatriótának, a városrész általános fejlesztése is szívügyem. Jó lenne még sok évet élni egy olyan „Kertvárosban", amelynek képe megfelel a nevének. - Lapunk néhány közleménye is bizonyítja, hogy a városi képviselők jelentősen megemelt juttatásai nem váltottak ki éppen kedvező visszhangot. Önek mi erről a véleménye? - Természetesen nem azért vállaltam ezt a feladatot, hogy akárcsak a legkisebb összegű ellenszolgáltatást is elvárjam érte. Amikor a juttatásokról szóló rendeletet mégis megszavaztam, úgy gondoltam: jó eszközhöz jutok, hogy fontos közcélokat közvetlenül is támogathassak. A juttatás évi összegének egyik fele valóban a felmerülő képviselői költségekre, illetve a megemelkedett személyi jövedelemadómra megy el; másik felét országos és helyi, főként szociális célú alapítványoknak szánom. Az elsők között juttattam adományt szülővárosom, Dorog Kulturális Alapítványának. Ez állította fel a „Megbékélés Napján" azt az emlékművet, amelyen a világháborús áldozatok nevei között a Donnál eltűnt testvérbátyám neve is olvasható. Nagyfalusi Tibor Már nem kell Tatabányára utazni! KAMARAI ÜGYINTÉZÉS ESZTERGOMBAN Az Országgyűlés az 1994. évi XVI. törvényben rendelkezett a gazdasági önkormányzat megalakulásáról, a gazdasági kamarák köztestületi jogáról. Ez a törvény nagy jelentőségű, hiszen a kamarák a világ fejlett országaiban fontos gazdaságfejlesztési, szervezési feladatokat töltenek be. Ez év elejétől működik a KomáromEsztergom Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, mely esztergomi térségi kamaráját is létrehozta. A kamarai rendszer révén megnőtt a vállalkozók, a vállalkozások szerepe, s kedvezőbb keretek között végezhetik üzleti tevékenységüket. - Milyen feladatokat lát el a kamara és miben segíti a vállalkozásokat? Kérdésünkre Engelbrecht József a megyei kamara alelnöke válaszol: - A kamarákat a törvény rendkívül sokrétű feladat ellátására kötelezte: a gazdaság általános érdekeinek érvényesítése, a cégregisztráció, az etikai felügyelet, a vállalkozói infrastruktúra fejlesztése, pénzügyi támogatás, kereskedelemfejlesztés, közigazgatási feladatok, okmányhitelesítés, piacvédelem, szakképzés, továbbképzés, szakmai tanácsadás. Első lépésként a cégregisztrációt kell maradéktalanul megvalósítani. Erről a törvény kimondja: minden vállalkozó és gazdasági társaság kötelezően kamarai - Agrárkamara, Kereskedelmi és Iparkamara, Kézműves Kamara - tag. A tagság a cégjegyzékbe való bejegyzéssel jön létre. Egyéni vállalkozók esetében a kamarai tagság a vállalkozói igazolvány kiadásával valósul meg. Ha tevékenységüket a cégbejegyzést megelőzően kezdték meg (a gazdasági kamarai törvény 1994. év áprilisában lépett hatályba a Szerk.), akkor mielőbb be kell jelentkezniük az illetékes területi gazdasági kamaráknál. Rövidesen tizenhétezer példányban jelenik meg a Kamarai Hírek:, melynek feladata a vállalkozók tájékoztatása. A már működő cégeknél a kamarai bejelentkezéssel visszamenőleges hatállyal létrejön a tagsági viszony. A cégbejegyzést megyénkben két helyen végzik: Esztergomban (Kossuth Lajos utca 13., Uniker irodaház) és Tatabányán. Szeretnénk, ha az esztergomiak és a vidékünkön lakók kihasználnák ezt a lehetőséget. Kossuth utcai kamarai irodánkban kényelmesen elintézhetik ügyeiket, s szakmai-gazdasági információkat szerezhetnek. A gazdasági életben feltétlenül hangsúlyozni akarjuk térségünk jelentőségét. A tagsági díjakból, az