Esztergom és Vidéke, 1994

1994-02-03 / 5. szám

2 ESZTERGOM ÉS VIDÉKE . ••KöitségVéiils-utápi ; i Villáminterjú dr. Könözsy Lászlóval - Polgármester úr! Bár még messze vannak az őszi önkormány­zati választások, ez az év, óhatatla­nul, a folyamatos előrehaladás mellett a számvetés éve lesz. Most megszületett Esztergom város kép­viselő-testületének 1/1994.(1. 27.) számú rendelete az ez évi önkor­mányzati költségvetésről és végre­hajtásának szabályairól - amely rendelet az utolsó a jelen testület költségvetési rendeletei között. Ho­gyan értékeli? - Azt gondolom, egyre súlyosbo­dó gondjaink között optimális mun­kát végeztünk. Tudjuk, hogy na­gyon sok településen nem voltak képesek olyan költségvetési rende­letet készíteni, amelyet a többség, vagy mindenki elfogad. Én meg­köszönöm minden érintettnek, hogy idáig eljutottunk. - Kik vettek részt ebben a munká­ban? - A képviselők mellett a külön­böző bizottságok tagjai; intézmény­vezetők és a Városháza apparátusá­ból is jónéhányan, elsősorban a Pénzügyi, Költségvetési és Adóü­gyi Iroda munkatársai Bauer Lajos­né irodavezető asszony irányításá­val. - Mi okozza most a jó érzést? - A költségvetés meglétén túl az, hogy a szűkös lehetőségek ellenére is sikerül biztosítani intézményeink működtetését. Iskolák, óvodák, szo­ciális intézmények, alapellátás, igazgatás - több mint negyven in­tézményünk van! Ez nagyon fon­tos! Meg tudtuk oldani a közalkal­mazottak jogállásáról szóló tör­vényből reánk háruló feladatokat. Meg is kellett oldanunk, hiszen - itt elsősorban a pedagógusokról van szó Esztergom iskolaváros jelle­ge kötelez! - És itt is van a másik nagyon fontos törvény, amely a köztisztvise­lőkről rendelkezik. Egyébként nem lehetséges, hogy a középiskolák „sorsa" valamikor a megyéhez ke­rül? - Minden elképzelhető. E téren, szerintem, biztos lesznek átrende­ződések. -A számadatok között ott a közel 130 milliós hitel is. Nem nagyon magas ez az összeg? - Tudni kell, hogy annak idején a várost mi mintegy 120 milliós hi­tellel „vettük át". Ez ma reálér­tékben jóval magasabb összeg - te­hát nem gazdálkodtunk rosszul! És ehhez még hozzáteszem azt is, hogy az elmúlt évben nem vettünk fel hitelt, nem volt rá szükségünk! A működés biztosított - és itt kép­viselőink a város érdekét nézték. A városért politizáltak, nem egymás ellen. Ez a legörvendetesebb. - ref ­A BEVÉTELEK FŐBB MUTATÓI (ezer forintban!) Intézmények folyó bevételei összesen 228040 Ebből: helyi adók 85300 személyi jövedelemadó 161768 gépjárműadó 1000 Az Önkormányzat folyó bevételei összesen 270058 Felhalmozási és tőke jellegű bevételek 86000 Az Önkormányzat költségvetési támogatása 680446 Központi bérfejlesztés állami támogatása 29457 Céltámogatás 26840 Egészségügyi működésre átvett pénzeszközök 37735 Egyéb célra átvett pénzeszközök 3600 Felhalmozási célra átvett pénzeszközök 20000 Közalkalmazotti többletbérigény támogatása 38110 E bérigényre államilag garantált hitel 38109 Fejlesztési célú hitel 129977 Bevételek mindösszesen 1558372 A KIADÁSOK FŐBB MUTATÓI (ezer forintban) A költségvetési szervek folyó kiadásai 1317888 Felhalmozási kiadások 234684 Ebből beruházási kiadások 167243 Tartalék előirányzatok 35800 Kiadások mindösszesen 1588372 Tudósítás a testületi ülésről Örömmel jelenthetjük a város házából: Esztergom városának van 1994-es költségvetése. Nem vélet­len, hogy a tudósító örömét fejezi ki, hogy egy pillanatra szubjektívvé válik. Sajnos, sok településen - kü­lönböző okokból - nincs összhang a képviselők között, s a legfonto­sabbról, a működtetésről nem tud­nak dönteni. Nálunk, Esztergomban négy év nehéz városépítő munkája meghozta eredményét: mára már profi gazdaság-, kultúr- és szociál­politikusként dolgoznak az aktivi­tást vállaló önkormányzati képvise­lők. Néhány