Esztergom és Vidéke, 1995

1995-09-28 / 39. szám

ESZTERGOM ÉS VIDÉKE 1995. 32-33. SZÁM * MELLÉKLET ÜNNEPI EMLÉKLAP II. A s • A vashíd. Fokozott érdeklődéssel nézzük az új Dunahíd készítését. A télen 1 meglehetősen szünetelt a munka, csupán a r » r. r. * földtöltéseken dolgoztak. De most az enyhébb tavaszi napok beálltával ismét serény kezek dolgoznak a hídon. A párlányi olda^ Ion kezdik az idén. Először megkészítik az £ ^ első pillérig szükséges cölöpzetet és járót, jlfc ^ melyen síneket helyeznek el. Azután jön a rV % D

un

a közepén lévő, még hiányzó hídsza^ kasz kiépítése: cölöpök leverése és a vasív vet tartandó faszerkezet elkészítése. Érde* kes, hogy ezt a szerkezetet már másodszor csinálják. Tavaly ősszel egészen készen ^ volt, de kiszedték, mert a jégzajlás elsőig dorta volna. E faszerkezetre rárakják azr~ A A "y katrészeket. Utoljára építik az esztergomi * (i r A után a párkányi oldalon várakozó híd-al^ ' L-ofroc7Al-íif TTfr\l-íat*a pnt li L

r a7 PC7lí»mAmi A part hídnyílását.(...) (március 27.) V • A kisdunai új hidak építkezése né3 9 A hány nap óta rohamosan halad előre. (...) A munkálatokat nagyban könnyíti, hogy a caissonokat nem kellett a vízbe bocsájtani, amint azt a nagy Dunán való építkezésnél tették, hanem a kis Duna partján leástak a víz szinéig, leállították és úgy mélyítik mindig lefelé és építik föléje a pillért. A villamos világítás még nem működik, egyelőre éjjel gazolin mellett dolgoznak, néhány nap múlva azonban a vülamos üzem is megin^ dul, mihelyt a sodronyokat kifeszítik, és a If; lámpákat a dynamogéppel összekötik. A > • szigeti feljárón is szorgalmasabban dolgozA ' jA nak, mint eddig. (...) A nagyhíd ívezetei közül négyet már felraktak. Már csak az ötödik felállítása, mely az esztergomi parton lesz, van hátra. (...) A vízivárosi feljáró teljesen készen áll, oldalán az elvetett fűmag V szépen kel ki. (...) (június 26.) * 1 • Az új vashidat, melynél a munkálatok (d Aff) szorgalmasan folynak, és az öt főív már telV + ^ jesen készen áll, ez év szeptember 1-én ^ " ' nyitják meg és adják át a forgalomnak. A kisdunai híd azonban nem lesz kész szeptemberre, mert a vasgyár, ahonnét a vasszerkezetet kapják, csak novemberre készítheti el azokat, miután roppant sok ott a dolog. Az új vashidat tehát Víziváros felé nyitják meg és a főközlekedés egyelőre arra lesz.(...) Az idei télen csak a gyalogközlekedést fogják a Lőrinc-utcza felé megnyitni, mert az ideiglenesen épített fahídon a ^ kocsiközlekedést nem engedhetik meg, de ^ ^ meg a Lőrinc-utcza sem volna alkalmas mai A szélességében a kocsiközlekedésre. ^ (július 20.) • Az állami hidat e hó 15-én veszi át az állam a Chatry Szaléz és fia vállalkozó-cégtől. Az állam egy évig házi kezelésben fogja tartani a hidat. (szeptember 4.) • Az új híd megvizsgálása. E hó 24-én délelőtt az immár elkészült vashidat műszaküag-rendőrileg fogják megvizsgálni Andrássy János alispán elnöklete alatt. A szemle vezetőéül a miniszter Czekélius Aurél miniszteri osztálytanácsost nevezte ki.