Esztergom és Vidéke, 1994

1994-08-11 / 31-32. szám

10 ESZTERGOM ÉS VIDÉKE A Polgármesteri Hivatalban január óta Balázs László építészmérnök, korábbi budapesti tervező tölti be a főépítész munkakört. Ez alatt az idő alati számos tapasztalatot szerezhetett. Ezekről kérdeztük. - Hogyan kezdődött esztergomi tevékenysége? - Munkába állásom a város általános r.endezési tervének készítésévé! kapcsolatos. A törvény a rendezési tervek készítését az önkormányzatok hatáskörébe utalta. A tervezés irányítása, a jóváhagyás, az előírások betartása, a döntések előkészítése a mindenkori főépítész feladata. Az általános rendezési tervet ez év májusa óta a Váti Rt. Molnár Attila által vezetett irodája készíti. Elsőként a tervezés programja és az átmeneti szabályozás érkezett meg. Ezek szakhatósági és önkormányzati egyeztetését, a lakosság tájékoztatását már én végeztem. - Mi a főépítész munkaköre ? - Feladatom a város fejlesztésé- A tervezési programot és átmeneti szabályozást a minisztériumi tervtanács dicsérettel elfogadta. A szakhat óságokkal, a szomszédos önkormányzatokkal, a város különböző fórumain ismertettük. A kérdőívvel együtt kivonatos tájékoztatót készítettünk. A város polgárai számára pedig a Technika Házában be is mutattuk. A fenti alkalmakon elhangzott észrevételeket, a válaszokat a tervezőkkel értékeltük és a véglegesítés során figyelembe vesszük. A Településfejlesztési Bizottság ugyancsak megtárgyalta és elfogadHogyan látja a főépítész? Esztergom regionális szerepköre vei, rendezésével kapcsolatos kérdések véleményezése, a döntések előkészítése, a tervkészítés irányítása, az építési kérelmek véleményezése, városképi szempontból. Az építési hatósági jogkört a törvénynek megfelelően a jegyző gyakorolja. A főépítész építési ügyekben önhatalmúlag nem dönthet, ahogy azt sokan gondolják és esetenként számon is kérik. A főépítész a felmerülő kérdések eldöntésekor a jóváhagyott általános és részletes rendezési tervek figyelembevételével jár el. Azoktól csak a képviselő-testület jóváhagyásával térhet el. így a helyes, mert véleményemet kizárólag szakmai szempontok alapján, elfogultság nélkül tudom kialakítani. Gondot legfeljebb az okoz, hogy bizonyos kérdésekben a városrendezés során megkerülnek. Ilyen volt például a Szenttamás-hegyen épített támfal „autópálya korlátja". - Hol tart az általános rendezési ten• készítése? ta, s május 12-én a képviselő-testület ugyanígy tett. Azóta folyik a terv kidolgozása, majd ősszel sor kerülhet az elfogadásra. - Két évtized után végre lesz jóváhagyott általános rendezési terv? - Valóban, az utolsó jóváhagyott terv 1976-ban készült. 1987-ben készült ugyan egy újabb, de azt tudomásommal a nagymarosi vízlépcső köiiil kialakult helyzet miatt nem hagyták jóvá. A közelmúltban készült el a kertvárosi laktanyák részletes rendezési terve. Szenttamásé úgyszintén. De készül a Déli városrész ipari innovációs területének és a Szentgyörgymezőn kijelölt lakóterület részletes rendezési terve is. Ezenkívül az átmeneti szabályozás - az általános rendezési tervvel összhangban - további területekre, a Prímás-szigetre, a Palatinus-tóra, a Döbönkút, a Vaskapu és a Sipolóhegy területére írja elő részletes rendezési terv készítését. A szabályozási előírás és a mellékelt terv a rendezési tervnek azon része, amelyet a képviselő-testületnek rendelet tonnájában kell elfogadnia. Az átmeneti szabályozás az érvényben lévő régi és a készülő terveket egységes szerkezetbe foglalta. Január óta az építési-hatósági munka ennek alapján folyik. Az építési hatósági munka feltételei munkába lépésem óta jelentősen javultak. Jogi feltételeit csoportvezető kinevezésével és két új területi előadó felvételével teremtettük meg. A megromlott építési fegyelem, az építési engedélyezési tervek nem kellő színvonala, a tervezők távolmaradása az építési eljárástól mind mind további intézkedést igényel. - Hol tart a városfejlesztés? - A rendszerváltás