Esztergom és Vidéke, 1995

1995-11-30 / 48. szám

3 ÉRDEKEINK - ÉRTÉKEINK ESZTERGOM ÉS VIDÉKE 1995. 30-31. SZAM A II. Országos Pasztellbiennáléról Esztergom - 1995 Kár, hogy a hirtelen érkezett tél a tárlatlátogatók kedvét aligha növelheti. Pedig a Balassi Bálint és a Keresztény Múzem kiállítási termeiben nagyobb részt szép anyag látható, ennek a líraibb, érzékenyebb és csendesebb festészeti műfajnak, ismertebb és kevésbé ismert alkotóinak jó részben gyönyörű művei. Emlékezetes, hogy két eszten­dővel ezelőtt a fődíjas Kocsisné Gerencsér Anna művészetének „felfedezése" a tárlat mekkora szenzációja volt, végre egy méltó elismerés a sok évtizedes munkáért, a csendes alkotás eléggé későn érkezett eredményeként. A festőnő körünkben él, a méltánytalanság gyorsan, a család körüli fárasztó munka szívesen feledhető. Kivált­képp ha jó szóval feledtetik, a munkának meggyőző eredménye mutatkozik. Megér­demelt tisztelet, méltó emberi gesztus érintett valakit, ennek pedig két esztendő múltán is szívesen örülünk. Az idei tárlaton hasonló felismerés talán nem született, de ennek az érzékeny, érzelmekkel telített, lírai műfajnak nem kevés kiváló művelőjétől jónéhány figyel­münkre és érdeklődésünkre méltó alkotás látható a két múzeum kiállítási helyiségei­ben. A bőséges sorból nem könnyű kiemelni néhány képet és alkotót, hogy mégis megkísérlem ezt, csupán annak a célnak szolgálatában teszem, hogy érdeklődést kelt­sek a tárlat egésze, a többségében valóban magas színvonalú művek iránt. A legemlékezetesebbek talán a hagyományosabb pasztelltémák alkotóinak lapjai: a fődíjas Mohácsi Sándoré a gyerekek intim világából, Andráskó István, Nagy László, Nemoda Attila, Nimcsevity Anna, Sz. Varga Ágnes, Sipos Zsófia, Tatár Antal, Veress Pál és mások tájképei, a két Bíró Lajos, Bráda Tibor, Fehér László, Szkok Iván, Z. Szabó Zoltán portréi, Hegedűs Julianna, Kissné Tóth Klára, Németh János, Pósa Ede, Vecsési Sándor falusi utcarészletei és más enteriőrjei, Ötvös Zoltán, Debreceni Zsófia csendéletei. A „nature morte", a halott természet megszólal a tájképeken és csend­életeken, a portrékon pedig festőjük ítélete és olykor maga a modell, a folytatást a szemlélőtől várva. Számomra kiemelkedő szépségű a mátészalkai Bíró Lajos Nő macskával című alkotása, Fehér László Barátnők és Fehér váza című műve, ugyanígy Budaházi Tibor, Harmati Zsófia alkotásai is. Van néhány hasonló érdeklődésre méltó kép az elvontabb és enigmatikusabb alkotók művei között is, akik a krétarajz végtelenül változatos színképzésével teremtenek érzékeny hatásokat, bizonyítva a kolorikus értékek és tónusok hangulatkeltő erejét és lehetőségeit. Szikora Tamás, Pintér Sándor, Orosz Csaba, Harmati Zsófia, Oroján István, Budaházi Tibor munkái és jelrendszere kiváltképp ilyenek, Fenyvesi Márta trójai falova, Németh János székely kapuja, Dukov Angel Mitey szoborparkja pedig már-már historikus nosztalgiákat teremtenek, bizonyosságokat ébresztenek, talányokat örök kérdések körül. A felismerésnek és váratlan találkozások sora bőséggel folytatható, nyitott a szemé­lyes ítélkezések lehetősége is. Egy-egy körsétát a kiállítási termekben szívesen aján­lanék. Kedvencekre és ismerősökre, nem kevés szellemi élményre talál a látogató. B.F. FELHÍVÁS Környezetvédő es Emberbarát Egyesület alakult Körlánc Páholy néven november 