Esztergom és Vidéke, 1994

1994-01-27 / 4. szám

2 ESZTERGOM ÉS VIDÉKE Ökumenikus imahét Esztergomban Városunk történelmi keresztyén egyházait közös igehallgatásra és imádkozásra hívta templomába a református egyházközség presbitériuma. Az évek óta kialakult szokás szerint az idén is a református gyülekezet adott helyet a „koinonia" újszövetségi értelmezésének és megélésének. Az idei ökumenikus imahét programját, az imanyolcad szövegeit az egész világon egységesen értelmezték, magyarázták ezeken az estéken, így a mi templomunkban is. Az imahét összeállítói minden estére két-két Igét ajánlottak az Ó- és Újszövetségből. Szerdán, 19-én a gyülekezet nagyon várta a vendégeket, hiszen dr. Paskai László bíboros, érsek úr ezen az estén visszonozta dr. Márkus Mihály református püspök látogatását, amit két évvel ezelőtt a Szent Anna plébániatemplomban tett. E látogatás történelmi volt, hiszen az 1889-ben épült református templomban mindezideig nem szolgált esztergomi bíboros érsek! Németh Lajos lelkész nyomán Február elsején újabb földárverés Esztergom környékén az elmúlt évi földárverések során közel ezer hektár termőföld került a kárpótlásra jogosultakhoz. A Komárom-Esztergom Megyei Kárrendezési Hivatal a kárpótlásra kijelölt földek közül a még meglévő néhány parcellára vonatkozóan is kitűzte az újabb árverés időpontját: 1994. február l-jén, kedden 10 órakor lesz a Zöldházban. A tokodi Aranykalász Termelőszövetkezettől: 0447/28 helyrajzi számú szántó 537 négyzetméter, 1,24 aranykoronaérték, 0447/29 helyrajzi számú szántó 5291 négyzetméter 11,96 AK érték, 0447/30 helyrajzi szám 3449 négyzetméter szántó 7,79 AK érték, 0447/33 helyrajzi számú 3284 négyzetméter szántó 7,42 AK érték, 0501 /7 helyrajzi számú 5463 négyzetméter szántó 15,19 AK érték. A Dunakanyar Termelőszövetkezettől: 0511/4 helyrajzi számú 5827 négyzetméter szántó 16,20 AK érték, 0510/5 helyrajzi számú 101520 négyzetméter szántó 32,03 AK érték, 0508/1 helyrajzi számú 3255 négyzetméter gyümölcsös 7,36 AK érték. Ezek a termőföldek a táti út mentén, a Zsidódi híd környékén vannak. Fontos tudni: a vételi jogot csak az gyakorolhatja, aki kötelezettséget vállal a termőföld mezőgazdasági célú hasznosítására. Továbbá arra, hogy a termőföldet 5 évig nem vonja ki a mezőgazdasági termelésből. Amenynyiben ezeket az új tulajdonos nem tartaná be, úgy a termőföldet kártalanítás nélkül állami tulajdonba veszik és árverezés útján értékesítik. A Földrendezési Bizottság tájékoztatása szerint jóval több kárpótlási jeggyel várnak még termőföldre, mint amennyi február elsején árverésre kerül. Rózsár Dánieltől, a Földhivatal kirendeltségvezetőjétől tudjuk, hogy a Kárrendezési Hivatal további 100 hektár kijelölését kérte a Kincstári Vagyonkezelő Szervezettől. A terület a volt orosz katonai lőtér és környékén található. A K VSZ döntése még késik. A parlament engedett a közvélemény nyomásának és törvényt alkotott: azok a károsultak, akik a korábbi, 1991. évi XXV., az 1992. évi XXIV. és XXXII. törvények alapján jogosultak a kárpótlásra, igényüket még egyszer és utoljára 1994. február és március 15-e között nyújthatják be a Kárrendezési Hivatalokban. Az érdekeltek ne mulasszák el ezt a lehetőséget! (Pálos) A Prímás Pince az egyházé lett Röviden A főszékesegyházhoz vezető rampa alatt található a Prímás Pince, melyet az esztergomi érsekek építtettek és így az államosításig az Esztergomi Főegyházmegye tulajdona volt 1992 elején több mint 3 évi tárgyalássorozat után a Prímás Pince régi szeminárium felőli részét visszakapta a főegyházmegye, első részére pedig a Strigonium Rt. szerzett tulajdonjogot A Strigonium Idegenforgalmi és Befektetési Rt. a múlt év végén jelezte, hogy a Prímás Pince éttermet és sörözőt el kívánja adni. A vétel lehetőségét felkínálták az Érsekségnek is, melynek a közös tulajdon miatt elővételi joga volt A lehetőség az Érsekséget nehéz döntés elé állította. Esztergom egyházi tulajdonainak védelme érdekében döntött úgy Paskai László bíboros atya, hogy az Érsekség