(...) (szeptember 18.) • Szent István-híd. Illetékes helyről vett értesülésünk szerint az esztergomi vashídnak Ferencz József nevéről leendő elkeresztelése korai és alaptalan. Tudvalevőleg Ferencz József-híd már van Pozsonynál, Erzsébet-híd pedig Komáromnál, s így két dűli nai híd alig viselhetvén ugyanazon nevet, A sokkal hihetőbb és históriai alappal is bírna itt Esztergomban az új hídnak Szent Istvánról való elnevezése, ami felsőbb helyen sem találna ellenzésre. (július 13.) • „Mária Valéria" híd. Míg mi esztergomiak azon törtük szegény fejünket, mi légyen az újonnan épült hídnak neve, addig Dániel miniszter úr ő Felségének felterjeszti. A tette, hogy Mária Valéria kir. herczegnőről, yy ^ a legmagyarabb érzelmű királyleányról nevezzék el a hidat. Jóllehet mi lapunkban a „Szent István" híd elnevezésnek előharczosai voltunk, mégis őszinte örömünknek adunk kifejezést, hogy ő Felsége kedvenc gyermekének nevéről fogják a mi büszkeségünket keresztelni. Most még csak egy forró óhajunk volna:,Jöjjön ő Felsége, a mi szeretett, alkotmányos érzelmű királyunk fenséges leányával, Mária Valériával a hídmegnyítás ünnepélyére." (...) (augusztus 3.) ** * r* r A r A ^ • A herczegprímás és az új híd. EszterA g°

m polgármestere feliratot intézett a keres\ kedelemügyi miniszterhez, hogy rendelje el, hogy Vaszary Kolos herczegprímás neve ^ is az új állami vashídon megörökítessék, r'• (...) A hidat Esztergom bíboros érseke szen® teli fel. A híd neve - mint már megírtuk „Mária Valéria" híd lesz, első pillérét ő Felsége a király, a másodikat a minisztereinők, a harmadikat a kereskedelemügyi miniszter, ^ a negyediket a herczegprímás nevéről fogják elkeresztelni. (augusztus 21.) Az esztergomi hídavatás A középületek, magánosok házai fellobogózva, a Széchenyi téren alig volt ház, melyen lobogó ne lengett volna. Az utcákon sok ember tolong, mindnyájan a nagy Duna mellé igyekeznek, hogy még egyszer, utoljára lássák az avult hajóhidat és megtekintsék az ünnepély díszítéseit. Ma reggel verőfényes, pompás idő kedvezett a hídavatásnak. A híd és környéke meglepő szépen volt díszítve. Az esztergomi oldal vámháza elé piros-fehér-zöld és kék-piros (Esztergom város színei) drapériából sátort rögtönöztek a herczegprímás és kísérete számára. A vízivárosi hídfeljáró elejére diadal-kaput emeltek, zöldgalyakból. Felül ez volt olvasható: Isten hozott! A híd végig zászlókkal volt díszítve, igen csinos volt a csavargőzös állomás díszítése. Roppant kíváncsi közönség, köztük sok szép asszony és lány gyülekezett az ünnepély színhelyére s különösen a propeller állomásához csoportosult. A rendet a csendőrség és a város díszruhás rendőrei tartották fenn mintaszerűen. A vármegye küldöttsége eléje ment a minisztereknek a Kovács-pataki csavargőzös-állomáshoz; vezette őket Andrássy János alispán. A minisztereket hozó különvonat ide 9 óra 15 perczkor érkezett meg. A 10 tagból álló vármegyei küldöttség nevében Frey Ferencz országgyűlési képviselő ezt a beszédet intézte a kiszálló miniszterelnökhöz: Nagym. m. kir. miniszterelnök úr, nagym. miniszter urak, mélyen tisztelt vendégeink! Az esztergomi helyi gőzhajózási társulat, mely a Duna két partja között az év egy részén át a közlekedést évekig fenntartotta, szerencsésnek érzi magát, hogy azon napon, melyen a modern vívmányok és követelményéknek megfelelő állandó híd veszi át, ezen Esztergom városát és megyéjét felvirágoztatni hivatott nagy műhöz Nagyméltóságtoknak útja a társulat járművén vezet át. Örömmel ragadom meg ez alkalmat, melyet nekem az Esztergom polgárai által alapított társulat bizalma e nagy napra nyújt, s társulatunk nevében üdvözölve Nagyméltóságtokat, azon óhajtásunknak adok kifejezést, vajha a magas kormány minden jövendőbeli alkotása oly közhasznú, áldáshozó, szeretett hazánk felvirágoztatását biztosító és oly szilárd alapon nyugvó lenne, mint a ma megnyitandó híd. Isten hozta Nagyméltóságtokat és mélyen tisztelt vendégeiket! Bánffy báró miniszterelnök