Esztergom és Vidéke, 1995

1995-11-23 / 47. szám

Alapítva 1879-ben Újraindult 1986-ban es VIDEKE 1995. november 23. * POLGÁRI LAP 47. szám Lapunk árusító helyei: a Gran Tours utazási irodában (Széchenyi tér 25.) - az Árkád Dohányboltban (Rákóczi tér, Árkádos ház) - a Hírlap boltban (Piac Mai Üzletház) a Bánomi lakótelepi totózóban - a Babits Mihály Városi Könyvtárban Ára: 26 Ft Pénz nélkül nem megy! Fórum az oktatásügyről Vendégelőadók: dr. Kovács Kálmán, dr. Latorczai János és dr. Zlinszky János Az elmúlt hét csütörtökén - egy nappal a budapesti pedagógus tüntetés után - tájékoztató jellegű fórumra gyűltek össze a meghívottak az egészségügyi szakközépiskola dísztermében. A téma: az oktatásügy néhány időszerű kérdése. Házigazdaként Sipos Imre, az iskola igazgatója üdvözölte a város és az egyház jelenlévő vezetőit, a mintegy 6080 főnyi hallgatóságot, s mindnyájuk nevében az est három előadóját: dr. Latorczai János és dr. Kovács Kálmán országgyűlési képviselőket, valamint dr. Zlinszky Jánost, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jogi Karának dékánját, akik az oktatásügy egy-egy területéről adtak tájékoztatást Dr. Latorczai János az oktatás finanszírozásának problémáiról beszélt A Kopácsi Sándor és kutatócsoportja által 70 országban végzett vizsgálatara hivatkozva, kijelentette, hogy az oktatásügyben előrelépés csak a következő öt feltétel együttes megléte esetén lehetséges: működő piacgazdaság, nagyfokú munkaerőkihasználás, kiegyesúlyozott jövedelem-viszonyok, pozitív jövőkép és magasan finanszírozott tudományos kutatás. Jelenleg e feltételek mindegyike hiányzik. Bírálva a kormány gazdaságpolitikáját és oktatásügyi döntéseit, megoldásként a KDNP 1945-ben megfogalmazott gazdasági célkitűzéseit javasolta, melyek szerinte a jelenben is időszerűek, íme: magántulajdonon alapuló gazdaság esélyegyenlőséggel, szabályozott piacgazdaság, rend és fegyelem (gazdasági, társadalmi és jogi értelemben egyaránt), valamint társadalmi szolidaritás (vagyis önmérséklet). Dr. Kovács Kálmán, a KDNP oktatásügyi szakértője, az oktatás jelenlegi törvényi szabályozását bírálta. Szólt a kormánynak arról a törekvéséről, hogy az 1993-as oktatási törvényt 99 pontban szándékoznak megváltoztatni, amely változások döntő többsége kedvezőtlen, sőt az oktatás leépítését eredményezi. Kifogásolta, hogy a szakfelügyelet, majd legutóbb a tankerületek felszámolásával teljesen megszűnt az oktatás szakmai ellenőrzése, nincs folyamatszabályozás, nincs összekötő láncszem a minisztérium és az iskolák között A Nemzeti Alaptantervvel kapcsolatban hiányolta az alapelveket mert ezek kihagyásával mintegy deklarálták a nevelés tizedrangúságát. Szerinte az évi 2 %-os gyereklétszámcsökkenés nem indokolja a tervezett 20 %-os pedagógus-elbocsájtást. Az egyházi iskolákról szólva szándékos hangulatkeltéssel vádolta a kormányzó pártokat Ezt igazolja, hogy - bár az iskoláknak mindössze 2,6 %-a van egyházi kezelésben - a legutóbbi felmérés szerint ezt az arányt csaknem 20 %-ra becsüli a közvélemény. Dr. Zlinszky János, az új katolikus egyetem dékánja, az Esztergomba telepítendő jogi kar jelenlegi helyzetéről, gondjairól, illetve a jövő terveiről szólott. A tavasszal tervbevett és szeptemberben már be is indított első évfolyam jelenleg Budapesten, a Ménesi úton kapott helyet. 