óta a város az infrastrukturális (gáz, csatorna, út) fejlesztésekre és munkalehetőséget biztosító fejlesztésekre, az új iparterület kialakítására koncentrált. Esztergomban szinte az alapoktól kiindulva kell a fejlesztés lehetőségét kiépíteni. Ezt a készülő általános rendezési terv vizsgálati anyaga is igazolta. Meghatároztuk a városrendezés, a városfejlesztés fő irányait, az új lakóterületek helyét, az új iparterületeket, az út- és közműépítés további ütemeit, a teljes kiépítésig. Úgy gondolom, hogy ha az országhatár átjárhatósága növekszik, ha a Duna-híd megépül, ha a város megközelítési viszonyait javítani lehet, ha az idegenforgalom fogadása és ellátása javul, ha a vállalkozási tevékenység fokozódik, ha az oktatási-művelődési szerepkör bővül, akkor Esztergom végre betöltheti regionális és országos szerepkörét, amelyre történelmi és kulturális hagyományai miatt már régóta jogosult. (Pálos) Cseh festő képei a Duna Múzeumban Július 27-én. szerdán mutatkozott be Pavel Procházka cseh festő a Duna Múzeum Európai Közép Galériájában. Kaján Imre múzeumigazgató köszöntötte a festőművészt, aki 1965ben Bnioban született és az ottani akadémián végzett. Hazájában számos kollektív és nemzetközi seregszemlén vett részt. Foglalkozása restaurátor. Ez a kiállítás jelenti első külföldi bemutatkozását. Művészetét Kaposi Endre főiskolai tanár mutatta be: - Esztergomi tárlatán kizárólag az utóbbi három esztendő terméséből válogatott művek láthatóak. Ez azért van így, mert Pavel Prochazka igen hamar és határozottan szakított az akadémián tanultakkal, ami azt jelenti, hogy a posztimpresszionisztikus szemléletmódot egy perspektívát mellőző képi világgal váltotta fel. s ez, úgy tűnik, formálódó festői nyelvének alapját jelenti. Ez a tény persze nem arra utal, hogy valamiféle főlényeskedés révén le- vagy megtagadná az akadémián szerzett szakmai ismereteket. Korántsem így van. E váltásban sokkal inkább az a felismerés tükröződik, melyhez előbb-utóbb minden jó ösztönű fiatal képzőművész eljut. Nevezetesen az, hogy a XX. század végén művésznek lenni annyit jelent, mint jeleket hagyni a bejárt művészi útról. Ám a jelhagyás lehetőségének előfeltétele a jelalkotás képessége, a saját szimbólumrendszer kimunkálása. Nos, számomra úgy tűnik, hogy Prochazka a harmadik évezred küszöbén topogó ember specifikus vizuális éléményeire építi motívumkincsét és egész képi világát. Hiszen a mikroszkóp, majd a repülés és végül az űrhajózás egyaránt a felülnézeti, alaprajzszerű látványélmények forrása lett, ahol az ember nem a kép része, hanem annak birtokosa. Az itt látható kompozíciók többsége tehát olyan poétikus térképnek tekinthető, melyben keveredik a külső és belső valóság. A földi valóságot bizonyos magasságból szemlélő festői látásmód dekoratív szín- és formakompozíciókká szelídíti mindennapi küzdelmeink színtereit. A szántóföldek tarka sávjai, a hegyek közé zárt tavak kék foltjai, a vizén himbálódzó üres csónakok adják a képek alkotóelemeit, a megformálás módja és technikája pedig a festő hangulatait hordozza. Pavel Prochazka tehát jelenleg a magasból szemléli a világot, és képei révén enged bepillantást szubjektív élményeibe. Ma még nem tudhatjuk, vajon miféle képeket festene akkor, ha tekintetét az ég felé fordítaná - miként a csillagászati távcső - és az embert, a művészt a kozmosszal szembesítené. Lehet, hogy ez az alkotói pálya későbbi programja lesz. Most annak őröljünk, hogy első külföldi tárlatát az esztergomi Duna Múzeum Európai Közép Galériájában nyithattuk meg. A kiállítás augusztus 28-ig, kedd kivételével naponta 13-17 óráig tekinthető meg a Duna Múzeum Európai Közép Galériájában (Kölcsey út 2.). Pavel Prochazka festőművész Magyar György igazgató (Budapesti Cseh Centrum) közreműködésével rövid üdvözletet küldött lapunknak: „Szívélyes üdvözletemet küldöm az Esztergom és Vidéke olvasóinak. Minden olvasónak sok boldogságot kívánok!" (Pálos)