Esztergom és Vidéke, 1995

1995-02-02 / 5. szám

ESZTERGOM és VIDÉKE Érdekeink - értékeink 3 Ez a város valóban gazdag! (A nagyterjedelmű írásból csak a második részt áll módunkban közölni, amely az érdemi hozzá­szólást tartalmazza a Helyi Érdek­egyeztető Tanács - legutóbbi szá­munkban megjelent - nyilatkoza­tához.) Amikor az „első szabadon vá­lasztott" képviselő-testület meg­alakult, bruttó bére 9.300 forint volt. Tessék ehhez hasonlítani az akkori képviselői díjazást: kb. a fele összeget veszítik. És most a bruttó országos átlag­bér 30.000 forint fölött van, s eh­hez mérve képviselőink tisztelet­díja kb. 60 %! És ez most miért sok? És mi sok? Vagy mi a kevés? Aki ezt a posztot betölti, saját maga és a nép akaratából került oda! Felvállalja a hannincezres város jelenét, jövőjét. Döntésétől, a döntés felelősségétől függ a ma­gunk, gyermekeink, unokáink éle­te, jövője. Tessék kérem belegon­dolni! Miből is áll a képviselői munka? Nem bírálatból, nem ma­gamutogatásból, hanem elszánt, tisztes szolgálatból, felelősségből, döntésekből. Jómagam s a városháza tisztvi­selői mind abban a kivételes hely­zetben vagyunk, hogy együtt szol­gálhatunk, dolgozhatunk az előző és a mostani testület képviselőivel is, akik közül 11 fő régi is, új is egyben. Előkészítünk, előterjesz­tünk, megtárgyalunk, pályázta­tunk. A munkakörünkhöz tartozó ügyek százait, ezreit intézzük. Évek hosszú során át tanultuk, a gyakorlatban is, de vizsgáztunk is belőle. Jogszabályokat alkalma­zunk, s tanuljuk az újabbakat. Dönteni viszont - a bizottságok­ban, a városi testületben - a kép­viselő dönt. Óriási a felelőssége, hisz velünk, hivatali „specialis­tákkal" együtt a nép elé kell állni a döntésekkel és azok következ­ményeivel. Mi is javadalmazásunkért dol­gozunk, amíg kell, sokszor estébe nyúlóan is; ők azonban főállásuk, hivatásuk, tanult szakmájuk gya­korlása mellett, ún. „szabadide­jükben" ülnek ott velünk. Mi ké­szítjük elő számukra az anyago­kat, amelyeket elolvasva, sok szemponttól tanulmányozva, jog­szabályilag értelmezve kell meg­ismerniük. S mindemellett szám­talan más feladatuk is van. Igen, rajtuk a világ szeme, a VÁROS VILÁGÁNAK szeme! Ne tessenek a pénztárcájukba nézni, nem illik a más zsebeben turkálni! A munkájukat, a tetteiket, az el­ért eredményeiket s leginkább HAZÁNKAT, ESZTERGOMOT tessenek jól, alaposan szemügyre venni! Na és persze a saját maguk portáján is megtehetik ugyanezt! Én csak azért nem írom ki szó szerint, hogy mivel értek és mivel nem értek egyet, mert ez nem mérkőzés, ahol ide-oda ütjük a labdát! EZ A KÖZ TISZTELETE, SZOLGÁLATA, ALÁZATOS KÖZTISZTELET ÉS KÖZ­SZOLGÁLAT! Ezért hát tisztelettel: Horváthy Borbála, a Városháza dolgozója Fórum ... (Folytatás az 1. oldalról) Nagy érdeklődés kísérte Gyurko­vics Sándor államtitkár szavait: „...Ha valaha volt is ellenérzés a mi­nisztériumban a Mária Valéria híd új­jépítésében, ma nincs. Kifejezetten örülnek a kérdés felmerülésének." Elmondta, hogy Népszabadság-beli nyilatkozatát az újságíró és azt köve­tően többen is félreértették: az orszá­gos hídkoncepcióban valóban szere­pel egy később megépítendő nagy­forgalmú tranzithíd terve, de az nem zárhatja ki egy más célú, és