Esztergom és Vidéke, 1994

1994-11-03 / 44. szám

4 ESZTERGOM ÉS VIDÉKE Szociális gondoskodás A szociális gondoskodásra rászorulók pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó ellátást kaphatnak. A szociális ellátásokat az 1993. évi hármas törvény, valamint az ezt módosító 1994. évi hatos törvény szabályozza. A törvény szabályait helyben az önkormányzat 18/1993.(IV.7.) és 14/1994.(IV.28.) számú rendeletei fogalmazzák meg. A Polgármesteri Hivatalban a Népjóléti és gyámügyi csoport foglalkozik a segélyezéssel. Tóth Gábomé csoportvezető és hét munkatársa lelkiismeretes munkát végez, hogy a több ezer jelentkező a törvény és a rendeletek szellemében kaphassa meg a támogatást. Az előző évben több mint ötvenegy millió forint került kifizetésre. A pénzbeli ellátás kétféle módon történik: a normatív ellátás és a szociális rászorultságtól függő ellátás révén. A normatív ellátás a gyermeknevelési támogatást jelenti. Gyermeknevelési támogatásban negyvenhárom család részesült, több mint kétmillió forint összegben. Az az anya jogosult a támogatásra, aki három vagy több kiskorú gyereket nevel, a legkisebb három és nyolc év közötti, továbbá az anya legalább 180 nap biztosítási idővel rendelkezik. A család egy főre jutó jövedelme nem haladja meg a legkisebb öregségi nyugdíj háromszorosát. A támogatást az állami költségvetés megtéríti. Munkanélküliek jövedelempótló támogatására az jogosult, aki már kikerült a járadéki ellátásból és családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének nyolcvan százalékát. A támogatást fele-fele arányban az önkormányzat, illetve a központi költségvetés fedezi. E részben négyszázhét főnek tíz és félmillió forintot fizettek ki. A lakásfenntartási támogatást szociális és egészségügyi körülmények figyelembevételével kell megállapítani. Azoknak a családoknak juttatható, akiknél a lakhatási költségek meghaladják a jövedelem harmincöt százalékát. E keretből kilencszázkilencvenhat családnak hétmillió háromszázezer forintot fizettek ki. Ápolási díjat a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását vállaló hozzátartozó kaphat. Alanyi jogon két és tizennyolc év közötti gyermek gondozásáért; méltányosságból tizennyolc évet betöltött tartósan beteg személy ápolásáért lehet megállapítani. E részben ötvenhárom fő részére négymillió kétszázezer forintot fizettek ki. Átmeneti segélyt azok a személyek, illetve családok kaphatnak, akik létfenntartásukat veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe kerültek. Akik időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küszködnek. Az átmeneti segélyt egy bizottság, Kertvárosban a részönkormányzat állapítja meg. E keretből több mint hatezer esetben tizenhét millió forint került kifizetésre. Rendszeres nevelési segély azoknak a családoknak adható, ahol az egy főre jutó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj legkisebb összegét. Négyszázkilenc család részére kilencmillió nyolcszázezer forintot fizettek ki. Rendszeres szociális segélyben az a nagykorú, munkaképtelen, illetve rokkant személy részesülhet, aki létfenntartásáról nein tud gondoskodni, E részben harminc személy részére kétmilliót utaltak ki. Temetési segélyben részesülhet az, aki hozzátartozója temetéséről nem tud gondoskodni. A felsorolt ellátásokat a Polgármesteri Hivatal az önkormányzat költségvetésétói fizette. Esztergomi lakásgondok (V.) Ezután olcsóbban lehet megvásárolni... Lapunk előző számában tudósítottunk arról, hogy a képviselő-testület szeptember 18-i ülésén módosította a 13/1994.(IV.28.) számú rendeletét. A módosítás lényege, hogy nőtt a lakásvásárlási kedvezmény mértéke és csökkent a vételár-hátralék után fizetendő kamat mértéke. Tehát olcsóbban lehet megvásárolni az önkormányzati lakásokat. Most a vonatkozó rendelet részletének pontos szövegét közöljük: 21. § (1) Ha a lakást a vételi jog jogosultja vagy a vásárlásra jogosult vásárolja meg, a vételár a 19. § (6) bekezdése szerinti megállapított öszszeg ötven százaléka. (A lakás vételára a forgalmi értéktől függ - a Szerk.) 