Esztergom és Vidéke, 1995

1995-11-09 / 45. szám

Alapítva 1879-ben Újraindult 1986-ban es VIBEKE 1995. november 9. * POLGÁRI LAP * 45. szám Lapunk árusító helyei: a Gran Tours utazási irodában (Széchenyi tér 25.) - az Árkád Dohányboltban (Rákóczi tér, Árkádos ház) Hírlap bolt (Piac Mai Üzletház) a Bánomi lakótelepi totózóban - a Babits Mihály Városi Könyvtárban Ára: 26 Ft Alkotmánybíróság • Esztergom, Sándor-palota HIRUNK AZ ORSZAGBAN Kucklánder kontra közérdek VÁMUDVAR(LÁS) Alig csitultak el a Béke téri építkezési tervek által felkavart kedély-hullámok, máris újabb, kellően át nem gondolt elképzelések háborították fel a lakosságot, ezúttal az Aranyhegy és a Szenttamás-hegy körzetében. A volt kályhagyár területén a jelenlegi tulajdonos, a Kucklánder Kft - társulva a Medimpex Rt.-vei - egy regionális vámudvart szándékozik kialakítani. Ennek érdekében kapcsolatba lépett a Pénzügyőrséggel, és engedélyért fordult a helyi önkormányzathoz. Mint megtudtuk, az önkormányzat Városfejlesztési Bizottsága tárgyalt a kérelemről, de a vélemények annyira megoszlottak, hogy döntés egyelőre nem született. Egy biztosnak látszik: mindaddig nem terjesztenek semmilyen javaslatot ez ügyben az önkormányzati testület elé, amíg alaposan meg nem vizsgálják a kérdést. A lakosság egy része viszont - bár őket senki sem kérdezte meg - értesült a tervekről, és több mint másfélszáz aláíró kéréssel fordult az önkormányzathoz, hogy ne engedélyezze a vámudvar felállítását a város szívében, hiszen a várhatóan nagy kamionforgalom tönkretenné a város útjait, szennyezné a levegőt és zavarná a lakók nyugalmát. Török József\ az érintett városrész önkormányzati képviselője az Esztergomi Környezetkultúra Egyesület támogatásával október 27-én fórumot rendezett választói részére, s ezen a résztvevők egyöntetűen elutasították a vámudvar itteni létesítését. A fórum résztvevői megbíztak egy néhány fős szakértői csoportot, hogy nézzen utána a dolgoknak, s tegye meg a szükséges lépéseket. Úgy értesültünk, hogy a Pénzügyőrség szívesen venné a Honvéd-temető közelében működő vámszabadterület helyett egy alkalmasabb hely kijelölését, de egyáltalán nem ragaszkodik a volt kályhagyárhoz. Nem hivatalos forrásból az is tudomásunkra jutott, hogy a vámudvarban veszélyesnek minősülő anyagok vámkezelésére, sőt rövidebb idejű tárolására is számítani lehet. Másrészt az is nyilvánvaló, hogy egy korszerű vámudvar létrehozása növelné a város bevételeit . Nos, e sorok írója nem mondhatja magát szakértőnek vám-kérdésekben, és kölünösen járatlan a vámudvarok tekintetében. (Családom import-tevékenysége mindezideig feleségem párkányi papírés élelmiszer-beszerzéseiben merült ki.) Laikusként mégis megkockáztatok egy javaslatot. A kertvárosi volt szovjet laktanya külső területei igen alkalmasak lennének egy vámudvar céljaira. Az új kesztölci országúton keresztül ez közvetlenül megközelíthető lenne, anélkül, hogy a kamionok akár Dorogot, akár Esztergomot érintenék, de még Kertváros lakott területeit is messze elkerülné a forgalom. Lehet, hogy ez a megoldás a kuklendereseknek nem volna kedvező, de a közérdeknek igen. S azt hiszem, ez az utóbbi mégis csak fontosabb. Sz.B. • November 7-éti 14 órától Esztergomban a Városháza nagytermében tartották meg Komárom-Esztergom Megye idegenforgalmi fejlesztési programjának harmadik, egyben záró munkaértekezletét. A „ tvorkshopként" meghirdetett alkalmat a fejlesztési program elkészítésével megbízott budapesti R.Ö.M. Management Kft. szervezte. • Esztergom idegenforgalmi koncepciójának tervezetét a városi képviselő-testület Kulturális, Idegenforgalmi és Sport Bizottsága újra napirendre tűzte: november 13-ai ülésén fogja megtárgyalni. Legutóbbi számunk címoldalán arra tettünk ígéretet, hogy még egy olyan témáról összefoglalót adunk, amellyel kapcsolatban az elmúlt hónap folyamán városunk felkeltette az országos sajtó érdeklődését. Ez az ügy az Alkotmánybíróság székhelyének megváltoztatása, illetve esztergomi épületének - a Sándor-palotának -sorsa. ANépszabadság tudósítója, akit dr. Haller Zoltán képviselő hívott Esztergomba, október 24-én megjelent cikkének bevezetőjében sorra veszi az előzményeket. Az első ,/elvonás" hat éve, 1989 októberében játszódott le, amikor Nemes Tamás - városunk akkori parlamenti képviselője - módosító javaslatot nyújtott be az Alkotmánybíróságról szóló törvénytervezethez. Ebben indítványozta, hogy a bíróság székhelye Esztergom legyen. Indoklásában rámutatott, hogy az alkotmány védelme összeforrott a várossal. A törvény vitájában Esztergom - 22 magyar király székhelye - végül győzött. Négy esztendeje, 1991 őszén városunk képviselő-testülete úgy döntött, hogy a Sándor-palota tulajdonjogát ellenérték nélkül átadják az Alkotmánybíróság céljaira. Három évvel ezelőtt, 1992. október 7-én írták alá a megállapodást, amelyben az Alkotmánybíróság kinyilvánította szándékát, hogy három éven belül, vagyis ezév végéig helyreállítja az épületet és feladatai ellátására alkalmassá teszi. Esztergom - belátva, hogy a székhely minden funkciójának, legalábbis ezzel az épülettel, nem tud teljesen megfelelni - kompromisszumot kötött: „Az ingatlan alkotmánybírósági használatát jelenti minden olyan tevékenység, amelyet az alkotmánybírók és az Alkotmánybíróság munkatársai, szervezete az épületben végeznek. Ide értve ünnepélyes ülések, kongresszusok, más rendezvények megtartását, alkotóházi, vendégelhelyezési hasznosítását is." A bíróság azonban - a ,premier" egyetlen esztergomi ítélethirdetését leszámítva - a fővárosban maradt Előbb a Váci úton, később a Donáü utcában talált magának székházat Sólyom László, az Alkotmánybíróság elnöke legutóbb, amikor találkozott a belügy- és az igazságügy-miniszterrel, közölte, a jelenlegi gazdasági helyzetben nem áldozhatnak félmilliárdot az esztergomi épület átalakítására. A tudósító ezután felkereste a Városházát, ahol megtudta, hogy a polgármester és a jegyző egyaránt a sajtóból értesült szeptember végén arról a kormányzati szándékról, hogy az Alkotmánybíróság székhelye Esztergom helyett Budapest legyen. Megszólaltatta városunk jegyzőjét, Takács Mártát (vezetéknevét a cikkben, sajnos, Szabóra változtatva), aki szerint amikor az Alkotmánybíróság függetlenségét támadják, a testület a székhelyével is jelezhetné, hogy önálló hatalmi ág. Amennyiben a Parlament mégis Budapest mellett döntene, mondta a továbbiak során - Esztergom érvényesíteni fogja polgári jogi igényeit az állammal szemben, hiszen a város számára a szerződéses kötelezettségek teljesítése jelentős kiadással járt: például új lakásokat kellett szerezni a Sándor-palotában lakó kilenc családnak. A tudósítás dr. Haller Zoltán nyilatkozatával zárul, amelyben országgyűlési képviselőnk elmondja: házszabályellenesnek tartja, hogy a székhelyről a költségvetési törvényben, ráadásul indoklás nélkül kívánnak határozni. A szocialista honatya szerint az Alkotmánybírósággal kapcsolatos kérdésekről - így a testület hatásköréről, az ügyrendjéről, a székhelyéről, a betöltetlen bírói helyekről - komplexen kellene dönteni. Haller Zoltán a cikk megjelenésének napján utazott el egy parlamenti delegáció tagjaként Kínába, ahonnan e hét elején érkezett haza. Lapunk telefonon kérdezte meg: hogyan próbálja meg elérni, hogy ez a „komplex döntés" megszülessen, és hogy - a kormányzati szándék ellenére Esztergom szempontjából is kedvező legyen. Képviselőnk elmondta, hogy tanulmányozta az Alkotmányügyi Bizottság jegyzőkönyveit, és az ellenzéki pártok szakértőivel is folytatott konzultációt. Egy négy-öt éve tartó alkotmánysértésnek kellene véget vetni Válaszában egy februárig szóló cselekvési tervet vázolt, amelyet következő számunkban adunk közre. Egy kis parlamenti statisztika Az elmúlt egy év parlamenti munkájáról az MSZP-frakció statisztikát készített. Csernusné Láposi Elza, dr. Haller Zoltán országgyűlési képviselő helyi irodájának vezetője ebből emelt ki néhány érdekes adatot, különös tekintettel országgyűlési képviselőnk szereplésére. Az összeállítást lapunknak is megküldte, kérésére az alábbiakban közöljük. Dr. Haller Zoltán az elmúlt egy év alatt tíz módosító javaslatot terjesztett elő, egy alkalommal élt az interpelláció lehetőségével. nyolc nem önálló, közösen beadott indítvány megfogalmazásában vett részt, egy esetben pedig írásbeli kérdést nyújtott be. Képviselőnk tíz alkalommal szólt hozzá a parlamentben, ezek közül egy képviselői viszontválasza, egy azonnali kérdésfelvetése, öt felszólalása volt, kétszer bizottsági előadóként és egyszer interpellálóként szerepelt. Az Alkotmányügyi Bizottság - igen gyakori - üléseinek 86 %-án, a Társadalmi Szervezetek Költségvetési Támogatását Előkészítő Bizottság tanácskozásainak pedig mindegyikén részt vett A frakció munkájáról általában: a 209 képviselőből eddig 181-en szólaltak fel, 28 képviselő még egyetalán nem élt ezzel a lehetőséggel. A többi frakciót is számbavéve, az egyes pártok egy-egy képviselőjére jutó felszólalások aránya a következőképpen alakult: FKgP 29,2 %, MDF 19,8 %, KDNP 17,5 %, FIDESZ 15 %, MSZP 10,3 %, SZDSZ 7 %. Ütköztető-egyeztető • „(...) Kijelentette, hogy képviselői munkájával kapcsolatosan a bírálatokra kíváncsi leginkább (...). Szólt egy általa, tervezet formájában elkészített kérdőívről, amellyel képviselői munkájának értékelését szeretné megszondázni. Azt gondoljuk, hogy a Képviselő úr a Bokros-csomag megszavazásával nem nyerne el jó minősítést, legalábbis ennél az 1093 embernél, akik aláírásukkal az ellenkezőjét kérték, mint amit tett. Ezt az Esztergom és régió ügyeiben végzett (...) lobbizásaival sem lehet ellensúlyozni (Mária-Valéria híd, munkanélküliség kérdései stb.)" Grób Lajos • „A Grób Lajos úr által megfogalmazott levélből rendkívül elszomorító számomra, hogy úgy látszik: Ő olyan képviselőt kíván, aki ül a Parlamentben és törvényhozóként - ilyen vagy olyan érdekeket követve - nyomogatja a szavazógombot. Én úgy gondolom: képviselői munkámnak legalább olyan fontos része mint a törvényhozás, az, hogy adott lehetőségeket - például a pályázatokat - kihasználva, igyekezzem megszerezni és idehozni az elnyerhető pénzeket. (...) Remélem, én gondolom jól, és az elmúlt egy évben végzett képviselői munkám, illetve ennek eredményei is engem igazolnak." Dr. Haller Zoltán (Esztergom és Vidéke, 1995. július 20.) • Haller Zoltán úgy látja: azzal, hogy felvette a küzdelmet a maffia ellen, talán „korát megelőzve" merészelt olyan dolgokat tenni, „amelyek ma még nem tipikus képviselői feladatok." (168 Óra, 1995. október 17.) Emlék rombolok ? Kiáltó hiány... Utalás egy ünnepi városképre, amelyről - az aradi vértanúkról emlékezve - fotót nem, csak leírást közöltünk. „A lakók sok évvel ezelőtt 13 rózsatövet ültettek: ezeket most egy körív mentén rendezték el, mögéjük pedig 13 kis tujafát telepítettek. így végre megvalósult egy régi terv, - legalábbis félig. Ha ezt a centenáriumi parkrendezést millecentenáriumi emlékkő állítás követné, akkor lenne a tér igazi emlékhely, amely nem csak az évfordulók alkalmával válik láthatóvá." A fotó hiánya most vált fájdalmas mulasztássá. Miközben ünnepi reményeinkkel a jövő évet céloztuk meg, nem láttunk bele a közeljövőbe. Mindössze egy hónapig jelezhették tiszteletünket az Aradi téren a vértanúk emlékére ültetett örökzöldek. Immár ismét láthatatlanok... Az a jellemtelen tolvaj, aki a november 8-ára virradó éjjel ellopta e díszfákat, nemcsak városunkat, a közösséget károsította meg, nemcsak saját lakóhelyét tette sivárabbá, de az aradi vértanúk emlékét is meggyalázta. Eszméiket is megtagadta, amelyekért harcoltak, sőt életüket is föláldozták. A jelenség nagyon is felismerhető - a tettes ismeretlen. Mit tegyünk? Mit tehetünk? Ki ellen kérjünk körözést? Hiába a fájdalmas kiáltás. A közösség fái magánkertekben is hallgatagok... (A Szerk.) • Lapunk a 168 Óra riportját jó alkalomnak látja egy újabb párbeszédre: kérdések és válaszok megfogalmazására, vélemények ütköztetésére, egyeztetésére - Dr. Haller Zoltán képviselői munkájának értékelése körüL Mai számunk 3. oldalán a KDNP Esztergomi Szervezetének hozzászólását közöljük. Ugyanott, heti jegyzetében Onagy Zoltán is véleményt nyüvánít az „ügyben" (Két rossz válasz a jó antik bölcsek segedelmével). • 37. számunkban (szeptember 14én) optimista városházi helyzetképet közöltünk a gázvezeték-hálózat építéséről: „(...) a kivitelezési munkákat legkésőbb szeptember 30-áig befejezik, így októberben a fűtési idény kezdetére a lakosságnak lehetősége lesz a gázenergia vételezésére." 42. számunk (október 19-én) a Városfejlesztési Bizottság nyilatkozatát tartalmazta, amely szerint a Haakhorst Kft. november 15-ét jelölte meg a munkák befejező ha

táridejeként. A jelenlegi helyzetről a 2. oldalon számolunk be. (GAZ VAN MERT MIKOR LESZ?!) Félig még nyitva? ... vagy félig már becsukódott?!