Esztergom és Vidéke, 1995

1995-03-09 / 10. szám

ESZTERGOM és VIBEKE POLGÁRI LAP Érdekeink - értékeink 3 Bontják a Geneslich-házat (Bánhidy futó) Lapunk előző számában olvasói levélre válaszoltunk: Újjáépítik a Geneslich-házat! Bánliidy László fotóján jól látható, hogy a műemlékileg védett ház jelentős részét lebontották. A ház régiúj tulajdonosának megbízásából Urbányi Károly építészmérnök készítette el az engedélyezési terveket, és a Török Ignác utcai támfal helyreállítási munkálatai, Varga Ernő statikus mérnök tervei alapján, már jócskán előrehaladtak. Mind a korábbi bontási munkálatokat, mind a támfal- és házépítési munkákat a Stabil Építő, Tervező és Kereskedelmi Kft. végzi. A tervezett új épület utcai szárnya irodákat tartalmaz, az udvarból két lakás nyílik. Az utcai homlokzatot az eredeti, 1890-es állapot szerint állítják vissza. Az épületszobrászati díszeket a bontás során megóvták, azokat visszaépítik. Az újjáépítés homlokzati terve (L'rbányi-terv) Lehetne sorolni, mi minden van már vidéki magyar kisvárosokban ami nincs Esztergomban. És nem azért nincs, mert a lakosság nem szeretné, hogy legyen. Mások nem akarják, nem hagyják. így jártunk részben a médiákkal is. Vannak és mégsincsenek igazán. De meddig? Televíziónk hetente kétszer mosolyog ránk a képernyőről, csak kétszer. A lap, amelynek hasábjain most ezt a cikket olvassák, hosszú kínlódás után merész előremeneküléssel már hetente egyszer szól a város és környéke lakóihoz. (Száz évvel ezelőtt napilapként is megélt a mainál jóval kisebb városban...) A legfelháborítóbb az, ami a rádióval történik. A jelek szerint senkinek sem érdeke, hogy tovább működjön (a hallgatókon kívül). Hamis hírek terjednek róla - hogy „az önkormányzat, a város tulajdona", az pénzeli, vagy hogy „gazdag magánszemélyek állnak mögötte." A valóság ezzel szemben az, hogy tízenegynéhány ember összefogásából, hihetetlen küzdelmek árán született és él még ma is. Pénz nincs: kezdettől máig az ott dolgozók nem kaptak egyetlen fillér bért sem. Családanyák, munkanélküliek, diákok és mások, régi kifejezéssel élve, társadalmi munkában áldoznak rá életükből hetente pár napot de van, aki minden áldott napját. A kazettákat, lemezeket saját pénzükön veszik, ha riportra mennek, költségefele Párkányra és tág környezetére esik, az itthoni fele pedig a legújabb jelzések szerint eléri Észak-Budát és a valamikori dorogi járás szinte összes faluját. Sok ezer hallgatóról van hát szó. Ezzel szemben vannak intézmények, amelyek reklám ízű híreiket „közérdekűnek" akarják feltüntetni, hogy ingyen hirdethessék magukat. Nem értik, hogy a helyi médiák megEz sem kell Esztergomnak? iket senki sem téríti. De legalább látnák a jószándekot! Ám hiába kilincselnek a lehetséges szponzoroknál, az esztergomi vállalkozóknál, hiába kérik: hirdessenek a rádióban, ahol nevetségesen alacsony díj fejében tehetnék azt. Nem, nem és nem. Pedig a butikosok, boltosok, kereskedők, szolgáltatók annyian vannak, hogy egymást tapossák. Több vevőre, ügyfélre lenne szükségük. Pedig a hatókör egyik halnak hirdetések nélkül. Ez nem állami rádiózás, nem állami lapkiadás, nem a nagy országos költségvetés fizeti az itteni tévét. Nem értik, hogy az újság előállítása többe kerül, mint amennyiért eladják, hogy a kábeltévé pénz nélkül örökké csak más tévék bugyuta filmjeit fogja vetíteni. Hogy a rádiósok vegetálnak pénz nélkül. A helyi képviselők többsége a költségvetés