24. § (1) Ha a vételárat a szerződés megkötésekor egy összegben fizetik meg, a vételi jog és az elővásárlási jog jogosultját a vételár ötven százalékának megfelelő vételár-kedvezmény illeti meg. (2) Ha a vevő a vételárhátralékot huszonöt évnél rövidebb idő alatt fizeti meg, akkor a megfizetés időpontjában fennálló vételárhátralék ötven százalékát nem kell megfizetnie, a lejárt kamatokat azonban teljesíteni kell. 43. § (1) A vételárhátralék után-ha e rendelet más szabályt nem tartalmaz - évi nyolc százalékos kamatot kell fizetni. Olvasóink figyelmét felhívjuk arra, hogy az önkormányzati tulajdonban lévő lakások és nem lakások céljára szolgáló helyiségek elidegenítéséről szóló rendelet újabb módosítása a képviselő-testület legközelebbi ülésén is napirendre kerül. A testület üléséről következő számunkban tudósítunk. A felújított volt káptalani épület Felújították a Duna Múzeumot A Magyar Vízügyi Múzeum - vagy újabban a Duna Múzeum - háza városunk egyik első díszes középülete. Az 1683-as török alóli felszabadulás után a XVIII. század első harmadában épült, az esztergomi káptalan itteni birtokai központjául. Sokáig ez volt az akkor már kétszáz éve Nagyszombaton székelő esztergomi érsekség rezidenciája is, hiszen a prímás saját palotát még nem épített a városban. A ház arról is híressé vált, hogy 1790. február 20-án itt őrizték a magyar államiság jelképét, a Szentkoronát. A ház mostani felújítása tízmillió forintba került. Átadására október 28-án, pénteken délben került sor. Az ünnepélyes átadásra a vízügyi szakmai vezetői, muzeológusok, tervezők, kivitelezők és a meghívottak jöttek el, köztük: Kolossváry Gábor főigazgató (Országos Vízügyi Főigazgatóság), Katona András főigazgató (Országos Közlekedési Múzeum), Kabay Sándor igazgató (Középduna vidéki Vízügyi Igazgatóság), dr. Könözsy László polgármester, Balogh Péter alpolgármester, Szerényi Imre levéltárigazgató (Budapest), Kassa Gyula minisztériumi főosztályvezető, Viola András minisztériumi főtanácsos. Fejér László igazgató a vízügyi közgyűjtemények nevében köszöntötte a résztvevőket, majd a múzeum múltjáról szólt. A hetvenes években létesült, melynél ő is „bábáskodott". A nyolcvanas években egyszer felújították az épületet, de azt akkor nem dicsérték. Külseje szinte „taszította" a látogatókat. Most jogosan ünnepelnek: a tervezők Tétényi Éva és Szathmári Miklós, a kivitelező General Bau, Kujáni Ferenc ügyvezető és Kiss Sándor építésvezető, Hajdú Péter műszaki ellenőr egytőlegyig színvonalas munkát végeztek. A Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium tízmilliós beruházása a múzeumok mai helyzetében egyedülálló példa. Szervezetükre továbbra is ráfér a támogatás. Kaján Imre múzeumigazgató beszámolt a házról, a házban található gyűjteményekről, továbbá a közeljövő terveiről. Elmondta, hogy a házat az esztergomi káptalan a húszas években hivatalnoki lakásokká alakította át. Már akkor felmerült a közvéleményben, hogy múzeumi célra lenne a legalkalmasabb. Erről írt az Esztergom és Vidéke 1926. november 18-i (csütörtöki) számában Vitéz SZÍVÓS Waldvogel József. Az államosítások után a Pilisi Erdőgazdaság épülete lett, mely három évtized alatt teljesen lelakta. Á puritán felújítások semmit sem segítettek, és a kilencvenes évek elejére elodázhatatlan lett a teljes rekonstrukció. Most az épület visszanyerte korabeli barokk szépségét. Vásárhelyi Pál születésének kétszázadik évfordulóján, 1995-ben megemlékezést tartanak. Evek óta készülnek rá. Cholnoki Jenő földrajztudósról ugyancsak tanácskozást és kiállítást terveznek, születésének 125. évfordulójára. Fő tervük az 1996-os millecentenáriumi évben a „Duna, ami összeköt" című monumentális kiállítás megszervezése, a környező országok Duna múzeumaival közösen. Itt mutatják be az 1896-os, még meglévő emlékeket „Volt egyszer egy kiállítás" címmel. Kaján Imre szólt a házban működő Európai Közép Galériáról is, mely a kortárs művészek megismertetését szolgálja. A kiállításokat rendszerint nagy sikerrel rendezik meg. Dr. Deák Andiás múzeológus a múzeum különleges értékéről szólt. Bemutatta gróf Széchenyi István korabeli útlevelét, vízumbélyegzőkkel ellátva, melyből nyomon követhetők Széchenyi európai utazásai. A múzeum rendkívül gazdag térképgyűjteménnyel, adattárral, tanulmánytárral, történelmi dokumentumokkal, tematikus gyűjteményekkel rendelkezik. Érdekes volt megállapítása: „A refonnkori vállalkozások egy része azért bukott el, mert a fejekben mindig hiányzott valami." Előadása végén eredeti, tizenkilencedik század-beli Duna szabályozási dokumentumokat mutatott, majd a vendégek megtekintették a felújított házat. Megírtuk, beteljesedett Lapunkban írtunk az Esztergom-Párkány határátkelő nemzetközivé minősítése ügyében. Lapzártakor kaptuk a hírt a Győri Határőr Igazgatóságtól, Bali József ezredestől, hogy a magyar és szlovák külügyminisztérium november l-jétől nemzetközi határátkelőt létesített városunkban és testvérvárosunkban. VAROSHAZA HÍREI * RÖVIDEN * VAROSHAZA HÍREI * RÖVIDEN Tudósított: Pálos Imre