Esztergom és Vidéke, 1995

1995-11-16 / 46. szám

Alapítva 1879-ben Újraindult 1986-ban es VIDEKE 1995. november 16. * POLGÁRI LAP * 46. szám Lapunk árusító helyei: a Gran Tours utazási irodában (Széchenyi tér 25.) - az Árkád Dohányboltban (Rákóczi tér, Árkádos ház) - a Hírlap boltban (Piac Mai Üzletház) a Bánomi lakótelepi totózóban - a Babits Mihály Városi Könyvtárban Ára: 26 Ft Amerikából jöttem, mesterségem címere: pm. Beszélgetés dr. Könözsy Lászlóval A „tanuló csoport" az intézeti igazgatóval és a washingtoni iroda képviselőjével -i íie. ^ ^ ^ laö c^ * - Í• ^ -V . • V yA i J J s OOZt-ilf-Kif vsn "! MluiJd LiOOE B9SS0J010N ll a»ns P*IS leutsnpui aa/u^Wj ^ 3U| S30IW8S <4ClBj6oiOMd ieuav <<q qn

d ? X ' Él -fj£ íp v 2 fe js f u 7/ 'c ^ fr L'^iojuu k || p 'etet j /i//r/f'j7 * /Ji ^ u U • f , fii y/^h'-JO, 3e> Köszönettel és jóleső érzéssel nyugtázzuk városunk hazatért gazdájának, lapunk felelős kiadójának üdvözlő sorait. Több mint egy hete már, hogy városunk polgármestere, dr. Könözsy László hazatért az államokból". Mint köztudott, egyhónapos tanulmányúton vett részt az Egyesült Államokban megyénk néhány más vezetőinek társaságában. • Csodálatos négy hét lehetett! Hogyan sikerült hozzájutni ehhez a páratlan lehetőséghez? - Mint ahogy már sokan tudják, a Vállalkozásfejlesztési Alapítvány segítségével jutottunk ki Amerikába, miután elnyertük a Nyugat Carolinai Egyetem pályázatát Költségeinket az amerikaiak fedezték. S egyáltalán nem pihenni, szórakozni mentünk, - mint ahogy többen gondolták - ugyanis keményen dolgoztunk a kint töltött négy hét alatt. • Mi volt az a bizonyos munka, amit ott végeztek? - A vendéglátó egyetem nagyösszegű kormány-támogatást nyert el pályázat útján arra, hogy elkészítse Észak Carolina Állam elmaradt térségeinek közigazgatási és gazdasági fejlesztési tervét. E program kidolgozásában - mely a „Stratégiai döntéshozatal bizonytalan környezetben" hangzatos címet viselte, - vettünk részt mi is. Az első két hétben jóformán csak ismerkedtünk a körülményekkel, a lehetőségekkel. Előadásokat hallgattunk, tervezeteket tanulmányoztunk az egyetemen, és a különböző helyszíneken is vizsgálódtunk. Aztán kaptunk egy olyan feladatot, hogy a megszerzett információk alapján döntsük el, - és persze indokoljuk is meg, - az általuk fontosnak ítélt fejlesztési feladatok közül melyiket tartjuk a legfontosabbnak, melyiknek a megvalósítása oldaná meg leginkább térségük gondjait Igen hasznosnak tartották közreműködésünket De persze elsősorban mi voltunk azok, akik a legtöbbet profitáltunk e közös munkából, hiszen rengeteg, itthon is hasznosítható tapasztalattal lettünk gazdagabbak. • A munka mellett jutott-e idő a szórakozásra, a kikapcsolódásra? - Ahol laktunk, - egy néhány ezres kis egyetemi városban, - alig akad szórakozási lehetőség, teljes alkoholtilalom van, és dohányozni is csak a szabadban lehet De hát időnk sem lett volna hétközben a szórakozásra. A hétvégeket arra használtuk fel, hogy meglátogassuk a vidék érdekességeit. Jártunk a cherokee indiánok rezervátumában, végigeveztünk egy vad hegyi folyó veszélyes szakaszán, - bele is borultunk a vízbe, - de meglátogattuk a CNN egyik modem televíziós stúdióját is, sőt A küldöttség a kék hegyek között egy falusi táncmulatságra is bekukkantottunk egyszer. De még ezek a kirándulások is programunk részei voltak, az ismerkedést szolgálták az országgal, az emberekkel. • Találkoztak-e más magyarokkal? - Hogyne. Asheville-ben kb. 15 magyar származású család él. Sokan közülük csak ott-tartózkodásunkor tudták meg egymásról, hogy szintén magyarok. • Küldöttségük megismerkedett Észak Carolinával, de