Esztergom és Vidéke, 1995

1995-06-08 / 23. szám

ESZTERGOM és VIDÉKE Erdekeink - értékeink 3 Búcsú Mohos J. Zoltán főorvostól Bene vixit, qui bene latuit - tartja a klasszikus közmondás, magyarán: „jól, azaz bölcsen élt, aki jól rejtőzködött". Ha valakire, akkor ez Mohos J. Zoltán főorvosra maradéktalanul érvényes, mert annyira otthon érezte magát a laboratórium mikroszkópvizsgáló félhomályában, annyira idegenül a rivaldafényben. Effajta közszereplésre soha nem is vágyott. Jelképes jelentőségű, hogy pont az évzáró vizsgák idején hagyta itt választott városát és nem csekély számú tisztelőit. Végső tisztességadása szinte „gyász-szalagavatónak" számított, amikor egy örökké tanuló-dolgozó öregdiákot kísérnek utolsó „ballagására" hajdani és majdani sorstársai. A mennyei egyetemen biztosan várja már egy képzeletbeli katedra, amely a földi valóságban megillette volna. Nem tartozott az úgynevezett „divatos orvosok" közé, munkájának alaptermészetétől függetlenül. Nevét a betegek alig ismerték (vagy összecserélték), pedig senki nem szolgálta nagyobb alázattal és önzetlenebbül Esztergom egészségügyét. A kórháznak hallatlan biztonságérzetet adott az Ő létezése. Anekdoták csak szakismereteiről, szorgalmáról és szerénységéről maradnak fenn, bizonyára. Valószínűleg egyetlen ember volt elégedetlen a munkájával - Ó maga! Mindig a minél tökéletesebb metódikákra törekedett, immunelektroforézises vizsgáló módszerére országszerte felfigyeltek. Megtanulták nevét a szűk szakma berkeiben. A vérfehérjék bonyolult titokrendszerét kevesen igyekeztek szívósabb szenvedéllyel megfejteni. Másoknak lényegesen kedvezőbb feltételek közt is jóval kevesebb sikerült. A legszerényebb kolléga és a legszemérmesebb barát volt, akit valaha ismertem. A hivatás megszállottja, kivesző emberfajta. Aki a mai tülekedésben annyira nem becsült hitelt: makulátlan tisztességét és tisztaságát hagyta örökül. Tudományos eredményeit szaklapok őrzik, felsorolni most nem feladatunk. Quieta non otio, vagyis nyugdíjasként sem pihent. Csak amikor a szíve felmondta a szolgálatot. Felebarátaim, e gyász óráiban ne szomorkodjunk! Vigasztaljon bennünket az a tudat, hogy kortársai lehettünk. S míg Hozzá hasonlók kevesek akadnak, talán nem jut a világ Babits biblikus szavaival Ninive sorsára. Az égi hatalmakéból biztosan, hacsak a földiek felelőtlenségéből nem. A természettel való harmónikus együttélés is az egyik hagyatéka. Globálisan talán ez a legfontosabb, amelyre a frissen földre szúrt fejfája figyelmeztet bennünket. Szállási Árpád dr. Dr. Mohos J. Zoltán főorvost június l-jén a Belvárosi Temetőben - ökumenikus gyászszertartással - helyezték örök nyugalomra. Köszönetnyilvánítás Hálás szívvel mondok köszönetet mindazoknak, akik fájdalmas veszteségünkben őszinte együttérzéssel osztoztak. Dr. Mohos J. Zoltánné Elégedett kiállítók - sok érdeklődő Június 2-án, pénteken délután nyüt meg a III. Pünkösdi Kiállítás és Vásár. A sportcsarnokban és a Kolping pályán több mint száz kiállító és vásározó kínálta termékeit. Juhász József, a megyei kézműves kamara elnöke köszöntötte a megnyitón megjelent vendégeket, a társadalmi és gazdasági élet vezetőit, a külföldi és belföldi kiállítókat, érdeklődőket Dr. Hágelmayer István, az Állami Számvevőszék elnöke, a rendezvény fővédnöke térségünkhöz való kötődését említette elsőként Dorogi születésű és középiskolás éveit Esztergomban töltötte. Sok élmény köti ide. A kézművesek, az iparosok kiállítása fontos állomás a termékelőállítás folyamatában. Itt találkoznak a közönséggel, a vevőkkel. Az esztergomi hagyomány folytatását kérte, és mind több termelőt biztatott a termékbemutatókra. Dr. Kovács György Zoltán, a megyei közgyűlés elnöke, majd dr. Könözsy László polgármester szólt a megnyitó közönségéhez. A hagyomány szerint a kiállítás legkiemelkedőbb termékei díjazásban részesültek. A díjakat Kóbor Miklósné kuratóriumi elnök, a Megyei Kereskedelmi és Iparkamara részéről Pethő Zoltánné elnök, Engelbrecht József alelnök, valamint Juhász József adták át. „HÍD Vállalkozók Együtt Egymásért Alapítvány" fődíját a Cambrai Kereskedelmi és Iparkamara (Franciaország) nyerte el. Dicsérő oklevelet kaptak: Opolei Kézműves Kamara (Lengyelország), Mátrai Mátyás üvegcsiszoló, Antal Sándorné ajándéktárgykészítő, valamint a Kézműves Kamara fődíját Fekete Miklósné szőnyegkészítő kapta. Különdíjat kapott Székely Gábor keramikus, dicsérő oklevelet: dr. Murányi Miklósné építőanyagkereskedő, valamint a Gery Fém-, és Bútoripari Kft A Kereskedelmi Kamara fődíját: Juné Gázkészülékgyártó Kft. nyerte el, különdíjban a Kamleithner Légtechnika Kft., dicsérő oklevélben a Granvisus Ipari és Kereskedelmi Kft., Endrédi József fémipari vállalkozó és a Visegrádi Faipari Szövetkezet részesült. A vásárrendezőség különdíját Dezső Ildikó rongyműves és Orbán Péter ékszerész kapták. Négy napon át több ezren voltak kíváncsiak a kiállított termékekre. Különösen vasárnap volt nagy az érdeklődés. Fémipari berendezéseket, bútorokat világítástechnikai eszközöket, egészségügyi műszereket építőipari termékeket, térelemeket, nyílászárókat, gázkészülékeket, tüzeléstechnikát, élelmiszeripart, kenőanyagokat, textíliát, ruhaneműt, látszerészeti eszközöket, ékszereket, bizsukat, kézimunkákat szőtteseket, üvegárut, bőrárut... és sok minden mást láthattak a látogatók. A hétfő délutáni zárás után a kiállítók elégedetten, kellemes élményekkel indultak haza. (Pálos) Háttér d t é s u i á h ISKOLA-ÜGYEK III ISKOLA-ÜGYEK „LÁMPÁSOK" TAKARÉK-LÁNGON - pedagógusnapi köszöntő helyett Ha az ember belelapoz valamelyik napilapba, óhatatlanul talál benne legalább egy cikket az oktatásügyről. No, nem holmi dicsérő, a tanárok áldozatos munkáját méltató írást, - bár most, a pedagógusnap táján az ilyen jellegű eszmefuttatás is elvárható lenne, - hanem a gondok, méltatlankodások, kétségbeesések tömkelegét. Az egyik nap megszűnő iskolákról s utcára került pedagógusokról olvashatunk, másnap az oktatásügy sorsát féltő tanárok, szülők és diákok tüntetéseiről számolnak be a lapok. A létbizonytalanság aggasztó légköre az oktatásban szinte tapinthatóvá sűrűsödik országszerte. A gondok természetesen nem kerülték el Esztergomot sem. Pedagógusnap idepedagógusnap oda, a költségvetési szigorítások szorításában vergődő tanintézetek dolgozói igazán nincsenek ünnepi hangulatban. A pedagógusok többsége nem is a becsülés hiánya miatt panaszkodik. Fenyvesiné Belánszky Ágnes, a Balassa iskola szakszervezeti vezetője szerint a nevelők ebbe már beletörődtek. - 1991-ben volt utoljára pedagógusnapi jutalmazás, s lassan odajutunk, hogy köszönetet is már csak magunktól kaphatunk. Nincs pénz technikai dolgozókra, magunk nyírjuk sporttelepünk gyepét, gereblyézzük a salakot, s holnap talán már a krétát is nekünk kell hoznunk, ha írni akarunk a táblára. Balogh Attila, a József A. Ált. Iskola igazgatója sem derűlátóbb. - Két malomkő között őrlődik minden igazgató. Nevelőink a nyugodt körülmények biztosítását várják tőlünk, azokat a feltételeket, melyek a sikeres oktatáshoz nélkülözhetetlenek. Fölülről pedig a takarékoskodást, a nadrágszíj egyre szorosabbra húzását követelik tőlünk. Az éves költségvetést eleve 5 milliós hiánnyal voltunk kénytelenek megtervezni. Még fél év sem telt el, s a rezsi-költségekre már egy fdlérünk sem maradt. El kellett bocsájtanunk néhány technikai dolgozót, megszüntettünk fontos szakköröket. Hatalmas udvarunk karbantartásához van ugyan fűnyírógépünk, de működtetéséhez nincs pénzünk benzinre. A tanároknak nemhogy a törvény által biztosított munkaköpenyt, de még a szükséges tanári kézikönyveket sem tudjuk megvenni. Szomorú példa, hogy míg Kovács Károly kollégám az informatikai oktatás fejlesztésére szerveződött országos kísérlet egyik mozgatórugója, s rengeteg hasznos programot szerzett ingyenesen iskolánknak, addig egyetlen fillért sem tudunk költeni számítógépekre. Pályázatunkra a Soros Alapítvány mégcsak nem is válaszolt. - Mit éreznek meg ezekből a gondokból a szülők, no és persze a diákok, akikért mindez történiki - Szerencsére még nem túl sokat. De a beharangozott további országos szigorító intézkedéseknek nemcsak mi, tanárok, de a tanulók is vesztesei lesznek. E komor helyzetképet Nemesi Erszébet, a Polgármesteri Hivatal Művelődésügyi Csoportjának vezetője sem tudja igazán megszépíteni. - A minisztérium által megszabott ún. normatív támogatás 3 éve nem változott egy fillért sem, holott az infláció eközben meghaladta a 70 %-ot. Ez azt jelenti, hogy ma mintegy 80-85 millió hiányzik városunk közoktatási intézményeinek még a legszerényebb működtetéséhez is. - Milyen támogatást ad az állami - Az ún. illetményminimum 2/3-át. A bérek fentmaradó részét és minden egyéb költséget nekünk kellene előteremtenünk. - Kritikusnak ítéli a helyzetei? - Nézze, ebben a városban eddig még nem számoltunk fel egyetlen iskolát, nem JÚNIUS 11-ÉN, 16 ÓRAKOR az esztergomi bazilikában kerül sor A VASAS DALOS ÜNNEPEK záró hangversenyére Műsoron: Haydn Nelson-miséje A helyi közreműködők: a Balassa Bálint Vegyeskar, a Városi Szimfonikus Zenekar (karigazgató: Reményi Károly) és Baróti István (orgona) Szólót énekelnek: Dubnic Diana (szoprán), Szendrő Júlia (alt), Ocsovai János (tenor), Farkas Gábor (basszus) Vezényel: Reményi Károly. A Keresztény Múzeumban június 11-én, vasárnap 16 órakor kiállítás nyílik Új szerzemények 1975-1995 címmel A kiállítást megnyitja: dr. Paskai László bíboros Hegedűn közreműködik: Fodor Péter, teológus. Magad, Uram... Június 2-án, péntek délután a Dobó gimnázium aulájában került sor az idei pedagógusnap városi szintű megemlékezésére. Négy éves szünet után döntöttek a megrendezés mellett a Pedagógus Szakszervezet helyi szervezőt, A városi önkormányzat és a Polgármesteri Hivatal vezetői a meghívott vendégek jelenlétében Forróné Virág Zsuzsa szakszervezeti titkár mondott meglehetősen elkeseredett hangú ünnepi beszédet, amely után óvodások és iskolások köszöntötték színes, szín vonalas műsorral a megjelent pedagógusokat, s egy-egy szál virággal a jubMló nevelőket. szüntettünk meg egyetlen osztályt sem. Ez az önkormányzat érdeme. De hogy a következő iskolaévben nem kerülhetjük el néhány osztály összevonását, az már most látható. Drasztikusan csökkent a tanulólétszám, főleg az általános iskolás korosztálynál, s ez maga után von egy pár fájdalmas intézkedést. - Felröppent a hír a Balassa és a Petőfi iskola megszüntetéséről. Elképzelhető lesz ez? - A város vezetősége mindent megtesz, hogy elkerülhető legyen. Tárgyalások, egyeztetések folynak, bizonyos pedagógiai programváltás is előkészületben van. -No és a középiskolák? Sokan helytelenítik, hogy a város szabadulni igyekszik ezektől a költséges intézményektől. - A múltheti döntés értelmében 3 kivételtől eltekintve az összes középfokú oktatási intézmény megyei irányítás alá került. Egyrészt ezt maguk az érintett tantestületek kérték, másrészt ez egy olyan szükséges lépés volt, amely nélkül előbb-utóbb működésképtelenek lettek volna ezek az iskolák. Á létesíünények különben továbbra