Esztergom és Vidéke, 1994

1994-09-22 / 38. szám

1994. szeptember 22. 38. szám Ára: 23 Ft ESZTERGOM h ISII POLGÁRI LAP Alapíttatott 1879-ben Alapító főszerkesztő: DR. KŐRÖSY LÁSZLÓ Újraindult 1986-ban Már marosi Győző kérdez... Hétfőn, 19-én 18 óra előtt már számosan gyülekeztek a Zöldház előcsarnokában, hogy megtekintsék a VATI által készített városrendezési terveket. A nagyteremben a megjelenteket dr. Könözsy László polgánnester köszöntötte. A terveket Molnár Attila építész, a VATI irodaigazgatója ismertette. Több mint egyórás előadásában elmondta, hogy a várost elkerülő út megépítésének nincs esélye, ezért a városközpontot tehermentesítő Dobogókői út - Petőfi u.- Kölcsey u. - Szenttamási u. - Bámoni út megépítése-kiszélesítése került előtérbe. Ez csupán néhány ház szanálásával járna, s a gyűjtőút szerepét töltené be. A forgalomszámlálási adatok alapján, mint azt Balogh Péter alpolgármestertől megtudtuk, Esztergom 70 százalékban célváros. A kibocsátott kérdőívek eredménye szerint a városlakók nem elégedettek Esztergom „megjelenésével", szerintük nem elég karakteres és a propaganda sem elégséges. Szabad-e újabb lakóterületeket nyitni, például Bocskoroskút, Döbönkút, Szentgyörgymező térségében? - Igen, de csak a feltételek megteremtése után - volt a válasz. A nagyobb háztömbbelsőket pedig meg kell őrizni. Ujabb házakat ne építsenek oda! Tetőtér-beépítésekkel sokat lehet segíteni, hogy szebb legyen a városkép, például a Semmelweis utca - Aranyhegyi út környékén. A panelházakat pedig futónövényzettel lehetne „élőbbé" tenni, mint azt pesti példák igazolják. A városban zárványként jelenlévő gyártelepek kitelepítése lenne a kíváA közönség soraiból Maros József azt kérdezte, mi lesz Szenttamással? Mint megtudtuk, a városrészt illetően részletes rendezési terv készült. Mármarosi Győző harcos felszólalása szerint: Esztergom nem érdemli meg, hogy elkerülő útja legyen?! Dorog viszont igen?! Véleménye szerint a szigetet nem szabadna középen ketté vágni. A Kis-Duna pedig jelenleg szennyvízcsatorna, s utoljára 1907-ben tisztították! S rövidesen bűz-folyam, pocsolya lesz. Felszólalásáért meg is tapsolták. Egy Erzsébet királyné utcában lakó hölgy indulatosan kérdezte, hogy miért települ a Zeiss Művek lakott területre, iskolák és óvodák mellé. Egyáltalán hogyan kaphatott építési engedélyt? Munkahelyteremtés címén most már mindent szabad? Könözsy László polgármester válaszában elmondta, hogy áttanulmányozta az ez ügyben írott leveleket és megállapította, hogy mindaddig nem kaphatnak működési engedélyt, amíg a szükséges vizsgálatok meg nem történtek. Ez ügyben mindenképpen szükséges egy lakossági fónim összehívása. S mint mondta, a város vezetése is egy kicsit értetlenül áll. Balázs László főépítész szerint az engedélyezés megakadt. A Környezetvédelmi Hivatalhoz fordultak: esetünkben milyen normákat kell betartani? Ezek alapján könnyen elképzelhető, hogy a galvanizáló üzem nem épülhet meg. Sebő József töltené be. A Mária Valéria híd tövében úgyszintén kívánatos lenne egy parkoló építése. Sokan a Prímás-sziget intenzívebb felhasználását tartják jónak, elsősorban szabadidős tevékenységek céljára. A sziget végét „tartaléknak" kell tekinteni, ahol idővel strand, kemping épülhet. A Palatinus-tó környékén elég szörnyű látványt nyújtanak a horgásztanyák, de azok magántulajdonban vannak, így nehéz sorsukról dönteni. A közeli szeméttelep miatt azonban védőövezetről kell gondoskodni. Hatásos árvízvédelmi rendszer kiépítésére az illetékes tárcának nincs pénze. E feladatot Tátra és Esztergomra hárították, ezért csak kis lépésekben valósítható meg, például a dunai nagy hídra vezető út tölthetné be a gát szerepét. A zártkertekről az a szakemberek véleménye, hogy azok csak kivételenatos, például a volt laktanyák környékére. Azok rehebilitációjára vonatkozóan már elkészültek a részletes tervek. Például oktatási, gazdasági társaságok kaphatnak ott helyet. A város fölötti meglévő zöldterületeket össze kell kapcsolni a Dunával, s ahol lehet, a „réseken" lehozni a városba. A Szamár-hegy - Búbánat-völgy környékét sem szabad még tovább beépíteni. A 10-es út a táti szigetek környékén szelné át a Dunát, s Léva irányában haladna tovább. Ez elsősorban a teherforgalom céljait szolgálná, s mint Balogh Péter alpolgármester hozzátette, nem tenné feleslegessé a felépülő Mária Valéria hidat, mivel az elsősorban a személyforgalom lebonyolítására szolgálna. A Mária Valéria hídról lejövő út átszelné a szigetet, s az Árok utca magasságában egy új hídon érné el a Hősök terét. Az amúgy is forgalmas LőÁltalános Rendezési Terv Lakossági fórum '94 őszén sen kerüljenek belterületre, például Szentgyörgymező határában. A Szőlőskertek esetében például még nem eldöntött a belterületi határ. A terv szerint e terület „átmeneti" jellegű, elsősorban családi házas övezet, ahol középületek is helyet kaphatnak. A megkérdezettek szerint a déli városrészen is érdemes volna egy temetőt létesíteni, például a laktanyák környékén. . rinc utca - Rákóczi tér felé semmiképpen sem volna célszerű vezetni az utat. Az autóbusz-pályaudvar kitelepítése a városlakók 76 százalékának vélemé- < nye szerint mindenképpen kívánatos, hiszen „szétfeszíti" a központot, a környezetszennyezésről nem is beszélve. Az első alternatíva szerint a város mindkét végén lenne egy autóbusz-állomás. A második variáció szerint a Pilismaróti vámnál épülne egy és a távolsági forgalom csak addig jönne. A harmadik elképzelés szerint a vasútállomás környékén épülne egy. A megkérdezettek elsősorban emellett voksoltak. Elsősorban praktikus szempontok okán. A Duna-parti kerékpárút kivitelezési tervei elkészültek. Az Árok utca magasságában menne át egy hídon a szigeti gesztenyesorra, majd a Kossuth hídon áthaladva az Erzsébet-park és Szentgyörgymező - Horváth Géza sor irányában hagyná el a várost. A Széchenyi tér, az Arany János utca, a Simor János utca távlatilag díszburkolatot kapna, amely gyalogos és kerék- j páros forgalmat tenne lehetővé. A tervezők a Pilismaróti vámnál egy nagy parkoló építésével számolnak, hiszen e térség a „városkapu" szerepét