megszavazásakor nemcsak érzéketlenségét bizonyította be. Azt galmi érték nyolcvan százalékára csökkent, továbbá kétéves részletfizetési módot fogadtak el a képviselők. A távfűtés díja egyelőre nem változik A Komtávhő Rt. díjmódosítási kérelemmel fordult az önkormányzathoz. Az ügyet a Városfejlesztési Bizottság, valamint Pénzügyi Bizottság közösen tárgyalta meg, és az előterjesztőtől takarékossági lépéseket kért. A jelenlegi terv szerint az intézmények 16 millióval, a lakosság pedig lakásonként 15 ezer forinttal fizetne többet a hőszolgáltatásért. A széleskörű lakossági elégedetlenség, valamint képviselői tiltakozás miatt egyelőre nem fogadták el a távfűtés díjának felemelését. Pilisszentlélek ivóvízellátását is az Észak-Dunántúli Vízmű Rt. biztosítja, 1995 március 2. a térítési díj március elsejétől köbméterenként 84 forint. Júliusban megszűnik a Bottyán kollégium Az önkormányzati kollégiumok kihasználtsága évről évre csökken. A három kollégiumban 273 diák lakik, s 279 férőhely üres. A Kőrösy kollégium és a szakmunkásképző kollégiuma erre a célra épült, négyágyas szobákkal, társalgóval, tanulóhelyiségekkel. A Bottyán kollégium 8-10 személyes szobái, mellékhelyiségei nem erre a célra valók. Ennek az utóbbinak a megszűntetése racionális megoldás. A tanulók férőhely-átalakítás nélkül helyezhetők át a másik kettőbe. A képviselő-testület hozzájárult a Bottyán kollégium megszüntetéséhez. Július 15-től az épület visszakerül az önkormányzathoz. Az átszervezés intézkedési tervét elfogadták. Szeptembertől az érintett 140 bottyános diákot a másik két kollégiumban helyezik el. (Az intézkedési tervre visszatérünk a Szerk.) Esztergom Város Angyalkert Óvodája elnevezést kapta a korábbi 4. számú (Budai Nagy Antal utcai) óvoda. És módosították a Montágh Imre Általános Iskola és Speciális Szakiskola alapító oklevelet is. Millecentenáriumi Bizottság A Kulturális, Idegenforgalmi és Sport Bizottság javaslatára megszűnt a korábbi Világkiállítási Bizottság. Az új rendezvények előkészítésére, szervezésére a testület Millecentenáriumi Bizottságot hozott létre. Tagjai: dr. Könözsy László (elnök), dr. Haller Zoltán országgyűlési képviselő, dr. Gedai Zoltán, a Nemzeti Múzeum igazgatója, dr. Varga Győző képviselő, Horváth Béla múzeumigazgató, dr. Horváth István múzeumigazgató, Engelbrecht József, a Kereskedelmi és Ipar Kamara elnöke, Cséfalvai Pál múzeumigazgató, Koditek Pál idegenforgalmi igazgató. Szűcs György Iposz-elnök. A bizottság 1996. december 31-ig működik. Az országos programokat a Kormány tárcaközi bizottsága koordinálja, és másfél milliárd forint alappal rendelkezik. A bizottság feladata a kapcsolatteremtés és az esztergomi rendezvényekre vonatkozó pályázatok elkészítése. A képviselő-testület elfogadta a Gran Tours utazási iroda által készített pályázatot, melynek témája Szent István és Bajor Gizella házasságkötése ezredik évfordulójának megünneplése. Az 1995. augusztus 19-20-i rendezvényekre a szükséges pénzügyi fedezetet biztosítják. (A nemzetközi program ismertetésére visszatérünk a Szerk.) Esztergom utcanév-listája és térképe a szamárhegyi Árvahegyi úttal egészül ki. Az önkormányzat támogat ja az Esztergom és Vidékét Lapunk főszerkesztőjének, szerkesztő bizottságának és kiadójának megbízatása április végén lejár. A képviselő-testület köszönetét fejezte ki az eddig végzett munkáért - és továbbra is magáénak tekinti a polgári lapot. Az 1995. évi