Esztergom és Vidéke, 1995

1995-03-23 / 12. szám

2 VA ROSNAPL O Tudósít: PÁLOS IMRE VÁROSHÁZI HÍREK A képviselő-testületi ülés programja Dr. Könözsy László Esztergom város képviselő-testületének soron következő ülését március 23-án (csütörtökön) 15 órára a Városháza nagytermébe a kö­vetkező napirendi pontok tárgyalására hívta össze: 1. Beszámoló a két ülés közötti ese­ményekről és a lejárt idejű határoza­tokról. Előterjesztő: dr. Könözsy Lász­ló polgármester. 2. A népi ülnökök megválasztása. Előterjesztő: dr. Takács Márta jegy­ző. 3. A távfűtés szolgáltatási díjainak megállapításáról szóló önkormányzati rendelet módosítása. Előterjesztő: dr. Etter Ödön, a Városfejlesztési Bizott­ság elnöke. 4. Az Esztergomi Rendőrkapitány­ság beszámolója a város 1994. évi köz­biztonsági helyzetéről, a tett és terve­zett intézkedésekről, valamint a várha­tó tendenciákról. Előterjesztő: dr. Kö­nözsy László polgármester és dr. Ke­menszki István r. alezredes, kapitány­ságvezető. 5. A Bánomi Óvoda szükségcsoport­jának megszűnése. Előterjesztő: Bán­hidy László, az Oktatási Bizottság el­nöke. 6. A Kolping Szakoktatási Intézet kérelme a normatív támogatásra (szó­beli előterjesztés, minősített többség). Előterjesztő: Bánhidy László OB el­nök. 7. Intézmények elhelyezése (67. sz. írásbeli előterjesztés, minősített több­ség). Előterjesztő: dr. Etter Ödön VfB elnök. 8. Az alapítványi támogatások kép­viselő-testületi jóváhagyása (63. sz. írásbeli előterjesztés, minősített több­ség). Előterjesztő: Csernusné Láposi Elza, a Kulturális, Idegenforgalmi és Sport Bizottság elnöke. 9. A Polgármesteri Hivatal Pénz­ügyi, Költségvetési és Adóügyi Irodá­jának 1995. évre szóló pénzügyi ellen­őrzési terve. Előterjesztő: dr. Berbik István, a Pénzügyi Bizottság elnöke. 10. A Várszínház Alapítvány kurató­riumának új tagjai. Előterjesztő: Cser­nusné Láposi Elza KISB elnök. 11. Ingatlanhasznosítási ügyek. Elő­terjesztő: dr. Etter Ödön VfB elnök. * Képviselőink fogadóórái: Március 23. (csütörtök): 16-17 óráig Kertvárosban a Polgármesteri Hivatal Kirendeltségében: Nádai Demeter. Március 24. (péntek): 15-17 óráig az Ister Dom Kft. Béke tér 37/a. első emeleti irodahelyiségében Lengyel Károly; 16­17 óráig a Mindszenty iskolában: Bán­hidy László, Baranya István, Berényi Vilmos, Juhász Albin, dr. Magyarsóki Ferenc, Németh József. Március 27. (hétfő): 12-16 óráig Pilis­szentléleken Minczér Kálmán. Március 28. (kedd): 14 órától a Szé­chenyi téri ügyvédi irodában dr. Etter Ödön; 17-18 óráig a Technika Háza kis­termében Török József. Március 29. (szerda): 18 órától Szent­györgymezőn, az Olvasókörben dr. Kö­nözsy László. Március 30. (csütörtök): 16-17 óráig Kertvárosban, a Polgármesteri Hivatal Kirendeltségében Graff József. * Még egy hétig vásárolhatók meg az önkormányzati lakások! Még nyolc nap áll azoknak a rendel­kezésére, akik kedvezményesen akar­ják megvásárolni önkormányzati bér­lakásukat. Az 1993. évi LXXVn. tör­vény szerint az önkormányzati bérla­kások bérlője, bérlőtársa vételi szándé­kát 1995. március 31-ig jelentheti be, írásban. Nem mindegyik lakásra vo­natkozik a vételi jog - ezekről a Pol­gármesteri Hivatal Vagyongazdálkodá­si Irodájában kaphatnak információt a bérlők. Ilyenek: az utolsó öt évben épült lakások, a korszerűsítésre, felújí­tásra, bontásra kijelölt lakások, a mű­emlék épületben lévő lakások, az