egyéb kamarai bevételekből térségünk fejlődéséhez akarunk hozzájárulni. A cégbejegyzés díjai: egyéni vállalkozók: 1.000, jogi személyiség nélküli Engelbrecht József megyei alelnök gazdasági társaságok: 5.000, jogi személyiségű gazdasági társaságok és ezek képviseletei: 10.000 forint. Ez az összeg ebben az évben a tagdíjba is beszámít. A gazdasági szervezetek fontos adataikat kötelesek bejelenteni: cégnév, cím, bankszámlaszám, ügyvezető, törzstőke, a cég profilja. Ez az egyéni vállalkozókra is vonatkozik. Mi a kamara célja? A piaci magatartás tisztességének biztosítása - a vállalkozó és gazdasági szervezetek nyilvántartásával, tevékenységük hiteles jegyzékével, a fogyasztók védelmével; a hiteles térségi gazdasági felmérés, az elemzés, az információs bázis megteremtése; a hazai és a külföldi üzleti közvetítés, piacfeltárás... Kérjük a térség vállalkozóit, vállalkozásait, hogy éljenek a gazdasági kamarák adta lehetőséggel. Hol a bűnözés felső határa? Az elmúlt évben 2533 bűncselekményt követtek el Az Esztergomi Rendőrkapitányság elkészítette az elmúlt év bűnügyi mérlegét, és megállapították, hogy az ismertté vált bűncselekmények száma térségünkben 2533 volt, 12 százalékkal több, mint 1993-ban! A térségi megoszlás: Esztergom (1.413), Pilismarót (410), Nyergesújfalu (263), Lábatlan (195), Tát (93), Döntős (66), Süttő (50), Bajót (31), Mogyorósbánya (12). Dr. Kemenszki István kapitányságvezető: - Több olyan bűneset történt, amely élénken foglalkoztatta a közvéleményt. A Simor János utcai halálos kimenetelű verekedés; a kertvárosi halálos szurkálás; a halállal végződött kerékpárlopási ügy; a pilismaród emberölési kísérlet; a vendéglátók sérelmére elkövetett tizenkilenc rendbeli zsarolás. Már valamennyi ügy a bíróság előtt van. Az összes bűnesetből a vagyon elleni cselekmények aránya a legmagasabb: 85 százalék. A betöréses lopások száma: 985! A betörők leginkább kedvelt helyei a hétvégi házak, az üzletek, a lakások, az intézmények, a hivatalok és az iskolák. Az elkövetők leginkább ajtóbetöréssel, ablakbetöréssel, lakatlefeszítéssel „dolgoznak". Ehhez feszítővasakat. vasszerszámokat használnak. Visznek mindent, amit érnek, de leginkább készpénzt, ékszereket, vagyontárgyakat, háztartási felszerelési tárgyakat, háztartási cikkeket, videotechnikai eszközöket, szeszt, dohányt... A rablások száma is 29-re nőtt. Ebből Esztergomban 23, Nyergesújfalun 3 és a községekben ugyancsak 3. A rablások főleg szórakozóhelyekről erednek, ahol a sértett együtt italozik a későbbi elkövetőkkel. E cselekmények leginkább éjszaka történnek. A zsarolások száma úgyszintén emelkedett, s főleg anyagi követelések behajtására irányul. Az ismertté vált elkövetők száma csökkent, mert egyenként több bűncselekményt követnek el. A zsarolásban a sorozat jelleg kezd eluralkodni, ami roppant veszélyes. A személyi sérüléses balesetek száma ugyancsak nőtt, különösen magas a súlyos sérüléses balesetek száma - 42! További bűncselekmények: szándékos testi sértés (69), magánlaksértés (18), közlekedési baleset (23), ittas vezetés (98), cserbenhagyás (11), garázdaság (13), közokirat-hamisítás (15), okirattal való visszaélés (47), közveszélyes fenyegetés (17), lopás (585), sikkasztás (8), csalás (23), rongálás (36), járművek önkényes eltulajdonítása (72), kifosztás (5). Az erőszakos bűncselekmények száma 167, ez 7 százalékos növekedést jelent. A lakosság közérzete romlott, többen félelmüknek adtak hangot. A rendszerváltás következtében a bűnözés nemcsak nagyságrendjében, de szervezettségében, erőszakosságában is kedvezőtlenül változott, melyre a rendőrség nem volt felkészülve. Nagy erőfeszítést kíván a bűnözési hullám mérséklése. Némi iróniával állapíthatjuk meg, hogy ma az állam és a lakosság együtt „félnek" a bűnözőktől. A lefolytatandó eljárások igen körülményesek, erősen lefogott a rendőri kéz. Igyekszünk eleget tenni a lakosság igényének, hogy minél több rendőrt lássanak a közterületeken. A rendőrség akkor dolgozik jól, ha csökken-a bűnözés, hajavul a megelőzés. A járőreink figyelnek és ha kell, intézkednek! Gazdasági kerekasztal Március 13-án, hétfőn a Technika Házában találkoztak térségünk gazdasági szakemberei. Az érdekérvényesítő, érdekképviseleti, érdekvédelmi, érdekközvetítői és érdekegyeztetői fórumon véleményt mondott: Pászty György (Komárom-Esztergom Megyei Gyáriparosok Szövetsége), Szűcs György (az IPOSZ elnöke), Németh János (a MTESZ esztergomi elnöke). Újvári György (Esztergomi Kereskedelmi és Ipar Kamara), Hűmmel Béla (Nyergesújfalui Ipartestület), Gál Kálmánné (Esztergomi Ipartestület), Varga Ernő (Építőipari Vállalkozók Szövetsége), Engelbrecht József (a Komárom-Esztergom Megyei Kereskedelmi és Ipar Kamara alelnöke). A résztvevők a térség egységes képviseletében állapodtak meg, mindenekelőtt a munkaadók álláspontját kell érvényre juttatniuk. A térség önkormányzataival való együttműködés mellett törtek lándzsát - az ipar és a kereskedelem fejlesztése érdekében. Az egyes térségeknek egyenlő esélyt kell adni, s ez csak összefogás révén lehetséges. E gazdasági szövetség nyitott, minden vállalkozás vagy képviselet csatlakozását szívesen fogadják. A következő kerekasztal témája az Esztergom-Dorog-Nyergesűjfalu térség gazdasági lehetőségeinek elemzése lesz, május 2-án a Technika. Házában. Tüzhír Március 13. - 19. között az Esztergomi Tűzoltóság illetékességi területén öt tűzeset történt. Három esetben kár nélküli gaz ill. avartűzhöz kellett kivonulniuk a tűzoltóknak. A hét második felében az időjárás segített, hogy ne keletkezhessenek szabadtéri tüzek. Epölön egy lakóépület udvarán, eddig ismeretlen okból, szalmakazal és autógumik églek. Az oltást a helyi, illetve a bajnai tűzoltók még az esztergomiak kiérkezése előtt megkezdték. A jelentős távolság miatt a nagy kár megelőzése érdekében nagy szükség van a helyiek segítségére. Esztergomban, a Dobogókői úton egy lakás szobájában keletkezett tűz. Szerencsére csak az ágy és ruhanemű égett, de a nagy koromtól a lakás átmenetileg lakhatatlanná vált. A tüzet a lakók vízzel oltották el, s csak utólag jelezték a tűzoltóságon. FELHÍVÁS! A Hadirokkantak, Hadiözvegyek és Hadiárvák Országos Nemzeti Szövetségének (HONSZ) elnöksége felhívja az érintettek figyelmét, hogy akik még nem tették meg, jelentkezzenek a helyi önkormányzatoknál (a polgármesteri hivatalokban), hogy mint hadigondozottakat vegyék őket nyilvántartásba. Ugyanis ez a feltétele annak, hogy a törvény által biztosított ellátásban, illetve kárpótlás jellegű egyszeri pénzellátásban részesülhessenek. Az Esztergomban és környékén (Dömös, Pilismarót, Tokod, Tát, Nyergesújfalu, Lábatlan, Süttő, Mogyorósbánya, Bajna, Epöl, Nagysáp) élők számára Temesi Károly ad felvilágosítást (Esztergom, Kis-Duna sétány 18.), hétköznap 10-11 óra között, személyesen vagy telefonon (311-976).