Esztergom és Vidéke, 1995

1995-07-20 / 28-29. szám

ERDEKEINK - E RI EKEINK ESZTERGOM ES VIDEKE 1995. 28-29. SZAM EGY PÁRBESZÉD DOKUMENTUMAI HÍREK * HÍREK Tisztelt Kezdeményezők! Megköszönöm azt a bizalmat, amellyel hozzám fordultak a stabilizációs programmal kapcsolatosan. Március közepe óta ahogy képviselőtársaimat, engem is komolyan foglalkoztat az ország gazdasági helyzetének kérdésköre, illetve az ebből kö­vetkező probléma: amikor a kormány általjavasolt stabilizációs intézkedésekről döntenem kell, mennyire térhetek le a „kény­szerpályáról", a saját mérlegelésem alapján és lelkiismeretemet követve. Mindenesetre így tettem tíz-tizenöt olyan módosító indítvány elfogadásakor, amelyeket a kormány nem támogatott. (-) Szeretnék rámutatni az intézkedéscsomag néhány hibájára: • Az intézkedések jelentős része kilenc hónapot késett. Saj­nos a pénzügyek korábbi irányításában nem volt meg a politikai bátorság ahhoz, hogy az államháztartás reformját elkezdje. • A törvénycsomag ,/elbontása" köriil teljes volt kommuni­kációs zűrzavar, ami az emberek számára elhomályosította sőt értelmetlenné tette az intézkedések tartalmá és irányát. • Az intézkedések csökkentik ugyan azt az igazságtalansá­got, hogy az átlagjövedelemnél havonta akár ötvenszer-száz­szor többet keresők azonos juttatásokban részesüljenek, mint a rászorulók, de nem állítják meg a mindenkit irritáló adómentes jövedelmek képződését, az igazságszolgáltatáson, a gazdasági ellenőrzésen, vagyis a fekete gazdaság elleni küzdelem haté­konyságán nem javítanak jelentősen. A Kormány rugalmasan beépítette a vitában megfogalmazott eltérő, de szakmailag megfelelő javaslatokat. így tehát a vég­szavazás előtt a javaslat teljes tagadásán kívül már nem maradt olyan alternatíva, amely az ország gazdasági stabilitását meg­alapozhatná. Ezért - az ország, vagyis az Önök érdekében ­nem vállalhattam az instabilitást: megszavaztam a törvénycso­magot. (...) Az indokokat, amelyek befolyásoltak, egy rövid levélben tisztázni nem lehet, ezért beszélgetésre, vitára bár­mely időpontban tisztelettel és készséggel állok a rendelke­zésükre. Számomra a tartózkodás vagy nem-szavazás mint „langyos lehetőségek" tarthatatlanok voltak, de alternatíva hiányában - ismétlem - nem választhattam a kormányválság lehetőségét sem. Én a Kormányt korántsem látom hibátlan-^ nak, és remélem a vita során megfogalmazott kemény véle­ményünk munkájának hatékonyságátjavítani fogja. A Nem ide tartozik, de tudomásukra szeretném hozni, hogy számomra elfogadhatatlan a pénz­ügyminiszter úr néhány cinikus megjegyzése, po­litikai szerepvállalása és végkielégítési ügye, mi­vel hiteltelenítheti az intézkedések szükségessé­gét. Én még bízom miniszterelnökünkben, és ab­ban, hogy lesz elég hitünk, tisztességünk és erőnk az ország stabilitásának helyreállításához, a szük­séges államháztartási reform vállalható lefolyta­tásához. Nagyrabecsült Főszerkesztő Úr! Tisztelettel megköszönöm, hogy Grób Lajos levelét hozzám