valóban a két ország kapcsolataira árnyékot vető csonkahíd helyrehozatalát. Hal­ler Zoltán a vita során a külpolitikai, jogi, pénzügytechnikai kérdéseket többször is felvetette. Fábján László, a Közép-Dunavidéki Intéző Bizott­ság részéről a tájvédelmi szemponto­kat, a hajózható út kérdését hangsú­lyozta, amelyekben nagy segítséget nyújtana a híd régi formájában törté­nő megépítése. Kolozsi Gyula a Beruházási Válla­lat részéről a műszaki egyeztetés fontosságára hívta fel a figyelmet. Beszélt arról, hogy az idén a híd megnyitásának száz éves évfordulója lesz. Udvari László, a Kereskedelmi Bank vezérigazgatója hosszas, de új megközelítésű gondolatsorának lé­nyege az volt, hogy az általa vezetett pénzintézet négy hónap alatt vállalja a pénzügyi megvalósíthatósági ter­vek elkészítését. (Ingyen!) A bank ­Magyarországon a harmadik legna­gyobb - hasonló pénzügyi konstruk­ciók kidolgozásában már nagy gya­korlatot szerzett. A megbeszélés har­madik órájában már az összefoglalá­sokra került sor. Az államtitkár úr a minisztérium, a bank és az önkor­mányzatok együttműködésének fon­tosságát húzta alá. Agócs Zoltán azt, hogy a kivitelezés magyar és szlovák cégeknek adna munkát. Dr. Haller Zoltán zárszavában nagyon hasznos­nak tartotta a fórumot, jelezve, hogy a párkányiak javaslatára a Duna túl­oldalán is hasonló megbeszélésre ke­rül sor. A jelen kormányzati időszak alatt, politikai döntés után a híd megépít­hető. 1995 legyen az egyeztetés és döntés éve! Ezzel zárta dr. Haller Zoltán a fórumot. Ortutay András A híd-diplomácia ... (Folytatás az 1. oldalról) Kolozsy Gyula, az Utiber Kft. igazgatójaként már több magyaror­szági hídépítésben vett részt mint le­bonyolító. A Mária Valéria híd újjáépítésében szívesen és jelentős árengedménnyel működne közre. „A tender tervek önköltségi áron való elkészítésével is támogatni kí­vánom a Mária Valéria híd ügyét" ­fejezte be hozzászólását Kolozsy Gyula. A Magyarok Világlapjának kiadó­ja, Atzél Ferenc rövid tájékoztatást adott az általuk meghirdetett gyűjtés jelenlegi állásáról. Nemcsak Magyarország és Szlo­vákia között lehet az új Mária Va­léria híd összekötő kapocs, de hatá­rainkon belül is soha nem látott egyetértés mutatkozik a pártok kö­zött a hídépítés ügyében - mondta Atzél Ferenc. Az Esztergom környéki települé­sek polgármestereinek szószólója­ként Bánffy Miklós, Leányvár pol­gármestere a következőket mondta: „A régió polgármesterei egyértel­műen kiállnak a híd újjáépítésének ügye mellett. Az Esztergom környéki települé­sek szlovák és német nemzetiségi la­kosságának érdekeit a híd ugyanúgy szolgálja, mint a magyar nemzetisé­gű polgárokét a Duna mindkét part­ján." Végül szólt a Mária-Valéria híd személyes vonatkozásáról is. „Déd­apám, Bánffy Dezső miniszterel­nök idejében, száz éve készült el az Esztergomot Párkánnyal összekötő híd!" A Települési Önkormányzatok Szövetsége elnökeként Gémesi György, Gödöllő város polgármeste­re szólt a jelenlévőkhöz: „A szövetség teljes támogatásá­ról biztosítja a Mária Valéria híd rekonstrukcióját, annál is inkább, mert e hídépítés szimbolikus jelen­tőségű lehet a magyar és szlovákiai önkormányzatok közötti „hídépí­tésben" is. Koditek Pál Felújítás