Esztergom és Vidéke, 1994

1994-09-29 / 39. szám

10 ESZTERGOM ÉS VIDÉKE r \ VÁROSHÁZA HÍREI * RÖVIDEN * VÁROSHÁZA HÍREI * RÖVIDEN * VÁROSHÁZA HÍREI v Esztergom egészsége Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat évente rendszeresen tájékoztatja az önkormányzatot a lakosság egészségi állapotáról, az egészség romlását kiváltó okokról és a szükséges tennivalókról. Az Egészségügyi és Szociális Bizottság szeptember 7-i ülésén hallgatta meg a tájékoztatást, melyet vita és hozzászólások után egyhangúlag elfogadott. A tájékoztatót követően dr. Nemes Tamás tisztifőorvostól néhány - a lakosságot is érintő - kérdésre kértünk választ. - Milyen mértékben romlott egészségünk az elmúlt időszakban? - Részleges statisztikai adatokra tudok támaszkodni a helyi megbetegedési és halálozási okokat illetően, de ezek a mutatók nem térnek el lényegesen az országos és megyei adatoktól. A feldolgozás még nem teljes, de az értékelést az is zavarja, hogy a statisztikailag kiszemelt lakosok fele sem vállalta a vizsgálatokat és a kérdőívre adandó válaszokat. Az egészség romlását kiváltó tényezők Esztergomban döntően azonosak az országos okokkal (helytelen táplálkozás, mozgásszegény életmód, túlsúlyosság, dohányzás, alkoholizálás, létbizonytalanság miatt is kialakuló tartós stresszhelyzetek stb.). Kedvező változás csak össztársadalmi erőfeszítés eredményeként, lassan, főként javuló gazdasági helyzetben várható. Feltétlenül növelni kell az olcsó felszereléssel ingyenesen, vagy olcsón igénybe vehető szabadidősport űzésére szolgáló területeket (futás, úszás, kerékpározás stb.). Örvendetes jelenség - bár az élveszületések száma is elmarad az országos átlagtól (10 ezrelék - az országos 18 ezrelék), hogy a csecsemőhalálozás 1993-ban messze az országos átlag alatt maradt (10,1 ezrelék, három koraszülöttet vesztettünk), 1994.1. félévében újszülött halálozás nem volt! Ez a védőnői, terhesgondozói, szülészeti, gyermekorvosi munka minőségének jó jelzője. A halálozási arány a városi átlagot meghaladja, a megyei átlaghoz közelít, ez egyebek mellett a város elöregedését is jelzi. -Mennyiben hat a környezet egészségünkre? - Az utóbbi években joggal került reflektorfénybe a környezeti tényezők betegségeket kiváltó hatása. A vezetékes ivóvizet a szolgáltatón kívül a tisztiorvosi szolgálat is rendszeresen ellenőrzi. Az általánosan vizsgált mutatókon kívül megvizsgáltattuk a nehézfémek jelenlétét is. Valamennyi vízminőségi mutató, köztük a nehézfémeké is, messze a megengedett határérték alatt van, így az ivóvíz betegségokozó hatása nem jön szóba. Ez nem jelenti jelenlegi és potenciális vízbázisaink (táti szigetek) veszélyeztetettségének tagadását. A város levegőjének szennyezettsége főként a fűtési szezonban és egyes meteorológiai helyzetekben nagyfokú. Jelentős túllépések fordulnak elő főként kéndioxid (!) -, de még a megengedhető értéken. Folyamatos regisztrálású, mobil mérőhely hiányában nincs adatunk a főútvonal kritikus helyein (Kossuth L. u. eleje, Bajcsy -Zs. u.) kialakuló közlekedési szenynyeződésről, illetve zajterhelésről. A mérések biztosítása nem kizárólag az ott lakók érdekében fontos. Fontos lenne a mozgó mérőhely mielőbbi beszerzése. A közélelmezésben, vendéglátóhelyeken reletív túlkínálat alakult ki, mely sok helyen már nemkívánatos forgalomcsökkentéshez vezetett. Az alacsony bevételek, másutt a profitéhség a legtöbb egységben a higiénés színvonal és a bizonylati fegyelem lazulását okozta. A kényszervállalkozások, csődök, tulajdonos- és bérlőváltással, profilváltoztatással járó ügyek, ügyeskedések folymatosan túlterhelik az ÁNTSZ felügyelőit, így nem jut elég idejük a működő egységek ellenőrzésére. Ezért az eddigiekhez hasonló problémák, ijesztő jelenségek (ételmérgezés, paprika-hamisítás stb.) a továbbiakban sem zárhatók ki, ha a közeljövőben nem alakul ki a kamarák gyors felállása, önkorlátozó, minőségellenőrző szerepköre. A korábbi nagyüzemek, nagyobb termelőegységek körében hasonló a helyzet. Á lakóházaktól kialakuló kisvállalkozások munkahelyi higiénés körülményei úgyszintén hasonlóak. Gyakran előzetes közegészségügyi hozzájárulás kikérése nélkül, márkész helyzet elé állítva kell kiharcolni a minimális munkahigiénés, szociális feltételek megteremtését. Ez még a nagyobb, külföldi részvétellel induló beruházások esetén is komoly gond. - Milyen a köztisztasági helyzet? - A város néhány frekventált területén kielégítő, de már a Rákóczi téren, a Lőrinc utcában, a Simor János utcában, a Kossuth Lajos utcában is kifogásolható. Nem megnyugtató a kevéssé szem előtt lévő területek köztisztasági helyzete, a perifériás közterületek, közutak és főként a tönkrement üzemek, egyes elöregedett, félig vagy teljesen romos, rendezetlen tulajdonú építmények és telkek állapota. Ezek többsége szemétlerakóhely. Ijesztő módon szaporodik és virágzik az allergiásokat veszélyeztető parlagfű és egyéb gyomnövény. Ezekkel is összefügg a rágcsálók, valamint a gazdátlan, kóbor ebek elszaporodása, sok az elhullott állat, az ismeretlen állattól származó harapás, a következményes - egyébként elkerülhető - veszettség elleni védőoltás. A település tisztaságának és rágcsálómentességének biztosítása a hatásköri törvény értelmében önkormányzati feladat, a felhalmozódott gondok megoldásához szolgálatunk csak hozzájárulhat, felszámolásukhoz sem eszközeink nincsenek, sem hatáskörünk. Megtekinthető a kamarai besorolás Az 1994. évi tizenhatos törvény szerint ez évben megalakulnak a közjogi gazdasági kamarák. A megyei ideiglenes szervező bizottság az alábbi közleményt adta ki: A gazdasági kamarákról szóló 16/94. számú törvény 67. paragrafusában meghatározottak szerint a Komárom-Esztergom megyei ideiglenes szervezőbizottságok elkészítették a megye vállalkozóinak névjegyzékét. Megtörtént a három - agrár-, kézműves-, kereskedelmi és ipari kamarák - egyikébe való besorolás. A bizottságok az elkészült névjegyzékeket megküldték a települési önkormányzatoknak, ahol - a helyben szokásos kihirdetéssel egyidőben - 10 napra,1994. szeptember 23-tól október 3ig közszemlére teszik. A besorolásnál a bizottságok a vállalatok, illetve vállalkozók fő tevékenységétjelző TEÁOR-szám alapján jártak el. Ezúton hívjuk fel a gazdálkodó szervezetek figyelmét, hogy amennyiben a névjegyzékben feltüntett besorolással bármilyen okból nem értenek egyet, úgy azt a törvény adta lehetőségekkel élve jelezzék az illetékes ideiglenes kamarai szervezőbizottságnak. Ugyancsak kérjük, hogy jelezzék azt is, ha a kifüggesztett cég vagy vállalkozás időközben megszűnt, valamint azt is, ha működő gazdasági szervezet vagy egyéni vállalkozó hiányzik a névjegyzékből. A jegyzékre való feliratkozás elmulasztása akadályozhatja a gazdálkodó szervezet részvételét a megalakulással összefüggő jogok gyakorlásában (jelölés, választás stb.), a kamarai törvényből fakadó „automatikus" taggá válásnak azonban nem jelenti akadályát. Előfordul, hogy az adatokból nem állapítható meg egyértelműen a vállalkozás székhelye vagy telephelye, ezért lehetőség van a névjegyzéken feltüntetett, de nem Komárom-Esztergom megyei székhelyű vagy telephelyű gazdálkodónak a számára megfelelő más megyei kamarába átjelentkezni. A fenti korrekciók megkönnyítése érdekében a települési önkormányzatokjegyzőihez eljuttatjuk az egyszerűen kitölthető és megfelelő adatokat tartalmazó formanyomtatványokat. Kérjük, a szükséges információkat ezek felhasználásával szíveskedjenek a bizottságok címére megküldeni, vagy a helyi önkormányzati hivatal jegyzőjének leadni, a közszemle ideje alatt. Tájékoztatásul közöljük, hogy a bizottságok előzetes egyeztetése alapján minden jogos, a törvény szövegével és szellemével nem ellentétes, időben bejelentett módosítást teljesítünk. Az alaptalannak tartott kifogást a Tatabányai Bírósághoz továbbítjuk, mely 3 napon belül nemperes eljárás során határoz. Kérjük, hogy az esetleges módosítások jogosságának megállapításhoz a hivatkozott törvény 67. és 68. paragrafusának előírásait szem előtt tartani szíveskedjenek. A névjegyzék a Polgármesteri Hivatal ügyfélszolgálati irodájában tekinthető meg! További felvilágosítás az Esztergomi Kereskedelmi és Ipar Kamarában kapható (Kossuth Lajos utca 13.). A képviselő-testületi ülés programja: Dr. Könözsy László polgármester Esztergom Város Képviselő-testületének soron következő ülését szeptember 29-én (csütörtök) 15 órára a Városháza nagytermébe a következő napirendi pontok tárgyalására összehívta: 1. Beszámoló a két ülés közötti eseményekről és a lejárt idejű határozatokról. Előterjesztő: Dr. Könözsy László polgármester. 2. Vállalkozó háziorvosok támogatása. Előterjesztő: Dr. Antalics Mihály ESZB elnök. 3. Közoktatási intézmények alapító okiratainak módosítása. Előterjesztő: Paál Anikó OB elnök. 4. Esztergom Város Zeneiskolája gazdálkodási jogkörének változtatása - az alapító okirat módosítása. Előterjesztő: Paál Anikó OB elnök. 5. Esztergom Város Zeneiskolájának beruházási pótelőirányzatkérelme. Előterjesztő: Paál Anikó OB elnök. 6. Környezetvédelmi központ és bemutató udvar céljára telekhasználati kérelem elbírálása. Előterjesztő: Sipos Imre GB elnök. 7. A Közép-Pannon Regionális Kockázati Tőkebefektetési Társasághoz való csatlakozás. Előterjesztő: Balogh Péter alpolgármester. 8. Az Esztergomi Football Club támogatási kérelme. Előterjesztő: Balogh Péter alpolgármester. 9. Javaslat városi kitüntetések adományozására és az 1956-os forradalom ünnepi rendezvényeire. Előterjesztő: Nagyfalusi Tibor KIB elnök. 10. Tájékoztató a belterületbe vonás feltételeiről. Előterjesztő: Dr. Takács Márta jegyző. 11. Beszámoló a Palatinus-tóval kapcsolatban felvetett gondok jelenlegi helyzetéről. Előterjesztő: Brassai György TKB elnök. 12. Tájékoztatás az 1993. évi költségvetési túllépésekről adott igazoló jelentésekről. Előterjesztő: Vilmos Péter PüEB elnök. 13. Összefoglaló jelentés az 1993. évi pénzügyi-költségvetési ellenőrzésekről. Előterjesztő: Vilmos Péter PüEB elnök.