eljuttatta. Mellékelten megküldöm az aláírókhoz írott levelem, amelyben szavazásom indokait megpróbálon röviden kifejteni. Mindezzel kapcsolatban hangsúlyozni szeretném, hogy nem ér­tek egyet a „kezdeményezők" véleményével, amely szerint a stabilizációs program a „szétvert szociális rendszerrel" azonos. Meggyőződésem, hogy számos intézkedés az igazságosabb teherviselést szolgálja; amihez az 1996-os költségvetés az or­szág teljesítő képességét növelő gazdaságélénkítő lépéseivel fog hozzájárulni. Az intézkedések nagyrészét nem is hogy az elmúlt egy évben, hanem már az előző öt esztendőben meg kellett volna hozni. Az én ismereteim szerint készültek hatástanulmányok, s ezek eredményeképpen több ponton sikerült megváltoztatni az alap­elképzelést. A szocialista képviselők javaslatai alapján például a GYES-sel kapcsolatos változás eredetileg a családok 50 %-át érintette volna jelenleg a valóban rá nem szorulókat, azaz 20 %-ot érinthet. A Grób Lajos úr által megfogalmazott levélből rendkívül elszomorító számomra, hogy úgy látszik: O olyan képviselőt kíván, aki ül a Parlamentben és törvényhozóként ­ilyen vagy olyan érdekeket követve - nyomogatja a szavazó­gombot. Én úgy gondolom: képviselői munkámnak legalább olyan fontos része mint a tövényhozás, az, hogy adott lehetősé­geket - pl. a pályázatokat - kihasználva igyekezzem megsze­rezni és idehozni az elnyerhető pénzeket. (...) Remélem, én gondolom jól, és az elmúlt egy évben végzett képviselői mun­kám, illetve ennek eredményei is engem igazolnak. Tisztelt Főszerkesztő Úr! Kedves Barátom! Külön kérdésedet, amely szerint fontolgatom-e lemondásomat, az alábbiakban szerelném rövi­den megválaszolni: komiánypárti képviselőként kritikusan ugyan, de támogatnom kell a Kor­mányt, amíg lehet (a stabilizációs program az előterjesztéskor nem végső állapotában, elfogad­ható volt számomra). Ha egy kormánypárti képviselő szembekerült a Kormány álláspontjával, szerintem két dolgot te­het: -- ha többségben vannak az elégedetlenek, le­mondathatja a Kormányt, - ha kisebbségben marad, lemond képviselői mandátumáról. Számomra ugyanis az átülés bárhová - mint „hannadik út" - nemcsak egy működő, de egy kialakulófélben lévő demokráciában is elfogadha­tatlan. Még egyszer megköszönve és nagyra értékelve bizalmukat -tisztelettel: dr. Haller Zoltán országgyűlési képviselő Üdvözlettel: dr. Haller Zoltán országgyűlési képviselő Július 27-én, csütörtökön 16 óra­kor a Dunakanyar Művészeti Nyári Egyetem hallgatóinak összevont kórusa a Bazilikában búcsúkoncertet ad, amelyre szeretettel meghívják és várják az eszter­gomi közönséget. JÚIÍUS 28-án, pénteken a komp és a Nautica kikötő közé - az Egyesült Európa jegyében - a nagyobb dunai városok érin­tésével Németországból különleges hajó érkezik. A fedélzeten 20 órától történelmi hangszerekkel kísért jelmezes, díszletes misztériumjátékot adnak elő, melyet az érdeklődők a partról tekinthetnek meg. Képünkön az 1996. évi X. Weltbund Kongresszus és Bélyegkiállítás