a téren Hétfőtől új helyre költözik a Posta A Széchenyi téri főpostát rövide­sen átépítik. A Prokopp János tervei alapján 1863-ban épült gyönyörű kétszintes házat, mely előbb vaske­reskedés volt, a város 1897-ben vá­sárolta meg, posta céljára. Legutóbb a hatvanas években tata­rozták. Most százmilliós rekonstruk­cióra kerül sor. A tervezésre a Buda­pest-vidéki Postaigazgatóság pályá­zatot írt ki. A tanulmánytervet a bu­dapesti A.S.C. Stúdió Épülettervező és Tanácsadó Kft. építészei, Kiss Im­re és Artner Klára készítették el. Bacsa Lajosné hivatalvezető el­mondta, hogy korábban helyettes­ként, 1987 óta vezetőként szorgal­mazta az épület felújítását. Néhai Katona István volt igazgató, majd Szathmári Géza jelenlegi igazgató megígérte a beruházást, melyre most 100 millió érkezett a kormánytól. Jelenleg hétszáz négyzetméter áll rendelkezésükre, mely az átépítés so­rán 1.200 négyzetméterre növekszik. A csomagfelvétel és a hivatali kézbe­sítés átkerül az Arany János utcába, ahol a földszintes toladaléképület he­lyett a főépülettel azonos stílusú emeletes szárny épül. Jószerivel csak a főfalak maradnak meg, belülről pe­dig a mai igényeknek megfelelő, de a műemlék-épülethez illő formát kap a hivatal. A beruházás másfél-két évig tart, így a posta megnyitásának 100. év­fordulóján, 1997-ben már a felújított épületben köszönthetik az ügyfele­ket. Február 6-án, hétfőn reggel nyolc­kor átmeneti helyén, a Sissay köz­ben, a volt Szemüvegkeretgyár iro­daházában nyit a posta. Szombaton és vasárnap költözködnek. Szomba­ton Szenlgyörgymezőn, a 3-as postahi­vatalban lesznek nyitva, a lakosság ott adhatja fel küldeményeit. /" \ Meghívó A Szentgyörgymezői Nőklub szeretettel meghívja Önt és kedves családját 1995. február 25-én 20 órakor kezdődő báljára! A Suzuki és az AMP szomszédságában új gyár épül: a Fotex Plastic Kft. üzeme A Kupola írja: Katolikus egyetem Esztergomban? Mint köztudott, a katolikus egyetem Piliscsabán és nem Esztergomban kezdte meg működését. A közelmúltban felmerült az a lehetőség, hogy az egyetem valamelyik fakultása városunkba költözzön. Paskai László bíboros érsek kérésére Kiss-Rigó László, az főegyházme­gye iskolaügyi referense tárgyalt Gál Ferenccel, az egyetem rektorával. E megbeszélés során tisztázódott, hogy a most szerveződő jogi intézet számára - mely később jogi karrá alakul - megfelelő helyet keresnek. E lehetőségre több város is pályázik. A főegyházmegye e célra az esztergomi jelentős felújításra szoruló régi szeminárium épületét tudja felajánlani. Az új kar indítására még ez év szeptemberében szeretnének sort keríteni. Sajnos Esztergomban nincs olyan kész, beköltözhető egyházi épület, ame­lyet e célra föl lehetne ajánlani. A kérdés az, Esztergom városa tud-e olyan épületet kínálni egyetemi célra, melyben szeptemberben megindulhat az oktatás. A jogi kar Esztergomba való hozatalát az is indokolja, hogy városunk az Alkotmánybíróság székhelye. Szóba jöhet a Bottyán kollégium is, melynek megszüntetésére már ko­rábban javaslat született. A város részéről gyors döntésre és nagylelkűségre lenne szükség, hogy a főegyházmegye és Esztergom közös vágya megvalósulhasson, és a ka­tolikus egyetem legalább részben