Esztergom és Vidéke, 1994

1994-10-27 / 43. szám

10 ESZTERGOM ÉS VIDÉKE Iktatószám. 72/1994. KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KÖZGYŰLÉS ELNÖKE Magyar Köztársaság Miniszterelnökének Horn Gyula úrnak Budapest Tisztelt Miniszterelnök Úr ! Fontosnak tartjuk, hogy a Mitleneumi időkben történt rendkívüli fejlődésünk tapasztalatait felhasználva, a Millecentenárium során több és meghatározóbb ünnepi alkalmaink jól segítsék kortnányprogramuiik megvalósítását, hazánk versenyhelyzetét, modernizációját . Ezért jelent örömet és bizakodást a Millecentenáriumi programok kibontakozásához nyújtott állami döntés, amely képes széles körű utat adni a kezdeményezéseknek, önszerveződéseknek. A Millecentenárium tárgykörében f. év június 21-én tartottunk Esztergomban sikeres regionális plénumot, amelyre Önt és pártjának képviselőit tisztelettel meghívtuk. Mivel azon bizonyára nem állt módjában részt venni, így annak határozatait támogatói kérés formájában június 22-én, valamint július 27-én a plénum szervező bizottsága megküldte. Reméltük válaszát, kezdeményezésünk egyetértését és keresünk hathatós támogatásai. Ezzel szemben meglepetéssel olvastuk az újsághírt, miszerint döntés született Ópuszraszer, Pannonhalma és Székesfehérvár ügyében, s Esztergom az ősi királvi város ismét mellőzésre került. A magyarság minden történelmi emléke kell, liogv fontos legyen számunkra: a vérszerződés, az oktatás, a királysírok. A; 1995-2000 közötti időszak, hazánk 1000 és 1100 éves nugv ror'énelmi évfordulóiban bővelkedik. /I; államalapítás, nemzetté válás, az első törvén \ hozás. első pénzünk, az első európai integrálódás, István királyunk házasságit, koronázása történelmünk sorsfordulói, nemzeti létünk megalapozói. Ezek a mag varság jövőjét meghatározó esetnénvek cs az azt követő dicső századaink irányítása első fővárosunkban Esztergomban történlek. Érthetetlen tehát, hogy miközben reális nemzeti tudatunk újjáalakításáról beszelünk, • ha csak a kiemelt emlékhelyekre koncentrálva is - éppen a „ szülőhelyről ,. feledkeznének meg a javaslatot tevők és a döntésthozók ? Úgy gondoljuk méltatlan tenne minden további indoklás, amikor a város legutóbbi évtizedeiben - hátrányos helyzete ellenére is - mint történelmi és kultúrtörténeti emlékhelyünk iránt, állam és egyházfők sora, s évente másfél millió turista érdeklődött. őszintén reméljük egyetértését és a hivatkozott levelünkből az I. és 2. pontok megoldásának hathatós elősegítését. Örömünkre szolgálna, ha személyes találkozással lehetőséget kapnánk érveink és ten'emk bővebb ismertetésére. Esztergom, 1904. szeptember 23. Tisztelettel íüH-Cld^^l (Dr. Kovács György Zoltán) Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés Elnöke (Szűcs Magyar Teleputesféjlesztők és Felújítók Társaságának Elnöke (Németh János) Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségi Kamarája Esztergom Területi Szervezete Ügyvezető Elnöke (Dr. Könözsy Láiitf) Esztergom Váry^ PolgfÚ7nestere\ /ÍZ (Dr. Haller Zoltán) Országgyűlési Képviselő 5. vk. (Dr. Horváth István) Komárom-Eszt ergo m V legyei Önkormányzat Múzeumainak Igazgatója 1. Esztergom Város Képviselő-testületének Kulturális és Idegenforgalmi Bizottsága leveléből -1991. április 30. Göncz Árpád Köztársasági Elnök úrnak Igen Tisztelt Köztársasági Elnök úr! Esztergom város képviselőtestülete 1990 novemberében kérelmezte megyei jogú várossá nyilvánítását, pontosabban azt, hogy előzőleg Országgyűlésünk módosítsa az önkormányzati törvény kategorikus rendelkezését az ötvenezren felüli lakosságszámra, mint alapfeltételre vonatkozóan. Olyan szabályozást tartottunk - és tartunk máig - méltányosnak, amely egy-egy város történelmi múltjának és jelenkori szerepkörének mérlegelését is lehetővé teszi, ezen az alapon tehát - szoros kivételként - egyedi minősítést is megenged. Minthogy az Országgyűlés a módosítással nem foglalkozott (elismerjük: nemigen lett volna rá ideje), - így kérelmünket is elutasították az önkormányzati törvény pusztán mennyiségi szempontú szabályozása alapján. A határozat indoklása azonban a „minőségi" szempontokat is figyelembe véve, a következőképpen fogalmaz: „Esztergom kétségen kívül az ország egyik legjelentősebb történelmi múltú városa, kiemelkedő egyházi és számottevő oktatási központ, nemzetközi vonzása megkülönböztetett fontosságú. A városnak a nemzeti ludat formálásában is lényeges szerepe van. Ezért javasolható, hogy kiemelkedő jelentőségét az Országgyűlés adott esetben más módon, címen ismerhetné el, megteremtve ennek feltételeit." (82/1990.