Esztergom és Vidéke, 1994

1994-09-01 / 35. szám

10 ESZTERGOM ÉS VIDÉKE TANÉVNYITÓ Szeptember 3-án 174 elsőéves a tanítóképző főiskolán A Vitéz János Római Katolikus Ta­nítóképző Főiskolán befejeződött a pótátjelentkezések értékelése, a felvé­telizők vizsgáztatása. Kérdésünkre Homor Lajos tanulmányi főigazgató­helyettes elmondta, hogy 174 elsőé­ves kezdheti meg főiskolai tanul­mányait. Szakonként: tanító szakon 38 hall­gató, tanító-hitoktató szakon 16 hall­gató, tanító-szociálpedagógus szakon 29 hallgató, tanító-művelődésszerve­ző szakon 29 hallgató, tanító-óvoda­pedagógus szakon 29 hallgató, német nemzetiségi tanító szakon 14 hallga­tó, angol nyelvoktató szakon 13 hall­gató, szlovák nemzetiségi tanítói sza­kon 6 hallgató. A felvételt nyert pótátjelentkezők a napokban kapják meg az erről szóló értesítést. A főiskola tanulmányi osz­tálya és a hét felvételi bizottság tajaira nagy munka hárult, mert háromszoros volt a pótátjelentkezési arány. Néhány főiskola mint a Sárospataki Coménius Tanítóképző Főiskola, a Jászberényi Tanítóképző Főiskola, a Győri Apáczai Csere János Tanító­képző Főiskola, a Szekszárdi Illyés Gyula Tanítóképző Főiskola, a Deb­receni Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola az esztergomi­hoz hasonlóan magyar és matematika tantárgyakból írta ki a felvételi írásbe­lit, így az innen átjelentkezőknek volt a legegyszerűbb dolguk. Adott eset­ben csak az alkalmassági vizsgát kel­lett pótolni. Kizárólag pedagógiai intézmény­ből való pótátjelentkezést fogadtak el. Jöttek a Pécsi Janus Pannonius Tudo­mányegyetemről, az Eötvös Lóránd Tudomány Egyetemről, a Pázmány Péter Hittudományi Egyetemről, a Berzsenyi Dániel Tanárképző Főisko­láról, a József Attila Tudományegye­temről, a Kossuth Lajos Tudomány­egyetemről, az ország minden részé­ből. A jogi, műszaki, vagy művészeti egyetemekről való pótátjelentkezőket elutasították. A 174 elsőéves először gólyatábor­ban ismerkedik meg a főiskola képzé­si programjával, órarendjével, szoká­saival. Kollégiumi elhelyezést a gó­lyatábor idejére minden elsőéves kap­hat, ám a végső kollégiumi helyeket a felső évfolyamokkal meg kell osztani. Általában több a jelentkező, mint a 290 kollégiumi férőhely. A hallgatók a kollégiumi elhelyezésről is rövide­sen megkapják az értesítést. Mint a főigazgató-helyettestől megtudtuk, az elbírálás során a tanulmányi ered­mény, a szociális helyzet és a földrajzi távolság a mérvadó. Az 1994/1995-ös tanév szeptember 3-án, szombaton reggel a felsőbb év­folyamokkal együtt 550 főiskolai hallgató számára indul. A program­banjubileumi diplomaátadó ünnepély is szerepel. (Pálos) Budapest után elsőként az országban Windischgraetz márkabolt nyílik A Katalin zu Windischgraetz már­kanév napjainkban vált ismertté Ma­gyarországon. Tervezője Windischg­raetz Katalin hercegnő, a sikeres oszt­rák, majd amerikai divattervező most a magyar közönségnek mutatja be ter­mékeit. 1991-től újra Magyarorszá­gon él, divatos modelljeivel az igé­nyes, az üzleti életben vezető pozíciót betöltő hölgyeknek segít az öltözkö­désben. A mai kor közéleti üzletasszonya céltudatos, energikus egyéniség. Ugyanakkor finom, elegáns megjele­nésű. Magabiztosságához hozzájárul az egyéniséghez illő, megfelelő diva­tos modell és színválasztás. Ezen igé­nyeket elégíti ki a Katalin zu Win­dischgraetz márkanévvel fémjelzett kollekció. A márkatermékek tervezési, gyártá­si, forgalmazási feladatát a KzW Di­vatház Rt. látja el. Jelen pillanatban az ország területén egyetlen márkabolt van a fővárosban, a Haris közben. Az első vidéki márkabolt szeptember 6­án, kedden nyílik Esztergomban, az Uniker Rt. üzletházában (Kossuth La­jos utca 13.) Magyarországon sikert aratott az egy évvel ezelőtti kollekció. A márka­név divatbemutatója nagyfokú érdek­lődés közepette zajlott. Azóta kiala­kult vevőkör mutatja, hogy a közéleti, az üzleti, a vállalkozói, a banki világ­ban a megjelenésükre adó magyar üz­letasszonyok öltözködésében lépést tartanak a világszerte elfogadott divat­kultúrával. Az egy éves tapasztalatok alapján a KzW Divatház Rt. elérkezettnek látta az időt, hogy a