költségvetésben a lap működtetésére egymillió forintot tervezeti. A lap tiszteletdíjas főszerkesztői állását meghirdetik. A beérkezett pályázatok elbírálására kilenc tagú bizottság alakult, elnöke dr. Ámon György alpolgármester. A szerkesztőbizottság nevében Bencze Cs. Attila elnök szólt a hét év során „jó szívvel" teljesített újságírói-kiadói közszolgálatról és dr. Könözsy László polgármesterrel cs a képviselőkkel kialakult munkakapcsolatról. „Esztergomért" emlékplakett és Pro Urbe kitüntetések A Kulturális, Idegenforgalmi és Sport Bizottság előterjesztése alapján, nemzeti ünnepünkön kitüntetésekje kerül sor. „Esztergomért" emlékplakettet kapnak: Esztergomi Tűzoltóparancsnokság, Szentgyörgymezői Kertbarátkör, Balassa iskola, Erős Miklós, Sinkó Gyula, Ortutay András, Klotz József, Horváth Béla, Klányi Sándor, Pintér János, Németh Mária, Maróti József, Kelemenné Pintér Zsuzsa. Pro Urbe kitüntetést adományozott a testület: Szávai Gyulának, valamint - posztumusz - kitüntetést Kollár Györgynek és Kollár Istvánnak. Vagyonértékesítések A képviselők zárt ülésen vagyonértékesítési témákat tárgyaltak, önkormányzati telek-eladást, terület eladást közútból, közterületből vételt, műemlékvédettségű lakásértékesítést, a lakáshasználók bérleti jogát... Az Egészségügyi és Szociális Bizottság lakásvásárlás- és építés támogatási javaslatát egy későbbi ülésen tárgyalják. A képviselő-testület több mint hat órán át tartó ülése dr. Könözsy László polgármester zárszavával ért véget * A költségvetéssel kapcsolatos képviselői és szakszervezeti különvéleményt következő számunkban közöljük. Szívesen adunk teret olvasói hozzászólásoknak is, ahogy most Nemere István gondolatainak. is, hogy előzőleg cl sem olvasta a rádiósok előterjesztését, nem ismerték indokaikat, nem érezték szükségesnek a helyi rádiózást. Persze tudjuk, tartalékolni kell a mind kevesebb pénzt. A szerte suttogott építési korrupciós ügyekből hamarosan drága és vesztes perek lesznek, például. Ám ami most történt, az árulkodó jel. Talán mégsem választottuk jól a képviselőinket? Furcsán rangsorolták ugyanis a helyi médiákat. Annak, amely hetente kétszer jelentkezik, adtak pénzt. Anniik, amely hetente egyszer, az is kapott egy milliót (nem elég). Ám annak, amely a hét minden napján tizenkét órán át sugározza műsorát az éterbe - hirdetve itthon és külföldön, hogy létezik Esztergom - nevetséges kicsiny összeggel szúrták ki a szemét. Amelyből még az eddigi adósságait sem fizetheti ki. Talán ezt nevezik helyi hírközlési politikának? N.I. EMLÉKKÖNYV Az 1994-es évben több városban Holocaust-konferencia keretében emlékeztek az ötven évvel ezelőtti borzalmakra, hatszázezer vidéki magyar zsidó deportálására. A konferenciák előadásaiból emlékkönyv készült. A szerzők között találjuk Ferge Zsuzsa szociológust, Tilkovszky Lóránt történészt, Kis György jezsuita atyát, hogy csak néhány nevet említsünk, a teljesség igénye nélkül. A kötetet eredeti iratok és fényképek közlése gazdagítja. Közöttük jelentős számban jelent meg anyag a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltárában őrzött iratokból is. A kiadvány megvásárolható a Gran Tours Utazási Irodában és a Városi Könyvtárban. Terveink szerint a kötet helytörténeti vonatkozásaira a lapban még visszatérünk. Cs.E. MOHI ELLEN Március 10: én (pénteken) 17 órakor Dorogon, a Közösségi Házban (Fortunává! szemben) Ámon Adrienn, az Energia Kluh szakértője tart