560 fővel indult közülük 199 a nappali tagozatos. A jelenlegi épületben több évfolyam már nem fér el, a bővítésre a régi Szent István Társulat Szentkirály utcai székháza látszik alkalmasnak, ez néhány évre megoldaná a gondokat. A dékán véleménye szerint 5-6 év is beletelik, amíg Esztergomban a régi papi szeminárium renoválásával, átalakításával felépül a jogi kar végleges székhelye. Ehhez 1,5 milliárd forintra van szükség, emellett 15-20 tanári lakást is biztosítania kell a városnak. A támogatásokról szólva elmondta, hogy az állam és az egyház segítsége mellett külföldi juttatásokra is számítanak, sőt három pályázatot is adtak be a PHARE-támogatásra az Európai Unióhoz. A jelenlegi működéshez nem kapták meg a törvényben előírt állami támogatást, így csupán adományokból és a tandíjakból tudják fenntartani magukat A jogi kar szakmai munkájáról megtudtuk, hogy a katolikus egyetem politológiát nem oktat, viszont helyet kap a tananyagban a kánonjog, a retorika, a stilisztika, hangsúlyosabb lesz a nyelvi képzés és a nemzetközi jog oktatása. Évi 200-250 nappali és ugyanennyi levelező hallgató felvételét tervezik, a felvételik során a tanulmányi eredmény, a tárgyi tudás mellett vizsgálják a jelentkezők személyiségét is; előny a nyelvtudás, valamint a középiskolai hittan és latin tanulmányok. A távlati tervek között szerepel a rövidített főiskola jellegű képzés és a néhány hónapos szaktanfolyamok szervezése is. Az előadások elhangzása után dr. Könözsy László polgármester kért szót, és tájékoztatta a jelenlévőket arról a tárgyalás-sorozatról, melyet éppen ezekben a hetekben folytat a volt Mikromed épület-együttesének megszerzéséről a jelenlegi tulajdonos, a Budapest Bank vezetőivel. Véleménye szerint ez az épület kevés anyagi ráfordítással igen alkalmas lenne az egyetem céljaira. Az alsó szinten az előadótermek, az irodák, a felsőn a tanári lakások kapnának helyet. Ezzel meggyorsulna az egyetem Esztergomba telepítése. A fórum további részében a hallgatóság kérdései és a vendégek válaszai következtek. Ezek közül a legnagyobb érdeklődést dr. Zlinszky Jánosnak mint az Alkotmánybíróság tagjának részletes tájékoztatója keltette a legutóbbi alkotmánybírósági döntésről. Ennek értelmében jogtalan az a parlamenti gyakorlat amely az állami egyetemeknek és főiskoláknak magasabb támogatást biztosít, mint az egyházi intézményeknek. A döntés: be kell tartani az 1990-es törvényt amely egyenlő elbírálást ír elő Mindent összevetve: a fórum résztvevői hasznos és érdekes információkkal gazdagabban térhettek haza. Sz.B. HIRUNK AZ ORSZAGBAN Alkotmánybíróság - Esztergom (??...) Dr. Könözsy László polgármester levele a parlamenti pártok frakcióvezetőihez Tisztelt Elnök Úr! Az 1995. szeptember 27-i híradásokból valamint a szeptember 28-i lapokból Esztergom város minden polgárát megdöbbentő hírről értesültünk. Az 1995. szeptember 27-én Dr. Sólyom László, az Alkotmánybíróság elnöke és Kuncze Gábor belügy- valamint Dr. Vastagh Pál igazságügyi miniszter között lezajlott megbeszélésen elhangzott, hogy az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvényből törölni szeretnék azt a paragrafust, amely szerint az Alkotmánybíróság székhelye Esztergom. Esztergomot Trianon és a II. világháború után politikai okok miatt egyre jobban igyekeztek háttérbe szorítani. Elvették megyeszékhely rangját majd egymás után vitték el a megyei intézményeket is. A rendszerváltozástól várta a város a politikai rehabilitációt. Ennek egyik fontos lépéseként értékeltük a Parlament azon döntését, hogy Esztergom az Alkotmánybíróság székhelye lelt. A törvény mielőbbi végrehajtása érdekében Esztergom város képviselő-testülete már a 189/1991 .(XI.14.) sz. határozatában úgy döntött, hogy egy, a tulajdonát képező házingatlan (volt Sándor Palota) tulajdonjogát ellenérték nélkül átadja az Alkotmánybíróság részére. Ezzel az anyagi lehetőségeinket érzékenyen igénybevevő lépéssel, saját eszközeinkkel is szerettünk volna részt vállalni az Alkotmánybíróság folyamatos esztergomi jelenlétének biztosításában. Az ingatlan átadásáról szóló megállapodásban - amelyet Esztergomban 1992. október 7-én írtunk alá Dr. Sólyom László elnök úrral - az Alkotmánybíróság kinyilvánította azon szándékát, hogy három éven belül helyreállítja az épületet és feladatai ellátására alkalmassá teszi. Sajnos a sajtóból szerzett információk alapján, illetve az Alkotmánybíróságnak átadott épület jelenlegi állapotát látva, nem látjuk biztosítottnak a hatályos törvényben foglaltak megvalósulását. Különösen fájlaljuk, hogy egy Esztergomot ér intő fontos kérdésben történt kormányzati álláspont változásáról nem kaptunk hivatalos információt. Véleményünk szerint az egész ország üdvözölte a rendszerváltás azon törekvéseit, hogy Magyarország Budapestcentrikussága csökkenjen. Úgy érezzük, hogy a napokban felröppentett hír ezzel ellentétes tendenciák erősödésére utal. Kérem a Tisztelt Elnök Urat, hogy városunk rangjának és jelentőségének megfelelően lépjen fel a tervezett szándékok ellen és segítsen abban, hogy az Alkotmánybíróság székhelye továbbra is Esztergom legyen. Esztergom, 1995. október 5. Tisztelettel: Dr. Könözsy László" A Polgármester Úr fenti levelére ezideig három válasz érkezett,amelyeknek fontosabb részleteit az alábbiakban közösük: • Pető Iván (SZDSZ): „(...) Az Alkotmánybíróság székhelyének módosítását - az országgyűlést kész helyzet elé állítva - az Alkotmánybíróság saját maga döntötte el. (...) Az Alkotmánybíróság praktikus okok miatt kívánja, hogy székhelyük Budapesten maradjon. Lehetetlen megoldani ugyanis, hogy az a kb. 200 dolgozó, akiknek túlnyomó többsége fővárosi lakos, mindennap ingázzon Budapest és Esztergom között.(...)" • Szájer József (Fidesz- MPP): „(...) A levélben jelzett változásról mi is a sajtóból értesültünk. (...) Már született megállapodás a 6 parlamenti párt között hogy a készülő alkotmány ne mondja ki azt hogy minden országos központú szerv székhelye csak Budapest lehet(...)" • Dr. Szabó Iván (MDF): „(...) Nincs tudomásom arról, hogy a Kormány a közeljövőben az Alkotmánybíróságról szóló törvény esetleges módosítását akarná kezdeményezni. (...) Ha ilyenre sor kerül, a frakciónk különleges fontosságot fog tulajdonítani a kérdésnek, és kiemelt módon fogunk foglalkozni álláspontunk kialakításával.(...)" Megkérdeztük dr. Haller Zoltánt Miután országgyűlési képviselőnk több fórumon is nyilatkozott az Alkotmánybíróság esztergomi szákhelyének megváltoztatása ügyében, lapunk is felkérte: adjon összefoglalót az előzményekről és arról: hogyan próbál Esztergom szempontjából kedvező döntést elérni? Ahogy november 9-ei számunkban már jeleztük, kérdésünkre megküldött válaszában egy jövő tavaszig szóló cselekvési tervet vázolt fel. - Az 1996. évi Költségvetésről szóló törvény általános részében a Kormány 19 törvény módosítását kívánja elérni, amire elsősorban az államháztartási reform érdekében van szükség. E módosítások sorába került be, - számomra teljesen érthetetlen módon - az Alkotmánybíróságról szóló törvény 3. §-ának módosítása, amelyben az Alkotmánybíróság székhelyeként Esztergom helyett Budapest szerepel. Ezután tájékozódtam az előterjesztő Pénzügyminisztérium, illetve az Igazságügyi Minisztérium illetékeseinél, ugyanis a törvényben semmilyen indoklás nincs, így a javaslat szakszerűtlen. Megítélésem szerint teljesen célszerűtlen, hogy alkotmány erejű törvényt költségvetési törvényben módosítanak. A minisztériumok tagjai nem voltak nyitottak az előzetes egyeztetés során a módosítás visszavonására, ezért a Parlamentben konzultáltam képviselőtársaimmal. Jelenlegi ismereteim szerint a szabaddemokratákon kívül senki sem támogatja a székhely Budapestre történő helyezését Azt már sikerült elérni, hogy az Alkotmányügyi Bizottság is támogasson egy időközben - más képviselőtársam által - benyújtott indítványt amely meghagyná Esztergomot székhelynek. Az Alkotmányügyi Bizottságban (amelynek tagja vagyok) szintén 5 párt támogatta Budapest megjelölésének elhagyását. A többi bizottság álláspontját még nem ismerem, de folytatom azt a munkát amely Esztergom városának az Alkotmánybíróságról szóló törvényben lévő megjelenítését megtartja. TÁRLATRÓL-TÁRLATRA : mit tesz a kedvező döntésért? . Részlet az 1W* M költségvetési förvfn^^m^i Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXn.törvény módosítása • . •: : •• " • •>: § < J s % f. f Az Alkotmánybíróságról szóié -1994, törvénnyel módosítod • 1989* évi XXXII törve^ % jónak helyébe a kdyetkezfl rénáfettwi^íép^^^^^^® § Az Alkotmánybíróság székhelj^'Bud^estiiiill 2/3-os jóváhagyást igényét • Kíván-e módosító indítványt benyújtani a székhely megváltoztatása ügyében? - Igen, az általános vita jövő heti lezárása után, a jövő évi költségvetés részletes vitájához kívánom benyújtani. • Értesülésünk szerint az Alkotmánybíróság témájában parlamenti vitanapot kíván kezdeményezni. - A parlamenti vitanapot a költségvetési vita lezárása után szeretném megrendeztetni, hiszen a költségvetés tárgyalása a Parlament számára olyan lázas állapotot jelent amely lehetetlenné teszi újabb vitanap megtartását hiszen hetente háromnégy tárgyalási napon fogjuk a költségvetést és a kapcsolódó törvényeket megvitatni. • Mit szeretne elérni az Alkotmánybíróság székhelyének ügyében? - Elsősorban arra törekszem, hogy ne módosuljon az Alkotmánybíróságról szóló törvény. Ha a bürokrácia malmai mégis „kiőrölnék" városunk nevét az ismert törvényből, úgy szeretném elérni, hogy a város méltó kárpótlást kapjon. Mindettől függetlenül az Alkotmánybíróság egészéről, szerepéről, feladatáról, létszámáról szükséges lenne tanácskozni, hiszen olyan viták vannak erről a sajtóban és a közéletben, amelyek nem tesznek jót a demokrácia fejlődésének. ^Creívtcb Gyula festőművész kiállítása a József Attila Általános Iskola aulájában november 28-átg iát*; ható* (Sünön Tibor: mtgnyílá besz/dét topunk 3. oUtaián UhSVBk) Németh Mátyás temerlni festőművész tárlata a Dobó Galériában (Dobó Katalin Gimnázium) december 1-jéig tekinthető meg. iCtkkunk a 4, otdalon) : Hegedűs Julianna kiállítását a Somogyi Béla Általános Iskola Sugár Galöiájában november :24-én, pénteken 16 órakor Furlán Ferenc festőművész nyitja meg. • MA NOVEMBER 23-ÁN A képviselő-testület 15 órakor kezdődő ülésének napirendjéből: • Az Esztergomi Rendőrkapitányság beszámolója a város közrendjének és közbiztonságának helyzetéről, a megtett és tervezett intézkedésekről • Helyzetkép a pedagógiai szakszolgálatok (Nevelési Tanácsadó, logopédia, gyógytestnevelés) tevékenységéről • Tájékoztató az idei költségvetés háromnegyedéves teljesítéséről • Esztergom város önkormányzatának 1996. évi költségvetési koncepciója • A gyermekétkeztetés nyersanyagnormájának és árainak megállapítása - a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról szóló önkormányzati rendelet modósításával • Rendeletalkotás a Szent István-díjról és adományozásának szabályairól • Pilisszentléleki építési telkek értékesítésének pályázati feltételei