márkatermékeket az ország más területén is elréhetővé, megvásárolhatóvá tegyék. Az üzlethe­lyiséggel rendelkező kereskedők szá­mára felkínálta a lehetőséget, hogy a boltok tulajdonosaivá válhatnak. Kolaím zííWt * C o I I - ­mcfiscfiqraetz c ti o n O ESZTERGOM A kitűnő minőségű olasz alap­anyagból, itthon, első osztályú minő­ségben, különleges kidolgozással ké­szített közép- és felső árkategóriájú kosztümök, szoknyák, kardigánok, nadrágok, blúzok színben harmonizál­nak egymással. Finom ízlést, elegan­ciát sugároznak. A termékek nagyfokú variálhatósá­ga, valamint a hozzájuk tartozó kiegé­szítők garantálják a mindig változatos, elegáns megjelenést. A divatház egyelőre hölgyek szá­mára ígér választékot, de később férfi ruházattal is jelentkeznek. (Pálos) JÖN JÖN, JÖN! az EURÓPA CIRKUSZ 1994. szeptember 7-11-tg vendégszerepel ESZTERGOMBAN! Nemzetközi műsorral és egzotikus állatokkal! Előadások: 7-én, 8-án, 9-én 18 órakor! Jegyelővétel a cirkusz pénztárában! A vadállatokat egész nap meg lehet tekinteni! Hl; : Az előadások helye: KOLPING SPORTTELEP Bejárat a Nagy-Duna sétányról MUNKAERŐ-FELVÉTEL! Felvesszünk tcherauíősofőrt; és gyermekek mellé babysittert! Ha-beszéd az MM-ről Ha valaki megkérdezné tőlem, mi­ért vásárolom (rendelem, olvasom) a Művészeti Műhely című Esztergom­Komárom megyei kulturális szemlét, a következőket válaszolnám a kérde­zőnek: Először is, mondanám neki, a lap egy varázslatos tehetségű esztergomi fotós elképesztő szépségű kettősképé­vel kezdődik. (Kovács Melinda: Ta­kard el, amit elkövettél I.-II.) Már ma­ga megéri. Na és ez a cím! Másodszor: egy számomra ismeret­len grafikus, Peternák Zoltán megfo­galmazza és kimondja, amit soha semmiféle művészeti ágban nem könnyű: Nincs kialakult stílusom, en­gedem hatni a dolgokat. Harmadszor: jót tesz, jólesik buta­ságokat olvasni ismerős költőtanonc­tól (Peer Krisztián) Kovács Lajos in­terjújában. Pl.: „csak akkor lírikus, amikor a papír mellé ül." Nehéz lehet tudomásul venni, felolvadni abban a bőszítő tényben, a lírikus hozzáállás­tól, kép- és látványválasztástól költő, nulla óra nulla perctől nulla óra nulla percig. Elugrana a fiú, mert most döb­bent rá, költőnek lenni nem szüntelen virágvasárnap, a követelményrend­szer szigorú, nehezen teljesíthető. Negyedszer: itt vannak a frankás írók. Az Új Ember Kipke Tamása, a mogorva, filozofikus Elmert István, Andrassew Iván, aki ugyancsak a fe­renceseknél érettségizett, Tettamanti Bélával készített érdekes interjújával, amelyben azt mondja a grafikus: „A Bazilika középső része (kertépítésze ­tileg) szerintem Közép-Európa egyik legnagyobb rondítása volt." Lehet benne valami, ő a szakember. Ötödször: Böröndi Lajos, az Új Forrás házi kritikusa, szép szolidan leosztja (kiosztja) a tavaly megjelent, Wehner Tibor által szerkesztett me­gyei irodalmi antológiát. (Hófúvás szagát.) Hatodszor azt mondanám a kérde­zőnek, aki a Művészeti Műhelyről kérdezne (szerk. Virág Jenő), olvas­hatom benne Sipeki (Csiő) Gyula val­lomását a fotós, a fotó és a modell viszonyáról, de láthatom Barcsai mester meszes lajtorja mellett készü­lődő Mefisztó-arcát, ugyanott, ugyan­csak Csiő (S.Gy.) szemén keresztül Jablánszky (Jaba) László lerobbant, túlvilági fazonját. Hetedszer: Lois Viktor hangszer­szobrásszal készült beszélgetésből megérthetem, ha akarom, (más is, ha akarja), a kor a művész urakat elhajta a civil hírig, a politika nyomokat ha­gyó közeléből. A politika nem is akár­milyen nyomokat hagy egy-egy élet­művön. De azt is megérthetjük, a szem meghatározó, legyen a művé­szetek bármelyik ága az űzött, a kiala­kult szemlélet függetlenít, nem enged behódolni. Iparosokról nem beszél Lois Viktor, annyit mond érintőlege­sen, az iparosnak nincsenek gondjai, mindig tudja, mire van tömegigény. Nyolcadszor: a folyóirat két búcsú­zó oldalán egy varázslatos tehetségű esztergomi fotós kettősképe látha­tó.(Kovács Melinda: Kráter I.-II.) Kilencedszer, ha valaki megkér­dezné, miért ajánlom a Művészeti Műhelyt, azt válaszolnám, érthetet­len, hogy ez a nyolc nem elég, hogy belenézz. Akkor mindegy is. Onagy

Next

/
Oldalképek
Tartalom