9-én 17 órakor a Vi­téz János Római Katolikus Tanító* képző Főiskola Gyakorló Általános Iskolájában. Mindazokat várjuk az egyesületbe, akik érzékenyek szű­kebb és tágabb környezetlink problé­máira* ezért szívesen tennének is vá­rosunk, jövőnk, azaz gyermekeink és önmagunk érdekében az egész* ségesebb, emberibb életért, környeze­tért. Alelső összejövetelt december 11­én, 17 órakor tartjuk a Gyakorló A Ua» lános Iskolában, aszigeten.AzegyesS­tet nyitott, minden tenniakarót: szülő­ket, barátokat, kollégákat, fiatalokat és tapasztaltabbakat szeretettel vá­runk. A Körtánc Páholy alapítói Egy forintnyi esélyegyenlőség Avagy miért nem látható Esztergomban mindenütt a Körzeti TV műsora 1995januárjától két TV stúdió működik Esztergomban. Az egyikTV csütörtökönként sugározza önálló adásait és Esztergom TV néven mindenütt látható a városban. A másik TV stúdió hétfőkén! ad önálló műsort, és kizárólag az Aranyhegyi kábeltévé előfizetői láthatják Esztergomban. A Körzeti TV nevéhez méltóan, eljuttatja műsorát a városkörnyéki települések kábelhálózatába. Láthatják Esztergom-Kertvárosban, Kesztölcön, Csolnokon, Táton és Tokodon is, de még Lábatlan és Süttő is beletartozik vonzáskörzetébe. Ám műsora láthatatlan Esztergomban a Bánomi lakótelepen, Szentgyörgymezőn és a Schweidel úton lakók. Hogy miért? Egyszerű a válasz: mert az itt lévő kábeltévé hálózatot működtető cég, a GAMESZ nem kötött szerződést a Körzeti TV-vel a műsor sugárzására. Megkérdez­tem Hatwágner Ferencet, a GAMESZ igazgatóját arról, hogy mikor lesz látható az általuk fenntartott kábelhálózatban is a Körzeti TV műsora. - Nagyon örülnék, ha látható lenne, hiszen ezzel bővíthetnénk előfizetőink számára a műsorválasztékot Sajnos, egyelőre nem tudtunk megegyezni a Körzeti TV vezető­ivel. Mi csak olyan szerződési lehetőséget tudunk ajánlani, amilyent az Esztergomi TV-vel is kötöttünk. A szerződés néhány pontját illetően a Körzeti TV változtatást kíván, arra hivatkozva, hogy az Esztergom TV önkormányzati támogatásban is része­sül, míg a Körzeti TV nem kap ilyen támogatást, és így nem egyenlőek a feltételeik. Remélhetőleg sikerül majd áthidaló megoldást találni a szerződés vitatott pontjait illetően. Megkérdeztem Bihari Antalt, a Körzeti TV stúdióvezetőjét, hogy milyen megoldást lát ebben az ügyben: - Január óta szorgalmazzuk, hogy adásunk az egész városban fogható legyen. Jelenleg műsorunkat Esztergomban kizárólag az Aranyhegyi-kábeltévé előfizetői néz­hetik. Hétfőnként 18 órától önálló műsort sugárzunk, valamint minden este 19 órától az ATV (TV 47) műsorát láthatják nézőink. A Körzeti TV semmilyen önkormányzati támogatásban nem részesül. Ez részben rossz, részben jó. Rossz azért, mert anyagi feltételeink nem azonosak az Esztergom TV-vel, amelyik önkormányzati támogatás­ban részesül. Jó viszont, hogy a Körzeti TV független, politikai szempontból pártsem­leges tud maradni. A függetlenség fenntartásához a lakosság támogatására is szüksé­günk volna. Elég lenne, ha nézőink legalább napi 1 forinttal járulnának hozzá a működésünkhöz. Mintegy jelképesen, a város lakossága segítené egy médium függet­lenségének a megmaradását Ez a lakossági támogatás, úgy érzem elősegítené a GAMESZ által működtetett kábelhálózatba kapcsolódáshoz szükséges szerződés megkötését is. Jelenleg Esztergomon kívül 15 településen