elide­genítési tilalommal terhelt lakások, a műteremlakások. A vételi szándék bejelentéséhez a szükséges formanyomtatványt az Ügy­félszolgálati vagy Vagyongazdálkodási Irodán lehet beszerezni. A határidő elmulasztása jogvesztő, igazolásnak helye nincs! régieknek. A Kulturális, Idegenforgal­mi és Sport Bizottságnak vele együtt magam is tagja lévén, „közelről" tanú­síthatom: minden iránt érdeklődő, mint a legifjabbak, tettrekész, mint a húsz­harmincévesek, megfontoltan körülte­kintő, mint ahogy az idősebb generáci­ókhoz illik. Egyszóval van benne ele­gendő fiatalos energia az Esztergo­mért, Kertvárosért vállalt közéleti pá­lyához, sőt ahhoz úgyszintén, hogy köz­ben a saját életkorával is „versenyt" fusson. Mert - ha jól tudom - már 66 esztendős. Arra is „fel vagyok készül­ve", hogy interjú-alanyomtól mi sem katonai szolgálat idejét, az Esztergom Marógépgyárba jöttem dolgozni. Itt kezdtem el közösségért végzett tevé­kenységem szakszervezeti aktívaként, majd a forgácsoló I. műhely titkára­ként. Ezt az utóbbi feladatot nyolc éven át láttam el. Közben 1955-ben há­zasságot kötöttem, két leánygyerme­künk született, ma már négy unoka is boldogítja családi életünket. 44 évi munka után mentem nyugdíjba. - Eléggé szokatlan, hogy valaki eb­ben a korban várospolitikai munkára vállalkozik. Vagy van ennek az Ön ese­tében előzménye? Legutóbbi számunkban ezt a soroza­tot Reményi Antal portréjával kezdtük, aki az MSZP helyi listájáról került a városi képviselő-testületbe, miután a 11. választókerületben - Kertvárosban - éppen Nádai Demeter előzte meg. Ö a független jelöltek egyik társulásának („Szövetség Esztergomért") tagjaként indult a tavaly decemberi választáson. Az ellenfelekből azóta munkatársak lettek. Többé nem a politikai küzdőté­ren, legfeljebb a közszolgálatban ver­senyeznek. Ott sem annyira egymással, mint inkább a sok feladathoz képest mindig kevés idővel. Nádai Demeter ráadásul egyike a 12 új képviselőnek, így „ tanulnivalója" is több van, mint a Képviselői portré Nádai Demeter áll távolabb, mint a magamutogatás és nem a „szavak embere". így kérem er­re a bemutatkozásra. - 1929-ben Dorogon születtem, édesapám a bányánál dolgozott. 1941­ben szüleim az akkori Esztergom-tá­borban építettek házat, ideköltöztünk. Itt végeztem el a középiskolát is: pol­gárit a szaléziánusok intézetében. Szakmát a budapesti Csonka János Gépgyárban tanultam, ahol 1948-ban kaptam meg az esztergályos segédle­velet. Miután letöltöttem a kötelező - Főként a szociális érzékenység az, ami mindig is ösztönzött a közösségi, közéleti szerepvállalásra. A gyári szak­szervezetben is szociális társadalmi munkát végeztem több éven át, és ugyanezért vállaltam el 21 évvel eze­lőtt a kertvárosi római katolikus egy­házközség képviselő-testületében a gondnoki tisztséget. A kertvárosi rész­önkormányzat tagjaként is elsősorban a helyi szociálpolitika feladatainak megoldásában szeretnék eredményes lenni, elérve például azt, hogy a rész­önkormányzat döntési jogkört kapjon a szociális segélyek helyi elosztásában. Természetesen mint lokálpatriótának, a városrész általános fejlesztése is szív­ügyem. Jó lenne még sok évet élni egy olyan „Kertvárosban", amelynek képe megfelel a nevének. - Lapunk néhány közleménye is bi­zonyítja, hogy a városi képviselők je­lentősen megemelt juttatásai nem vál­tottak ki éppen kedvező visszhangot. Önek