Esztergom és Vidéke, 1994

1994-06-30 / 26. szám

1994. június 30. 25. szám Ára: 23 Ft ESZTERGOM és VIDÉKE POLGÁRI LAP Alapíttatott 1879-ben Alapító főszerkesztő: DR. KŐRÖSY LÁSZLÓ Újraindult 1986-ban KONTÉNERÜZEM LÉTESÜL Mi lesz térségünk iparával? - cím­mel foglalkoztunk (1994. évi 5-6. szá­munkban) az egykor több ezer főt fog­lalkoztató esztergomi nagyvállalatok­kal, felszámolásuk okaival, a kormány középtávú iparpolitikai terveivel. A megmaradt állami vállalatok csökkentett termeléssel és karcsúsított létszámmal gazdasági társaságokká alakultak. Ezekben a társaságokban a nagyobb tulajdoni hányad az államé, de a magánosítás is folyamatban van. A közelmúltban az Ipari és Kereske­delmi Minisztériumból kedvező hírt kaptunk. További munkahelyteremtő beruházásba fognak. Ilcsik Ferenc minisztériumi koordi­nációs titkárságvezetőtől kérdeztük: - Milyen újabb gazdasági társaság letelepedésére számíthatunk? - Az ECOM Rt. felszámolásának utolsó állomásaként - a decentralizált lehetőségű értékesítés keretében - az utolsó még szabad, úgynevezett „Fes­tőüzemi vertikumot" a napokban meg­vásárolták. Az önálló iparteleppel együtt a hoz­zákapcsolódó infrastuktúrát is eladták. Többek között az önálló mini vízmű­vet, a csatornahálózatot, a hőenergia el­látó rendszert, a 35 KV-os transzfonná­tor állomást, valamint az esetleges bő­vítéshez szükséges szabad földterüle­tet. A megvásárló, négy főből álló ma­gántársaság EXCOM Ipari és Kereske­delmi Kft-t hozott létre. A társaság üzleti tervét az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium is vélemé­nyezte, és a főleg export árualapot ter­melő vállalkozást iparpolitikai szem­pontból is fontosnak tekintjük. Úgy gondoljuk, hogy e vállalkozás kedvező hatással lesz Esztergom térségére. - Milyen termékek gyártását terve­zik? - Az épület minimális átalakítással, megfelelő műszaki fejlesztéssel és be­ruházással korszerű, gazdaságos kon­ténergyártó üzemmé válhat. A mintegy 5400 négyzetméter össz­területű épület 125-130 fő foglalkozta­tását teszi lehetővé. A készítendő kon­ténercsaládok lakó-, iroda-, saniter tí­pusokból, speciális polgári és haditech­nikai, valamint korábban nem gyártott víz- és szennyvízkezelő konténerekből állnak. Az EXCOM Kft. pályázata meggyőzően bizonyítja, hogy a volt ECOM Rt. korábbi vegyes profiljától és infrastruktúrájától „megtisztítva" méreteiben is reálissá téve, marketing­orientált tulajdonosok és management vezetésével tiszta profilú konténer­gyártásra és rentábilis működtetésre ad garanciát - Az ECOM Rt. két éve hagyta abba a konténerek gyártását. Ezek a termé­kek két év múltán is piacképesek? - A kft. terveiben olyan profilbőví­tést célzó, környezetvédelmet szolgáló elképzelések szerepelnek, amelyek je­lenleg ugyan még tárgyalási stádium­ban vannak, de igen nagy horderejűek és Magyarországon szinte egyedül­állóak. A magántársaság jellege miatt a részletesebb üzleti tervek, piacok felso­rolása még nem publikus. A tulajdono­sok hozzájárulásával egyelőre csak ilyen mélységű és részletességű tájé­koztatást adhatok. Befejezésül talán annyit, hogy az át­alakítási-felújítási munkák még a nyá­ron elkezdődnek, a technológiai beren­dezések megrendelése folyamatos, a termelés várhatóan november végén, december elején beindulhat. (Pálos) VÁRSZÍNHÁZI HÉTVÉGE Június 24-én az esztergomi Várszín­ház erdélyi, gyergyószenüniklósi ven­dégművészeket fogadott. Az ottani Fi­gura Stúdió a hetedik erdélyi magyar színház. Ebben az évben ünnepli fenn­állásának 10. évfordulóját. 89-ig mint új színházi nyelvet felmutató, fiatal ér­telmiségiek nem hivatásos színháza került be a romániai és a magyarorszá­gi színházi köztudatba. 1990-ben hi­vatásos színházzá fejlődött, de meg­őrizte kezdeti irányvonalát és játékstí­lusát. Közönsége legnagyobb részt diá­kokból, egyetemistákból és a kőszín­házi előadásokat (az Erdélyben hagyo­mányosnak számító színházi produkci­ókat) elutasító „fiatalokból" áll. Az esztergomi Várszínház pénteki előadá­sán az néhai tekintetes vitéz úrnak Gyarmati Balassi Bálintnak Szép ma­gyar komédiáját mutatták be. A pro­dukció a határon túli magyar színházak kisvárdai fesztiválján nagydíjat kapott. A stúdió a mai kor igényeinek megfe­lelő szövegvariánst hozott létre, amely egyszerre archaikus és modem, s min­denekelőtt jól mondható színpadi tex­tus. A Szép magyar komédia előadása elsősorban játék akart lenni. Olyan já­ték, amelyet csak színház képes produ­kálni. Az előadás egyben vallomás is volt, a három főiskolás rendezőtárs, az igazgató Bocsárdi László, a tervező Kövesdy István és a rendező Barabás Olga vallomása arról, milyennek látják s akarják láttatni a színházat, illetve mi a szerepe számukra, s ezáltal a nézők számára is a színháznak. A bűbájos és idilli pásztorjáték meg­nyerte az esztergomi közönség tetszé­sét. Június 25-én ugyancsak a Várszín­házban került sor a Magyar Vöröske­reszt esztergomi szervezetének jóté­konysági gálaestjére. Ezen az Eszter­gomból elszármazott színművészek, zenészek, énekesek és vendégeik lép­tek fel: Barbinek Tamás, Máté Erzsi, Tallós Rita, Vincze Katalin, Korányi László. Konferált: Pusztaszeri Koméi. A szép számmal megjelent közönség örömmel hallgatta kedvenceit. Felvételünkön a gyergyószentmik­lósi Figura Stúdió Színház művészei (Cs. Nagy Lajos felvétele). JULIUS 1., 2. ZENES TÖRTENETEIM GERGELY RÓBERT műsora (Esdnap: fÚL. 3.) JULIUS 8., 9. 20 ORAKOR (Esőnpp: JUL. 10.) IRODALMI ZENEI EST BALASSI BÁLINT EMLÉKERE Közreműködnek: Kecskés Együttes, a Vagantes Trió, a Reneszánsz Rézfúvós Együttes, továbbá Mártna Judit, Kobzos Kiss Tamás, Kuncz László énekművészek, Halper László táncművész, Szabó András előadóművész Bevezetőt mond: Szentmártoni Szabó Géza, egyetemi docens

Next

/
Oldalképek
Tartalom