látható a Körzeti TV műsora. Nézőszá­munk már túllépte az 50 000 főt. A riporter erre csak annyit tud mondani: sok kicsi sokra megy a közmondás szerint is. Ha nincs önkormányzati támogatás, akkor egy független médiumnak elég (napi) 1 forintnyi támogatás a nézőitől, hogy érezze: van miért és kiért vállalni a függetlenség­gel járó nehézségeket is. Muzslai Zsitva Ágnes Diákhangversenyek Bartók Béla halálának 50. évfordulója tiszteletére megyei zongorahangversenyt rendeznek Tatabányán, december l-jén, pénteken, amelyen városunkat öt zongo­rista képviseli: 1. korcsoportban Gönczi Gabriella (tanára: Kovács Andrea), Tö­rök Katalin (tanára: Táky Imréné); 2. kor­csoportban Deutsch Nóra (tanára: Rózsár Brigitta)-, 3. korcsoportban Táborita Adél (tanára: Kovács Andrea); 4 korcsoport­ban Petróczi Csaba (tanára: Klinda Mag­dolna). A versenyzők számára egy kötelező Bartók mű mellett a többi darab szaba­don választható. Sikeres szereplést kívá­nunk. December 4-én, hétfőn 17.30 órakor tanári hangversenyt rendez a Zenede. A koncertet ezúttal is Hornicsár Tihamér tanár úr szerkeszti, és egészíti ki gondo­latébresztő zeneirodalmi ajánlásokkal. A műsoron Mozart, Corelli, Hándel és más szerzők művei szerepelnek. December 8-án, pénteken 16 órakor kisnövendék hangverseny lesz a Zenedé­ben, amelyen az iskola legjobb előkép­zős, elsős, másodikos és harmadikos ta­nulói adnak koncertet különféle hangsze­reken. Mindkét koncert a Zenede földszinti előadótermében kerül megrendezésre. A belépés díjtalan. Minden érdeklődőt sze­retettel várunk. A Városi Szimfonikusok december 10-én a Dobó aulájában koncerteznek December 10-én, vasárnap 19 órakor a Dobó gimnáziumban a Városi Szimfonikus Zenekar 3. bérletes előadását tartja Reményi Károly vezetésével.A Karácsonyt idéző koncertre Johann Sebastian Bach műveiből válogattak az előadók. Elsőként a szerző hét csemballóra írt versenyműve közül az f-mollt hallgathatják meg Rózsár Brigitta tanárnő tolmácsolásában. Ezek a művek tulajdonképpen concertó formájú zongorada­rabok, ahol a zongoráé a vezető szerep, s a vonósok csak közreműködnek; ellentétben a nagy romantikus versenyművekkel, ahol a zenekar s a szólista egyenlő „ellenfelek". Lényeges megemlíteni, hogy Bachnak meghatározó szerepe volt e műfaj kialakításá­ban, hiszen az első csemballó versenyek hegedű-átiratok voltak, melyeket ő készített. A koncert második részében Bach egyik legnépszerűbb művéből, a Karácsonyi Oratóriumból hallgathatnak részleteket. A darabot 1734 Karácsonyára komponálta a szerző - számos világi kantátájának zenéjét felhasználva - Lipcse két főtemplomának számára. A mű tulajdonképpen hat kantátát fog egybe, amely Karácsony napjától Vízkeresztig hat különböző istentiszteleten hangzott el. Az előadásban közreműköd­nek: Szendrő Júlia (szoprán), Pappné Pohner Hedvig (szoprán), Révész Rita (alt), Ocsovai János (tenor), Farkas Gábor (basszus) - szólisták, a Balassa Bálint Vegyeskar és Reményi József zeneakadémiai hallgató, csemballón. Jegyek a helyszínen kaphatók. Gyermekek üzenete Maintalbói Előző számunkban adtunk hírt Main­tal testvérvárosunk polgárainak gyűjté­séről, melyet a Dörnigheim-városrész ró­mai katolikus Mindenszentek Plébániá­ja, a Mária királynéról elnevezett katoli­kus egyházközsség, valamint a dörnighe­iml evangélikus egyházközösség hívei kezdeményeztek az esztergomi gyermek­ek Javára. (A másfél tonna összsúlyú ado­mány 920 kilogramm ruhaneműből, 440 kg gyermekjátékból, illetve gyermekci­pőkből állt.) Szombaton a Mindszenty József Kato­likus Általános Iskola, a Katolikus Hit­tankör, a Szentgyörgymezei Óvoda és a Gran Tours dolgozói kora reggeltől késő délutánig válogatták szét az adományt, melyet a vámeljárás lefolytatása után hétfő délután vehettek át a címzettek. 