élni kíván elővételi jogával. Az adásvételi szerződés aláírására 1994. január 5-én került sor Esztergomban az Érseki Palotában. A szerződést a Strigonium Rt részéről dr. Könözsy László polgármester írta alá. Az adásvétel nem érinti a Prímás Pince működését, mely a továbbiakban is a vendégek rendelkezésére áll. Dr. Németh László nyomán Január 18-án a Városháza illetékesei és a Rumpold Kft. egyeztette a szeméttelep használatát szabályozó, térségi kapcsolatokra vonatkozó szerződést. Kasza Péler, Piliscsaba polgármestere január 25-én írta alá azt a szerződést, melynek értelmében a község kommunális szemetének gondozása és elhelyezése a régió legjobban kezelt, esztergom-kertvárosi szeméttelepén történik. A GANZ vállalat fémszerkezeti szakemberei a Kossuth hídnál helyszíni szemlét tartottak az elöregedett szerkezetek felújítása érdekében. Január 19-én a Helyi Érdekegyeztető Tanács megtárgyalta az önkormányzat 1994. évi költségvetésének tervezetét. Mi lesz azokkal, akiknek már nem jár munkanélküli segély? A kérdésre Ladányi Balázsnétől, a Polgármesteri Hivatal népjóléti és gyámügyi csoportjának főelőadójától kértünk választ. Mint előző számunkban megírtuk, az esztergomi munkaügyi hivatalban 1105 olyan volt munkavállalóról tudnak, akiknek már lejárt a munkanélküli segélyük és kikerültek látókörükből. Ők - ha jogosultak - az önkormányzattóljövedelempótló támogatást kaphatnak. Hányan is vannak ők? - Esztergomban jelenleg 684-en részesülnek jövedelempótló támogatásban. Ez a mindenkori legkisebbi öregségi nyugdíj 80 %-a, ami napjainkban 5440 forint! Ezt az összeget akár évekig, az újabb elhelyezkedésig is lehet kapni. - És mi van azzal a több mint 400! emberrel, aki erre sem jogosult? - Különböző okok miatt nem kapnak: vagy lejárt a munkanélküli segélyük és elhelyezkedtek, vagy a házastársjövedelme viszonylag magas (egy családtagra számítva meghaladja az 5440 forintot). Sajnos ilyen esetekben a törvény megköti a kezünket, s nem dönthetünk méltányossági alapon. Sokan előnyugdíjra váltak jogosulttá,, mások rendszeres szociális járadékot kapnak. Ez azt jelenti, hogy munkaképességük csökkenése legalább ötven százalékos, s nem tudnak számukra olyan munkát adni, ami csökkent munkaképességüknek megfelel. Ők jelenleg 6640 forintot kapnak. Többen átképzési támogatásban részesülnek, és egy-két baleseti járadékost is számon tartunk. Persze olyanok is vannak, akik egyszerűen nem jelennek meg nálunk, tehát mi sem tudunk róluk. Jövedelempótló támogatásra az önkormányzat tavaly 10,5 milliót, a központi, országos költségvetés ugyancsak 10,5 milliót adott -Milyen társadalmi rétegekbe tartoznak a jövedelempótló támogatásban részesültek? - Túlnyomórészt nem magasabb iskolai végzettségűek. -Mikéntfoglalkoznak velük a hivatalok? -A munkaügyi központban háromhavonta kell megjelenniük. S ha számukra munkahelyet ajánlanak fel, azt a végzettségnél egy fokkal alacsonyabb munkakörben is el kell fogadniuk. Amennyiben nem, úgy az önkormányzat a támogatást együttműködés hiányában megszünteti. Nem megoldott a jövedelempótló támogatásban részesülők ellenőrzése. Már az is előfordult, hogy eladói pult mögött láttunk viszont egy általunk segélyezettet. Arról is tudunk, hogy egyes váll a kozók kih asználj ák a nehéz helyzetbe jutott embereket, és alacsony bérért alkalmazzák őket. Sőt nyugati gépkocsival közlekedő segélyezettet is láttunk már. Ez esetben nincs jogszabály e visszás helyzet megszüntetésére. Máskor meg a támogatott jelentkezik be olyan címre, ahol soha nem tartózkodik, így ellenőrizni sem tudjuk. Sajnos nagyon szomorú helyzetekkel is találkozunk. Életerős fiatalembereknek vagyunk kénytelenek egyszeri segélyt adni. Pénzügyi keretünk is nagyon kicsi. A munkaképtelen öregeket, betegeket sem tudjuk igazán hatékonyan támogatni. S méltányosságra, a törvény szerint, nincs lehetőség. A segély nem megoldás! A létfenntartáshoz ez a pénz nem elég. Nem csoda, ha ingerülten keresnek fel bennünket. Az igazi megoldás a munkahelyteremtés! Sebő József