mi erről a véleménye? - Természetesen nem azért vállaltam ezt a feladatot, hogy akárcsak a legki­sebb összegű ellenszolgáltatást is el­várjam érte. Amikor a juttatásokról szóló rendeletet mégis megszavaztam, úgy gondoltam: jó eszközhöz jutok, hogy fontos közcélokat közvetlenül is támogathassak. A juttatás évi összegé­nek egyik fele valóban a felmerülő képviselői költségekre, illetve a meg­emelkedett személyi jövedelemadómra megy el; másik felét országos és helyi, főként szociális célú alapítványoknak szánom. Az elsők között juttattam ado­mányt szülővárosom, Dorog Kulturális Alapítványának. Ez állította fel a „Megbékélés Napján" azt az emlékmű­vet, amelyen a világháborús áldozatok nevei között a Donnál eltűnt testvérbá­tyám neve is olvasható. Nagyfalusi Tibor Már nem kell Tatabányára utazni! KAMARAI ÜGYINTÉZÉS ESZTERGOMBAN Az Országgyűlés az 1994. évi XVI. törvényben rendelkezett a gazdasági önkormányzat megalakulásáról, a gaz­dasági kamarák köztestületi jogáról. Ez a törvény nagy jelentőségű, hiszen a kamarák a világ fejlett országaiban fontos gazdaságfejlesztési, szervezési feladatokat töltenek be. Ez év elejétől működik a Komárom­Esztergom Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, mely esztergomi térségi kamaráját is létrehozta. A kamarai rendszer révén megnőtt a vállalkozók, a vállalkozások szerepe, s kedvezőbb keretek között végezhetik üzleti tevé­kenységüket. - Milyen feladatokat lát el a kamara és miben segíti a vállalkozásokat? Kérdésünkre Engelbrecht József a megyei kamara alelnöke válaszol: - A kamarákat a törvény rendkívül sokrétű feladat ellátására kötelezte: a gazdaság általános érdekeinek érvé­nyesítése, a cégregisztráció, az etikai felügyelet, a vállalkozói infrastruktúra fejlesztése, pénzügyi támogatás, keres­kedelemfejlesztés, közigazgatási fel­adatok, okmányhitelesítés, piacvéde­lem, szakképzés, továbbképzés, szak­mai tanácsadás. Első lépésként a cég­regisztrációt kell maradéktalanul meg­valósítani. Erről a törvény kimondja: minden vállalkozó és gazdasági társa­ság kötelezően kamarai - Agrárkama­ra, Kereskedelmi és Iparkamara, Kéz­műves Kamara - tag. A tagság a cég­jegyzékbe való bejegyzéssel jön létre. Egyéni vállalkozók esetében a kamarai tagság a vállalkozói igazolvány kiadá­sával valósul meg. Ha tevékenységü­ket a cégbejegyzést megelőzően kezd­ték meg (a gazdasági kamarai törvény 1994. év áprilisában lépett hatályba ­a Szerk.), akkor mielőbb be kell jelent­kezniük az illetékes területi gazdasági kamaráknál. Rövidesen tizenhétezer példányban jelenik meg a Kamarai Hí­rek:, melynek feladata a vállalkozók tá­jékoztatása. A már működő cégeknél a kamarai bejelentkezéssel visszamenőleges ha­tállyal létrejön a tagsági viszony. A cégbejegyzést megyénkben két helyen végzik: Esztergomban (Kos­suth Lajos utca 13., Uniker irodaház) és Tatabányán. Szeretnénk, ha az esz­tergomiak és a vidékünkön lakók ki­használnák ezt a lehetőséget. Kossuth utcai kamarai irodánkban kényelmesen elintézhetik ügyeiket, s szakmai-gaz­dasági információkat szerezhetnek. A gazdasági életben feltétlenül hangsúlyozni akarjuk térségünk jelen­tőségét. A tagsági díjakból, az egyéb kamarai bevételekből térségünk fejlő­déséhez akarunk hozzájárulni. A cégbejegyzés díjai: egyéni vállal­kozók: 1.000, jogi személyiség nélküli Engelbrecht József megyei alelnök gazdasági