'Jusn.düerr; , SudL Itéfzn l*«r u*Cm>UV euoL IUXB JírfwjAacftv In/ MojtAJ/. "UGi*. mftx tfi £uJL? UMT AaJhrn, íuoh, jpmfc ZM&. AcLért faxAtri jttrupjruuM:. Mit JLdxjr. cUüMietaSi.l'&r-fafcii, íf^JUw^, JZasno&t*t jmJL itAjuhjL -ujjtajrrvrrvVn (yjuiajt. ttí&fcofttrv W^Omin, fTCaérT'JvaJÍ l/m t XOTiO VÜLQ Líiú. mmtmidír, iimíl ^ Műiik. Zür yLun JLtAcn in<ÍÍ3. JÍWt-. Wmt- sxJirtiízn J Cfc»fauw Jlt/bi/j ( yrr zJt&rnMlíÁ ^ JUUetTU, , , le Az Esztergomi Vámhivatal munkatársai készségesen segítettek a hivatalos forma­ságok gyors intézésében. Az egyik terjedelmes csomag felbontá­sakor találtunk rá erre a másolatban köz­readott kedves levélre, melyben tizen­négy, konfirmálás előtt álló, harmadikos evangélikus kisgyermek üzen ismeretlen esztergomi társainak. A levélben a gyer­mekek felsorolják az általuk küldött ajándékokat, köztük - az ö szóhasznála­tukban - „gönc"-nek (Klamotten) neve­zett ruhanemüket. Kiderül a levélből az is, hogy a csomagolást követő napon, az iskolában dolgozatírás (Grossdiktat) kö­vetkezik. Az esztergomi gyermekek, felnőttek nevében ezúton is köszönjük a külde­ményt az ajándékozóknak és a szállítók­nak. -kp­Onagy Zoltán Nap 14. Veszedelmes idők Ismeretesek veszedelmes, kevésbé veszedelmes és igen nagyon veszedelmes idők bizonyos magyar népcsoportok vonatkozásában. Itt és most az igen nagyon veszedelmes időkbe érkeztünk annak ellenére, hogy megértünk sok komoly telet, szigorú szénszünetet, jégbordás hófúvást, és néhány gonosz, bajusz­deresítő hajnalt. Nem ránk veszedelem az idő, dehogy. Volt barátainkat, ismerőseink egy rétegét, asszony által elhagyott tavalyelőtti ivócimboráinkat veszélyeztetik a mínuszok. Ók az alkaholisták. Nem elírás. Alkoholista az a borozó, konyakozgató sze­mély, akit - ha időnként belezuhan hetes, ötnapos ájulásába a napi rendszeres mailigandok mellett, és ezt a család (fiai és lányai) hangos szóval veszi zokon, - még megrángat a bűntudat, még szégyenkezik, bánja a pénzt, az eszetlenül elhagyott órákat, mert tudja, egyikből sem maradt számo­latlan mennyiség. Viszont az alkaholista léte, úgy, ahogy van, a borért való küzdelem. Ez az élete. A bor a programadó. Borért fűrészeli a szomszéd fáját, borért ás tavasszal + alamizsna. Ő már nem lakik. Kisfröccs a tető, az ágy, a TV-műsor, a kályha, a resztelt máj krumplival, az asszony, a napilap, a politika, a nagyfiú fizikajegye. Alkaholistának barátja sincs, a barát csak elinná a szigorú önfegyelemmel megkeresett bort. Az alkaholistának szakszövetséges jut esetleg egy-egy akáctus­kó kivételéhez. A munka hatékonysága számára is, miként zsengéit lobogtató szocialista kapitalizmusunkban: alapté­tel. Alkaholistáink nagyobbik fele: korábbi osztálytársaink, munkatársaink, szomszédasszonyunk iszákosság miatt el­hagyott fia, a bolond buszsofőr, apósunk haverja, a kecske­hajkurászó rozoga Lacika, identitása után loholó (megyei) költőóriás, Jimmy, a gyönyörű gyerekek hülye apja - meg­hal. Az alkaholista: meghal. Meg szok halni, mint mindenki, csak előbb. A máj nem bírja a külön alkaholistáknak készí­tett mérgeket. A vegyiüzemben gyártott kannás bort, hami­sított pálinkákat Az alkaholista mája egyébiránt is jajgat meg jajgat. Nem kap lehetőséget arra, hogy tisztuljon sze­gény, hogy néhanap összekapja magát, erőt gyűjtsön a kö­vetkező szörnyűségekre. Hosszabb túra után 120 napra vol­na szüksége szegénynek. 