vajon az ottaniak tudnak-e valamit Magyarországról? - Nem sokat hallottak rólunk eddig. Jóval elmaradottabbnak vélték hazánkat. Mi tartottunk néhány előadást az egyetemen megyénkről, városainkról, a Dunakanyarról, s mondhatom, igen nagy érdeklődéssel hallgatták azokat. • Milyenek látták Észak Carolinát? Úgy tudom, ez az állam kétszer akkora mint hazánk, viszont jóval kevesebb a lakóinak száma. - így van. Nagyon kicsi a népsűrűség. Maga az állam az Atlanti-óceán partjainál terül el, az Appalache hegység dél-keleti részén. A ,füstös hegyek országának" is nevezik, mivel kékes-szürkés színekben tündökölnek a magas hegyek. Itt húzódik a híres Kék Hegygerinc útvonal, melyet évente 15 millióan keresnek fel. Sok az erdő, kevés a megművelt föld, és alig vannak gyárak. Autóbuszt egyet sem láttunk, a vonat ezen a vidéken csak idegenforgalmi látványosság. Mindenki autóval közlekedik. Viszont az ottani rendőrök nagyon szigorúan betarttatják a szabályokat. A vezetők udvariasak, baleset alig van. • Mennyiben más az ottani egyetem, mint a magyarországiak? - Ez az egyetem egy különálló település; mintegy hatezer diák jár ide. Érdekessége, hogy nemcsak oktat, de szolgáltat is, és magában az oktatásban is a gyakorlatiasság dominál. Tandíj ott is van, sőt elég magas, így aztán sok hallgató dolgozni is kényszerül. Az egyetem ebben is segít nekik: az egyes irodákban, kiszolgáló létesítményekben sok hallgatót alkalmaznak, csökkentett munkaidővel. • Gondolom, gyorsan eltelt ez az egy hónap. Hazatérve mennyire elégedett az itthoni fejleményekkel? - Nem állt meg itthon sem az élet Ezúton is köszönöm a lelkiismeretes munkát mindazoknak, akik helyettem is dolgoztak ezalatt a négy hét alatt Sajnos a gázépítők „udvariasan" megvárták hazatértemet. Ennek nem örülök. De számonkértem a felelősöktől,és ígérhetem, hogy a gázra várók a legtöbb helyen már a jövő hét folyamán begyújthatják készülékeiket Persze a gáz-gondok mellett jónéhány más probléma is a nyakamba szakadt amelyek zöme szintén gyors megoldást igényel. • Tudja-e majd hasznosítani Polgármester Úr az Amerikában tanultakat? - Minden bizonnyal. Csakhogy itt, a közigazgatásban egy-egy hosszabb távú döntés eredménye sokszor csak akkor jelentkezik, mikor talán már nem is vagyunk hivatalban. Pedig, sajnos, az emberek többsége azonnali eredményeket vár tőlünk. Gondolom, a tartós sikerekhez türelemre és támogatásra van szükség. Ezt a türelmet és ezt a támogatást kérjük ezúton is Esztergom polgáraitól. Sz.B. 1895. november 17-én utazhattak dédapáink először vasúton Budapestre „BESZÁLLÁS! INDUL A VONAT ÓBUDÁRA!" Bizonyára ebből az időből származhat az alábbi vicc: - Miért nem szállsz fel, Jóska? - kiált le valaki a vonalról. - Ma nem érek rá vonatozni. Sietek. No igen, a vasút őskora! Hogy is volt csak? Hogyan jöttek létre a környék vasútvonalai? 1855-ben a Osztrák Államvasút Társaság megépítette a Bécs-Győr közötti sínpárt majd egy évre rá meghosszabította e vonalat Komáromig. Több mint 20 évnek kellett eltelnie, hogy a MÁV rászánja magát e vasútvonal továbbépítésére. 1884-ben adták át a forgalomnak a Komárom-Bp. Kelenföld közötti szakaszt, így végre közvetlen vasúti összekötetés keletkezett Budapest és Bécs között. E vonalról 1891-ben ágaztatták le az Almásfüzitő-Esztergom közötti 42 km-es vasútvonalat, ekkor kapott városunk vasútállomást. (Az állomáson a 100 éves jubileum alkalmából elhelyezett emléktábla jelzi: 1891. november 29-én gördült ki az első vonatszerelvény Esztergomból.) Egy év múlva megépült a 8 km-es tokod-annavölgyi szárnyvonal. Újabb három évet kellett várni amíg létrehozták az Óbuda -Kenyérmező