érmének terve látható, amelyet - a Koronás Ma­donnát ábrázoló bélyeg alapján - Fritz Mihály szobrászművész alkotott. Az er­ről készült verőtő Szabó Géza ötvös munkája. Az érmek első sorozatát idő­közben kibocsátották, korlátozott szám­ban - 800 Ft-os áron - a Gran Tours Utazási Irodában is megvásárolhatók. ouse grafikái • Miraslov Slavik megvásárolhatók A Duna Múzeum Európai Közép Ga­lériájában Miroslav Slavik, a prágai Ztih­lá Kliká Galéria vezetője nyitotta meg Zdenék Bouse grafikus kiállítását. Az 1928-ban született művész a Prágai Kép­zőművészeti Főiskolán tanult és grafikáit előszeretettel vásárolják a csehek és a külföldiek egyaránt. A megnyitóa/así/ Kollár, a Cseh Mű­vészeti Központ vezetője mondott rövid köszöntőt. Tőle - pontosabban Kost­sémszky Déivid tolmácsolásából - szerez­tünk tudomást arról is, hogy a július vé­géig nyitva tartó kiállítás képei megvásá­rolhatók. A negyvenhat modern vonalve­zetésű grafikát ezzel ajánljuk a műpárto­lók szíves figyelmébe. Az érdeklődők a Duna Múzeumban kaphatnak bővebb felvilágosítást. (Nyit­vatartás: K-V10-17 óra - tel.: 311-888) r —— x P.I. A uéqí eszte^gom l VÁROSEGYESÍTÉS centenáriumi «JJ EMLÉKÉVÉBEN is»i Július 7-én, pénteken délután a Balassa Bálint Múzeum régi fényképeiből és Marosi József képes levelezőlap gyűjteményéből nyílt kiállítás a Régi Vármegyeháza emeleti termeiben. Dr. Horvéith István múzeumigazgató üdvözlő szavait követően dr. Könözsy László polgármester centenáriumi köszöntőt mondott, arra emlékezve, hogy az „egyesült Esztergom" képviselői 1895. július 8-án tartották első közgyűlésüket. Ugyanebben az évben teremtette meg Vaszary Kolos hercegprímás adománya a kórházépítés pénzügyi alapját, szeptember végén pedig felavatták a Mária-Valéria hidat. „A kórház rekonst­rukcióját ez évben indítottuk el, a híd újjáépítésében is határozottan bizakodhatunk. A száz évvel ezelőtti összefogásra van szüksége a mai Esztergomnak is" - mondta többek között a polgármester. A kiállítás anyagáról Dr. Kisfaludi Péter ceglédi ügyvéd, jeles képeslap-gyűjtő mondott méltató szavakat. Egyedülállónak minősítette azt a képeslap gyűjteményt, amit Esztergomról Marosi József kiállított. A képeslapok az 1893-1920 közötti éveket örökítik meg, számos ház, jónéhány utcakép máig élő történelem, egyiket-másikat nem lenne nehéz visszaállítani; vannak azonban olyanok is - például a kedvesen girbe-gur­ba Hévízi városrész - amelyek végérvényesen áldozatul estek egy előző korszak rombolva-építő szenvedélyének. Szántó András és Bedő József híres fővárosi képes­lap-gyűjtők is eljöttek a megnyitóra. Tőlük hallottuk: - A levelezőlap kiállításokat újabban az Iparművészeti Múzeum tavaly áprilisi tárlata hozta divatba Ezen jónéhány képeslapot láthattunk Marosi József hat-hétezer darabot számláló gyűjteményéből is. Ilyen sokszínűen megőrzött városképet ma kevés gyűjtő tudhat magáénak. Debrecen például jóval nagyobb város, mégsincs ennyi képben megörökítve. Ezért melegen ajánljuk, jelenjen meg