Esztergom és Vidéke, 1994

1994-06-30 / 26. szám

10 ESZTERGOM ÉS VIDÉKE A MTESZ (Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségi Kamarája) Esztergomi Területi Szervezetének szervezésében gyülekeztünk a Technika Házában 1994. június 21-én. Cél: a millecentenáriumi felhíváshoz való csatlakozás. Miről is van szó? A Magyar Köztársaság kormányának 1028/1994. számú, IV. 26-án született kormányhatározata a magyar honfoglalás 1100 éves évfordulójának méltó megünnepléséről szól. 100 év= millecentenárium.) Ez a kormányhatározat három meghatározó helyszínt említ a korai magyar történelem idejéből: Pusztaszert, a vérszerződés legendás helyét, Pannonhalmát, az első Benedek-rendi apátságot és Székesfehérvárt, az Árpádházi királyok és királynők temetőkertjét. A kormányhatározat nyitott: nem véletlen, hogy megszületését több fontos dokumentum létrejötte követte. Ezek egyike a Ráckevei Kiáltvány, amely szellemében hordozza a csatlakozás lehetőségét. S Esztergomnak jó oka van csatlakozni: meghatározó helye a magyar honfoglalás időszakának. Rövid összefoglalásaként az 1100 évvel ezelőtt történteknek: már Géza fejedelem idejében meghatározó helynek számított Esztergom. A fejedelem ugyanis jó érzékkel (a maga és utódai számára egyaránt alaposan) választotta ki a Duna-Garam folyók összefolyásának, a PilisBörzsöny hegységek közötti áttörésnek, a Kisalföld keleti végének helyszínét. A Duna Európa kiemelkedő jelentőségű víziútja. Nemzeteket és országokat köt össze. Géza felismeri, hogy így optimális kapcsolatba kerülhet leendő nyugati partnereivel. A Duna: összeköt. A mi Várhegyünkön építi meg palotáját (régészeink szerint a mai északi bástya közelében), itt születik vács György Zoltánnal, a Komárom-Esztergom megyei közgyűlés elnökével, dr. Györffy György akadémikussal, a Millencentenáriumi Emlékbizottság tagjával, Szillvássy Istvánnal, a Magyar Településfejlesztők és Felújítók Társaságának ügyvezető igazgatójával, Németh Jánossal, a MTESZ területi elnökével és Szűcs Györggyel, a Településfejlesztők Társaságának elnökével. - Bonyolult, nehéz időszak ez a magyar honfoglalást közvetlenül követő időszakban - kezdte beszédét dr. Könözsy László polgármester beszédét. - S ehhez a munkához erős, nem mindennapi személyiségre volt szükség. Engedjék meg, hogy a körünkben lévő Györffy György akadémikust idézzem: „A vallásosság és a legmagaden háborújában győztes maradt. Képességei legjobban tetteiből ítélhetők meg." (István király és müve , Gondolat, 1983.133. oldal, 2. bek.) Hasonló szellemben beszélt dr. Kovács György Zoltán, a Komárom-Esztergom megyei közgyűlés elnöke is. Elmondotta, hogy a csatlakozási szándék magától értetődő István városa, a magyar kereszténység szülőhelye esetében. Györffy professzor nagyívű történelmi panorámát rajzolt ezután Szent István koráról, a családi-nemzetségi-politikai kapcsolatok olykor kuszának tűnő összefonódásairól, majd így folytatta: - A történeti dokumentumok is bizonyítják, hogy Esztergom a kor egyik meghatározó európai központja. A csatlakozási szándék kinyilvánításának ékes bizonyítéka a Ráckevei Kiáltvány felolvasása és elfogadása. Ezzel együtt a jelenlévők megismerhették azt a szándéknyilatkozatot, melyet Göncz Árpádnak, köztársasági elnökünknek címzett dr. Kovács György Zoltán, dr. Könözsy László és Németh János, MTESZ titkár. A nemes összejövetel a Várhegyen, Szent István szobra közelében, egy millecentenáriumi Emlékfa elültetésével ért véget. Rafael Balázs Lazárult a Tempus Sweel projekt Mint már lapunk is többször hírt adott róla, a mönchengladbachi (Németország) Fachhochschule Niederrhein Szociális Fakultása és a navarrai^Spanyolország) egyetem szociológiai és pszichológiai intézete az esztergomi tanítóképző főiskolával együtt hároméves Tempus Sweel (Szociális Munkás Képzés Európai Szinten) projekt során munkálkodott együtt A projekt záró konferenciájára június 2l-e és 24-e között prof. dr. Heinz J. Kersting, prof. dr. Jesús Hernandez Aristu és dr. Budai István koordinátorok vezetésével a Vitéz János Római Katolikus Tanítóképző Főiskolán került sor. Célja egy új képzési forma kimunkálása, kipróbálása és terjesztése volt - Magyarországon és a közép-kelet-európai régióban, mely egyrészt az európai felsőoktatási és szociális képzési normákhoz, másrészt a magyarországi társadalmi viszonyokhoz és a szociális ellátó rendszer szükségleteihez igazodik. A curriculum-tervezet integrált szemléletű, problémaközpontú és gyakorlatorientált képzést kíván kialakítani, bevezetni és fejleszteni. A projekt jelentős mértékben hozzájárul a képzési követelmények kimunkálásához, ahhoz, hogy a képzésben egyaránt érvényesíteni lehessen a szociális hiányhelyzet kielégítését segítő és a megelőző, fejlesztő szellemiséget Ezt a nemzetközi gyakorlatban a szociális munkás és a szociálpedagógus képzés egymáshoz közeledése, integrációja jól kifejezi. A hároméves programban öt egy hetes intenzív szemináriumra került sor, oktatók és tereptanárok továbbképzése okán. Az egyéves Elmélet-gyakorlat részprojekt célja az volt, hogy a teorikus tudást gyakorlatuk tapasztalataival tudják ötvözni és szintetizálni. A részprojekt színterei Esztergom, Tatabánya és Csepel voltak. A munka támogatására a külföldi koordinátorok segítségével egy tanácsadói rendszer is kiépült és működött. Nyolc egyhetes tanulmányútra is sor került a német és a spanyol szociális ellátó rendszer megismerésére. Továbbá két oktatónak alkalma nyílt arra, hogy kéthónapos tanulmányúton vegyen részt a német társintézményben. Tizenöt hallgató egyéves részképzésen vehetett részt a mönchengladbachi szakfőiskolán és a pamplónai egyetemen. A széleskörű szakmai együttműködést igénylő projektben a három bázisintézményen kívül 13 szociális, oktatási, képzési és kutató intézmény, szervezet, valamint kb. 100120 szakember, tanár, kutató vett részt. A projekt eredményeit önálló tanulmánykötet fogja megjeleníteni. A résztvevők Emlékfát ültettek a Várhegyen 1996. Millecentenárium Szent István, ki itt veszi fel és innen terjeszti - tudjuk, nem mindig éppen szelíd eszközökkel - a kereszténységet. Erre emlékezve gyűlt össze az esztergomi elkötelezettek csoportja a Technika Házában, élükön dr. KoGyörffy György akadémikus előadása közben i sabb ideálok felé törekvés azonban i önmagában nem elegendő egy társadalom átformálására. Ehhez államférfiúi, sőt szükség esetén katonai képességek is kellenek. István mint államférfi egy évezredre szólót alkotott, mint hadvezér pedig min-