társaságok: 5.000, jogi sze­mélyiségű gazdasági társaságok és ezek képviseletei: 10.000 forint. Ez az összeg ebben az évben a tagdíjba is beszámít. A gazdasági szervezetek fontos ada­taikat kötelesek bejelenteni: cégnév, cím, bankszámlaszám, ügyvezető, törzstőke, a cég profilja. Ez az egyéni vállalkozókra is vonatkozik. Mi a kamara célja? A piaci magatar­tás tisztességének biztosítása - a vál­lalkozó és gazdasági szervezetek nyil­vántartásával, tevékenységük hiteles jegyzékével, a fogyasztók védelmével; a hiteles térségi gazdasági felmérés, az elemzés, az információs bázis megte­remtése; a hazai és a külföldi üzleti közvetítés, piacfeltárás... Kérjük a térség vállalkozóit, vállal­kozásait, hogy éljenek a gazdasági ka­marák adta lehetőséggel. Hol a bűnözés felső határa? Az elmúlt évben 2533 bűncselekményt követtek el Az Esztergomi Rendőrkapitányság elkészítette az elmúlt év bűnügyi mér­legét, és megállapították, hogy az is­mertté vált bűncselekmények száma térségünkben 2533 volt, 12 százalék­kal több, mint 1993-ban! A térségi megoszlás: Esztergom (1.413), Pilismarót (410), Nyergesújfa­lu (263), Lábatlan (195), Tát (93), Dö­ntős (66), Süttő (50), Bajót (31), Mo­gyorósbánya (12). Dr. Kemenszki István kapitányságve­zető: - Több olyan bűneset történt, amely élénken foglalkoztatta a közvé­leményt. A Simor János utcai halálos kime­netelű verekedés; a kertvárosi halálos szurkálás; a halállal végződött kerék­párlopási ügy; a pilismaród emberölési kísérlet; a vendéglátók sérelmére elkö­vetett tizenkilenc rendbeli zsarolás. Már valamennyi ügy a bíróság előtt van. Az összes bűnesetből a vagyon elle­ni cselekmények aránya a legmaga­sabb: 85 százalék. A betöréses lopások száma: 985! A betörők leginkább ked­velt helyei a hétvégi házak, az üzletek, a lakások, az intézmények, a hivatalok és az iskolák. Az elkövetők leginkább ajtóbetörés­sel, ablakbetöréssel, lakatlefeszítéssel „dolgoznak". Ehhez feszítővasakat. vasszerszámokat használnak. Visznek mindent, amit érnek, de leginkább készpénzt, ékszereket, vagyontárgya­kat, háztartási felszerelési tárgyakat, háztartási cikkeket, videotechnikai eszközöket, szeszt, dohányt... A rablások száma is 29-re nőtt. Eb­ből Esztergomban 23, Nyergesújfalun 3 és a községekben ugyancsak 3. A rablások főleg szórakozóhelyekről erednek, ahol a sértett együtt italozik a későbbi elkövetőkkel. E cselekmények leginkább éjszaka történnek. A zsarolások száma úgyszintén emelkedett, s főleg anyagi követelések behajtására irányul. Az ismertté vált el­követők száma csökkent, mert egyen­ként több bűncselekményt követnek el. A zsarolásban a sorozat jelleg kezd el­uralkodni, ami roppant veszélyes. A személyi sérüléses balesetek szá­ma ugyancsak nőtt, különösen magas a súlyos sérüléses balesetek száma - 42! További bűncselekmények: szándé­kos testi sértés (69), magánlaksértés (18), közlekedési baleset (23), ittas ve­zetés (98), cserbenhagyás (11), garáz­daság (13), közokirat-hamisítás (15), okirattal való visszaélés (47), közve­szélyes fenyegetés (17), lopás (585), sikkasztás (8), csalás (23), rongálás (36), járművek önkényes eltulajdonítá­sa (72), kifosztás (5). Az erőszakos bűncselekmények száma 167, ez 7 szá­zalékos növekedést jelent. A lakosság közérzete romlott, töb­ben félelmüknek adtak hangot. A rend­szerváltás következtében a bűnözés nemcsak nagyságrendjében, de szerve­zettségében, erőszakosságában is ked­vezőtlenül változott, melyre a rendőr­ség nem volt felkészülve. Nagy erőfeszítést kíván a bűnözési hullám mérséklése. Némi iróniával állapíthatjuk meg, hogy ma az állam és a lakosság együtt „félnek" a bűnözőktől. A lefolytatandó eljárások igen körülményesek, erősen lefogott a rendőri kéz. Igyekszünk eleget tenni a lakosság igényének, hogy minél több rendőrt lássanak a közterületeken. A rendőrség akkor dolgozik jól, ha csökken-a bűnözés, hajavul a megelő­zés. A járőreink figyelnek és ha kell, intézkednek! Gazdasági kerekasztal Március 13-án, hétfőn a Technika Házában találkoztak térségünk gazda­sági szakemberei. Az érdekérvényesí­tő, érdekképviseleti, érdekvédelmi, ér­dekközvetítői és érdekegyeztetői fóru­mon véleményt mondott: Pászty György (Komárom-Esztergom Megyei Gyáriparosok Szövetsége), Szűcs György (az IPOSZ elnöke), Németh János (a MTESZ esztergomi elnöke). Újvári György (Esztergomi Kereske­delmi és Ipar Kamara), Hűmmel Béla (Nyergesújfalui Ipartestület), Gál Kál­mánné (Esztergomi Ipartestület), Var­ga Ernő (Építőipari Vállalkozók Szö­vetsége), Engelbrecht József (a Komá­rom-Esztergom Megyei Kereskedelmi és Ipar Kamara alelnöke). A résztvevők a térség egységes kép­viseletében állapodtak meg, mindenek­előtt a munkaadók álláspontját kell ér­vényre juttatniuk. A térség önkormányzataival való együttműködés mellett törtek lándzsát - az ipar és a kereskedelem fejlesztése érdekében. Az egyes térségeknek egyenlő esélyt kell adni, s ez csak összefogás révén lehetséges. E gazdasági szövetség nyi­tott, minden vállalkozás vagy képvise­let csatlakozását szívesen fogadják. A következő kerekasztal témája az Esztergom-Dorog-Nyergesűjfalu tér­ség gazdasági lehetőségeinek elemzése lesz, május 2-án a Technika. Házában. Tüzhír Március 13. - 19. között az Eszter­gomi Tűzoltóság illetékességi terüle­tén öt tűzeset történt. Három esetben kár nélküli gaz ill. avartűzhöz kellett kivonulniuk a tűzoltóknak. A hét má­sodik felében az időjárás segített, hogy ne keletkezhessenek szabadtéri tüzek. Epölön egy lakóépület udvarán, ed­dig ismeretlen okból, szalmakazal és autógumik églek. Az oltást a helyi, il­letve a bajnai tűzoltók még az eszter­gomiak kiérkezése előtt megkezdték. A jelentős távolság miatt a nagy kár meg­előzése érdekében nagy szükség van a helyiek segítségére. Esztergomban, a Dobogókői úton egy lakás szobájában keletkezett tűz. Szerencsére csak az ágy és ruhanemű égett, de a nagy koromtól a lakás átme­netileg lakhatatlanná vált. A tüzet a la­kók vízzel oltották el, s csak utólag jelezték a tűzoltóságon. FELHÍVÁS! A Hadirokkantak, Hadiözvegyek és Hadiárvák Országos Nemzeti Szövetsé­gének (HONSZ) elnöksége felhívja az érintettek figyelmét, hogy akik még nem tették meg, jelentkezzenek a helyi önkormányzatoknál (a polgármesteri hiva­talokban), hogy mint hadigondozottakat vegyék őket nyilvántartásba. Ugyanis ez a feltétele annak, hogy a törvény által biztosított ellátásban, illetve kárpótlás jellegű egyszeri pénzellátásban részesülhessenek. Az Esztergomban és környékén (Dömös, Pilismarót, Tokod, Tát, Nyergesúj­falu, Lábatlan, Süttő, Mogyorósbánya, Bajna, Epöl, Nagysáp) élők számára Temesi Károly ad felvilágosítást (Esztergom, Kis-Duna sétány 18.), hétköznap 10-11 óra között, személyesen vagy telefonon (311-976).

Next

/
Oldalképek
Tartalom