válaszolt erre röviden és megköszönte a szívélyes fogadtatást. A csavargőzösre felszállott az illusztris társaság, élén a miniszterelnökkel. Utána jött a másik három miniszter: Dániel, Perczel és Wlassich, Cscörghő, Vörös és Zsilinszky államtitkárok, Ludvigh m. kir. állami vasúti igazgató, Czigler Gyözö műegyetemi tanár és még többen, a kereskedelmi minisztérium legelőkelőbb hivatalnokai közül számosan. A fellobogozótt csavargőzös fél 11 órakor ért Esztergomhoz. Itt várakozott már Kruplanicz Kálmán főispán, Szabó Mihály főjegyző, Reviczky Gyözö főszolgabíró, a megyei hivatalnoki kara, aztán a városnak 200 tagú küldöttsége mind fekete díszben, Frey képviselő, Reviczky Károly képviselő és mások díszes fogatai oldalt sorakoztak. A feszült várakozást riadó éljenzés váltotta fel, midőn a miniszterelnök alakja láthatóvá lett. Ő is és minisztertársai is mosolygó jókedvükben voltak és láthatóan kellemesen lepte őket meg a szívélyes fogadtatás. A főispán bemutatta a miniszterelnöknek Maiina polgármestert, városunk falai közt üdvözölte őt és kérte, hogy Esztergom városát is részesítse jóakaró figyelmében. Bánffy miniszterelnök válaszolt erre: „Köszönöm az igazán szívélyes fogadtatást. Már ebből is látom, hogy Esztergomban jól fogjuk magunkat érezni és alkalmunk lesz ez örömünnepen önökkel együtt örülni." Erre a díszes társaság a várakozó kocsikra ült és a hercegprímási palotába hajtatott. A várakozó közönség soraiban ott láttuk: Maszlaghy, Pór, Rosszival, Vencel, Fellett, Mally, Greffel kanonokai, Boltizár József és gróf Csáky püspököket és másokat. A miniszterek a prímási palotában nyomban tisztelegtek a herczegprímásnál, azután visszajöttek a hídhoz. Vaszary Kolos teljes bíboros díszben, nagy papi kísérettel pontban 11 órakor érkezett a hídhoz díszfogatán, barátságos főhajtással fogadva a nagy éljenzést.(...) Ezután következett az előírt hídfelavatási szertartás, amely áll néhány imából, a 102. zsoltárból. Ezután a főpap segédletével együtt néhány lépésre a hídon bement kétszer egymásután, első ízben szentelt vízzel jobbra és baka locsolt, másodszor tömjénezve. (...) Ezután a herczegprímás kíséretével ugyanazon sorrendben amint jött eltávozott, a miniszterek pedig a díszsátorban helyet foglaltak. Kruplanicz főispán lépett elő és körülbelül e szavakat idézte a kereskedelmi miniszterhez: Nagyméltóságú keresk. miniszter úr, kegyelmes uram! Nagyméltóságodnak vármegyénk és városunk iránt tanúsított kegye által, immár befejeztetett az állandó híd, ezen remekmű, amely városunkat Párkánnyal összeköti és a város forgalmát, kereskedelmét, iparát, közvagyonosodását nagyban emeli. Az elkészült hidat most már a herczegprímás is felszentelte, nincs tehát többé semmi akadály, hogy a közforgalomnak átadassák. Midőn a város, a vármegye és az egész vidék nevében excellenciádnak legmélyebb köszönetünket tolmácsolnám, hogy a hídépítést sikeresíteni méltóztatott, egyúttal köszönjük, hogy e szép ünnepélyt személyes megjelenésével szerencséltetni méltóztatott. Arra kérjük végül nagyméltóságodat, hogy a hidat a közönség közhasználatáta engedje át. Kívánjuk, hogy excellenciádat kormánytársaival együtt az Isten sokáig éltesse. (Éljenzés.) Dániel Ernő keresk. miniszter: Örömmel jöttünk ezen történelmi múltú városba, mert olyan mű felavatására jelentünk meg, amely hivatva van, hogy a béke áldásaival fokozottabb mértékben árassza el e város és vidék lakosságát. Bármennyire előnyös és kiváló haszonnal jár, hogy az országban nagy folyók vannak, nem lehet tagadni, hogy emellett van hátrányuk is, mert a két part közt áthidalhatatlan akadályt képez. Látjuk itt is, hogy az év legnagyobb részében, néha 2-3 hónapig fennakadt a közlekedés. Nagy akadály ez nemcsak az iparra és kereskedelemre, hanem a kultúrára. Felismerte ezt a kormány és eltökélte, hogy az ország több részén, első sorban Pozsonyban, Komáromban és itt Esztergomban hidat épít. Nem tagadom, igen tisztelt uraim, hogy eleinte nagy akadályok merültek fel, főleg financiális természetűek. De a kormány belátva, hogy az érdekeltektől a felépítést nem lehet követelni, elhatározta, hogy államköltségen építteti fel a hidat. Ez a herczegprímás bőkezűsége folytán első sorban volt lehetséges, mivel ő lemondott a vámszedésből húzott jövedelemről, melyet feláldozott a hídépítésre. E szerint el lévén határozva, a hídépítést az országgyűlés 1893-ban megszavazta, ami őfelsége által 1894 januárban szentesítve lévén, a szerződés Chalry vállalkozóval megköttetett. A vállalkozók a legnagyobb lelkiismeretességgel rövid 1 és fél év alatt fel is építették. Mielőtt befejeztetett, szó volt arról, hogy a híd nevet nyerjen. Őfelsége legkegyelmesebben megengedni méltóztatott, hogy a híd azon fenséges főherczegnőről neveztessék el, ki atyai szívéhez legközelebb áll. A helyszíni szemle alkalmával úgy találtatott, hogy minden körülménynek a híd megfelel, és a próbaterhelésnél, hogy elég szilárd. Mi sem áll tehát útjában, hogy a közforgalomnak átadhassák, hogy a kultúra és közforgalom szolgálatába álljon. Majd emeltebb hangon tette hozzá: ,Ezennel kijelentem, hogy a hidat a közforgalomnak átadom." (Lelkesült, szűnni nem akaró éljenzés.) A beszéd után három ágyúlövés dördült el, a harangok megszólaltak, a régi hajóhidat kinyitották, hogy többé be ne csukják... Most a miniszterek megindultak a hidon, utánuk kíséretük és nagy közönség. A híd közepén megállott a menet, és Ludvigh igazgató pillanatnyi fénykép felvételt csinált az illusztris társaságról. A párkányi oldalon a község elöljárósága fogadta őket, kikkel a miniszterek néhány barátságos szót válatottak. Dániel Rogrünn Ede közs. pénztárnokot és Ivanits jegyzőt szóllította meg: - Nem volnának-e hajlandók a párkányiak Esztergommal egyesülni? - De igen, kegyelmes uram, válaszolt Ivanits, de csak anyagi érdekeink megóvása mellett. Mi pótadót nem fizetünk, Esztergomban pedig közel 80 százalék a pótadó. A miniszter mosollyal fogadta a fölvilágosítást. Ezután visszamentek a hidon és a várakozó fogatokon a prímási palotába hajtottak. Egynegyed egykor a miniszterek A kereskedelmi miniszter ebéde Dániel Ernő keresk. miniszter vendégsze- ^ retö asztalához délben fél 2-kor ezek voltak hivatalosak: Az asztalfőn a házigazda képvi- f seletében Kruplanicz főispán. Jobbján és bal- ' * ján Mattyasovszky Vilmos főügyész, Kobek * István képviselő, Szabó Iván árvaszéki elnök, Lipíhay János főorvos, gróf Csáky c. püspök, / Seefehlner tanácsos, dr. Perényi Kálmán főszolgabíró, Csaby Andor főmérnök, dr. Mátray Ferenc tb. főorvos, Ilaan Rezső szerkesztő, Kelemen János pénzügyi biztos, Bánfi Károly, Nógrádi Jenő szerkesztő, Bártfay Géza közgyám, Ilaudinger Ignác igazgató, Cathry Ede mérnök, Staniek József adóhiv. pénztárnok, Rogrün Ede, lovag Kaán János igazgató, Altorjay Imre csendörszázados, Futtaky Gyula hírlapíró. A menü ez volt: „Csirke ragout kellvirággal. Pisztráng forrázva. - Viza tartárral. Füstölt nyelv körözve. Óz- és nyálderék áfonyával. Pudding chodóval. Stíriai kappan és fogoly salátával. Fagylalt. Giardinetto. Kávé. Borok. Somlai. 1872. Ganádi különlegesség. Ménesi vörös. Littke Monopolé Sect." Az első toasztot a főispán mondta a királyra, és a Mária Valéria kir. hercegasszonyra, mit a jelenlévők állva hallgattak végig. A kormánynak - úgymond - szándékában volt a király ö felségét vagy a hercegasszonyt meghívni, ha magas jelenlétükkel a hídavatást szerencséltetnék. De leginkább arra való tekintettel, hogy a városi feljáró nem készült el teljesen, elállott szándékától. Lelkes éljenzés hangzott fel a toaszt után. Kevés vártatva dr. Perényi Kálmán főszolgabíró köszöntötte fel a keresk. minisztert, majd Haán Rezső a hercegprímást, Haudinger Ignácz Cathry vállalkozót éltette. Volt még több felköszöntö is. Az r ebéd 4 órakor ért véget. testületileg tisztelegtek a herczegprímásnál, ami csak 20 percig tartott. A herczeg nyomban visszaadta a viziteket és körülbelül 10 percig időzött a Bánffy miniszterelnök számára fenntartott 2-ik emeleti lakásban. Ugyanitt fogadták a miniszterek a megye, a város, katona-tisztikar, járásbíróság és testületének a deputációját, melyet Kruplanicz főispán vezetett. A főispán a küldöttségek vezetőit egyenkint bemutatta. Ezzel az ünnepély hivatalos része véget ért. Ti\ Ebéd a herczegprímásnál. A herczegprímásnál a hídavatás ünnepélye alkalmából 60 terítékű díszebéd volt, amelyen részt vettek a házigazdán kívül: Bánffy Dezső báró, Perczel Dezső, Dániel Ernő, Wlassich Gyula miniszterek, Vörös, Cseörghő és Zsilinszky államtitkárok, a kereskedelmi minisztérium nálunk időző tagjai, Boltizár József, Sujánszky Antal püspökök, Roszivál, Venc- ; V> zell, Mally, Maszlaghy, Pór, Komlóssy, Jfr'^ Hettyei kanonok, a prímási udvar tagjai, Andrássy alispán, Maiina polgármester, Földváry István dr. városi főügyész, Szabó Mihály megyei főjegyző, a katonai tisztikar képviseletében Górcz ezredes és Schmidt őrnagy, Bartal tanfelügyelő és ^^ városunk előkelőségei közül többen. J A pezsgőnél felemelkedett Vaszary Kolos herczegprímás és ő Felsége a kö- 4t> vetkező gyönyörű beszédet mondta: f Azt az örvényt, amely a szellemi téren a különböző eszmék és elvek harcosait f s egymástól elválasztja, áthidalja a haza anyagi jólétének fejlesztésére irányzott £ egyesült törekvés. A „viribus unitis" jel- ^ szó alatti működésünk bámulatos eredményeket tüntet fel. Múltunkhoz képest évtizedek alatt századokat haladtunk. A J^ fő- és székváros rendkívüli gyors emel- ^ kedése mellett, a vidék is figyelemben részesül és méltán; ami az ország bármely részét felvirágoztatja, a hazát teszi ^Ty szebbé általa, aki a vidék iparát, gazdá- Á A szatát a közlekedés könnyítésével is előmozdítja, nemcsak magát a vidéket, ha- ^ ^ nem vele a hazát is gazdagítja. Tévednek ^ azonban, ha nagyságát, erejét, jövőjét A A csupán az ipar s a gazdászat és kereske- f delem felvirágozásában, vagy a tudo-^í^ mány és művészet ápolásában helyez- ^JjJ^ ném és nem egyúttal a felséges Urunk f> Jj által hangsúlyozott „ősi erények" fenn- ifr tartásában, a jellem tisztaságában, szilárdságában!(...) Eminenciája után Bánffy miniszterelnök tartott egy rövid, de igen magvas és A lendületes beszédet.(...) Andrássy János alispán a szakminiszternek, Lukácsnak és különösen Dánielnek fejezte ki a megye osztatlan köszönetét a szép mű létesítéséért, előzőleg azonban kegyeletes szavakban emlékezett é 4 9 A A r> A Js <s A meg Baross Gáborról, ki az esztergomi £ híd felépítését elhatározta. ^ (Folytatás a 3. oldalon) mw 9 *