ideköltözhessen. Ennek érdekében a közeljövőben a város és az egyetem vezetői egyez­tető megbeszélést tartanak. Kiss-Rigó László nyomán A közelmúltban egy lengyel kis­város, Podkowa Lesna katolikus ér­telmiség klubja kulturális együtt­működést kezdeményezett a Rud­nay Sándor Kulturális és Városvé­dő Egyesületettcl. A kisváros Varsótól 25 km-re ta­lálható. A XX. században különös szerepet játszott a hagyományos magyar-lengyel barátság ápolásá­ban. A barátság történele a második világháborúig nyúlik vissza, ami­kor a városban állomásozó magyar csapatok segítséget nyújtottak a lengyel felkelőknek. 1986-ban ­Közép-Európában először - az ol­tani templomban helyezték el az 1956-os magyarországi forradalom emléktábláját. A város a 80-as évektől a két or­szág demokratikus ellenzéki körei­nek fontos központjává vált. Az egyesület azt is kezdeménye­zi, hogy az ottani katolikus iskola testvériskolája legyen a Mind­szenty József Katolikus Általános Iskolának. Kupola, / 995/5.ÍZ. Február 6-án délelőtt 8.30 órai kezdettel a Bazilika kriptájában is­mét lesz Mindszenty emlékmise. Rendőrségi hírek Polgárőrség, betörések, lopások Január 27-én, pénteken este Kertvárosban is meg­alakult a Polgárőrség. El­nökéül Kripta Sándort vá­lasztották. Működésüket a rendörséggel együttmű­ködve tervezik. Dr. Kemenszki István rendőrka­pitány sajtótájékoztatója: A Szenttamás-hegyi Kálvária­kápolnába ismeretlen tettes lakat­feszítés és ajtófeszítés módszeré­vel behatolt, és onnan két szár­nyasán gyalfej-szobrot, két 1 m magas, 220 éves, mintegy 20 kg­os Szent Pált és Szent Jánost áb­rázoló szobrot tulajdonított el. A Terézia utca 32. sz. alatti ABC-be ismeretlen tettes kirakat­üveg-betörés módszerével beha­tolt és onnan többek között egy kétkazettás sztereó rádiósmagnót, egy Citizen számológépet, egy 11,5 kg-os gázpalackot, szeszes­italokat, élelmiszert, édességet és kávét tulajdonított el. A Dorog-Esztergom közötti hő­távvezetékről ismeretlen tettes is­mételten 17 db 2 négyzetméteres alumíniumtáblát tulajdonított el. Az esztergom-kertvárosi, Dam­janich u. 55. sz.alatti Postahivatal­ba P.Á. esztergom-kertvárosi la­kos a felvételi terem és a ügyfél­terem közötti 150x100 cm-es 5 mm vasrag ablakot ököllel betörte és az ottlévőkben megbotránkoz­tatást keltett. Garázdaság miatt büntetőeljárást indítottunk. A Petőfi u. 63. sz. alatti lakásba ismeretlen tettes feltehetően ál­kulccsal behatolt, és onnan egy ITT Nokia VR 3731 videómag­nót, egy tévé-távirányítót, egy Nintendo játékot, 500 Ft kész­pénzt, 3 doboz Marlboró cigaret­tát és 10 db Sony magnókazettát tulajdonított el. A rendőrkapitány­ság kéri a lakosságot, hogy akik a fenti bűncselekményekkel kap­csolatban információval rendel­keznek, azok jelentkezzenek az ügyeleten a 07-es vagy a 312-100­as telefonszámon. Esztergom lesz a tízezresen Kilencven százalékban már kész van Magyarország legújabb bankje­gye, a várhatóan 1996-ban megjele­nő tízezer forintos. Három színű ke­vert metszetnyomással állítják elő. Szent István portréját és egy eszter­gomi látképet ábrázol majd - nyilat­kozta Péterfi Sándor, a Budapesten működő Pénzjegynyomda Rt. vezér­igazgatója. (24 Óra)

Next

/
Oldalképek
Tartalom