hónappal az újabb par­lamenti és a nem is olyan távoli őszi önkormányzati választások előtt hovatovább azt a kijelentést is megkockáztathatjuk: nagyon is eredményes volt egymás több éves gyúrása, alakítása, sikeres a sok-sok véleményütköztetés, vita, érdeke­gyeztetés! Lehetségessé válhat, hogy mandátumuk lejártakor szená­toraink nem könnyen válnak majd meg egymástól?... Vissza a tényekhez: 1994 eddigi legjelentősebb rendeletalkotó testü­leti ülésének második fordulója az elmúlt hét csütörtök délutánján kez­dődött. Dr. Könözsy László polgár­mester nyitotta meg az ülést, s be­vezető szavaiban arra hívta fel a fi­gyelmet, hogy túl vannak a bizott­sági, intézményi, szakági egyezte­téseken. Összefoglalta: módosítá­sok sora született az első fordulón. Feldolgozták a nyilvános közmeg­hallgatás tapasztalatait. A módosí­tások értelmében ebben az évben is lesz mód bérfejlesztésre a város­igazgatásban és a városgazdálko­dásnál, több jut sportra, kulturális célokra, a Városi Szimfonikus Ze­nekarnak. Ezután került sor a költségvetési szavazásra. Részrehajlás és szub­jektivitás nélkül jelenthetjük: feltet­te a koronát rendeletalkotó munká­jára Esztergom város képviselő-tes­tülete: az ez évi költségvetést egy­hangúan megszavazták. (A szám­szerű részletekről lásd keretes anya­gunkat!) Szünet után, melynek ideje alatt ritka összhang uralkodott a rövid időre megpihenő képviselők között, az egészségügyi alapellátás főorvo­sának, dr. Bató Ferencnek adtak bi­zalmat, akit határozatlan időre az intézmény élére kineveztek. Balogh Péter alpolgármester elő­terjesztésének elfogadása alapján június 27-éig, nyugdíjba vonulásá­nak idejéig marad igazgatója a pi­lismarót-basaharci szociális otthon­nak Göbölös Jánosné. Az új intéz­ményvezető munkakörére a közel­jövőben pályázatot írnak ki. Ezután első fordulóban tárgyaltak a képvi­selők a köztisztaságról, a parkok és fák védelméről szóló rendeletterve­zetről, majd a középiskolai kollégi­umokról folytattak hosszú vitát. A téma sokakat érzékenyen érint. Pro és kontra követték egymást a képviselők érvei. A vita lényege: mindannyian érzékeljük, hogy a kol­légiumok kihasználtsága csökken. A városnak nincs szüksége annyi diá­kotthoni férőhelyre, amennyit a Béke téren lévő Kőrösy, a városközpont­ban található Bottyán és a déli város­részben a szakmunkásképző kollégi­uma biztosít. Egyet közülük célszerű lenne megszüntetni. A Bottyán-kollégium valaha me­gyeháza volt, léte mellett az egy isko­la - egy diákotthon elv szól, ellene az, hogy a mostani funkció betöltésére valójában nem alkalmas. A Béke téri intézmény annak épült, ami, de egy­részt eléggé „lelakott", másrészt pe­dig jó áron eladhatónak tűnik; átala­kítható turistaszállónak, nyugdíjas­háznak. A bevétel segítségével ­egyes vélekedések szerint - elkez­dődhetne a volt vármegyeháza nem használt részeinek (díszterem és lép­csőháza, kiszolgáló helyiségek felújí­tása, kulturális célokra való hasznosí­tása. Lenne a városnak egy elegáns zene-, tanácskozóterme! A képviselők szócsatája végül elvi jellegű állásfog­lalás megfogalmazásával zárult, melynek értelmében határozottabb irányban folytatódik a kollégium­koncepció előkészítő munkája. Némely vonatkozásban módosult a piacrendelet, (célunk a lényeges vál­tozatások közeli közlése!); valamint megszületett Esztergom város képvi­selőtestületének rendelete a közteme­tőkről, amely pontosan, minden rész­letre terjedően szabályozza kegyeleti helyeink kezelését A monstre testületi ülés, amelynek végeztével elégedetten, a jó és hasz­nos munka tudatával állhattak fel a képviselők, este 10 óra után ért vé­get. - referens ­QARAZS ELADÓ vagy KIADÓ! a Prímás-szigeten Érdeklődni lehet: Méhész Józsefnél a 317-006-os telefonszámon

Next

/
Oldalképek
Tartalom