kiadványban is, ami Esztergom értékeit is gazdagítaná. A Régi Esztergom című fénykép és levelezőlap kiállítás minden városlakó számára különlegesen érdekes élmény: - augusztus végéig tekinthető meg. (Pálos) A megnyitón: Horváth István, Marosi József, Kisfaludi Péter „Ezen a téren fogadta Esztergom népe 1820. május 16-án Rudnay Sándor hercegprímást, aki Nagyszombatból Esztergomba helyezte vissza az ország egyházi központját. Ezt a táblát a Rudnay Sándor Kulturális és Városvédő Egyesület állította, megemlékezve a város lijjáépítésének kezdetéről, és hálából mindazoknak, akik a nehéz időkben otthont adtak az esztergomi érseknek. 1995" Esztergom Város Vaszary Kolos Kórháza Emléklap > Sionla sh CÉaba W ff larfaiff i« mmmr/z && WI^^HB^HHMLA Cci te locboc* ZM^A: u^rz. A*&Jt ÍUÜz® (M- é*T ÁMxíi' I -fcaV,, AM,qjxá iM&st teX^k &e F " iSllPTr^^yl VU^OÍoaJU-U- ^[Ac^^^• K Ül ^^^^c^oM LmM,-je?" MfflIgPl^M M taL^.&t (e. At-uiJUMM., XA,UM± ftiU^-H- - a. I ^Mjr/ láfa ^-Miy ^ jtuclS­• « kH tenÁ deJLZ KjÉJjP .ufflfe* fnuW^ a- U^iAs^z (zlU­koa ^C^foCocSÓ^ ^IHMr e-Lo-tk urCljJbLo k S-OU/L^<zSbi tz^&Ztin 'I A^A-KT^ kezoUe C^^ocfi ^ÍAJ WcXt&io^'-ta^ bo^dUjXi'zbzXdkrQu.; - AM,<Í~ UM&I- bz­kzlt 64. u J&ZJL a -Kízifeí xípa^t ? -JJ^oU^stóui íeiM UM-^+KoZO-UA. StA^j ^ZviqzLLoU tc^íbh- So(<: Wi^a/te-tic(WA-eg-e*; - vvto^oí^V. Vfázö^^ ^ Vtok , s^LoCk ^UUelí xttöi-i SsuufC z^Lzój oto agakat Íc J <wu,l«ík u^T^i •hcsze^ a/2 6' qn&UcAicti sz^tcszerzésedet mo^qé W&xz, - e/s Vo<s& — -BL-U& ^joUlío^ neí^Cit (2,'s írz-V+orattv Ác£ ^eWet K<t­tcaSCcL ^ái Gzcl^ctlU ncfelszsdyzt W<szi!iuuikl t^eí-t . k&dues SaíiJUP'I CuXse^25 oC^a-sótUci 1 J rw.T.) 175 éve indult a város újjáépítése Magyar-szlovák megemlékezés: július 28-29-én Július 28-án, pénteken délután 16 órakor a Szent Anna templom (Kerek­templom) Táti úti oldalán kezdődik a ren­dezvénysorozat. A felújított Szent Vendel szobor mö­gött magyar és szlovák nyelvű emléktáb­lát helyeznek el. Az emléktábla elhelyezését követően kiállítás nyílik a Mindszenty Katolikus Iskolában Rudnay életéről és munkás­ságáról. Este énekkari koncertre kerül sor a Kerektemplomban. Július 29-én, szombaton reggel 9-kor koncéiebrált megemlékező szentmise lesz a Bazilika altemplomában, majd 10 órakor a tanító­képző főiskolán emlékkonferencia kez­dődik, amelyre előadóként, vagy vendég­ként neves szlovák és magyar személyi­ségek kaptak meghívást: Jan Sokol nagy­szombati érsek, Paskai László bíboros, Kafcr István és Mádl Ferenc egyetemi tanárok, Nagy Istvéin történész, Zlinszky Jéinos alkotmánybíró, dékán, továbbá a Rudnay rokonság. Olaszországból, a pá­dovai testvér-plébániáról 18 fős küldött­ség érkezik Don Altilio vezetésével. A Szent Anna templom búcsúja szombaton 18 órakor kezdődik, és 30-án, vasárnap 10 órakor szentmisével zárul. A búcsú részletes programját a Kupola című kato­likus értesítő július 23-ai számában ol­vashatják az érdeklődők. (Pálos) A TABLA FELIRATA:

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom