Esztergom és Vidéke, 1994

1994-02-24 / 8. szám

1994. február 24. 8. szám Ára: 23 Ft ESZTERGOM és VIDÉKE POLGÁRI LAP Alapíttatott 1879-ben Alapító főszerkesztő: DR. KÖRÖSY LÁSZLÓ Újraindult 1986-ban A kamara szerint Hívó, csalogató idegenforgalmi propagandára van szükség Az Esztergomi Kereskedelmi és Ipar Kamara átfogó gazdasági, ipari, kereskedelmi, szolgáltatói és idegenforgalmi fejlesztési terven munkálkodik, hogy ezzel is hozzájáruljon a város általános fejlődéséhez. Február 15-én, kedden a kamara idegenforgalmi és vendéglátó tagozata a város készülő idegenforgalmi koncepciójáról tárgyalt Koditek Pál (Gran Tours) teijesztette elő a közel 20 oldalas tanulmányt, melyből a résztvevők képet kapnak a város idegenfoigal mának múltjáról, jelenéről és a fejlesztés javasolható főbb irányáról. Az előadáshoz többen hozzászóltak: Engelbrechi József (kamarai elnök), Csapó Zsolt és Szalai József (Gran Camping), Kuthy Levente (Express Utazási Rt), Szalma József (vendéglős), dr. Gaál Károly (Inform Danub), Kovács László (vendéglős) és Erős Miklós (Komturist). Esztergom a hazai turizmus szervezésében kezdettől fogva élenjáró volt. A város képviselő-testülete 1926-ban alakította meg az ,JEszteigomi Idegenforgalmi és Hirdetési Irodát". 1927-29 között megépült a Szent István Artézi Fürdőtelep, kiépültek a szabadstrandok, fejlődött a víziturizmus. A turisztikai szolgáltatásokat a város idegenforgalmi hivatalán keresztül fogták össze. Népszerű propagandakiadványokat adtak ki. A háború alatt az idegenforgalom is súlyos sérüléseket szenvedett: megsemmisült a Mária Valéria híd, a nemzetközi hajóállomás, három étterem, a strandfürdő egyik uszodája A hatvanas évek végén azonban már 400500 ezer látogató járt itt évente, sőt ez a szám az ezredik évfordulón, 1973-ban megközelítette az 1 milliót. PáraÜanul jó propaganda és sajtó előzte meg az évfordulót De müyen a mai helyzet? A szálláshelyek csak részben felelnek meg a minőségi igényeknek, az éttermi kapacitás bővült, de hiányzik a zenés, műsoros, kulturált esti program. A kereskedelmi ellátás is bővült főleg magánerőből. Elmondható, hogy a mennyiségi igényeket közepes szinten elégítik ki, ám a minőségi turizmus fogadását illetően jelentős a lemaradás. A belföldi turizmusra a rövid itt-tartózkodás a jellemző, de a külföldiek sem maradnak két-három napnál tovább. Ennek egyik oka, hogy az országos irodák ide csak fél-, vagy egynapos kirándulásokat szerveznek. A városban működő utazási irodák tevékenysége egysíkú, elsősorban kiutazást szerveznek. A várost érintő reklám-propagandájuk is minimális. A város környezeti kulturáltsága is változó. A Várhegy, a Belváros elfogadható. A pályaudvarok, a hajóállomás, a komp és a Prímás-sziget frekventált része azonban elhanyagolt Nincs egységes, ünnepi arculatterv, mely az idegenforgalmi szezonban ,/elöltöztetné" a várost A fejlődésnek több iránya van. Az ifjúsági turizmus számára adott az olcsó, de azért jó színvonalú szállás és a többféle sportlétesítmény. Számukra fontos a megfelelő városnéző program összeállítása, helyi idegenvezetőkkel. A kiránduló-, a sport-, a zarándok-, a rendezvény- és a kongresszusi turizmus számára egyaránt jók a lehetőségek. A gyógy- és rekreációs turizmus, a termálvíz megléte, a Fürdő szálló rekonstrukciójával és a kórházi gyógyászati blokk összekapcsolásával a városi turizmus „húzó" ágazata lehetne. ivo A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szervezete (MTESZ) és az Esztergom Barátainak Egyesülete (EBE) Esztergom város általános rendezési tervének koncepciójáról szakmai fórumot szervez. A fórum helyszíne a Technika Háza (Imaház utca 4.) Időpontja: 1994. március 2. (szerda) 17 óra A fórum nyilvános, a szervezők az érdeklődő lakosságot is szeretettel várják! A rendezési terv szöveges tájékoztatója és térképei a Technika Háza aulájában február 28. és március 2. között megtekinthetők naponta 8-tól 16 óráig. MTESZ Esztergomi Szervezete Esztergom Barátainak Egyesülete Esztergom-Párkány között évente közel félmillió határátkelést regisztrálnak. A Mária Valéria híd építésével, nemzetközi határátkelőhely megnyitásával ez a milliós forgalmat is elérné. E forgalom kihatna az éttermek, az üzletek és a szállodák szolgáltatásaira is. Esztergom idegenforgalmi fogadókészségét Dömös, Pilismarót, Búbánat völgye, Pilisszentlélek, Tát és Klastrompuszta közelsége is bővíti. Melyek a legfontosabb teendők? A várost és környékét bemutató idegenforgalmi propagandaanyagok és kiadványok kínálata szegényes. Nincs megfelelő koordináció. A kamarai tagozat ilyen irányú törekvése is „érdektelenségbe fulladt". A városi irodák nem foglalkoznak kellő súllyal a turisztikai információval, a helyi kiadványok anyagi támogatásával. Hívó, csalogató idegenforgalmi propagandára van szükség, melyben az önkormányzatnak is vállalni kell az anyagi terheket A növekvő turizmus aztán „meghozza" a ráfordítást Esztergom korabeli turizmusát a stranfürdő lendítette fel. Új „virágzó korszakot" egy új, a Prímás-szigetre tervezett többmedencés fürdőteleptől várhatunk. A megfelelő terület a vízhozam és hőfok, a próbafúrás alapján, ugyancsak meglesz. Az idegenforgalom újbóli fellendítésében az első lépés az önkormányzaté. Az idegenforgalmi célkitűzésekhez megfelelő anyagi előfeltétel szükséges, hogy aztán a vállalkozásoké legyen a főszerep, így csinálták ezt Olaszországban, Spanyolországban is, ahol ma a fogadóturizmus igencsak fejlett... (Pálos)