is városi tulajdonban maradnak, csak a gondokat adtuk át." - Gondolja, hogy a megyének több pénze lesz a fenntartásra? - Ök pályázhatnak központi támogatásért, nekünk erre nincs módunk. Biztos, hogy jobban járnak az átadott iskolák. De persze a megmaradtak is, hiszen az így felszabadult összeget rájuk fordíthatja a város. Bár tulajdonképpen csak elméletben, hiszen nem pénzmaradványról, csupán a hiány csökkenéséről van szó." - Mennyire veszik figyelembe e döntéseknél az érintettek véleményét? - Mint említettem, az iskolaátadások a testületek kérésére történnek. De úgy érzem, egyetlen más intézkedés sem született a megkérdezésük nélkül. Maga az Oktatási Bizottság is pedagógusokból áll; s minden ülésükre meghívják a pedagógusok szakszervezeti vezetőit is. Higgye el, az önkormányzat tele van segítőszándékkal, dehát a semmiből ők nem tudnak pénzt előteremteni, és a törvényeket sem tudják figyelmen kívül hagyni. - Apropó! Gondolja, hogy az ún. Bokros-csomag kedvező hatással lesz az oktatásügyre? - Viccel?! - Ennyire pesszimista? - Szó sincs róla. De az optimizmusomat a pedagógusokra alapozom. Közöttük élek hosszú ideje. Látom erőfeszítéseiket, elszántságukat. Nincsenek olyan mostoha körülmények, melyek között ne tennének meg minden tőlük telhetőt nemes feladatuk ellátása érdekében. A pedagógusok munkájának, áldozatkészségének elismerésében Nemesi Erzsébettel dr. Könözsy László polgármester is egyetért. - Sorozatunkat lapunk következő számában a vele készített interjúval folytatjuk. Sz. B. 123/1995.(06.01.) sz. képviselő-testületi határozat: Esztergom Város Képviselő-testülete a megyei fenntartásra javasolt középiskolák átadásáról döntve, csak a működtetés feladatait adja át. Az ingatlan-átadás kérdésében később döntenek. Felelős: dr. Könözsy László polgármester Határidő: azonnal. 124/1995.(06.01.) sz. képviselő-testületi határozat: 1. Esztergom Város Képviselő-testülete az Ötv. 70. § (1) bekezdésében foglalt feladatok közül költségvetési kényszerből lemond az alább felsorolt középiskolák fenntartásáról, és azok működtetését átadja a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlésnek: - Árpád-házi Szent Erzsébet Humán Szakközépiskola - Bottyán János Gimnázium és Műszaki Középiskola - Dobó Katalin Gimnázium - Szent István Gimnázium és Híradástechnikai Szakközépiskola - Ipari Szakmunkásképző és Szakközépiskola. Felhatalmazza dr. Könözsy László polgármestert, hogy az ötv. 115 § (5) bekezdése értelmében a képviselő-testület döntéséről 1995. június 11-ig értesítse a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlést, továbbá koordinálja az átadás-átvétel folyamatát. Felelős: dr. Könözsy László polgármester Határidő: 1995. június 11. illetve 1995. december 31. 2. Esztergom Város Képviselő-testülete köszönetétfejezi ki az átadásra kerülő középiskolák igazgatóinak, nevelőtestületének az elmúlt öt év innovációs tevékenységéért, a nevelés-oktatás eredményeiért. A képviselő-testület további eredményes pedagógiai munkát kíván, és kéri, erősítsék továbbra is Esztergom diákvárosi jó hírnevét. Felelős: dr. Könözsy László polgármester Határidő: 1995. június 11. (Ötv.: Önkormányzati törvény.) Az egyes iskolák átadásáról döntő szavazás eredménye: Árpád-házi Szent Erzsébet Humán Szakközépiskola 14 igen, 4 nem, 1 tartózkodás - Bottyán János Gimnázium és Műszaki Középiskola 17 igen, 2 nem - Dobó Katalin Gimnázium 16 igen, 2 nem, 1 tartózkodás - Szent István Gimnázium és Híradástechnikai Szakközépiskola 12 igen, 7 nem - Ipari Szakmunkásképző és Szakközépiskola 17 igen, 2 nem. A képviselő-testület a 124/1995.(06.01.) sz. határozatot 3 tartózkodás mellett 16 igen szavazattal fogadta el.