Esztergom és Vidéke, 1995
1995-03-16 / 11. szám
Az „Esztergom és Vidéke" példányonként megvásárolható - a Gran Tours utazási irodában (Széchenyi tér 25.) - az ÁRKÁD Dohányboltban (Rákóczi tér, Árkádos ház) - a Babits Mihály Városi Könyvtárban - a Bánomi lakótelepi totózóban naponta 10-től 17 óráig, szombaton 8,30-tól 12,30-ig. Ára: 23 Ft Alapítva 1879-ben Újraindult 1986-ban ESZTERGOM és VIDÉKE 1995. március 16. * POLGÁRI LAP * 11. szám MÁRCIUS 15. A városegyesítés centenáriumi emlékévében Egyesült SSEL ESZTERGOM. A VÁROSHÁZÁN Március 15-én szerdán reggel 10 órakor a Városháza dísztermében gyülekezett a város apraja-nagyja, hogy méltóképpen köszöntse nemzeti ünnepünket. A megjelenteket, köztük dr. Kovács György Zoltánt, a megyei közgyűlés elnökét, dr. Gedai Istvánt, a Nemzeti Múzeum főigazgatóját, Jan Oravecet, Párkány város polgármesterét, dr. Gaál Endrét, a szeminárium rektorát, dr. Szepesdi Ervin kanonokot dr. Könözsy László polgármester köszöntette. Ezután a Petőfi Sándor Altalános Iskola zenetagozatának énekkara Baloghné Major Éva vezényletével az ünnep szelleméhez illő dalokat adott elő. Dr. Könözsy László ünnepi beszédében polgármester elődeinek történelmi szavait idézte, 1848-ból illetve 1895ből, a négy városrész (Királyi Város, Szentgyörgymező, Víziváros, Szenttamás) egyesülésének évéből. E köszöntővel polgármesterünk egyben a jubileumi emlékévet is meghirdette. (E beszéd legfontosabb rés/ét címoldalunkon közöljük - a Szerkj Ezt követően a Petőfi iskola furulyazenekara Pásztói Tamás vezényletével korhű dalokat szólaltatott meg. Csernusné Láposi Elza bizottsági elnök szólította a város ez évi kitüntetettjeit. Esztergomért emlékplakettet kaptak: Bokros István (Esztergomi Lovasegyesület), Erős Miklós (Helyi Televíziós Egyesület), Horváth Béla ( Vármúzeum), Klányi Sándor (műszaki tanár), Kelemenné Pintér Zsuzsa (Városi Könyvtár), Klotz József (nyugdíjas), Maróti József (testnevelő), Németh Mária (nyugalmazott tanár), Ortutay András (főlevéltáros), Pintér János (szakoktató), Sinkó Gyula (Helyi Televíziós Egyesület), a Szentgyörgymezöi Kertbarátkör, az Esztergomi Tűzoltóparancsnokság. Pro Urbe díjat vett át: Szávai Gyula nyugalmazott postafőfelügyelő; posztumusz díjat kapott : Kollár István fotóművész és Kollár György festőművész. Az ő emléküknek a jelenlévők néma felállással adóztak. Nemzeti lobogónkat és a város zászlaját dr. Amon György alpolgármester és dr. Etter Ödön bizottsági elnök adta át Erős Sándor hajdúnak, valamint Ba lázs Sándor és Zsiga Mihály huszárok nak, hogy azokat az emlékmenet élén a Honvédtemetőbe vigyék. A Városháza előtt a Magyar Honvédség tatai díszegységének katonái méltó tiszteletadással vonták fel a nemzeti lobogót, illetve a város zászlaját, miközben a Városi Zenede fúvószenekara Kriska György vezényletével U Himuszt játszotta. A Vár osháza erkélyén Hámos László, a Hell Szakközépiskola diákja Babits Mihály Petőfi koszorúi című versét szavalta el. Végül az emlékmenet, élükön a szentgyörgymezei lovasokkal a Hon védtemetőbe indult. (S.J.) Az esztergomi Lovas Sportegyesület évről évre közreműködik március 15. helyi hagyományainak ápolásában. Az egyesület két tagja ünnepi ülésünkön is megjelenik. Huszárruhájuk is segít felidézni városunk nevezetes történelmi napját: 1848. március 18-át, amikor ezen a helyen Esztergom "ősgyűlése" példaértékű határozatot hozott, a helyi nemzetőrség megalakításáról. (Még a kormány intézkedése előtt, így az országban alighanem a legelsők egyikeként.) / Mintegy 10 nap alatt 1278-an jelentkeztek a négy - jogilag még különálló - településről: a Királyvárosból, az Érseki Vízivárosból, Szenttamásról és Szentgyörgymezőről. A nemzet nagy történelmi fordulatának tavaszán az esztergomi városegyesítő akarat első sikere, hogy a négy település nemzetőrsége már együttesen alakulhatott meg. Majdnem fél évszázad kellett ahhoz, hogy városunk sajtó-krónikája, az Esztergom és Vidéke leírhassa: "Végre-valahára megoldatott Esztergom királyi város, Szenttamás, Szentgyörgymező és Víziváros egyesítésének kérdése, és ezzel a régóta vajúdó ügy a biztos megvalósulás stádiumába lépett." 1895. január 23-ai keltezéssel jelent meg a belügyminiszteri rendelet arról, hogy Esztergom szabad királyi város "a vele összeépült községekkel egyesíttessék", mert ezt "a közigazgatása érdekeit határozottan megkívánják."Száz esztendeje, 1895-ben, február 25-én tartotta Esztergom szabad kirá- . ,„ . ... lyi város képviselő-testülete első az évi r - Azallandodunah.d ez evben fog e közgyűlését amelynek elején polgár- A nníoármocfürí készülni, valószínű, hogy a Budapestmester-elődöm, dr. Helcz Antal így vá- A POlgai IlieStei! Esztergom d.rekt vasút is ebben az evzolta fel a történelmi nevezetességű év kÖSZÖIltŐbŐl Sí^ejezesrejut,a sok vajudas utan várható eredményeit: "oly müvek fog- "M&MJI1 IUUU1 eepult kaszárnya ez evben fog rendelnak létrehozatni ez évben, melyek vá- , , , , tetes e"? k a t If d f atn 1' ke t, Jelentekeny rosunk jövőjére messze kiható jelenéő- (reSZlet) gyár-telep, ket üveggyár epul Az séggel bírnak. — egyiknek megkezdese, #,a masiknak befejezése ez évre esik. 7' Városunk akkori vezetői és lakosai ennek a biztató jövőképnek a tudatában ünnepelhették meg március idusát. A következő évek, évtizedek pedig bizonyították, hogy a városegyesítés Esztergom polgárosodásában a viszonylag leggyorsabb, legeredményesebb növekedési korszakot nyitotta meg, beleértve szűkebb-tágabb regionális szerepkörének kiteljesedését is. Most, száz év múltán ^a városegyesítés centenáriumi évét igen nehéz gazdasági helyzetben kellett megkezdenünk. Ennek ellenére - elődeinkhöz hasonlóan - én is kiemelhetek eseményeket, amelyek városunk fejlődésében új korszak távlatát ígérik. Új, korszerű gyárak letelepedése, a városiasodást előre vivő közmüvek építése, s nem utolsósorban ilyen fejlesztés a most induló kórház rekonstrukció is. Arra is reményt keltő esélyek mutatkoznak, hogy a száz esztendeje félavatott Duna-híd újjáépítése ügyében ez az év valóban áttörést hozzon. Ebben a tudatban használom fel nemzeti ünnepünk alkalmát, benne a négy ősi városrész összefogásával megalakított 48-as nemzetőrség helytörténeti hagyományait, - hogy a városegyesítés centenáriumi emlékévét meghirdessem. Polgármester-elődöm 1895-ben mondott szavait a régi újság tudósításából idézve, kérem a város polgárait és a képviselőket, "hogy emelt érzülettel, Istenbe vetett bizalommal induljanak az évnek, és legjobb ereje szerint teljesítse mindenki a maga feladatait." Mai ünnepünk legyen a centenáriumi emlékév nyitó eseménye is. A Honvédtemetőben A Városházától induló emlékmenet résztvevői a Kis-Duna-part, illetve az Erzsébet-park érintésével Szentgyörgymezőn keresztül érkeztek meg a Honvédtemetőbe, ahol hideg, csípős szél fújt. A résztvevők először közösen elénekelték a Himnuszt. Az ünnepi beszédet dr. Gedai István, a Nemzeti Múzeum főigazgatója mondta. Megemlékezésében nemcsak a szabadságharc hőseiről szólt, hanem a határainkon kívül élő magyarság sorskérdéseiről is. S Esztergomnak lélekben már az országalapítás ezredik évfordulójára kell készülnie. A résztvevők régi hagyományként a másutt nyugvó esztergomi szabadságharcosokról is megemlékeztek. A kegyelet koszorúit Jan Oravec, dr. Kovács György Zoltán, dr. Könözsy László, dr. Gedai István és Horváth Béla, Koditek Pál és Meszes Balázs (Esztergom Barátainak Egyesülete), a pártok, a társadalmi szervezetek, sportolók, iskolások és a város polgárai helyezték el. Végül a Magyar Honvédség díszegysége Kerekes István hadnagy vezényletével háromszoros díszsortűzzel zárta az ünnepi megemlékezést. Délután négy óra előtt ismét sűrű sorok vonultak a Honvédtemető felé. Amikor dr. Ladocsi Gáspár tábori püspök és kísérete megérkezett az ünnepi szentmisére, a rossz idő ellenére sokaság fogadta. A püspököt dr. Kiss-Rigó László teológiai tanár köszöntötte, aki meleg szavakkal válaszolt a fogadtatásra. A Mindszenty iskola tanulói pedig virágcsokorral kedveskedtek a vendégnek. A tábori mise ünnepélyességét fokozta, hogy az asszisztenciáról tizenkét paptársa gondoskodott. Dr. Ladocsi Gáspár szentbeszédében kiemelte, hogy az emberieghőbb vágya a szabadság. Ugyanúgy szükségünk van rá, mint a jólétre. Kövessük Szent István intelmeit, melyek törvényi szablak. Ezek őriztek meg bennünket ebben a hazában. Ha szabadságot akarunk, akkor iörvényeknek is kell lenniük. Őrizzük meg szívünkben ezt a Szent István-i örökséget! Minden forradalom megtisztulás. Jólét csak megtisztult lelkületű, örömökben gazdag emberek körében lehet. Szükség van az áldozatvállalásra, hogy hazánkban béke legyen. Tanuljunk a történelemből! Erezzük át a hősök iránti elkötelezettséget. Az ő példájuk szívünkben mag legyen, hogy később szárba szökkenhessen. Az ünnepi tábori szentmise a Himnusz és a Boldogasszony anyánk közös eléneklésével zárult. Dr. Ladocsi Gáspár püspök és kísérete imát mondott az obeliszk előtt, majd áldást osztott. A szürkülő temető gyetyafényei között még sokáig beszélgettek a résztvevők. ' (PL)