120 nap legkevesebb. Annál csak több lehet, ha az alkaholista élni szeretne még jövő tavasszal is, mert ha nem, öngyilkos szerve - a mája - hisztérikusan felfújja magát, mint a basaharci pulyka, holnap meg zsugo­rodik, mint a menzaadag. Persze az alkaholista nem foglalkozik halállal, élettel, megmaradókkal, elmenőkkel. Ő csak a borral. Egyedül és összetéveszthetetlenül. Ha valaki szüntelen a borral, az nem téved. Nem keveri össze a pálinkával, a sörökkel. Maszek szobafestő és mázoló barátom - példának okáért, - soha össze nem keverte, még véletlenül sem, a napszakokat Reg­gel kiskonyak, szódavasszer, délelőtt tizenegyig kiskonya­kok. Ötven darab. Ötvenegyedik soha. Az ötvenegyedik holnap reggel. Ebéd után átmeneti lágyak és lazák... Három­centes konyak soha. Azután egy infarktus, és nem volt kis­konyak vagy tíz évig. Most mint hallom, rázendített újra. A szakemberek szerint egy alkaholista haláláig alkaholista marad. Lehet tiszta bizonyos ideig, pl. 120 napok, de a harc a szokásokkal, a lelazító szeszekkel, élete végéig elkíséri. A narkós dettó, bár a narkós ma nem anyagunk. (Nem szíve­sen mondom, mondom mégis: egy téli reggelen egy kocs­ma, egy csaposlány, egy rezsó, a rezsón illatozva az év, a tél első forralt bora. A falakban benne a tegnap és tegnape­lőtt elszívott cigaretták szaga, az éjszakai hideg. A betérő az előre felforrósított csészén kezét melengeti, fújogatja a pá­rolgó bort a fűszeres gőz arcát betakarja. Remekül érzi magát Kint hó, mogorva szelek, bent kályha. A csaposlány legyen szőke és jókedvű. A pillanat máshol nem érhető el. Nincs. Máshol nem létezik. Pedig - szokás kérdése, - me­hetne könyvtárba, templomba is akár. Mégsem teszi. Más­féle áhitat után nem kotorász. Ez van. Kinek mi jut.) Tehát. Alkaholistához most érkezett a lehető legveszedel­mesebb idő. Miklós már lépdel, ropogtatja a havat. Szent Karácsony, szeretteink megajándékozásának napja látható a távoli kanyarban. Előkerülnek a pénzek a rejtekhelyekről. Az Ünnep tartalékai. Régi cimboránk, az alkaholista, egyszer csak ott áll mö­göttünk. Kétoldalt megcsókolja orcánkat felköszönt kér egy százast mi zavarunkban átkísérjük a túloldalon lévő lédig boltba, meglepjük egy kanna rossz borral, úgymond, az ünnepekre (+ kanna). Boldog, viszi és rejtegeti. De hová dugja, ha nem lakik, csak van? Legbiztonságosabb helyét a bendőben találja. Derű köl­tözik a szívébe, nem számított erre. Nem kalkulálja, hogy mínusz tíz az éjszaka. Kiballag a fémbódéból, a szakadt mocskos paplan alól. Ha kiballag. Ha nem a paplan alatt megy ki. Akár így, akár úgy, a mínusz tíz veszedelmesen alákanya­rodott a még túlélhető nullának. Akár elesik kint akár bent várja a hajnali tizenkettőt mindegy. Néhány nap vagy hét után rábukkannak. Kemény. Moso­lyog. Hosszú idő óta először mosolyog. A fagy gyengéden öl.

Next

/
Oldalképek
Tartalom