közötti 40 km-es, valamint a Dorog-Tokod közötti 3 km-es szakaszt. S így végre, hosszú várakozás után 1895. november 17-én megindulhatott a vasúti forgalom Esztergomból a fővárosba. A kivitelező olasz cégnek sok gondot okozott a nehéz, sziklás terep, a megfelelő nyomvonal kiépítése. Piliscsaba és Vörösvár között át kellett fúrni a hegyet, s ez az alagút alaposan megdrágította a költségeket. A Budapest-Esztergom-Komárom háromszög vasúthálózata tulajdonképpen nem elsősorban a személyszállításra épült; ez mindig is ráfizetéses volt. Az egész hálózat elsődlegesen a környéken bányászott szén elszállítását szolgálta. Csak később alakult ki a többi, szintén szállítás-igényes iparág: a kőbányászat a cementgyártás, a műpala-készítés. A teherszállítás tette kifizetővé a MÁV-nak e vonalak megépítését és fenntartását. Nem véletlen tehát, ha a szénbányászat hanyatlásával e vasútvonalakjelentősége, teherforgalma alaposan visszaesett sót a gyorsabb és sűrűbben közlekedő autóbuszok a személyforgalmát is a minimálisra szorították vissza. Mi lesz vasútvonalaink sorsa? Nos, tervek mindig voltak és vannak is. A századfordulón is felmerült már a jelenlegi 11-es számú főút mentén húzódó vasútvonal építésének a lehetősége, mely Esztergomot Szentendrén keresztül kötötte volna össze a fővárossal, sőt komolyan foglalkoztak Esztergom és Párkány vasúti összekapcsolásával is a már felépült Mária-Valéria hídon keresztül. Mint ismert, egyik tervből sem lett semmi. A közelmúltban kétszer is felmerült a környék vasúthálózatának korszerűsítése. Először a vízlépcső építése kapcsán vetődött fel a Duna-mentén húzódó vonal korszerűsítése, villamosítása, a nagyobb ívek levágása, melyek következtében mintegy 80 km/órás sebesség is elérhető lett volna. Azután a világkiállítás tervezésekor gondoltak az Esztergom-Budapest közötti vonal modernizálására, amely felére csökkentette volna a menetidőt. Ezek a tervek sem valósultak meg, a vízlépcsővel és a világkiállítással együtt elvetették őket. Jelenleg is foglalkoztatja a szakembereket Esztergom bekapcsolása Budapest tervezett gyorsvasút-rendszerébe. Ha ez sikerülne, lényeges menetidő-rövidülést jelentene. Egyelőre a „hogyan?" mellett a „miből?" a fő kérdés. S erre még senki sem tud válaszolni. Sz.B. POSTAI EMLÉKBÉLYEGZÉS az Óbuda-Esztergom vasútvonal megnyitásának 100. évfordulója alkalmából november 17-én 8-18 óráig az esztergomi postahivatalban. • November 10-én, a Liberális Klub helyi nyilvánossága előtt városunk polgármestere élt a kínálkozó lehetőséggel, hogy az Alkotmánybíróság székhelyének ügyében Kuncze Gábor belügyminisztert - a találkozó vendégét - is megnyerje: pártolja Esztergom érdekeit. (Beszámolónk a 2. oldalon olvasható.) Legközelebbi számunkban módunk lesz rá, hogy a témára fontosságának megfelelő terjedelemben viszszatérjünk. • Ugyancsak lapunk szűkös terjedelme miatt vagyunk kénytelenek parlamenti képviselőnk, dr. Haller Zoltán két válaszának közlését is a jövő hétre halasztani. Az elsőben - lapunk kérésére - az alkotmánybírósági székhely megváltoztatásának ügyében nyilatkozik. A másik válasz reagálás a KDNPEsztergomi Szervezetének állásfoglalására, amelyet legutóbbi számunk ÜTKÖZTETŐ - EGYEZTETŐ című rovatában közöltünk. Az ún. „Haller-ügy" legújabb híre, hogy miután a parlamenti bizottság javasolta képviselőnk mentelmi jogának felfüggesztését, az Országgyűlés előtt ő maga is ugyanezt kérte. A Parlament november 14-ei ülésén nagy szavazattöbbséggel a mentelmi jog felfüggesztése meilett döntött. Képviselőnk hangsúlyozta, hogy az őt ért vádak rágalmak, amelyek ellenében minden fórum előtt tisztázni \tudja magát. /