(XII.7.) Ogy. határozat) Képviselő-testületünk Kulturális és Idegenforgalmi Bizottsága úgy ítéli meg, hogy augusztus 20. állami nemzeti ünneppé nyilvánítása megfelelő „adott eset" lehetne. „Más mód, cím" arra, hogy folytatódjék a rehabilitációja városunknak, amelyet az előző korszak nagyobb felében politikai ítélet és ennek nyomán kemény diszkrimináció sújtott. Azért fordulunk Önhöz, Köztársasági Elnök úr. hogy pártolja kérésünket azokon a fórumokon, ahol az augusztus 20-i állami ünnep hivatalos rendezvényeinek terve készül, illetve döntésre kerül. Azt szerelnénk, ha Esztergom megkaphatná a rendezvények egyik kiemelt állandó helyszínének törvényesített rangját. Ezáltal a jogot és hozzá az állam erkölcsi és anyagi támogatását is, hogy az ünnepi rendezvényeket megvalósíthassa. 2. Szintén 1991 tavaszán, lényegében ugyanezt a kérést foglalta levélbe a fenti bizottság képviselő-tagja, dr. Horváth István múzeumigazgató Antall József miniszterelnöknek címezve. Idézünk a válaszokból, amelyeket a címzettek nevében - a Magyar Köztársaság Elnökének Hivatala illetve a Miniszterelnöki Titkárság küldött meg 1991 júniusában: „(...) Elnök úr egyetért azokkal a törekvésekkel, amelyekkel Esztergom város kiemelkedő történelmi, kulturális, egyházi jelentőségének elismerését kívánják biztosítani.(.„) A jelzett határozatban foglaltak alapján indokolt lenne, ha a helyi önkormányzat az Esztergom várost érintő kezdeményezést az Országgyűlésnek terjesztené elő. A Köztársasági Elnök úr, a nemes szándék erkölcsi támogatásán túl, a konkrét megvalósításhoz szükséges jogi eszközökkel nem rendelkezik." „Az állami és nemzeti ünnepekre vonatkozó kérések újragondolását sok más egyéb mellett - a Kormány is napirenden tartja. Ebben a munkafolyamatban természetesen az Ön felvetését és javaslatát is hasznosítani törekszünk. Ezért levelének másolatát a témával foglalkozó munkabizottsághoz is továbbítottam." 3. A Kormány 1028/1994.(V.26.) Korm. határozata „1. A Kormány a honfoglalás 1100 éves évfordulója - a világkiállítással egyidejű - megünneplésének előkészítésével kapcsolatos feladatok ellátására széleskörű, közéleti, társadalmi személyiségekből álló Emlékbizottságot hoz létre a melléklet szerint.(...) 3. A Kormány felhatalmazza a művelődési és közoktatási minisztert az Emlékbizottság titkárságának - a Művelődési és Közoktatási Minisztérium szervezeti keretén belül történő - létrehozására. a) A bizottság titkárságának feladata az Emlékbizottság, valamint a művelődési és közoktatási miniszter által meghatározott feladatok végrehajtása, így különösen: - az országos ünnepségek előkészítése és szervezése, - szakbizottságok (történeti, művészeti, ópusztaszeri, székesfehérvári királysír), - társadalmi kezdeményezéseket szervező bizottság, - a világkiállítással és a honfoglalás megünneplésével kapcsolatos rendezvényeket koordináló bizottság, - idegenforgalmi koordináló bizottság létesítése.(...) 4. A legfontosabb rendezvények helyszíneit (Ópusztaszeri Emlékhely, Pannonhalma, székesfehérvári királysír) az érintett önkormányzatokkal együttműködve a rendezvények fogadására alkalmas állapotba kell hozni, és ehhez a szükséges pénzügyi feltételeket biztosítani kell.(...)" Az említett mellékletben- „a legfontosabb rendezvények" helyszíneinek megfelelően - Székesfehérvár és Ópusztaszer polgármestere, a Csongrád Megyei Közgyűlés elnöke, valamint a pannonhalmi főapát is szerepel. 4. A Millecentanáriumi felhíváshoz Esztergom ez év június 21-én-regionális plénum keretében - csatlakozott. (Folytatás a 6. oldalon) (Koditek Pál) Esztergom lUirátui Egyesületének Elnöke A fenti címmel lapunk 1991. augusztus 16-ai számában mintegy másfél oldalnyi dokumentum-összeállítást közöltünk. Most először ezekből idézünk fel néhány részletet - útravalóul, hogy aztán krónikánk az idei év lépéseit követhesse. Esztergom rehabilitálása