előadást a szlovákiai Mohi (Mohoveei) atomerőmű oko/.ta gondokról. Az erőmű biztonsága Esztergom és Dorog városa, a régió környezeti kockádat növekedése szempontjából létfontosságú. Minden érdeklődő, környezetünk iránt felelősséget érző polgártársunkat tisztelettel várja az Esztergomi Környezetkultúra Egyesület és a Dorogi Környezet védü Egyesület! A helyi érdekegyeztetés fórumán Az önkormányzati költségvetés csak a túlélésre elég Március 2-án, csütörtökön délelőtt ülésezett a Helyi Érd ekegyeztető Tanács. A munkaadói és a munkavállalói oldal ezúttal is teljes létszámban megjelent képviselőivel, szakértőivel. Először dr. Könözsy László polgármester ismertette az önkormányzat költségvetési tervezetét. ,A terv kényszer-túlélési lehetőség, amely némely intézménynél komoly gondokat okoz" - sommázott a polgármester. Mindent meg kell tenni, nehogy adósság-spirálba kerüljön a város, mert akkor jön a csődeljárás, és akkor már nem a választott képviselők döntenek, akkor már minden parancsra megy. Az állami segítséggel is számolni lehet, de csak azoknak az önkormányzatoknak, akik kimondottan csak kötelező feladataikat vállalták és beruházásuk sincs. Esztergom nem ebbe a kategóriába tartozik. Időközben új bankszabályozás is született: az önkormányzatok hitelkérelmét 80 százalékig vagyonfedezet terheli, az ingatlanokra jelzálog kerül. Az elkészített költségvetés-tervezet mögött kéthónapi felelősségteljes munka áll. A pénzek ide-oda tologatásának nincs értelme, mert „minden összedől, mint a dominó". Az a lényeges, hogy legyen költségvetés, hogy működhessen a város! - mondta a polgármester. Nagy János vezérigazgató (Uniker Rt.) a Kereskedelmi és Ipar Kamara nevében mondta el sommás véleményét. A rendelkezésre álló bevételek mellett nem fejlődhet a város, ez még a szintentartáshoz is kevés! A munkaadók sokat tesznek a városért, a legkülönfélébb támogatásokat adják. Igen jelentős, több mint kétszáz millió a helyi adóbevétel, s emögött megalapozott termelés, szolgáltatás van. A vállalkozók, a gazdasági társaságok a sportot is támogatják, s ezt saját bevételükből teszik. A kamara kcsz a közigazgatási önkormányzattal a korábbináljobban együttműködni, mert nagyobb pénzbevételek magasabb szintű keresletet is biztosítanak, s ezt itt költik el az emberek a városban. Továbbá bírálta a nem lakás célját szolgáló ingatlanok bérleti rendeletét, mert az „nem vállalkozásbarát", nem biztosítja az egészséges versenyt. Ezért is áll számtalan üzlet üresen, hiszen a bérlet több millióba kerül. Az önkormányzatnak ezen sürgősen változtatni kell! Nagy János a feketegazdaság elleni fellépést is sürgette: ebben is segít a kamara, de a hatósági jogkör a jegyző kezében van! Juhász József (Ipartestület) a feketén végzett építkezésekre hívta fel a figyelmet. S ezáltal a várost is megkárosítják. Újvári György (Kamara) az iparűzési adó beruházási célú felhasználását kérte. A fejlődés csak így indulhat el. Kárpát Csabáné a középiskolai tanárok szakszervezete, Forróné Virág Zsuzsa az alapfokú intézmények pedagógus szakszervezete nevében mondta el véleményét. Dr. Pfeiffer István az Orvosi Kamara, Barla László a munkavállalók üzenetét hozta. Dr. Könözsy László polgármester válaszában az önkormányzat vállalkozásbarát lépéseiről biztosította a fórumot, és ígéretet tett a vagyonrendelet felülvizsgálatára. Végül a költségvetési tervezetet a HÉT mindhárom oldala „igen" szavazattal támogatta.